Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

1962. június 2. SiOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 cs Amit a yásárlásnál tudni kell A sárgult, fonnyadt zöld­ségfélék vitomintartalma ki­sebb, mint a friss áruké. A friss zöldségfélét néhány jel­ből könnyen felismerhetjük: A fejeskáposzta akkor jó, ha kemény, levelei szorosan egymásra simulnak, és alsó metszetlapja nedves, kemény. A jó kelkáposzta is tömött, kemény. A karalábé jó, nem fás, ha kezünkben tartva súlyos. A sárgarépánál: két fajtá­ját ismerjük. Főzeléknek a vastag húsos gyökerek valók, a vékony csak leveszöldség­nek felel meg. Izletesebb, édesebb az alul gömbölyű formájú karotta. A tök fiatal, ha külső héja Világoszöld. A gyalult tök akkor gyenge, ha zöldesfehér és harmatos; az érettebb, öregebb tök bele sárgás szí­nű. A friss zöldborsó hüvelye nyomásra erősen pattan, a borsószemek pedig nem túl fejlettek, nem repedtek. A friss zöldbab törési felü­lete üveges, széle nem szál­kás. A paraj és sóska akkor friss, ha nincsenek benne sárgult, bámult, nyálkás le­velek. A friss zöldpaprika fényes felületű, feszesbőrű, kemény. A karfiol akkor hibátlan és friss, ha fehér tömör, A champignon gomba friss és jóminőségű, ha kalapja eárt, bőre feszes. Zöldségfélék A csöves kukorica friss, ha egy szemet körömmel meg­sértve tej serken ki belőle. Mire való a i. A falusi és városi tanu­lóknak egyaránt igen hasz­nos szórakozás az olvasás. Levegő, napfény, víz Tavasztól kezdve, amikor csak tehetjük, vegyünk fürdőruhát vagy könnyű, lenge, kivágott ruhát és tölt­sünk minél több időt a szabad levegőn. Ez nemcsak vérkeringésünket fokozza, hanem ellenállóbbá teszi szervezetünket a meghűlésekkel szemben, A tudatos napfürdőzés századunk vívmánya. A he­lyes napozás sokféle, igen hasznos hatást gyakorol az emberi szervezetre. A napfény élénkíti a vérkeringést, a lebarnult bőr fokozza a szervezet életerejét, közvet­len fertőtlenítő, mert elpusztítja az ártalmas baktériu­mokat, de általában is segíti a szervezetet a fertőzések leküzdésében. Növeli az izmok feszességét, az ideg­rendszer aktivitását, és termeli szervezetünkben a vita­minellátás szempontjából jelentős D-vitamint. De ami­lyen hasznos, éppoly káros is lehet, ha nem fokozato­san és mértékletesen élünk vele. öt percnyi napfürdő: egy kanál orvosság, de egy üvegnyi orvosság: méreg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a napozás célja nem az, hogy elsők legyünk a „barnasági versenyben”, hanem, hogy felfrissítsük szervezetünket, értékes tarta­lékot gyújtsunk a fényszegény téli hónapokra. A mi természeti viszonyaink között az a helyes, ha legfeljebb 20—25 percig napozunk. Először azon­ban csak öt percig, majd minden nap öt perccel tovább és öt nap múlva is csak összesen 25 percig. Ezután térjünk rá a napi 2x15, vagy 3x10 perces napozásra, majd legfeljebb napi kétszer, háromszor 20—25 perces napkúrára. Két veszélyes dologtól azonban óvakod­junk: ne aludjunk a napon, mert az mély ájulást és erős leégést okozhat, és a tűző napról sohase menjünk egyenesen a hideg vízbe, mert az emberi szervezet nagyon nehezen alkalmazkodik a hirtelen változáshoz, és esetleg felmondja a szolgálatot. Bármilyen fokozatosan végezzük 0 napfürdőzést, bőrünk — fényérzékenységétől függően — kisebb-na- gyobb mértékben lesül, ezért ajánlatos olajjal vagy krémmel bekenni. Ha nagyon lesültünk és bőrünk fel- hólyagosodott, tegyünk rá kamillateás borogatást és kenjük be Alsói krémmel. Levegő, napfény, víz — ugyanolyan életszükséglet, mint az étel és ital. Ne fosszuk meg magunkat az orvostudomány által oly nagyrabecsült lehetőségektől. Fogyni akarok Több olvasónk fordult hozzánk olyan irányú ké­réssel. hogy adjunk taná­csot: miképpen szabadul­hatnának meg felesleges kilóiktól? Jogos óhaj az, hogy valaki fogyni akar, nemcsak kozmetikai szempontból, hanem fő­képpen azért, mert a súly-fölösleg káros az egészségre. íme az orvos tanácsa! Általában azt állítják, hogy az olyan ember hízik, aki sokat eszik. Ez csak részben igaz. mert nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy bi­zonyos betegségek elhízással járnak, amit egyszerűen a táp. lálkozással nem szabályozha­tunk; Ilyen esetben a fogyó­kúra természetesen nem ve­zethet eredményre; Elfogadottan akkor beszé­lünk beteges elhízásról, há valaki 10 kilóval túlhaladja a magasságához képest átla­gos testsúlyát. Ezt úgy számít­juk ki, hogy a cm-ben meg­adott magasságból százat el­veszünk. ezt számítjuk átla­gos testsúlynak, s ha ehhez viszonyítva 10 kilóval több, vagy keveseb valaki nem te­kintjük kórosnak. Ha például egy ember testmagassága 168 cm. akkor a 68 kg-hoz viszo­nyítva megengedhető és nem kórosan kövér, ha a 78 kg-ot nem haladja meg testsúlya. Mégis többségben a feles­leges kilóknak az oka a hely­telen táplálkozás. Ha ezt észszerűen irányítjuk. jó eredményeket érhetünk el. Tudnunk kell azt, hogy a tápanyagok között mi az, ami a szervezetben megkötődik, el raktározódik, vagyis a test­súly emelkedéséért felelős. Tápanyagainkat három fő al­kotóelemre osztjuk: a fehér­jékre. a zsírokra és a szén­hidrátokra, azaz cukrokra. E két utólsó, a zsírok és a cuk­rok azok. amelyek veszélyez­tetik karcsúságunkat, tehát ezek fogyasztását kell csök- kentenünk. így elsősorban a tésztafélék jönnek számítás­ba, akár főtt, akár sült tészta, tehát ezek mennyiségét kell megszorítanunk, ha fogyni akarunk. Sok szénhidrátot tartalmaz még a bab, borsó lencse. Veszedelmesen hizlal­nak a zsíros ételek: szalonna, zsíros húsok, különösen ser­téshús. Sokszor bizony nagy önuralomra van szükség, hogy lemondjunk az ízlése­sen elénk tálalt sertéspör­költről. vagy töltöttkáposz­táról. De jegyezzük meg, hogy a fogyókúra lényege és elengedhetetlep feltétele az önuralom! Ez nem jelenti azt, hogy koplalni kell, sőt ma ma már orvosilag helytelen is, hanem olyan ételt kell fogyasztani, amely nem ka­lóriadús, vagyis nem hizlal. Nyáron ez könnyen megold­ható, mert sok a friss zöld­ségféle, amelynek kevés a kalóriatartalma. Ezen kívül helyes még, ha hetenként egy. vagy két gyümölcsnapot iktatunk be, amikoris mást nem fogyasztunk, csak gyü­mölcsöt. Természetesen ez nem hatásos akkor, ha más­nap „behozzuk a lemara­dást”. A sovány húsok sem hizlalnak, így ezt is fogyaszt­hatjuk, valamint tojást, tejet, tejből készült sovány sajto­kat. aludttejet. A főtt ételek készítésénél arra töreked­jünk, hogy