Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-20 / 142. szám
1962. június 20. h/.OLNOK MEGYEI NEfLAf 3 ' A májusi taggyűlések C tapasztalataiból Hogyan csökkentik a kárt a karcagi Lenin Tsz gazdái? A májusi taggyűléseken a falusi pártalapszervezetek tagjai az MSZMP Központi Bizottsága márciusi határozatát. „A mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról”, a megyei pártbizottság felhívását, s az abból adódó feladataikat tárgyalták. A taggyűléseket megelőzően a járási és városi párt- bizottságokon értekezleteket tartottak, ahol az alapszervezetek titkárai tájékoztatást kaptak a határozat feldolgozásához, s az intézkedési tervek elkészítéséhez. A titkári értekezletek után a társadalmi osztályok tagjait és aktíváit is több helyen megbízták egy-egy taggyűlés előkészítésének segítésével. — Ez azonban helyenként többnyire csak felszínes, elnagyolt intézkedés maradt. A jászberényi járásban például az instruktorokkal is csak írásban közölték a taggyűlések időpontját, ahelyett, hogy beszéltek volna velük a taggyűlések jelentőségéről. így adódott, hogy ötvenkét alapszervezet közül csak négyben segítettek a beszámoló összeállításában. Hasonló mulasztások máshol is voltak. Mezőtúron tizenegy alapszervezet titkárának a titkári értekezlet után senki sem segített abban hogyan dolgozzák fel a határozatot. Az alapszervezeti vezetőségek a taggyűlések előtt tartottak ugyan vezetőségi ülést és keresték a módját annak, hogyan ismertessék a határozatot, de pártcso- portgyűléseket már csak helyenként tartottak, a bizalmiakat is csak itt-ott vonták be az előkészítésbe. A hiányos előkészítő munka — érthetően — éreztette hatását, főleg a párttagság megjelenésén. Bár az elmaradók közül legtöbben a sürgős munkára hivatkoztak, mégsem indokolt, hogy általában a párttagoknak 65—70 százaléka jelent meg a taggyűléseken. Az alopszervezeti vezetőségek beszámolói — elsősorban azokon a helyeken, ahol valóban kollektív munkával készítették el — reálisan határozták meg a tennivalókat, és jó alapot adtak ezek elemzéséhez. Túlnyomó részt a további célokat is megjelölték, — amellett, hogy az érdeklődést — helyesen — a most legsürgősebb feladatokra irányították. Ez a szemlélet megalapozta a taggyűlések sikerét. A kommunisták tanácskozásainak értékét azonban leginkább az adta, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó párttagok tárgyilagosan mérték fel a helyzetet. Világosan kifejtették: főleg a szövetkezeti tagoktól függ az idei eredmények alakulása. Szigorúan számot vetettek azzal, hogy az időjárás mos- tohasága miatt nem lesz könnyű az évi tervek végrehajtása. Az emiatt tapasztalható elkeseredés azonban főleg arra az időre vezethető vissza, amikor a parasztembereket egy-egy nagyon rossz esztendő egész életre tönkre- tehette és sokakat tönkre is tett. Most viszont mások a lehetőségek, mint évekkel ezelőtt a néhány holdas kis gazdaságokban voltak, amikor minden ember egyedül volt gondjával-bajával. Most százak, meg ezrek foghatnak, s fognak össze a természet „ellen”. A nagyüzemi gazdálkodás adottságai olyanok, amilyenek az egyéni gazdaságokból hiányoztak. Ilyen többek között az öntözés. „Való igaz, hogy most is nehéz, a szorgalmas munkát is szűkösen honoráló esztendő ígérkezik. De nem lehetünk tétlen szemlélők, a legkisebb lehetőségeket is ki kell használni, hogy elvegyük a természettől, amit lehet” — mondta ki a mezőtúri Béke Tsz-hez hasonlóan sok más szövetkezet kommunista kollektívája. És számításba vettek minden olyan