Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

1962. május 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP c L 3 A mélypontról indultak T“ Az ipari üzemek, állami gazdaságok és gépállomások vezetőitől és dolgozóitól ugyanakkor továbbra is hasznos erőfeszítéseket várunk — a patronázsmozga- lom keretében — a termelőszövetkezetek megszilárdí­tására. Ezért megkülönböztetett segítséget kell nyúj­taniuk a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszö­vetkezeteknek. (Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsá­gának felhívásából.) A megye rosszul gazdálko­dó szövetkezetei között emle­gették a tiszaörsi Búzakalász Tsz-t. Nemtörődöm, kapkodó vezetés, laza munkafegyelem, alacsony hozam és magas ön­költség jellemezte a közös gazdaságot. Cukorrépájuk 60, kukoricájuk 4,50 mázsát adott holdanként. Egy kiló baromfit 61, egy liter tejet 8,38 forintért termeltek; így nem csoda, ha tavaly 902 000 forint mérleghiánnyal zártak és 353,70 forint volt a tagok átlagos havi jövedelme. A 2300 holdas szövetkezet élére új vezetők kerültek. A tagság Balogh Lajost, a túr- kevei Vörös Csillag Tsz egyik üzemegység vezetőjét választotta meg elnöknek; A fiatal energikus szakember nagy igyekezettel látott mun­kához. Nem volt és ma sincs könnyű dolga, hisz a mély­pontról kellett elindulni. Egy fecske nem csinál nyarat és Balogh Lajos sem boldogult volna egyedül, ha nem állnak melléje önzetlen támogatói. A megyei párt- bizottság kérésére ugyanis a Csorbái Állami Gazdaság vezetői vették kéz­be a szövetkezet ügyét. A csorbaiak a tapasztalt, idő­sebb testvér módján segíte­nek. Először hosszabb időre, majd végleg Tiszaörsre küld ték Kiss István nevű brigád­vezetőjüket főagronómusnak. Nem sokkal később Sándor Ferenc, műhelyvezető, mint gépesítési szakember került a szövetkezetbe. Az új vezetők gondosan mérlegelték a szövetkezet helyzetét, mert nem akartak a fellegekben járni, amikor az idei feladatokat meghatá­rozták. A tagság kezdeti bi­zalmatlansága is arra Intette őket, hogy óvatosan tervezze­nek. Ezért az intenzív búza­fajtákból 13,30, kukoricából !7. cukorrépából 120 mázsát javasoltak katasztrális hol­danként. A tagság egyetértett velük. Abban Is. hogy a 30— 20 holdas dinnye, illevé konyhakertészet kivételével az idén nem lesz részes művelés V bizakodó szövetkezeti gazdák tudják, hogy az idén még a jövedelem elosztásánál sem lesznek egyszínten a jól gazdálkodó társaikkal. De előbbre lépnek, s egy—két év alatt utolérik őket. Any- nyi azonban bizonyos, hogy nz idén jóval többet oszta­nak mint tavaly.­Márciusban 4,50 forint munkaegységelőleget osztot­tak Tiszaörsön, Ez nem sok, de azelőtt ennyi sem jutott. Bevezették a premizálást a gazdaság minden ágában. A tagok megszavazták ugyan, de kételkedtek is realitásá­ban; A hízőmarha gondozók nyíltan megmondták: „majd meglátjuk”. Érthető ez, mert a régi vezetés idejárt többször csalódtak. Ám helyreállt a bizalom, amikor 5000 forint prémiumot kaptak az extrém és I. osztályú vágómarhák után. Nagy Dániel például 1050 forintot vihetett haza Az előleg osztás nem a semmiből volt. Eddig 84 má­zsa hizottsertést. tíz vágó­marhát szállítottak el a gazda­ságból. Nyolcezer naposcsibé­jük elérte az 50—60 dekás súlyt. Tehát a közfogyasztás­ra is többet szánnak. A tava­lyi 42 helyett 70 kiló húst ad­nak száz katasztrális holdan­ként. Ezerkétszáz hold tavaszi vetés várt a