inkább habarjuk, mint rántsuk azokat A bő esti táplálkozások szintén elősegítik a hízást, ezért könnyű vacsorákat fo­gyasszunk és ne közvetlenül lefekvés előtt, hanem a kora esti órákban. Nagyon helyes és megszívlelendő a régi közmondás: „Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus”. E szerint a leg­hatásosabb a vacsorát telje­sen elhagyni. A helyes étrend beállítása mellett jó hatású még, ha többet mozgunk, egyszerű tornagyakorlatokat végzünk. Még egyszer alá kell húzni, hogy a fogyókúra legalapve­tőbb feltétele a nagyfokú önuralom, s hogy emellett következetesen kitartsunk. A fogyókúra nem rövid időre szól. Ne legyünk türelmetle­nek, ne akarjuk egy hét alatt lefogyni azt, amit egy év alatt szedtünk magunkra, mert a gyors fogyás is káros az egészségre. Dr. K. É. : ♦ A tapasztalat azt mutatja, 2 hogy — a gyermekek több- ♦ ségében — az olvasási kedv $ egy-két hét pihenő után ug-2 rásszerűen megnő. Igazolja | ezt a szülők és a pedagógu- í sok megfigyelő munkáján kí­vül a könyvtárak nyári for­galma is. Meg kell figyel­nünk, hogy miféle könyveket olvasnak szívesen gyerme­keink, mert nem lenne he­lyes, ha egészen rájuk bíz­nánk, mit olvassanak. A tan- j év befejezésekor kérjünk eh- ♦ hez tanácsot a nevelőktől, és ♦ azt is kérdezzük meg, hogyan ♦ juthatnak a könyvekhez. Az ♦ iskolák is rendelkeznek ♦ könyvtáraikkal, de az ország- s szerte működő könyvtárak- 2 ból is megfelelő olvasnivalót t kölcsönözhetnek. A szülők £ helyesen teszik, ha a könyv­tárosokhoz segítségért for­dulnak. Az iskolák nevelői a tanév első óráin sok helyen szá­mon kérik a tanulóktól, hogy milyen könyvet olvastak a nyár folyamán, sőt a művek f rövid tartalmát is elmon- * datják. A szülők is megbe- J szélhetik gyermekeikkel, mi J tetszett nekik az olvasmá-; nyaikból és miért. Nagyon | egészséges, jó kapcsolat ala- * kulhat ki a család tagjai kő- ♦ zött az ilyen — esténkénti I csendes, értékes beszélgeté- ♦ seken. 2 Sajnos, sok gyermek van, t aki nem szeret olvasni, s at szülőknek gondot okoz, ho-1 gyan lehetne velük megked­velteim az olvasást. Vannak szülők, akik — mielőtt gyer­mekeik kezébe adják á köny­vet — elolvassák, s ezzel ellenőrző munkát is végez­nek. //////«/////////////////////////////////«/////////» A király és a katona Azon vitázott egy napon a király és a katona: melyikük fontosabb vajon, s ebben kinek van igaza? Végre szólt a király: Hagyd csak! menjünk, kérdezzük a népet, Köztünk kit tart fontosabbnak? a királyt, vagy... netán téged? Elindultak, és egy pásztort találtak, az úthoz érve. — Mondd, barátom... — a király szólt, — ki fontosabb? ő, vagy én-e? — Hát az... — kezdte a nép fia, lassan, mint ki nem is érti, — hát az... — mondta újra — ki a másik nélkül meg tud élni! Tudsz-e élni király nélkül? Így a. király. — Nem kell nékem! És te sereg néljcül? — Kékül a király arca, s szól: — Én nem... Szamuil Maisak verse Fordította. Antalfy István KERESZTREJTVÉNY V«T i é * ■ rrw U* I : ____btt"___________ <9 ~~ ■ * a tí 19 a Rémtörténetek, borzalmas, hátborzongató haláleseteket, szerencsétlenségeket és más hasonló eseményeket tartal­mazó könyv nem való a gyermek kezébe. A jó és a gyermek életkorának meg­felelő