tartalékot, amivel néhány fillért, vagy forintot nyerhetnek, megtakaríthatnak. A mezőtúri Sallai Tsz- ben többen javasolták a taggyűlésen, hogy ne csak a kukoricát, hanem a cukorrépát, a lucernát, s a legelőt is öntözzék. Sőt a másodvetéseket is öntözzék legalább egyszer. „Küldjenek” vizet mindenhová, ahová csak eljuthat. A tiszaugi Tiszagyön- gye Tsz-ben Soós Lajos javasolta: ne csak nyújtott, hanem kettős műszakban öntözzenek. És ne vigyék el onnan más munkára az embereket, mert addig is idő telik, míg egymástól átveszik, vagy megtanulják a munkát. — A csépai Alkotmány Tsz-ben ifj. Nagy Károly gépész azt kérte, éjjel-nappal értesítsék őt, ha a berendezés elromlik, mert azonnal megjavítja, miatta ne késsen a víz. Sőt, amit tud, alkatrészt maga is elkészít. Tisza- inokán Gácsi János javasolta, ahonnan az árvíz elvonult, azokat a területeket is mind vessék be. A szajoli Vörös Csepel Tsz-ben, a tiszaföldvári Aranykalászban, a tiszaör- vényi Dózsában, tiszaigari Petőfiben elsőnek a kommunisták vállalkoztak az éjszakai öntözésre. Sok helyen pedig a gondos és gyors gyomtalanítást sürgették, hogy növeljék a termésátlagokat. A taggyűlések sok segítséget adtak ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok bízzanak saját erejükben, az összefogás erejében, s megtegyenek mindent azért, hogy — ha nem száz százalékig is —, de pótolják azokat a termés- kieséseket, amelyekkel a nagy szárazság miatt számolni kell. A tanácskozásokon nem egyedü] a párttagok hallatták hangjukat, kezdeményeztek. Nemcsak maguk akartak megbirkózni a feladatokkal, hanem összefogva a pár- tonkívüliekkel. S a legtöbb helyen közülük meg is hívták a legtapasztaltabbakat. A kunhegyesi járásban száznegyven pártonkívüli vett részt, s huszonkilencen fel is szólaltak a taggyűléseken. A mezőtúri Petőfi Tsz-ben tizennégy pártonkívülit hívtak meg. A jászberényi járásban százhetvenegyen — s harmincötén fel is szólaltak —, a szolnoki járásban pedig közel háromszázan vettek részt a taggyűléseken. gén született, ne csak a taggyűlési jegyzőkönyvek őrizzék. Gondoskodjanak mindenütt arról, — ahogyan ezt már több helyen tették —, hogy akik nem vettek részt a taggyűléseken, azok is tudják, ismerjék, mit határoztak ott. Tudják, hogy mind- annyiok munkájától függ boldogulásuk. Minden termelőszövetkezetben váljék közhitté az a gondolat, hogy a mostoha időjárást csak nagy akarattal lehet legyőzni, csak ezen át vezet tovább az út. S ehhez adjanak az eddiginél több, közvetlenebb segítséget a járási, városi, községi pártbizottságok, pártszervezetek is. (B. E.) Az elmúlt hónapok rendkívüli időjárása komoly gondokat okozott a karcagi Lenin Termelőszövetkezet gazdáinak. Június közepéig például mindössze 3,5 milliméter csapadék hullott földjeikre. Az aszályos időjárás következtében a kalászosok gyengén fejlődtek. Május végén minden kárt betetőzött egy hatalmas jégvihar. Közel 500 hold búza, 140 hold árpa vetésterületet tett tönkre ekkor a kíméletlen időjárás. Többek között búzából 57, árpából 33 holdat ki kellett szántaniok. A kár több mint 62 vagon búza, 43 vagon őszi árpa és 10 vagon tavaszi árpa terméskiesés. Ez forintban meghaladja az egy milliót. Permetezik a szőlőt A szőlőmunka egyik legfáradságosabb részét végzik ezekben a napokban a Felső.jászsági Állami Gazdaságban. A több mint 400 holdas szőlőt 8 naponként kell permetezni. A gazdaság dolgozói mindent elkövetnek a bő termés érdekében. Képünkön Kovács József hátipermetező készülékből locsolja a szőlőt. Uj házak épülnek a szövetkezeti A pártonkívülieknek ilyen szép számú részvétele tükrözi, hogy a kommunisták tudják: csak együtt dolgozhatnak jól, csak közös erőfeszítéssel vehetik elejét annak, hogy az időjárás kifogjon rajtuk. A pártonkívüliek megjelenése, aktivitása pedig azt tanúsítja, ők is érzik: a felelősség közös, nekik is meg kell tenni a lehető legtöbbet azért, hogy a közösség boldoguljon. A megtartott taggyűlések többségéről tehát túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy eredményességükben felülmúlták az eddigi taggyűlések színvonalának átlagát. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy még mindig vannak alap- szervezetek, ahol a pártvezetőségek nem igyekeztek megállni saját lábukon, s a helyi körülményeket felmérő beszámolók helyett csak a Központi Bizottság határozatát, vagy annak részleteit olvasták fel. Így történt a kétpói Szabadság Tsz-ben és a Törökszentmiklósi Gépállomáson. A jászfényszarui Zöldmező és a jászárokszállási Táncsics Tsz-ben viszont — szintén helytelenül — a Központi Bizottság határozatát és a pártbizottság felhívását szem elől tévesztve, vitatkoztak a taggyűléseken. Most az a legfontosabb, hogy a nagy boldogulni akarást és azt a sok hasznos javaslatot, ami a kommunisták tanácskozásának többségazdáknak A Jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetben eddig közel 50 új házat építettek a tagoknak. Képünkön Csínt* Sándor növénytermesztőnek rakja a falat Kiss P. Sándor brigádja. Mivel próbálják csökkenteni a kárt a karcagi Lenin Termelőszövetkezet tagjai? Tettek-e intézkedéseket a pótlásra mindannyiuk érdekében? A választ megtalálhatjuk a gazdaság i intézkedési tervében, melyet pár nappal ezelőtt készítettek el. Az őszi árpa terméskiesés elsősorban a szövetkezet ta- karmányalap-biztosítását veszélyezteti. Ezért elhatározták, hogy a tervezett kukorica vetésterületüket mintegy száz holddal növelik. Ezt a különbözetet a jól fejlett és jó talajba vetett silókukoricából pótolják. A silókukorica csökkentést viszont mintegy 100 holdas öntözött másodvetéssel biztosítják. A forint kiesések csökkentése érdekében további jelentős feladatokat tűztek maguk elé. Először is a tervezett cukorrépatermést az előirányzott 160 métermázsáról 170 métermázsára kívánják növelni. Majdnem duplájára emelik a lucemamag értékesítését is. Lenszalma- eladást nem terveztek erre az évre. most azonban a kiesés pótlása érdekében a rendelkezésükre álló lenszalma egy részét áruba bocsátják. ál'altenvésztésük szinte valamennyi ága többletbevételhez juttatja a szövetkezeti gazdákat. Egyrészt azzal, hogy nagyobb súllyal értékesítik hízóállataikat, mint a tervezett. Másrészt, hogy 30 üszőt adnak el terven felül. Ugyancsak többletértékesítés várható a juhok- nál is. Mindent összegezve az állattenyésztés terven felüli hozamértéke a karcagi Lenin Termelőszövetkezetben megközelíti a 750 ezer forintot, A növény- termesztésben a várható pótlás összege 450 000 forint. Tehát a kieséseket majdnem teljes egészében pótolni tudják a szorgalmas szövetkezeti gazdák E terv elérésének megvannak a reális alapjai ebben a közös gazdaságban. Ezt bizonyítják a következő intézkedések is, amelyeket ezekben a napokban vezettek be a gazdaságban, s amelyek megtartását szigorúan ellenőrzik. Elhatározták, hogy az őszi kalászosokat a lehető legkisebb szemveszteséggel takarítják be. A kapás kultúrákat teljes egészében gyommentesen tartják, s ahol arra szükség van, nitrogén fejtrágyázással segítik azok fejlődését. A szálastakarmány b;ztosítása érdekéljen öntözött lucerna vetésterületükön a csapadékpótlás előtt szintén nitrogén fejtrágyázást alkalmaznak. A téli takarmányozás biztosítása érdekében már most a legszigorúbb takarmánytakarékosságot vezették be. Ugyancsak a takarmányalap biztosítása érdekében öntözési tervüket maradéktalanul végrehajtják, s ahol mód van rá. a másod- vetésekre, a legelőkre az előirányzatukon felül biztosítják a mesterséges esőt. Injekcióval „gyógyítják“ a falnedvességet A falnedvesség megakadályozásának módjára egy rovarkutató jött rá. Dr. Hurst, az Imperial College of Science rovartani szakértője újabb rovarirtószerek kidolgozása közben behatóan tanulmányozta a rovarhártyák vízálló rétegét. A tudós úgy gondolkozott, hogy a rovarirtószerek sokkal hatásosabbak lennének, ha áthatolnának e vízálló rétegen. Meg is találta a megfelelő vegyi anyagokat és eljárását most már az építészetben is alkalmazzák. Ha valahol a falon nedves foltok keletkeznek, a téglák közötti habarcsrétegbe — a nedves folt körül . kis lyukakat fúrnak, oda befecskendezik a-szilikátoBok- ból és latexből (gumitej) összeállított vegyszert, amely lassan átitatva a lyukak körüli területet, megkeményedik s a habarcsban áthatolhatatlan réteget képez a víz és a gőz ellen. A lyukakat végül cementtel tömik be. Az utólagos vízszigetelés eddig igen költséges eljárás volt. Hurst új eljárása egyrészt sokkal egyszerűbb, másrészt rendkívül olcsó. Nyomelemek Egy amerikai cég biztos és egyszerű eljárást dolgozott ki annak megoldására, hogy a fémiparban pontosan meghatározott mennyiségű nyomelemeket juttassanak a j feldolgozásra kerülő fé- j mekbe. í A rendes magnetofonsza- j laghoz hasonló szalagot be- [ vonják a kérdéses elemmel, í négyzethüvelyenként 5 milligrammtól 15 grammig terjedő sűrűségben. A szalagból egy megadott mennyiséget helyeznek el az öntőformába. mielőtt még a felolvasztott fémet kiöntenék. A szalag plasztik és lakk anyaÚjfajta sebészeti csipeszek Az amerikai Ethicon Ino vállalat új eljárást talált, amely feleslegessé teszi kisebb sebek összevarrásánál a tűt és a varróanyagot. Az újfajta bőrcsipeszeket egy különleges műszerrel rakják fel. A csipesz, amely jóformán alig szúrja meg a bőrt, nem okoz fájdalmat és mégis tökéletesen összefogja a seb száját egészen a gyógyulásig. Laposan ráfekszik a bőrre és egymáshoz közel felrakva halpikkelyszerűen helyezkedik el. A sebre alkalmazott nyomókötések sem okoznak kényelmetlenséget és a csipeszek eltávolítása után nem marad heg, vagy szúrás nyoma a bőrön. a fémiparban ga elpárolog, a rávitt nyomelemek pedig tökéletesen egyesülnek a forró fémmel. A Szolnoki Fűtőház KISZ szervezetének életéből A karcagi Lenin Termelőszövetkezet KlSZ-fiataljai a napokban baráti látogatást tettek a Szolnoki FűtőhAz- ban. Látogatásuk során megtekintették a mozdonyjarító részlegen dolgozó fiatalokat, majd a várost nézték meg. Délután a Szolnoki Fütő'iáz klubhelyiségében hosszasan beszélgettek a fűtőházi K1S2.- szervezet tagjaival szakmai, kulturális kérdésekről. * A közelmúltban bonyolították le a fűtőházban a „Szakma ifjú mestere” címért folyó vetélkedést. A nyolc fiatal közül egy a „Szakma ifjú mestere” cím aranyfokozatát, két-két fiatal az ezüstöt, valamint a bronzfokozatot tűzhette mellére. A legjobb fiatalokat a fűtőház KISZ-vezetősége még könyvvel is jutalmazta. * A fűtőházi fiatalok közül mintegy százhúszon készülnek a Balatonalmádiban megrendezendő Vili. országos vasutas ifjúsági találkozóra. Szombati László levelező