Búzakalász Tsz gazdáira. Bár késett a tavasz, becsületükre legyen mondva: időben végeztek vele. A me­gye szakemberei így véleked­tek kertészetükről: „Ritkán lehet ilyen szép palántákat látni”. Gondosan ápoltak az őszi gabonafélék, s megkezd­ték a tavaszi növények egye- lését; A Csorbái Állami Gazda­ság vezetőit is dicséret illeti a tiszaörsi eredményekért. Még akkor is, ha nem tarta­nak erre igényt. Molnár Bol- dizsárné, főkönyvelőtől hal­lottam: „Egy kicsit úgy va­gyunk a csorbái gazdasággal, mint a gyermek az anyjával, mindent tőlük várunk”. Bár túlzott ez a megállapítás, a segítést illetően sok igazság van benne. Még felsorolás­nak is sok: Száz mázsa lucer­naszénát. 50 mázsa lucerna­szalmát, három disztillert, egy 24 soros vetőgépet kap­tak Csorbáról. A tsz Zetor- ját a csorbái műhelyben ja­vították, s á vetés gyorsításá­ra váratlanul két Supér-Ze- tort küldtek Tiszaörsre bá­rom napra; Amit forint értékben nem lehet kifejezni, még az emlí­tetteknél is fontosabb. Sán­dor Kálmán, igazgató, a Párt Központi Bizottságának tagja gyakran látogat a tiszaörsi szövetkezetbe. Résztvesz a vezetőségi üléseken és köz­gyűléseken. hasznos taná­csokkal segíti a vezetők mun­káját; Sűrűn és szívesen lá­tott vendég Deák Lajos, üzemgazdász is, aki három­négy napot tölt havonként a közös gazdaságban és hasznos tanácsokat ad a számviteli embereknek. Ugyanezt lehet elmondani az állami gazdaság párttitkárá­ról és más szakembereiről is. Nemrég készültek el a tsz ötéves távlati tervével, mely­nek végrehajtásával a jól működő gazdaságok sorába lép a tiszaörsi Búzakalász Tsz. A tagság szorgalmasan dolgozik és senkit sem kell a munkára biztatni.- Növeke­dett az emberek munkakedve és a jó gazda gondosságával ügyelnek a közösség vagyo­nára. Erdélyi Ferenc, a köz­ségi tanács vb. elnöke mond­ta el: „Nemrég két zsák ár­pát loptak el a raktárból. Azelőtt szemet hunytak vol­na az emberek ilyesmi felett. most szóltak a vezetőségnek és a vétkesek megbüntetését követelték; Megnyugodva vették tudomásul, hogy há­rom személytől 8—8 munka­egységet levontak és más munkaterületre helyezték őket.’! A rossz napokat látott ti­szaörsi gazdák leküzdik a ko­rábbi hibákat és eredménye­sebben gazdálkodnak, mint tavaly. Megértő támogatásra találtak a Csorbái Állami Gazdaság vezetőinél, s ta­pasztalt szakemberek kerül­tek a szövetkezet élére. Bi­zakodnak az emberek a jö­vőben. Meggyőződésünk: a jók között emlegetik még őket, és talán nem is sokára. Máthé László Az ünnepi könyv­hétre jelenik meg: GALABARDI ZOLTÁN: Átkozottak Valamikor a huszas évek kö­zepén egy istenháta mögötti falu lakói egy púpos kisgyereket ta­lálnak — félig már megfagyva. A nyomorék csecsemőből csodá­latosan tehetséges, gyönyörű lel­kű kisfiú nevelődik. Féltő szere­tet és elvakult babonás gyűlölet; önzetlen emberi jóság, és gyúj­togató féktelen rosszindulat csap össze a fiúért s a fiú felett —, aki az öntudatra ébredő fiatal lélek százszoros érzékenységével reagál minden segítségre, minden támadásra. Rátalál-e a tehetsé­géhez méltó, szép emberi életre? Megtartja-e hitét, bizalmát az emberek jóságában — ez a re­gény nagy kérdése. Az ,,Átkozot­tak” nemcsak Mérő Balázs, ha­nem az elmúlt korszak minden jobbra törő, nagyszerű népi te­hetségének kálváriája, amelynek lélekbemarkolóan fájdalmas — és derűs, mosolygós stációit nem fogja egyhamar elfelejteni az olvafeó. A falusi kulturális munka Tizenöt tsz találkozója Fegy verneken A törökszentmiklósi járási tanács mezőgazdasági osztá­lya szombaton délelőtt 15 ter­melőszövetkezet részére ren­dez találkozót a fegyvemeki Kossuth Tsz-ben: A járás bemutató gazdasá­gába látogatók megismerked­nek a szakszerű kertészeti és pillangós öntözés módozatai­val, az állványos szénaszárí­tás előnyeivel, majd néhány állattenyésztési kérdésről tárgyalnak. A bemutatón a törökszentmiklósi járás tsz-ei mellett résztvesznek Török- szentmiklós, Kisújszállás és Túrkeve közős gazdaságai is, — KÖZEL EZER KH zöld­ségfélét termelnek az idén a kunhegyest járásban a vá­rosi dolgozók szükségleteinek kielégítésére. A környező községek zöldség-szükségletét több mint 400 kh terméséből kívánják — többek között — fedezni, amire már meg is kötötték a tsz-ek a szerző­dést a földművesszövetkezet­tel. A falusi kulturális munka helyzetéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb. tagok elismeréssel nyi­latkoztak a művelődésügyi osztály jelentéséről, amely gondos elemző munkával ké­szült és jó áttekintést gyúj­tott arról, hogyan is állunk jelenleg ebben a fóntos kér­désben. melyek azok a fel­adatok, amelyeket a közeljö­vőben el kell végezni. v Huszonöt községben jártak a művelődési osztály, brigád­jai. Huszonöt község sajátos népművelési helyzetének ösz- szevetésével, s az ebből le­szűrt általánosításokkal a je­lentés hűségesen tükrözte a helyzetet a falu lakóinak ne­velése, Szórakozása területén. Három év gyorsütemű fej­lődését bizonyítja a jelentés néhány érdekes számadata. 1959. óta tizenhat új művelő­dési otthon épült illetve épül, 124-ről 144-re szaporodtak a mozik. Két év' alatt közel kétszeresére emelkedett az ismeretterjesztő előadások látogatóinak száma, három­szorosára a kiállítások néző- közönsége. Százkilencvenez- ren néztek televíziós műso­rokat 1961-ben. négy millió forintért vásároltak könyve­ket ugyanebben az időszak­ban; Jelentősen emelkedett az újság és a folyóirat-elő­fizetők és példányonkénti vá­sárlók szám' A fejlődés nem volt egyen­letes. Ahol erős, gazdag ter­melőszövetkezetek működ­nek. ott a kulturális élet is fellendült, így például Kun­csorbán. Tiszaörsön gyengék a tsz-ek, a népművelési mun­ka is súlyos gondokkal küzd. A karcagi Leninben törőd­nek az ifjúság nevelésével és szórakozásával. így a fiatalok nem igyekeznek Budapestre és a nagy ipari városokba, munkájukat mindenki meg­elégedésére végzik. A felnőttoktatás Az eredmények elismerése mellett sok még a pótolniva­ló. Nem kielégítőek az ered­mények a felnőttoktatásban. Önmagában körülbelül há- romezerhétszáz főnyi felnőtt tanuló nem kevés, különösen ha ezt a számadatokat az el­múlt évekhez viszonyítjuk. Ha azonban azt tekintjük, hogy a falusi lakosság több mint háromnegyed részének még a nyolc általános isko­lája sincs meg és a felnőtt tanulók közül csak 804 a tsz tag, akkor bizony nagyon el AZ ORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB SERTÉSTENYÉSZ­TŐ ÁLLAMI GAZDASÁGÁBAN, RÉPCELAKON MINT­EGY 400 FEHÉR HÚSSERTÉS ANYAKOCÁT TARTA­NAK. AZ ELLETŐ ISTÁLLÓBAN BEVEZETTÉK, HOGY TÉL1DÖBEN ÖT-HAT NAPOS KORIG 1NFRALÁMPÁ- VAL MELEGÍTIK A KIS MALACOKAT. AZ INFRA- LÁMPÁ3 MÓDSZERT A NAPFÉNY HATÁSÁNAK PÓTLÁSÁRA A .,D” VITAMIN-KÉPZŐDÉS ELŐSEGÍ­TÉSÉRE ALKALMAZZÁK. A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS EGYIK ÉRDEKES­SÉGÉT, AZ ÚRIÁS SERTÉST IS ITT NEVELIK. MÁR MOST 405 KILOGRAMM, A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁ­SÁRA ELÉRI AZ 500 KILÖT. kell gondolkoznunk; Ez a tény ugyanis azt jelenti, hogy még a legnépszerűbb isme­retterjesztő előadásokhoz sincs meg a minimális alap, amelyre az előadó építhetne. Egyik legégetőbb kul­turális feladat falun a fel­nőttoktatás kiterjesztése, természetesen a helyi lehető­ségek határáig; Ez a kérdés szorosan ösz- szefügg az ismeretterjesztés­sel. Ugyanis az iskola az ál­talános műveltség alapjait rakja le. A szakmai alapkép­zést az ezüstkalászos tanfolya­mok szolgálják a tapasztala­tok szerint jól. Nem érték el céljukat ezzel szemben jó- néhány helyen a tsz akadé­miák. Nem mindenütt nyúj­tották azt sem tematikában, sem színvonalban, ami az akadémia névhez méltó len­ne. Ebben a műfajban a kis­újszállási felnőtt akadémia adta a legtöbbet, de az igen alacsony iskolai végzettség itt sem tette lehetővé a ma­gasabb színvonalú előadások megtartását; Kézenfekvő gondolat az. hogy csak ott indítsanak ilyen akadémiát ahol arra megértek a feltéte­lek. E forma kultiválása he­lyett inkább az ezüstkalászos tanfolyamokat és az esti és levelező általános iskolai ok­tatást szorgalmazzuk. Az ismeretterjesztési elő­adók felkészültsége körül sincs minden rendben. Tény az — és a vb. tagjai közül is elmondták néhányam — a falusi előadásokkal még sok baj van. Példákat hoztak fel arra, hogy felkészületlen em­berek tartanak előadásokat, akik többet ártanak, mint használnak. Olyan javaslat is elhangzott, hogy ne tart­hasson előadást az, akit nem készítenek elő tematikailag és pedagógiailag egyaránt. E helyzet megjavításában a já­rási TIT-csoportoknak lesz a jövőben az eddiginél sokkal jelentősebb szerepük. A népművelés úgynevezett „kényes” kérdései közé tar­tozik a káderprobléma. Nyíl­tan ki kell mondani egyszer, hogy az ezen a területen uralkodó szemlélet sok he­lyen rossz. Olyan embereket is megbíznak művelődési ott­hon igazgatói, könyvtárosi, szakkörvezetői munkával, akinek sem megfelelő vég­zettségük, sem rátermettsé­gük nincs. És, sajnos, sokan el is vállalnak minden hoz­záértés nélkül ilyen funkció­kat, azt tartva, hogy „ahhoz nem kell különösebb szakér­telem”. Csótó István, a hé- ki Táncsics elnöke helyesen jelentette ki: „Avatatlan kéz­zel senki se nyúljon a nép művelésének nagy munkájá­hoz”. Ezen a területen, ha nem is máról holnapra, de nem is hosszú idő alatt felül kell vizsgálni a népművelés egészének helyzetét. A pedagógusok és a népművelési munka A pedagógusok népművelé­si munkájáról is sok téves nézet van forgalomban. So­kan szemükre hányják, hogy nem dolgoznak eleget az is­kolán kívüli népművelésben. E nézetek híveinek több tényt kell megérteniök. Az első: A pedagógusok legfon­tosabb feladata az ifjúság is­kolai nevelése. Minden más csak ezután következhet Egy-egy pedagógusra (közei száznegyven pedagógusi hely áll üresen!) 27—30 tanítási óra jut. amelyre legalább 20—22 óra a felkészülés. Ezenkívül résztvesznek az úttörőmunkában, családot lá­togatnak és nem utolsósor­ban az esti és levelező ta­gozatokon tanítanak. Hadd tegyük hozzá, ennek ellené­re alig van olyan pedagógus, aki'még valamilyen társadal­mi funkciót ne vállalt volna. A Verseghy Gimnázium ta­nárai közül egy sincs olyan, akinek ne volna egy — de inkább több — társadalmi funkciója. Ugyanez a helyzet a legtöbb iskolánkban. A TIT-előadók jórésze is az ő soraikból kerül ki. E helyze­ten úgy javíthatunk, ha a társadalmi munka éssze­rűbb elosztásával lehetővé, tesszük, hogy a pedagógusok az eddiginél fokozottabban kapcsolódhassanak bele a fa­lusi népművelés fontos mun­kájába. Nagyon életrevaló javaslat vált határozattá a vb. ülé­sén. A termelőszövetkezetek­ben meglévő szervezettséget a kulturális élet számára még csak igen kevés helyen tud­ták megfelelően kihasználni. Ezért javasolják, hogy jövő­re lehetőleg minden erősebb tsz-ben tiszteletdíjas műve­lődési ügyvezetőt állítsanak be, aki kidolgozná a tsz 'vés népművelési programját a kultúrotthon igazgató segít­ségével, a .község népműve­lési tervének részeként. A terv elfogadása után a tsz- vezetőség erkölcsi és anya­gi támogatásával gondoskod­na annak végrehajtásáról. Ez a nagy horderejű javaslat megvalósulása esetén a vter­melőszövetkezeteknek az ed­diginél sokkal hatékonyabb bekapcsolódását jelentené az egész népet átfogó művelő­dési program egészébe. Kevés a szakképzett vezető A művészeti csoportok munkájában falun a legfőbb nehézséget a szakképzett ve­zetők hiánya jelenti. Helyes lenne, ha a községi kulturá­lis vezetők mindenütt meg­értenék, hogy a csoportok létszámának korlátlan növe­lése nem vezet eredményre. A megfelelő megalapozottság nélküli színjátszó, népi tánc és más együttesek nem ké­pesek megfelelni legfonto­sabb feladatuknak a belső szervezeti élet és az ízlés­nevelés feladatának. Az egy- egy színdarab megtanulására összeverődött és az előadás után felbomló csoportok jobb, ha meg sem alakulnak. Ezért célszerű, ha egy kisebb köz­ségben csak egy színjátszó, csak egy népi tánc csoport működik, lehetőség szerint szakképzett oktatóval. Ismét hangsúlyoznánk ami­ről eddig már sokszor esett szó, nem az a lényeg, hogy kinek a zászlaja alatt mű­ködik, hogy fmsz vagy tsz énekkarnak, színjátszócso portnak hívják-e. És hogy az anyagi erőket koncentrál­hassák, a megyei vb-n na­gyon hasznos javaslat hang­zott el: egy-egy községben a tánccsoportot tartsa fenn pél­dául az fmsz, lássa el kultu­rális alapjából minden szük­ségessel. A tsz-ek egy szín­játszóegyüttest működtesse­nek, a művelődési ház egy irodalmi színpadot, a ktsz egy énekkart. 4 művelődési házak élete Az épült és még épülő művelődési otthonok ellené­re a helyzet egyáltalán nem rózsás. Huszonegy községben a művelődési otthon vagy nem felel meg rendelteté­sének, vagy egyszerűen nincs is. A többi község zömében is csak részben elégíti ki az igényeket. Túljutottunk már azon a korszakon, amikor egyetlen nagyteremből álló épület is elegendő volt A művelődési házak, otthonok munkájának gerincét a kü­lönböző szakkörök, klubok kellene, hogy képezzék. Eh­hez azonban nem egy nagy, hanem több kisebb, barát­ságos helyiségre van szükség. Ezért üdvözli mindenki örömmel azt a most elfoga­dott megyei vb. határozatot, amely felhívja a járási és községi végrehajtó bizottsá­gokat, hogy községfejlesztési alapjuk és más lehetséges forrásuk ésszerű felhaszná­lásával bővítsék és korsze­rűsítsék a népművelési ob­jektumokat; művelődési ott­honokat könyviárakat stb. A népművelés legfőbb cél­ját a vb. ülés egyik részt­vevője tömören és találóan egy mondatban fogalmazta meg. Azt mondta ez a vb. tag: Azl érje el a név­művelés, hogy értsék az em­berek. mit miért kell tenni. S ennek megértése már a kommunizmus küszöbére ve­zet el bennünket.- H. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom