Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-20 / 142. szám
1962. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O Korszerű élmény, nem misztérium Beszélgetés Miké Andrással a Szegedi Ünnepi Játékokról Egyre közeledik a negyedik ünnepi játék Szegeden. Már nyilvánosságra hozták az idei műsortervet. Ez azonban nem tartalmaz olyan „szenzációkat”, „meglepetéseket”, amelyek kiszakítanák a Szegedi Ünnepi Játékokat az azonos produkciókat ismétlő folyamatából. Erre pedig szükség volna. Felvetődik tehát a kérdés, merre haladjon tovább a játékok ren- dezőbizottsága, milyen utakat tudnának sikerrel bejárni, milyen célkitűzések tarthatnának általános érdeklődésre számot? Mikó Andrással. az Állami Operaház kitűnő rendezőjével, a Szegedi Ünnepi Játékok művészeti tanácsának tagjával ezekről, a nagy közönséget és a művészeket egyaránt érdeklő kérdésekről beszélgetünk: — Én is helyeslem — kezdi Mikó András, hogy a szű- kebb magyar repertoárt szélesítsük. Salzburgban sem tartottak ki egyedül Mozart mellett, hanem azokhoz a legalkalmasabb művekhez nyúltak, amelyeket a szabadtér lehetőségeihez jól tudnak alkalmazni. A mi helyzetünk persze nehezebb, hiszen a szegedi színpad Dóm- téren. háttérben a Dóm karcsú épületével, eleve lehetetlenné teszi például a szabadtérre máskülönben eszményien alkalmas Borisz Godunov előadását. Muszorgszkij operája egy moszkvai paroszláv templom előtti téren játszódik. A szegedi Dóm nemcsak nem pótolná ennek a drámában fontos szerepet játszó székesegyháznak „szerepét”, hanem a Dóm más építészeti stílusa miatt annyira lerontaná a hatást, hogy ilyen kockázatos vállalkozásba nem szabad kezdenünk. De így vagyunk sok más operával is. Viszont a Varázsfuvolától a ' Don Carlosig igen sók olyan "operát tudnék említeni, amelyet megfelelő intemacioná- lis, első vonalbeli énekes- gárdával feltétlenül sikerrel lehetne előadni Szegeden. Ezt a lehetőséget egyébként már az idén is megragadjuk. Ezúttal Verdi Aida című operáját hozzuk színre — külföldi énekesekkel. Rada- mest Luigi Ottolini, kiváló olasz tenorista énekli, Aida Margarita Tynes lesz, akit a magyar közönség néhány budapesti vendégszereplése után már jól ismer, Amner- sit a román Zenaide Pally tolmácsolja, míg Amonasrot Svéd Sándor, aki vendégként érkezik erre az alkalomra Magyarországra. A szólisták olasz nyelven tolmácsolják az operát, amelyet mintegy 1000 tagú statisztériával hozunk színre. Ez az esemény úgy érzem az egész ország érdeklődését felkelti majd a játékok iránt. Ez lenne hát a Szegedi Ünnepi Játékok új vezérmotívuma? Mi ebben a sajátosan magyar jelleg? Nem akarjuk-e ezzel Salzburgot vagy Veronát kissé utánozni? — Korántsem! — tiltakozik Mikó András. — Véleményem szerint a szegedi játékokban az lenne a „magyar”, hogy magyar rendezők, énekesek, zenészek, kóristák, jelmez- és díszlet- tervezők, egyszóval teljes együttes olyan vonzerejű előadásokat produkálna, amely eseményszámba menne itthon. A külföldi vendégek csak erősítenék egy-egy produkciónkat, emelnék jelentőségét. Ez nem a mi munkánkat kissebbítő engedmény, hiszen Párizstól Rómáig a világ minden jelentős operaszínpadán, szabadtéri játékán bevezetett jószokás a külföldi művészek vendégjátéka. A mi Játékunk különben sem a rossz értelemben vett „szenzációt”, hanem százezrek kulturális igényeit kívánja szolgálni. Az emberek, akik az ország különböző részeiből esténkint egybesereglenek, hadd érezzék, hogy itt kiválót, szépet, «okáig emlékezetes élményt i kapnak. Nekünk három évvel ezelőtt teljesen új alapokra kellett építenünk, amikor hozzáfogtunk ehhez a munkához. Ami Szegeden hagyomány volt, azt bár tiszteletben tartjuk, lényegében mégis csak elölről kezdtünk mindent. A mi játékaink szélesebb alapokon nyugszanak, mi nem a misztériumot akarjuk felújítani, hanem korszerű, gazdag élményt igyekszünk adni az új közönségnek! Mi lesz a daljátékkal, a balettel, egy ilyen csak a klasszikus operairodalomra támaszkodó repertoárban? Nemcsak operát akarunk. A daljátékot éppen úgy nem lenne helyes kirekeszteni a Játékok programjából, mint a közkedvelt balettet. Az viszont egyenesen kívánatos, hogy új típusú daljátékokat, táncjátékokat teremtsünk, amelyek lehetőséget nyitnak a rendező fantáziájának — és olyan megfelelő adottságokkal rendelkeznek, amelyek igazodnak a szabadtér méreteihez... A színpad mérete ugyanis fontos tényező. Ha nem vesszük figyelembe, félig megbuktunk. Idén Kodály Háry Jánosát hozzuk színre, Békés András rendezésében. A balettet pedig Aszafjev Párizs lángjai képviseli az Állami Operaház előadásában. A zenés darabokon kívül ismét műsorra kerül Madách Az ember tragédiája, a budapesti Nemzeti Színház művészeinek már ismert előadásában. Mit tart a Szegedi Ünnepi Játékok eddigi legfigyelemreméltóbb sikerének, eredményének? — Azt, hogy Szeged a Játékokkal együtt változik, fejlődik. A szegediek is jobban városuk felé tekintenek, amióta a játékok belföldről is, külföldről is vonzzák az érdeklődőket. Olyan város lett Szeged, ahol leginkább közüggyé váltak a kulturális kérdések. És az így is van rendjén, hiszen gondoljuk csak meg: egy olyan egyetemi város, ahol a jövő értelmisége él, tanul, készül a feladatokra, ilyen kulturális pezsgés, mozgás nélkül mivé lenne?... Ez. a legfőbb érdeme és értelme a Szegedi Ünnepi Játékoknak, s ez még akkor is értékessé teszi az eseményt, ha egyik-másik évben kevésbé sikerül megvalósítani mindazt, amit terveztünk! — mondotta befejezésül Mikó András. Bános Tibor Száz éves a jászberényi Paloíási énekkar A fiatalkorúak elhelyezkedéséről Az általános iskola elvégzése után számos fiatal középfokú iskolai továbbtanulás helyett munkaviszonyba lép. E fiatalok munkaviszonyba lépéséről és foglalkoztatásáról az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat. Korhatár Az alkalmaztatás (a munkaviszony) szempontjából fiatalkorúnak minősül az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A fiatalkorúak közül munkaviszonyba csak az léphet, aki a tizennegyedik életévét betöltötte (és nem esik már az általános iskolai tankötelezettség alá). Kivételesen az iskolai szünet tartama alatt már a tizenkettedik életévét betöltött fiatalkorú is alkalmazható, de csak könnyebb munkára. A munkaügyi miniszter ez év áprilisában megjelent rendeletének mellékletében felsorolt, egészségre ártalmas, vagy nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörben fiatalkorú dolgozót alkalmazni és foglalkoztatni nem szabad. A munkaviszony megkötése előtt, továbbá alkalmazás után a munkahely, vagy munkakör megváltoztatása (áthelyezés) előtt a fiatalkorút a beosztás szempontjából orvosi vizsgálat alá kell vonni. Az alkalmazás után is, — évenként legalább egyszer, orvosi vizsgálat szükséges; ha ennek eredményeként a fiatalkorú munkakörének betöltésére, egészségi állapota miatt alkalmatlan, más munkakörbe kell áthelyezni. A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatlkorút és az ipari tanulót korra való tekintet nélkül éjszakai munkára beosztani nem szabad. (A tizenhat évesnél idősebb, de a tizennyolcadik életévüket be nem töltött fiatalkorú dolgozókat az éjszakai munkavégzés alól lehetőleg mindenütt mentesíteni kell.) Munkaidő A fiatalkorú dolgozók munkaideje azonos a többi dolgozók munkaidejével, de lehetőség van nyolc óránál rövidebb foglalkoztatásra. Ez kétféle módon történhet. — Eevrészt a rövidebb (napi 7, 6, 5, 4, stb. órás) munkaidővel arányosan csökkentett munkabérrel (ahogy erre a felnőtt dolgozók esetében is lehetőség van), másrészt az ún. fiatalkorú kisegítőként. Olyan vállalatoknál, ahol nagyobb létszámú felnőtt dolgozó viszonylag egyszerű, könnyű, betanított munkát végez (híradástechnika, műszeripar, tömegcikkipar, kereskedelem, stb.), a tizennegyedik életévét betöltött, általános iskolai tankötelezettség alá nem eső fiatalkorúakat nem teljes munkaidejű munkaerőként (ún. fiatalkorú kisegítőként) lehet alkalmazni. E fiatalkorúakat le- hetőieg csoportosan, termelő munkán kell foglalkoztatni, részben az általános segédmunkák körében, részben pedig az üzem munkafolyamatainak számukra elkülönített egyes szakaszaiban. A fiatalkorú kisegítők munkaidejét napi 4—6 órában úgy kell megállapítani, hogy az a tizenhatodik életév betöltéséig általában napi 4, a tizennyolcadik életév betöltéséig pedig általában napi 6 óra legyen. (A munkaközi szünetet a munkaidőn kívül kell biztosítani, ennek díjazását a munkabér már magában foglalja.) Munkabér, szabadság A munkabért napi négyórás munkaidő esetén havi 300—400, napi hatórás munkaidő esetén pedig havi 400— 500 forint között kell megállapítani. Lehetőség van a teljesítménybér-rendszer alkalmazására is, ha annak feltételei mind a fiatalkorú kisegítő, — mind a vállalat szempontjából kedvezőek. A fiatalkorúak közül a tizenhatodik életévüket még be nem töltötteket túlmunkában, az ipari tanulókat (életkorukra tekintet nélkül) a kötelező gyakorlati munkán túl még akkor sem szabad foglalkoztatni, ha arra jelentkeznek. Tizenhat éves korig a rendes alapszabadságon felül 12 munkanap, azon túl pedig 6 munkanap pótszabadság illeti meg a fiatalkorú dolgozót. Utoljára abban a naptári évben jár a 12 munkanap pótszabadság, amelyben a fiatalkorú a tizenhatodik életévét, illetőleg a 6 munkanap pótszabadság, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. Természetesen, ha a fiatalkorú munka- viszonya év közben kezdődik. csak az alap- és pótszabadság arányos részére jogosult. Ugyanígy jár a szabadság a rövidebb munkaidővel foglalkoztatott fiatalkorúnak is, de az egyes szabdságnapok- ra — természetesen nem a nyolcórai, — hanem a napi négy. hat. stb. órás munkaidőnek megfelelő munkabért kell elszámolni. Ez évben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a jászberényi Palotást énekkar. A kétnapos ünnepséget, mely június 30-án és 31-én ez alkalomból rendeznek a Déryné színházteremben, Bányai János vb.-elnök nyitja meg. az ünnepi beszédet pedig Rossa Ernő, a Népművelési Intézet főelőadója tartja. Itt kerül sor a működési emlékérmek és az emlékplakettek kiosztására is. Az est második felét ünnepi hangversenyműsor tölti ki. A centennáris ünnepségekre a budapesti Ganz MÁVAG énekkara és a három szolnoki kórus érkezik vendégként. Július 1-én vasárnap délelőtt 9 órakor kerül sor a zeneiskola előtt Palotást János mellszobrának (Petri Lajos szobrászművész alkotása) leleplezésére. Emlékbeszédet mond Varga Béla, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. „Száz éves a Palotási kórus” címmel tíz órakor emlékkiállítás lesz a Jász Múzeumban, melyet Tóth János igazgató nyit meg. Az ünnepség Palotási János síremlékének megkoszorúzásával ér véget a jászberényi temetőben. — h. a. — Elkészült a zagyvarékasi kulturház A zagyvarékasiak legnagyobb örömére Gál Ferenc és kőműves társai az utolsó simításokat végzik a zagyvarékasi új kultúrházon. Belülről már rakják a parketett, he- lyezgetik a székeket. A sok száz társadalmi munkaórával épült kultúrházat rövidesen birtokukba vehetik zagyvarékasiak. Megfejtett ősi maya késíratok kiadása A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának kiadóvállalatánál megjelent a Drezdában és Madridban őrzött ősi maya kódexek szövege, amelyet szibériai tudósok egy csoportja elektronikus számítógép segítségével fejtett meg. A három kötetben a legfontosabb anyagok jelentek meg. Az első kötet a teljesen megfejtett madridi kéziratot, a második kötet a drezdai kéziratot és a maya—orosz szótárt tartalmazza, a harmadik kötetben pedig a hieroglifák rendszerezett összesítő katalógusa kap helyet. A tervben további két kötet kiadása szerepel. E kötetekbe az elemzés programja, módszerei, a maya-írásmód részletes ismertetése és egyéb anyagok kerülnek. A kötetek sajtó alá rendezésében ugyanazok a tudósok vettek részt, akik a maya kódexeket megfejtették: Ju- rij Koszarjev, Eduard Jevrei- nov és Valentyin Vsztyinov. Valamennyien a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatában működő matematikai intézet tudósai. Ritka könyvek kiállítása Beirutban Libanon fővárosában az egyik régi palota termeiben a nemzeti múzeum kiállítást rendezett ritka könyvekből. A rendkívül érdekes kiadványok részben magángyűjteményekből, részben libanoni egyetemek és kolostorok könyvtáraiból származnak. A legnagyobb ritkaságok közé tartozik néhány pergamen, amelyekre a VIII. század végén a Korán szuráit írták régi arab betűkkel; a X. századból fennmaradt az Üj Testamentum kézirata, úgynevezett „stranghelo” betűkkel írva, továbbá bemutatásra kerülnek az első nyomtatott arab, perzsa és török nyelvű könyvek. A londoni régiségkereskedők vására A szakemberek és a műkedvelők minden évben nagy érdeklődéssel tekintik meg a régiségkereskedők londoni vásárát. A június 13-án megnyílt idei vásár is sok érdekességet nyújt: egy XVII. századi holland festményen például II. Fülöp spanyol király egy holland tehénen lovagol, melyet Angliai Erzsébet királynő a kezéből etet, miközben Palma hercege megfeji a tehenet. A vásáron bemutatott legrégibb tárgy egy 5 ezer esztendős egyiptomi réztál, a legszokatlanabb pedig egy múlt századi Svájcban készült arany teleszkóp, gazdagon zománcozva, vadász- jelenetekkel díszítve és egyik végén igazgyöngyökkel díszített beépített órával, T——"" LEVELEKBŐL néhány sorban Mátyus Imre karcagi levelezőnk arról számol be, hogy városuk termelőszövetkezeteiben a szorgos mezőgazda- sági munkák ellenére is igen élénk a kulturális élet. Mint írja: a Dimitrov tsz fiataljai a kultúrális seregszemlére készülnek. A Május 1 Tsz- ben a Kalotaszegi táncot tanulják. A Leninben színdarabot próbálnak. • A mezőtúri 6-os számú földművesszövetkezeti boltba új vezetőt kaptunk, — írja özv. Csete Bálintné levelezőnk. — Ez magában nem is volna érdekesség. Mégis meg kell írni, mert azóta javult az ellátás a környéken. Most már van a boltban minden ami kell. Időben érkezik friss áru, megfelelő mennyiségben. Ehhez párosul az udvarias kiszolgálás is, ami nekünk igen jól esik. Egy év teljes anyagából kell számot adni július 25-én a jászberényi zeneiskolás növendékeknek, — írja Velkei Árpád levelezőnk. — Előre láthatóan nem lesz miért szomorkodni, mert a jó oktató és nevelő munka eredményeként a tudás sem marad eh Vannak a végzősök között olyanok, akik a debreceni zeneművészeti szakiskolába, és a főiskolán kívánják tanulmányaikat folytatni, Tíz év alatt négyszeresére emelkedett a könyv- forgalom A közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium vizsgálta a könyvkereskedelmet. A jelentés csupán az utolsó tíz év adatait tartalmazza, de ezekből is kiderül: ugrásszerű a fejlődés. Amíg 1951-ben 143 millió forint volt a könyvkiskereskedelem forgalma, 1961-ben már elérte a 610 millió forintot; tíz év alatt tehát négyszeresére emelkedett hazánkban a könyvforgalom. A vizsgálat azt is megállapította, a könyvkiadás és terjesztés sokoldalú, impozáns fejlődése mellett, még mindig vannak hiányok — elsősorban a magyar klasz- szikusok műveiből és a műszaki könyvekből. A bolthálózat fejlesztése sem tartott lépést a forgalom növekedésével. Jelentősen megnövekedett a falvak dolgozóinak érdeklődése az értékes, szép könyvek iránt. A falusi könyvforgalom 1957 óta háromszorosára emelkedett és 1961- ben már az országos könyvforgalomnak mintegy 25 százaléka volt. (MTI) Magyarország a Poznani Nemzetközi Vásáron Varsó (MTI). Csaknem negyedmillió ember tekintette meg az első héten a 31. poznani nemzetközi vásárt. A látogatók közül sok ezerre tehető a külföldi ipari és kereskedelmi szakemberek száma. Már a vásár első felében megkezdődtek ugyanis az államok közötti áruforgalmi tárgyalások, amelyekre a világnak csaknem minden országából érkeztek kereskedők. A magyar pavilont az első héten csaknem kétszázezer személy tekintette meg. A magyar ipar jelenlévő szakemberei készségesen adnak felvilágosítást. A közönség különösen nagy érdeklődést tanúsít a híradástechnikai cikkek iránt, sokan pedig könnyűipari termékeink közül szeretnének vásárolni. Kereskedelmi partnereink természetesen valamennyi kiállított árucikk iránt érdeklődnek. Ennek tanúi a magyar külkereskedelmi vállalatok tárgyalófülkéi, amelyekben reggeltől estig nagy a forgalom.
