Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

1962. május 13. S70LNOK MEGYÉT NÉPLAP aá-B r» 6 ÜGYEK, EMBEREK O ákóezifalváról naponta ■* száz, meg száz ember jár el dolgozni. A martfűi Tisza Cipőgyárba, a Szolnoki Járműjavítóba, az AKÖV- höz és ki tudná még hány közeli üzembe, munkahelyre igyekeznek. Hétszáz gyerek jár az iskolákba, napközi ott­hon viszont, amely a gyer­mekeket befogadta volna, eddig egyáltalán nem volt a községben. Ha volna, nem kellene közel száz gyereket az utcára kizárni, vagy is­merősökre bízni, amíg szü­leik dolgoznák. A tantestület és a tanács ez év elején elhatározta, hogy miután van egy olyan épü­let, amelyben legalább kez­detleges napközit létesíthet­nek, utána járnak a dolog­nak. Felmérték, mire volna leginkább szükség. Minde­nekelőtt egy szerényen fel­szerelt konyhára — állapí­tották meg. Megkérték a já­rási tanács vb. arra illeté­kes osztályát, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten ké­szíttesse el annak tervét. Legszerényebb számításaik szerint körülbelül tízezer fo­rintba került volna egy he­lyiség átépítése. S ez meg is felelne az ottani követel­ményeknek. Megtoldva egy kis társadalmi munkával — a falu „zsebének” is. Életrevaló kezdeményezés ™ ez, s megérdemelné, hogy mndenki segítőén tá­mogassa. A járási tanács il­letékese több sürgetésre a közelmúltban el is küldte a tervet. Az iskolaigazgató, Bálint Béla nagyon megle­pődött, amikor ezt átnézte. Számukra ugyanis egy 143 ezer forint költséggel fel­építhető konyhát terveztek, elektromos gépekkel, vil­lanytűzhellyel, stb. Ugyan­akkor szorgalmazták a nap­közi megnyitását, mondván, másként elviszik a hozzájá­rulási keretet. így a napközit meg is nyitották. De hogyan? Az óvoda szűk konyhájában főznek jelenleg a száz óvo­dásnak, meg a nyolcvan nap­közisnek üstökben, kinn az udvaron. Ez az egyik probléma, amivel most a községben küszködnek. S csak tisztelet illeti azért az igazgatót, ami­ért nem nyugszik bele abba, hogy fél megoldásig jutottak el. Csakhogy az előrehaladás­nak, a járási tanács tervezői­nek figyelmetlensége mellett még más akadálya is van. S ennek is külön története van. Ahogyan Tábori Béla elvtárs, a községi párttitkár egy mondatban kifejezi az, hogy a tanácselnök és az is­kolaigazgató között az utób­bi időben megromlott a vi­szony. Hová vezethető ez vissza? T avaly ősszel személyes * sértődések miatt egyik asszony elkezdte szidalmaz­ni az óvoda személyzetét. A községi tanács vizsgálatot kért. Találtak is kisebb sza­bálytalanságokat, amiért az óvónőt a járási művelődés- ügyi osztály írásban megrót­ta és tíz forintra megbírsá­golta. Ezzel azonban még nem lett vége a dolognak. Különböző feltételezések alapján tovább folyt a ki­vizsgálás. B,-né, az óvónő sír­va panaszolja: inkább elvi­seli a büntetést már azért is, amit nem ő követett el, csak legyen vége a megszé­gyenítésnek. Mert, ami neki a fegyelminél és a kivizsgá­lásoknál is jobban fáj az, hogy azóta a szülők ridegek, tartózkodók, bizalmatlanok iránta. Akik régebben szíve­sen jöttek hozzá, most azt mondják: ne is haragudjon, ha nem beszélnek vele, nem hallgatják meg, de nem akar­nak maguknak is kellemet­lenséget. B.-nét megbüntették, illet­ve elmarasztalták, mert sza­bálytalanságokat követett el. S ez idáig rendjén van. Am igaz az is, hogy aki tíz forin­tot nem jól könyvelt el, még semmiképpen sem szolgált rá a mellőzésre, a bizalmatlan­ságra. Volt már példa arra is ebben a községben, hogy sze­mélyes indulatok miatt, a falun szokásos pletykák mi­att küldtek el egy asszonyt, N.-nét az óvodából, olyan ürüggyel, amit az egyeztető bizottság nem fogadott el, s vissza kellett őt venni. S ta­lán itt van az a pont, ahon­nan az iskolaigazgató és a tanácselnök eltávolodott egy­mástól. Ugyanis ennek az asszonynak annakidején Létai elvtárs, a tanácselnök, az igazgatóval mondatott fel. Anélkül, hogy figyelembe vette volna Bálint elvtárs véleményét, amelyben N.