tartalom színes elmon­dásával sok esetben már eredményes munkát végez­hetünk az olvasás megsze­rettetése érdekében. Az ér­dekes történetet szívesen hallgatja a gyermek, sőt gyakran másodszor is; Nem J egy esetben, másodszori ol- ♦ vasassal, illetve, a cselek- ♦ ményt hallva, ismeri meg jól 2 az olvasottakat, a történetet. | Vannak felnőttek, gyerme- ♦ kék, akik naplót vezetnek | arról, hogy mikor, melyik írótól, melyik művet olvas­ták el, és tetszett-e nekik vagy sem? Feljegyzik rövi­den a mű tartalmát is. Ilyen tevékenységre éppen a szün­idő alkalmas — de nem * kényszer formájában. Nyá- $ ron a szabadban, udvaron, | az erdőben, mezőn vagy leg- 2 alább nyitott ablaknál ol-1 vas son a gyermek. 2 vízszintes: 1. Két mássalhang­zó — kiejtve. 4. Talaj kezdete. 5. Alagút betűi keverve. 7. Mutató- szó. 9. Két betű — kiejtve. 10. Nö­vény. 12. Véredényrendszerünk központja. 13. Férfinév. H. Sze­líd állat. 15. Akta, 18. Nem rossz! 19. Ritka férfinév. 20. Szamár- hang. 21. Rádiőmárka (utolsó kockába két betű!) ; Függőleges: l. Sok háztetőn látsz ilyen antennát. 2. Elfo­gyasztotta az ételt. S. Szalagról adja vissza a hangot ez a remek gép. 6. Igevégződés. 7. Csapa­dék. 8. Azonos betűk. 10. Ami a diáksapkát tartja 1 11. Ormér- ték. 16. Fordítva: ráír. 17. Jó­szívű. Megfejtésül küldjétek be a függőleges 1-est és 3-ast. Múlt- heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: kerékpárt, takarék­ba. Beküldési határidő: június 7. — Könyvjutalmat kapott: Eéval Sándor, Mezőtúr. — (A könyvet postán küldj ü kei.) tÍ fcC'i'hC’S' — Először ts megparancsolom, fogjatok ki két lo­vat, fogjátok a sze­gény ember két rossz gebéje elébe, elbírja négy 16 is ezt a hintát. A bárónak is le kellett szállnia, se- gíteni a paraszt szejcere elé fogni a két gyönyörű pa­ripáját. —* Most pedig co fel, vissza a hintá­ra. És azt paran­csolom, hogy a hintó térjen ki, mert az üres sze­kérnek kell a ter­hes szekér elől ki­térni/ Akkor lett tör­vény, hogy az üres szekér tér ki a ter­hes szekér előtt. Ezt is az igazságos Mátyásnak kö­szönhetjük­De az a rongyos vándor, aki a zsá­kon kucorgóit, azt mondta a paraszt­nak: — Ne térjen ki, atyámfia. El is vette a gyeplőt a szegény paraszttól, megál­lította a szekeret, hogy a paraszt ki ne térhessen. “ Mi lesz, hé, nem hallottad, hogy térj ki? — már o kocsis eme­li az ostort, hogy majd a nyaka kö­zé suhint a pa­rasztnak. Hanem a vándor leugrik a szekér­ről, a báró elé áll, kigombolkózik, hát a báró majd le­esett a? ülésről, ott van előtte aranyos ruhában Mátyás király. Vándorolt Má- : tyás király, mikor : már nagy király : volt, vándorolt vá- ! rosról falura, ma- : ga szemével látni, ' maga fülével hal- . lani. '■ Egyszer egy ván­• dorlásban elfáradt | az országúton, fel- j kéredzkedett egy < szegény paraszt > szekerére. Azon a > szekéren a búzá­• jót vitte őrletni a ■ szegény paraszt- ; ember. Felvette jó ; szívvel a vándort ; a szegény paraszt. ; Megy a szekér | csendesen, egy- ; szercsak szemben > kocog egy hatlo- ; vas fényes hintó, 5 abban ül egy büsz- [ ke báró. A kocsi- J sa rákiabált a sze. i gény parasztra: [ — Térj ki, pa­t raszt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom