Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

VrLÄG PROLET íRJAI EGYESÜLJETEK! oldal MARISKA ☆ Jó utat fűtőházi fiatalok HUZAVONA EGY baromfiól körül LU oldal Egy bemutatkozás elé & KÖNYVÜJDONSÁGOK •9 A megvalósult csodatükör LéJ oldal Ki mit nem tud 9­KIOSZTOTTAK AZ EWÉGI bizonyít­ványt az Általá­nos ISKOLÁKBAN SZÓI NŐK «negyei yvéfUafi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XHL évfolyam, 143. szám. Ara: 50 fillér 1963. június 31., csütörtök. \ C Víz van e, mégis szomjasnak a kapások Az öntözési terv teljesítéséről nyilatkozott Hegedűs Lajos Az idei év rendkívüli időjárása — különösen az aszá­lyos nyár — a terméseredmények biztosítása érdekében fontos követelményként írja elő minden szövetkezeti gaz­da számára aZ öntözési tervek maradéktalan teljesítését. Valóraváltják-e a megye közös gazdaságai terveiket? Hol tartunk jelenleg Szolnok megye öntözéses tervének teljesL tésében? E kérdésekre kértünk választ Hegedűs Lajos elv­társtól, a Középtiszavidéki Vízügyi igazgatóság vezetőjét tői — A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság összegyűj­tött adatai alapján 1961; jú­nius 10-ig a megyében 27 450 hold növény került öntözés­re. Az idei esztendő előké­szítésében — a csapadékpót­lás biztosításához — a párt- bizottságok, a tanácsok és a közvetlen termelők már gon­dosabb munkát végeztek, mint addig bármikor. Az ön­tözésre tervezett területet pontosan megjelölték az Ü2amtervekben. Megállapítot­ták, hogy mely táblákon ke­rül sor csapadékpótlásra. Ugyanakkor az előkészítés során nagy gondot fordítottak a szövetkezetek az öntözőgé­pek és a különböző felszere­lések kijavítására, előkészíté­sére. A gondos felkészülést mutatja az is, hogy a szerző­déskötéseket a tervezettnél egy hónappal előbb kezdték meg. A megye ez évi öntözé­si előirányzata kilencvenezer hold. Ebből harmincezer hol­don az állami gazdaságoknak, hatvanezer holdon a tanácsi szektoroknak kell biztosítani a mesterséges esőt. Ez év jú­nius 10-ig 88 975 hold öntözé­sére kötöttek szerződést a Vízügyi Igazgatóság területé­hez tartozó közös gazdaságok, a legeltetési bizottságok, az állami. gazdaságok; — Ez év június 10-ig ál­lami gazdaságok és termelő­szövetkezetek együttesen 39 348 holdat öntöztek meg ténylegesen. Ez a tervbevett területnek mintegy 44 száza­léka. Valószínűleg a június 20-i értékelés már kedvezőbb képet mutat Ezenbeiül is az állami gazdaságok járnak élői a csapadékpótlásban. Ez a szám látszólag jobb, mint az elmúlt évi volt. Ka azon­ban azt vizsgáljuk, hogy a múlt évben ténylegesen csak 68 000 holdat öntöztünk, a2 idén viszont 90 000 holdra keü elegendő vizet biztosíta­nunk, akkor nem lehetünk elégedettek ezzel az ered­ménnyel. Különösen nem azért, mert mig az elmúlt év júniusában még a belvizek levezetésével küzdöttünk, ad­dig az idei évben június 10- jg összesen 144 milliméter csapadék hullott a megye földjeire. Ez körülbelül 80— 100 milliméterrel van alatta az eddigi évek átlagainak. — Nem lehetünk elégedet­tek eddigi öntözési eredmé­nyeinkkel azért sem, mivel a 39 000 hold legnagyobb ré­szén az öntözés a rizs árasz- tását jelenti. Különösen a ka­pások és a takarmánynövé­nyek víz pótlásánál nagy a lemaradás. Eddig összesen 10 ezer holdon öntöztünk kuko­ricát, cukorrépát és egyéb takarmánynövényeket. Pedig víz mindenhol elegendő mennyiségben áll a termelő- szövetkezetek, a legeltetési bizottságok rendelkezésére. Annak ellenére, hogy a mil- léri vlzkivételi mű elsüllyedt — a makkosi vízkivételi mű, valamint a pihenő tiszasülvi úszó vízmű Millórre vontatá­sával elegendő vizet biztosí­tottunk.. így az öntözést sem­mi sem akadályozza. — Melyek most a legfon­tosabb tennivalók? Először Is gyors ütemben be kell fejez­ni az ideiglenes csatornák és barázdák kihúzását. Mivel to­vábbra is száraz idő várható, ÓSS keli megszervezni a ter­melőszövetkezeti öntözőbri­gádokat, hogy az éjszakai műszakot is biztosíthassák. A permetező-öntöző berendezé­seket a legteljesebb mértékig ki kell használni. El kell ér­ni, hogy egy-egy berendezés minimálisan 620 tényleges üzemórát dolgozzon. Tehát az esőztető berendezéseknél is be kell vezetni az éjszakai műszakot. — Sajnos, Jászkisér és Me­zőtúr térségében még mindig vannak olyan permetező be­rendezések, amelyek1 eddig egyetlen órát sem üzemeltek. Ha azonban elérjük az esőz­tető berendezések 100 száza­lékos kihasználását, akkor a tervezettnél körülbelül 5—6 ezer holddal többet öntözhe­tünk meg a megyében. — Már az aratás kezdetére fel kell készülnünk a másod­vetések öntözésére. Nem utolsósorban tovább kell ku­tatnunk az egynyaras öntözé­sek lehetőségeit. Az eddigi terméskieséseket csak úgy pótolhatják a termelőszövet­kezetek, ha minél több terü­letre juttatják el a vizet Ha minél nagyobb területet ön­töznek, Jó példa erre Köte­lek, ahol két hónappal ezelőtt még árvíz borította a hul­lámteret és most ezekben a napokban már megkezdték ezen a részen a növények permetező öntözését, — Nekünk, a Középtiszaví- déki Vízügyi Igazgatóság dol­gozóinak az a célunk, hogy az öntözési igényeket a leg­messzebbmenőkig kielégít­sük. Az aszályos nyár ellen mindannyiunknak össze kell fogni, hogy az öntözés, az él­tető víz segítségével legalább a kapás- és takarmánynövé­nyeknél biztosíthassuk mind­annyiunk érdekében a ter­vezett termésátlagokat. 4 közlekedési nehézségek megoldásáról, ( a piaci áruellátásról tanácskozott a Szolnok városi tanács VB Tegnap délelőtt ülésezett a Szolnok városi tanács vb. Az első napirendi pont elő­adója Kapás Rezső vb-elnök volt, aki ismertette a leg­utóbbi vb-ülés határozatai­nak végrehajtását. Honti László, a városi tanács ke­reskedelmi csoportjának ve­zetője jelentést terjesztett elő a megyeszékhely piaci felhozataláról. Pélyi Ferenc, a városi tanács építési és közlekedési csoportjának ve­Hösszú idő után végre megfelelő nagyságú és korszerűen berendezett munkahelyet kapnak megyénk közegészségügyének dolgozói. Szolnokon az Ady Endre út szom­szédságában. Jelentős többletbevétel a termelőszövetkezetekben A földművesszövetkezeti felvásárló kereskedelem hosszú idő óta előtérben álló törekvése, hogy megrövidítse az áru „útját” a termelő és a fogyasztó között, s ezzel egyidejűleg javítsa a minő­séget is. Mindkét szempontból A szenttamási hibridkukorica-gyár most is éjjel-nappal üzemel, lucernát szárít s őröl. Képünkön pótkocsiról a kalapácsos darálóba villázzák a lucernát. rendkívül jelentős az a kezde­ményezés, hogy a termékek törődését, illetve minőségé­nek romlását okozó utólagos átrakásokat és válogatásokat elkerüljék, s az árut a hely­színen maguk a termelők vá­logassák és csomagolják. A termelő által az előírt és érvényben lévő szabványok­nak megfelelően csomagolt áru vasúton, gépkocsin, hű­tőkocsiban, vagy repülőgépen közvetlenül a megrendelő­höz. illetve a fogyasztóhoz kerül. Ezzel kikapcsolódik az áru útjának az a felesleges állomása, ahová az ^öm­lesztve” átvett árut beszállí­tották és ahonnan csak vá­logatva, csomagolás után in­dították útba rendeltetési helyére. A gyümölcs termelői válo­gatása, osztályozása és cso­magolása jelentős többletbe­vételhez juttatja a közös gazdaságokat. A ráfordított munkát ugyanis a felvásárló kereskedelem megtéríti A komlódtótfalusi termelőszö­vetkezet az elmúlt évben 400 ezer, a csengeri mintegy 250 ezer, az izsáki pedig 654 ezer forintnyi többletbevételhez jutott csak azáltal, hogy áru­ját az előírásoknak megfele­lően osztályozva és csoma­golva adta át a földműves­szövetkezeti szerieknek. A termelői csomagolás be­vezetésének különösen az exportszállításoknál nagy a jelentősége. Az európai pia­cokon kialakult rendkívül éles versenyben csak úgy le­hetünk esélyesek, ha nem­csak több, hanem szép, — egészséges gyümölcsöt szál­lítunk, tetszetős kivitelben. A csomagoláshoz szükséges göngyölegről, díszítő papí­rokról;. címkékről a földmű- vesszövetkezetek gondoskod­nak. A termelőszövetkeze­teknek a gyümölcs válogatá­sánál, osztályozásánál és cso­magolásánál arra kell ügyel- niök, hogy minden ládába, rekeszbe azonos érettségű, méretű és minőségű áru ke­rüljön. A gondatlan csoma­golás nagy károkat okozhat. Ha például az exportra ke­rülő első osztályú almánál az átvevők egyetlen rekesz­ben 2 százaléknál több má­sodosztályú árut találnak, az egészet másodosztályúnak minősítik. A szakszerű cso­magoláshoz ilyen módon fel­tétlenül szükséges mind a hazai, mind pedig a nemzet­közi szabványok alapos is­merete. Ezekkel, az érdeklő­dő termelőszövetkezeteket a felvásárlókereskedelem szak­emberei ismertetik meg. — (MTI). Megkezdte aratási ügyeletét az EMAG szerviz Az aratásra, — betakarításra nemcsak a mezőgazdasági dolgo­zók hanem a gépek gyors javí­tásával, a mezőgazdasági textí­liák gyártásával megbízott mun­kások is felkészültek. Az EMAG-szervlz az idén kü­lönös gonddal rendezkedett be az aratási Idényre, mert ebben az esztendőben viszonylag nagy­mennyiségű új kombájn kezdi meg működését a földeken. Az előző hónapokban egyedül Szol­nok megyébe 168 cséplőgépet szállítottak. Az EMAG-szervlz a hét elején megkezdte nyári ügyletét. A ja­vítószolgálat minden nap, vasár­nap Is reggel 6-töl este 8-ig a gépállomások, termelőszövetkeze­tek rendelkezésére áll, — a Bp. 469—330-as telefonszám hívására vagy távirati kérésre azonnal a helyszínre küldi szerelőit, zetője, Szolnok közlekedési helyzetét ismertette. Végül Csendes Antal légoltalmi törzsparancsnok a Légoltalmi Törzsparancsnokság tevé­kenységéről szólott. Szolnok piaci ellátásának kérdéseit vizsgálva megálla­pította a vb., hogy az idei első negyedévi árufelhozatal forintértéke magasabb (a kedvezőtlen időjárás ellenére is), mint 1961 hasonló idő­szakában volt. A burgonya és zöldség ellátás komoly nehézségekbe ütkö­zött. Tavaly áprilisban 475 métermázsa zöldségfelhozatal volt, addig 1962. áprilisban csak 271 métermázsa. Gyü­mölcsből is kevesebb volt a kínálat az idén áprilisban, mint tavaly. A burgonyánál és baromfinál mutatkozó ki­sebb méretű emelkedés az­zal magyarázható, hogy né­hány termelőszövetkezetben prizmázták a burgonyát, to­vábbá azzal, hogy a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat nagyobb meny- nyiségű baromfit nem vett át. A vb megállapította, hogy a cseresznye a tavalyihoz vi­szonyítva kisebb, míg a sárgarépa, petrezselyem ma­gasabb áron talál gazdára. A megyeszékhely eddiginél jobb piaci áruellátása érde­kében a vb utasította a vá­rosi tanács kereskedelmi csoportját, hogy a jövőben fokozza a tsz-ekben a láto­gatásokat, hogy még több környékbeli közös gazdaság járuljon hozzá a szolnoki piac áruellátásához Részletesen megvitatta a vb a megyeszékhely tömeg- közlekedési problémáit is- A vita alapját elsősorban az Autóközlekedési Vállalat szakemberei által végzett február 20-i vizsgálat érde­kes, hasznos tanulságai szol­gáltatták. A forgalomszám­lálás megállapította, hogy a naponta Szolnokra érkező járművek száma meghalad­ja a tlzenötezret, s ez két részre oszlik: belvárosi cél­forgalomra és a belvároson áthaladó forgalomra; A fő­útvonalak zsúfoltságát csak­is a kialakuló új városrészek megfelelő új útjainak segít­ségével lehet csökkenteni. Máig sincs megfelelő gép­kocsi-parkírozó hely Szolno­kon, s ez szűkíti az utak forgalmi kapacitását Az autóbusz közlekedés zökkenőmentes lebonyolítása csak akkor valósulhat meg, ha a Szabadság és Kossuth téren megszűnik az út mind­két oldalának megállóhely­ként való igénybevétele. Ép­pen ezért másutt szükséges megfelelő várakozóhelyek építése. A vb ezután a csúcs- forgalom lebonyolításának egyszerűsítéséről tárgyalt és megállapította: szükséges mielőbb egy olyan tanácsko­zás összehívása, melyen a lépcsőzetes munkakezdés be­vezetésének kérdését meg­beszélik. Meg kell továbbá határozni az autóbusz-pálya­udvar végleges helyét Szol­nokon, s gondoskodni kell a Szabadság téren levő vidéki autóbuszvégállomás végleges elhelyezéséről. A végrehajtó bizottság megállapította: új kerékpár­út építése is szükséges — az ószoínoki rámpától a Teme­tő útig és a Vöröshadsereg úton, • -* '* v

Next

/
Oldalképek
Tartalom