-né elbocsájtását ellenezte. Így jutottak el oda, hogy Bálint most azt mondja: Előbb volt N.-né, most az óvónő, elő­fordulhat, hogy én is sorra kerülök. D engeteg dolga van je- lenleg a községi tanács és gazdasági vezetőinek. Egész biztos, hogy sok tennivalójuk közben az ő szemükben nem olyan jelentős így a napközi, az elbocsájtott asszony, az óvónő helyzete, mint maguk­nak az érintett embereknek. Azt is fenntartás nélkül el­fogadhatja bárki, hogy Létai elvtársat mindenkor a köz­ügyek intézéséért érzett fe­lelősség, a jószóndék vezeti. De ez, mint a példák is mu­tatják, még nem elég. Alaposan, közelről, s nem­csak az ügyek, hanem az emberek sorsa iránt érzett felelősséggel döntsenek min­den esetben. Borsi Eszter NAPIRENDEN AZ IRODALMI SZÍNPAD Nagyteljesítményű műszerek a műanyag áruk vizsgálatára A Kereskedelmi Minőség Ellenőrző Intézetben a na­pokban kezdte meg működését a műanyagvizsgáló osz­tály. A korszerűen felszerelt laboratórium alkalmas arra, hogy valamennyi műanyag terméket, gumikészítménye­ket a legpontosabban elemezzen s az anyagok minőségé­ről megbízható értékelést adjon. Az intézet új laborató­riumait több milliós költséggel építették. Kovács Erzsébet és Kaszás Éva laboránsok a gumi­talp tartósságát vizsgálják. Ma egy hete kora reg­geltől késő estig váltották egymást az irodalmi színpa­dok a szolnoki Malinovszki úti színházterem dobogóján. Tizennégy csoport vett részt a bemutatón; Nincs arra helyünk, hogy részletesen bíráljunk minden csoportot, csupán néhány észrevételt teszünk a látot­tak alapján. Kezdenénk a műsorválasz­tással. Állíthatjuk, hogy ta­lán egy, a kunhegyesi együt­tes kivételével igényesen ösz- szeválogatott, mondanivaló­jában a mának szóló, a béke és a népek barátsága gondo­latát tükröző műsorral ruk­koltak ki a színpadok. Brecht. Eluard, Heinrich, Böll, a magyarok közül első­sorban Radnóti, József Attila költeményei az igaz emberi­séget, a fasizmussal szembe­ni harcos kiállást hangsú­lyozták. Sajnos túl sötéten. A műsorokat hallgatva az ember nem vonhatta ki ma­gát a lehangoló, pesszimista érzések alól. Valahogyan olyannak tűntek ezek a mű­sorok. mintha a háborúnak már holnap ki kellene törnie, mintha a népek csak vérben, gyászban, szenvedésben érez- hetnének közösséget. És amennyire helyes a harcos antifasiszta, antiimperialista kiállás, annyira helytelen az egyoldalúan komor, vészt- jósló pesszimista versek egy­másutánja. Ennek a szemlé­letnek tulajdonítható, hogy a széles skálájú Radnóti jó­formán csak a két legismer­tebb versével, a Levél a hit­veshez és a Hetedik Ecloga gyönyörű, de sötét hangulatú soraival szerepelt a műsoro­kon. Az utóbbit például öt együttes is előadta. Egyszóval: az élet teljessé­gét kérjük számon az irodal­mi színpadoktól. A béke és a barátság eszméitől nem hogy nem idegen az öröm, hanem szerves része. Ebbe a két szóba az élet teljessé^ ge belefér, g barátság, á sze­relem, a vidám évődés. Be­lefér Bums hires Falusi ran­devújának kedvesen naiv hangulata vagy Jevtusenko Büvölőjének a modern em­ber szerelmét tükröző sorai. S a természet, vagy az ember dolgos hétköznapjait idéző versek mondanivalója sem idegen a békétől..; Az előadásmód még jobban aláhúzta az alapelgondolás komorságát. Csak egy-egy kiváló tehetségű szavaló, egy két kiemelkedő összmunkájú együttes tudta magát függet­leníteni. (ők sem mindig) ez alól a nyomasztó hatás alól. Patetikus stilus, baljós dek- lamálás, színészi túlzások, mennydörgő pátosz voltak a mérföldkövei ennek a helyte­len útnak. Jónéhány együttes ráadásul még iskolás eszkö­zökkel is él, a szavalok be­mondják a vers íróját és cí­mét. előtte és utána megha­jolnak, mint egy iskolai vizs­gaelőadáson; Ez kizökkenti a közönséget az összhatásból. Egyes verseket hibásan fog­nak fel. Radnóti Miklós: Himnusz a békéről című versét például a szó szoros értelmében „fájdalomtól ros­kadozva” adta elő az egyik szavaló; Felmerülhet ezek után a kérdés: mit és hogyan kö­vetelünk az irodalmi szín­padoktól? A válasz: az élet teljességét tükröző műsoro­kat, jó rendezéssel, a vers­mondás sajátos eszközeiből alkotott előadásmódot; A versmondás ugyanis olyan színészi munka, amely bel­ső eszközökkel, hanggal, hangsúllyal, és igen kevés gesztussal és külsőséggel köz­vetíti az író mondanivalóját. Ez maga után vonja azt a következtetést is, hogy a szín­ház eszközeivel csínján kell élnünk. Ugyanis a díszletek, kosztümök és más külső esz­közök színházi és nem vers­vagy elbeszélés kelléke, Ascher Oszkár, az Irodalmi Színpad műfajának megalko­tója ezt tanulmányaiban több ízben hangsúlyozta. Tagadha­tatlan, hogy kialakult egy olyan műfaj is. amelyet iro­llllllllllimilllllllllllllllMIIIIIIMIIIIlllllllllllllinillHlllltlIHIIIIIIIIIHIIMIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM Méh méreg kivonása áramütéssel A méhek mérge nemcsak reumás megbetegedések el­len hatásos, hanem az orvosi T Házak a levegőben - júliustól a földön Sok olyan család él Szol­nokon, mely szívesen költöz­ne saját házába, ha volna hol építkeznie. Az Országos Ta­karékpénztár örömest juttat­na telket, ha lenne honnan. A megyeszékhelyen az a fur­csa helyzet állt elő, hogy számos családnak van pén­ze az építésre, a telepeken bőségben áll az anyag — csak éppen nincs hol házat teremteni belőlük. E problémakör megvizsgá­lására id iglenes bizottságot ala­kított Szolnok város taná­csának végrehajtó bizott­sága. Az ideiglenes bizottság meg­állapította, hogy a városban már eddig is sokan és sokat dolgoztak a telkek kialakítá­sán; munkájuk mégsem járt gyakorlatilag hasznosítható sikerrel, A Széchenyi és Meder utca környékén — például — rég kikarózták a telkeket; a ki­sajátítási eljárás azonban el­húzódott. Némelyik telek hat-nyolc személy tulajdona; má­siknak tulajdonosa külföl­dön él; ismét másnál a tulajdonos személye nem állapítható meg teljes bizonyossággal. A| tanács igazgatási osztályának egyik dolgozója — kihez a sertés járlatlevelek kiállítása is tartozik —, csak másodfel­adatként foglalkozott a kisa­játítási ügyekkel. Hasonló „albérletben” tevékenykedett az építési és közlekedési cso­port egy dolgozója is... A Kertváros egy, számba- jöhető részének felmérésé­re egyelőre nincs anyagi fedezet. Sző, mint száz: e percben kö­rülbelül harminc család vár - egyelőre hiába — telekre. Különösen bosszantó ez, ha meggondoljuk, hogy ugyan­ekkor legalább hatvan csa­ládi ház felépítéséhez áll rendelkezésre építőmunkás. A városi tanács vb. — mint sejthető — nem fogadta né­mán az ideiglenes bizottság elnökének, Vígh Bálint elv­társnak, jelentését. Rövid ta­nácskozás után határozatot hozott öttagú bizottságot ala­kít a kisajátítási, telek kiala­kítási kérdések rendezésére. E bizottság kötelességévé tet­te, hogy az Abonyi út men­tén legkésőbb július elsejéig jelöljön ki két új utcát, ab­ban hatvan—nyolcvan új telket. A végrehajtó bizottság ha­tározata helyi törvény. A fé- szekrakóknak nem kell már soká várniok. Az épületek, melyek eddig álomtéglákból rakott légvárak voltak csu­pán, nemsokára lakható csa­ládi házakká válhatnak. — b. z. — kutatómunkának is fontos eszköze. A méreghez eddig csak úgy jutottak hozzá, hogy utána az állat elpusztult. D. I. Palmer angol mérnök, aki szenvedélyes méhész, most olyan készüléket talált fel, amely a méhecskék életét megóvja. A méheket gyenge áram­ütés éri, ami arra készteti őket, hogy vékony szilikon lemezekbe szúrjanak anél­kül, hogy fullánkjuk bele­akadna, s pusztulásukat okozná. A méheket a „mé­regadás” után kínzó éhség fogja el, amit a laboratórium­ban rögtön mézzel elégítenek ki. Az így nyert méreg kikris­tályosodik, s azonnal felhasz­nálható. Egy gramm méreg­hez kb. 10 000 méhszúrás szükséges. — Most aztán nem fog felvágni az elnök a motorjá­val... (Szegő Gizi rajza). dalmi esztrádnak nevezhet­nek. Ebbe még olyan kezde­ményezések is beleférnek, mint a jászapátiaké, akiknek előadásában egy bolgár köl­tő verse után, amelyben az ifjúság és az élet diadalát hirdette vidám bolgár népi táncot adtak elő. Ez azonban veszélyes út. mert az irodalmi színpad lényegét, az irodalom belső eszközökkel történő tolmácsolását háttérbe szorít­ja. külsőségeiknek rendeli alá; Erre példa a jászberényi együttes szereplése. Ezt az élvonalat egyébként három együttes képviselte; Magasszínvonalú, érett ]ó rendezői elképzeléseket tük­röző műsorösszeállítást lát­hattunk tőlük. A kisújszállá­siak a csehszlovák irodalom régi és új terméséből adtak hatásos összeállítást; Díszle­tek nélkül, minimális külső eszközökkel bizonyították be, hogy a műfaji lehetőségek kihasználásával szuggesztiv, lélekzetvisszafolytóan izgal­mas előadást lehet produkál­ni. A szolnoki irodalmi színpad a Német Körhinta című összeállítással szerepelt, és aratott sikert; Ezzel már foglalkoztunk lapunk hasáb­jain. ezért részleteiben nem térünk ki rá. Annyit megál­lapíthatunk, hogy a bemuta­tó óta sokat csiszolódott a műsor, különösen a Böll re­gény dramatizálása; A mezőtúri honvédség iro­dalmi színpadának szereplése a bemutató meglepetése volt. Kiérlelt, szép műsorral je­lentkeztek és talán az övéké volt az egyetlen olyan együttes, amelyik optimista kicsengésű műsort adott; Az életből jóval nagyobb hori­zontot mutattak meg. mint bármelyik másik csoport, emellett szellemes, pergő, jó tempójú előadással örven­deztették meg a közönséget. A többi együttes mindegyi­ke adott valami kiemelkedőt az egyes részletekben; A jászapáti, a kengyeli, a túr- kevei irodalmi színpad, a szolnoki közgazdasági tech­nikum és a repülőtiszti isko­la egyesített csoportja jó kvalitásokat felmutató kol­lektívák. Mindegyikük hozott legalább egy-két olyan sze­replőt. aki a legerősebb me­zőnyben is megállná a helyét. Az egész bemutatóra jellem­ző volt, hogy egész sor kiváló tehetséget segített pódium­hoz; Egy-két együttes munkájával azért kell külön foglalkoz­nunk, mert helytelen úton járnak. És éppen az útkere­sés buktatóitól szeretnénk őket megóvni; A törökszent­miklósi együttes „El kéne in­dulni” címen népi játékot mutatott be. A jóízű, szelle­mes kis játék azonban nem irodalmi színpadi jellegű; Egy ifjúsági klub ülésén a szerelem és a házasság problémájával foglalkoznak és a fiatalok versben, dalban szólnak hozzá. Jobbára a népköltészetből állították össze a műsort, de együtt va­lahogy mégis a megkompo- nálatlanság érzését keltik. A népi-tánc ruhában való sze­replés nem szerencsés, meri a mai falusi fiatalok nem hordják. A kunhegyesi irodalmi színpad Petőfiről állította össze műsorát, amely azon­ban nemcsak színvonalbeli hiányaival, de mondanivaló­jának apolitikus voltával is feltűnt. Alki ezt meghallgatta, az a negyven évvel ezelőtti kispolgári képet kapta Pe­tőfiről. Az összkép az új, forrás­ban lévő műfaj minden eré­nyét és hibáját megmutatta. És megmutatta azt is, hogy megyénkben az igazi művé­szetnek, az emberi érzések megszólaltatásánál: nagy tar­talékai vannak. Kívánatos hogy a nevelésnek, a tudat- formálásnak és a nemes szó­rakoztatásnak ezt az eszkö­zét minden erőnkkel fejlesz- szük tovább. Hernádi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom