Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
1962. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s C JÁSZÁGÓI FÉNYEK Névadás a Múzeumba kerül a pumpálós gázlámpa (Folyt, a 1. o.-ról) Emlékezzünk csak, régen egy-egy aszályos év hatására a kisgazdák, szegényparasztok ezres tömegei mentek tönkre, vagy romlott le kis gazdaságuk. Az 1952- es aszályos esztendőben például a mezőgazdaság bruttó termelése 24 százalékkal, a parasztság reál- jövedelme 46 százalékkal csökkent. 1961-ben — amikor hasonló nagy volt az aszály, a parasztság jövedelme nem volt kisebb az előző évinél. Most az a feladatunk, hogy az előttünk álló gazdasági terveket maradéktalanul valóra váltsuk. Teljesítsük kenyérgabonából, sertésből, vágómarha hizlalásból, baromfitenyésztésből, tej-, tojástertábor országai haladnak. A Szovjetunió és más szocialista országok is új és új javaslatokat terjesztenek elő az általános és teljes leszerelés megvalósítására. E küzdelemnek fontos állomása lesz a Béke Világtanács közelgő moszkvai tanácskozámelésből a reánk eső részt; S ebben a munkában Jászá- gó dolgozó parasztságára is számítunk. Termelési adottságaink, lehetőségeink megvannak terveink megvalósítására. Most már csak az a feladat, hogy sága is a szocialista mező gaz- j daság termelésének gyors és hathatós emeléséhez. Végezetül a tavaszi feladatokra utalt Csáki elvtárs. Az idei tavasz megkésett, ennek ellenére szorgalmas parasztságunk az esedékes feladatokat elvégezte. A mezőgazdasági munkában igen nagy lesz a torlódás; A kapálás, a takarmánybetakarítás, a szőlő és gyümölcsápolás egyidőben jelentkezik. Most kell jól szervezni a rendelkezésre álló erőket, hogy ne maradjon kapálatlan egyetlen tő kukorica se és ne menjen veszendőbe egyetlen szál takarmány sem. Csáki elvtárs ezután emlékeztette a jászágóiakat arra az életre, amikor esténként elfújták a lámpát, sötétben beszélgettek, mert a petróleummal takarékoskodni kellett. Most már villanyfénynél olvashatnak, szórakozhatnak, dolgozhanak e község lakói is- Köszönetet mondunk mégegy- szer — folytatta — azoknak a munkásoknak, akik a határidő előtt két hónappal befejezték Jászágó villamosítását. Jászágó község fejlődéséhez a következő időkben a lehetőségek még nagyobbak lettek. Őszinte szívvel kívánjuk. hogy fejlődjön tovább a község, legyen a jászA falu apraja-nagyja eljött a kultúrházban megtartott ünnepségre sa, melyre az egész emberiség készül. Tisztelt Elvtársak! Az utóbbi években a jász- ágóiak életszínvonala is szemmelláthatöan emelkedett. Ennek a községnek két termelőszövetkezete van, melyekben a tagok évi átlagjövedelme meghaladja a tízezer forintot. Csáki elvtárs ezután az MSZMP Központi Bizottsága 1962. március 28—30-i ülésén hozott határozatáról beszélt. Arról, hogy mit vár dolgozó népünk a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a mezőgazdaságtól. Kielégíteni a lakosság belső szükségleteit, a belső piac igényeit; ellátni az ipart 'megfelelő mezőgazdasági alapanyagokkal, megfelelő mennyiségű áruexport termelést, s hozzájárulni ezáltal a nemzeti jövedelem emeléséhez. Terveink — akár az állattenyésztés, akár a növénytermesztés mutatóit vizsgáljuk — ezeket a célokat tükrözik. S e programban Szolnok megye dolgozó parasztságára is jelentős feladatok hárulnak. Az 1961-es év elég nehéz, aszályos volt, mégis hangsúlyozni kell, hogy az előző évekhez viszonyítva helytállt parasztságunk. A legtöbb növényféleségből a rossz időjárás ellenére is növekedett a termelés. Ez a tény is a szocialista nagyüzem fölényét bizonyítja. észszerűen; okosan éljünk is ágóiak élete is szép, világos ezekkel a lehetőségekkel és és fényes. Befejezésül Csáki akkor valóban hozzá tud já- elvtárs sok sikert, boldogsá- rulni megyénk — benne got, erőt egészséget kívánt a Jászágó — dolgozó paraszt- község dolgozóinak; Nagy örömmel adták át a község lakosainak a megyei pártbizottság ajándékát, a nagy képernyős televízió- készüléket A Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. Kong-, resszusa tiszteletére a me- zőgazdasági üzemekben is bontakozzék ki széleskörű munkaverseny a termelési célkitűzések maradéktalan végrehajtása érdekében. Az ipari üzemek kollektíváinak törekvéseit, az ipari munkásság példáját a mezőgazdasági dolgozók is kövessék. A KISZ fiatalok, a termelőszövetkezeti asszonyok, a traktorosok, az öntöző- brigádok és munkacsapatok legyenek bátor kezdeményezői a kongresszusi munkaverseny elterjedésének és hatékonyságának. (Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának felhívásából.) — Legyen szociális brigád a nevünk... — hangoskodott az egyik menyecske. A többiek azonban gyorsan lehurrogták. Aztán egy másik, egy harmadik talált ki valami nevet, de a többségnek egyik sem felelt meg. — Én azt mondom, május elsején alakultunk, akkor húztuk ki a répa-cédulákat is, legyen a brigádunk neve, Május 1-brigád — mondta ki, mintegy megmásíthatatlan penitenciaként Répást Andrásné. Ez a név aztán valameny- nyiüknek kedvére való volt. így hát a Borsányi, a Gagarin, a Kongresszus után megalakult a jánoshidai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet negyedik asszonybrigádja is. S most már ők hetvenkettőn együttesen igyekeznek kivívni munkájukkal a nők iránti megbecsülést. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a szövetkezetben dolgozó nők közül senki sem akart kimaradni a versenyből. Ugyanis arról van szó, hogy a Kongresszus- brigád — melynek tagjai a párt VIII. kongresszusának tiszteletére alakították közösségüket, ugyancsak z magasszintű tanácskozás tiszteletére — versenyre hívta a többi asszonyt Cél: a termések 10 százalékos növelése. Vagyis ez annyit jelent, hogy például cukorrépából a tervezett 150 métermázsás átlagot meg akarják fejelni, mintegy 15—20 métermázsával. A versenypontok között az asszonyok továbbképzése is szerepel. Igaz, most nem tanulhatnak, hisz a munka sürgeti őket, de télen ismét beülnek az iskolapadokba, hogy meghallgassák az ezüstkalászos gazdatanfolyam, a termelőszövetkezeti akadémia, vagy éppen a marxista szeminárium előadásait. Egyszóval, éppen úgy versenyeznek, mint a férfiak. Sőt, talán még a férfiaknak is becsületére válna, ha olyan munkát végeznének, mint a négy asszony brigád tagjai; A szövetkezet vezetőségének véleménye szerint olyan ügyesen a férfiak sem tudják metszeni a szőlővesszőt, mint az asszonyok; Ez pedig fontos munka a gazdaságban, mivel ebben az évben próbálkoznak először 15 holdon szőlőgyökereztetéssel. A brigád névadása is tulajdonképpen vesszőmetszés közben történt. Kora reggel óta dolgoztak, s nem hagyhatták abba, mert... — Egymillió kétszázezer vesszőt kell lemetszenünk — mondta Sági Istvánná az asszonyok csapatából. *— Csak az öregebbje metszi a vesszőt, a fiatalok már ültetnek. S még nyugodtabban dolgozhatnának az asszonyok a szövetkezetben, ha valamiféle idénynapközit hoznának létre a gazdaság vezetői. Majd mindegyikőjüknek van óvodás, vagy kisiskolás fia, lánya. Nem jó érzés az az anyának, ha tudja, hogy míg ő dolgozik, a gyereke valahol az utcán csatangol. Érdemes lenne ezen a napközin gondolkodnia a szövetkezet vezetőségének. Tudvalevő, hogy ezek az asszonyok sokat segítenek a gazdaságban. Abban, hogy még többet osszanak zárszámadáskor, miint eddig. Ha csali azt számoljuk, hogy a szőlőgyökereztetéssel — kis szerencsével — majd egy millió forintot szereznek a tsz pénztárába, máris dicséret illeti a jánoshidai nőket. S ráadásul ott van még a termelés- növekedést szolgáló felajánlásuk is. Azután abban, hogy a férfiak nyugodtan végezhetik munkájukat a közösben, nekik is csak részük van. Nem igaz? Ki más végezné el helyettük a háztartási munkákat. Végezetül csak ennyit: a gazdasági év végén, reméljük, már arról adhatunk hírt, hogy a négy asszonybrigád közül legalább egy elnyerte a szocialista brigád címet. Vagy ha kettő, illetve három, úgy még jobb. (V. V.) Több baromfi és tojás nagyobb jövedelem Ügyesek a mezőtúri asszonyok. Hogy családjuknak magasabb jövedelmet biztosítsanak, ebben az évben a háztáji gazdaságokból 2500 libát, 220 kacsát, 5000 pulykát, 34 métermázsa csirkét és 350 000 tojást szállítanak a földművesszövetkezetnek. Bregyán Tódorné, ifj. Szabó Lajosné, Vad Lajosné, D. Szabó Lajosné éz évben 5—5000 tojás értékesítésére kötött szerződést a földművesszövetkezettel. Bállá Ká- rolyné és Gáspár Károlyné 200—200 kilogramm baromfi eladását; — Klebik Sándor- né pedig 100 pulykát és 50 kacsa hizlalását vállalta. A szerződést kötő asszonyok nagy része a mezőtúri termelőszövetkezetekben dolgozik; Azonban ezzel a mellékjövedelemmel is jelentős bevételt biztosítanak családjuknak; Szaktanácsok Néhány szó a jégkárok térítéséről A tudomány mai állása szerint végzik. Ha a termelőszövetkezet a jégverést elhárítani nem lehet, de az anyagi védelem, a károk megtérítésének lehetősége fennáll. Az általános vagyonbiztosítás keretében az Állami Biztosító — kevés kivétellel — vállalja a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek által termelt növények jégbiztosítását. Milyen károkat fedez a jégbiztosítás? Mindazokat a károkat, melyeket a Jégverés a biztosított növényekben az Idő alatt okoz, amikor azok learatva, lekaszálva, a földből kiszedve vagy a tőről leszedve nincsenek. Kivételt képeznek azok a kétmenetes rend- rearatógépped levágott kalászos növények, amelyeket rendenfekvő állapotban bekövetkező jégkárok esetére Is külön biztosítottak. A köztestermés, illetve a májusi másodvetés növényei az általános vagyonbiztosítás keretén belül külön díj felszámítása nélkül kerülnek biztosításra. Ez alól kivételt képeznek a fiatal, nem termő gyümölcsösök között termelt növények. A jégbiztosítás általában a mennyiségi veszteségből eredő károk megtérítésére vonatkozik, de dohánynál, gyümölcsnél, és rostnövényeknél a Jégverés o.kozta minőségi károkra is kiterjed. Milyen károkra nem terjed ki a jégbiztosítás? A szőrványgyümölcsösök, a dísznövények, a virágmagvak, a zöldtrágyának vetett, a növényházakban és a meleg-, hideg, Illetve hollandi ágyakban termesztett növények, továbbá a felülvetések, valamint a dohány magtermése és a sarjúdohány nem tartozik a Jégbiztosítás körébe. Nem téríti meg az Állami Biztosító a jégkárt, ha az a gyümölcsnél az elvirágzás, szőlőnél a rügyfakadás, egyelve termelt növényeknél a kiegyelés, komlónál a csúcs kinövése előtt következik be. A nem szártermésre szánt növényeknél a szalma és szártermés, szőlőnél a tőke és a vessző, gyümölcsnél a törzs és termőhajtáisban bekövetkezett károk nem képezik a biztosítás tárgyát. Nem térítik meg a növényekben a vihar által okozott károkat sem. Mi a biztosítási összeg? A biztosítási összeg a termelőszövetkezet termelési tervében megjelölt hozam és ugyancsak a tervében szereplő állami felvásárlás! ár szorzata. A díjat ennek alapján számítják ki és ez az összeg egyúttal a kártérítés felső határa Is. Hogyan történik a jégkárbecslés és kárkifizetés? A kárbecslést az Állami Biztosító kárszakértői a helyszínen Utóhang egy gyűlésről Párt és KISZ-szervezetünk első alkalommal tartott ösz- szevont és kibővített vezetőségi ülést; Napirendként az ifjúsági munkacsapatok helyzetét, vagyis szövetkezeti fiatalságunk munkaverseny- mozgalmát tárgyalták. Ezév tavaszán — okulva a régi példából — KISZ szervezetünk a tapasztalt vezetők segítségét kérte, amikor az ifjúsági munkacsapatok szervezése szóba került; Három üzemegységünkben kilenc ifjúsági munkacsapat, a fejőgulyások, baromfi- és sertéstenyésztők munkálkodnak a tavalyinál magasabb eredmények eléréséért. Segítik törekvésüket a felnőttek is. ösztönző hatással bir az, hogy szövetkezetünkben premizálással anyagilag is érdekeltté tették a fiatalságot a nagyobb terméseredmények elérésében, a minőségi munka végzésében. Másfél hónap múlva ismét együttes ülésen értékelik a vezetők, hogy hol tartunk a versenyben. Bízunk abban, hogy ez évben nemcsak a megyei harmadik helyet érjük el. hanem országos szinten is megállják helyüket a versenyben résztvevő fiatalok; S. I. Karcag, Lenin Tsz a kár megállapítását nem fogadja el kívánhatja, hogy a kárrendezést a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatósága, végső fokon pedig külön e célra alakított háromtagú szakbizottsága felülvizsgálja. A jégkárok mértékét százalékosan állapítják meg és azt, vizsgálják, hogy ha a növényt nem érte volna jégverés, mekkora lett volna annak katasztrális holdnaként várható hozama. Az Állami Biztosító az 5 százalékon felüli károkat téríti meg. A 5 százalékot meghaladó károk esetén a megállapított kártérítési összeget teljes egészében kifizeti. A kalászos növények renden fekvő állapotban bekövetkezett jégkárai esetén —■ a kiegészítő biztosítás alapján — az Állami Biztosító a kárösszeg 80 százalékát fizeti ki. Száz százalékos dohánykárok esetén az elmaradt betakarítási és szedésl költségek fejében a kártérítési összeg 10 százalékát levonják. A kertészeti növények közül a zöldborsó, a paprika, a paradicsom, az uborka, a spárgátok fővetés, valamint a saláta primőr termésének jégkáraira. — legfeljebb a tervezett hozam 15 százalékáig — primőr áron kártérít.' nyújtanak •ítést. Mi a hozam leszállítás és hozam felemelés? Ha a biztosított növényt jégverés még nem érte, az Állami Biztosító a terméshozam felemelését annak betakarításáig bármikor elfogadja. IA ttermelszövetkezet arra is jogosult, hogy a biztosításban megjelölt hozamot a valóságnak megfelelően leszállítsa. Erre vonatkozó bejelentést repcénél legkésőbb május 15-ig, babnál, burgonyánál; ciroknál, répaféléknél; hagymánál, máknál, paprikánál, ricinusnál, napraforgónál, salátamagnál és egyéb konyhakerti magvaknál, kukoricánál, kenderkórónál, szőlőnél és gyümölcsnél Június 25- lg, dohánynál Július 15.-ig rizsnél augusztus 15-ig, egyéb növényeknél Június 8-ig kell megtenni. Jégverés esetén a termelőszövetkezet a kárt és annak hozzávetőleges terjedelmét az Állami Biztosító fiókjának két napon belül jelentse be. Mikor esedékes a kártérítési összeg? A kártérítési összegeket az egyes növények betakarítását, szüretelését követő 60 napon belül kiszántásos zöldkároknál és az öntözéses kertészetekben megállapított károknál a felvételi eljárást követő S0 napon belül köteles az Állami Biztosító kifizetni. Az általános vagyonbiztosítás keretében az Állami Biztosító megtéríti a folyók és tavak (hullámterek és a rét vagy legelő le nem kaszált szénatermésének kivételével) kiáradásából keletkező árvízkárok 50 százalékát. Hogyan térül meg a háztáji gazdaságban termesztett növények jégkára? A termelőszövetkezeti tagok háztáji általános biztosítása alapján az Állami Biztosító megtéríti a háztáji szántóterületen lábon álló növények jégkárát. Ha a háztáji gazdaságban szőlőt vagy gyümölcsöt termelnek, úgy a jégbiztosítás 100 négyszögölenként 40 forint díj ellenében ezekre is kiterjeszthető. A kiegészítő gyümölcs biztosításnál a jégverés okozta mennyiségi kár mellett, a minőségi kár Is megtérül.
