Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

XIII, évfolyam, 107. szám, Ára SO fillér 1962. május 10., csütörtök. JÁSZÁGÓI FÉNYEK Május 8-án ünnepelt Jászágó lakossága. A fényt üq- epelte, amely most jutott el először ide, ebbe a kis íszsági faluba. A községi kultúrotthon este 7 órakor 1 lár zsúfolásig megtelt. Az ünnepségen megjelent Csáki tván, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első lkára, Árvái István, a megyei pártbizottság agitációs és ropaganda osztályának vezetője, Fodor Mihály, a me­lyei tanács vb. elnökhelyettese, ár. Kuti György, a me- yei tanács vb. titkára, a jászberényi járási pártbizott- ,íg, a Hazafias Népfront és a tanács képviselői is. Az ünnepi alkalommal ren- dégeket, a község lakóit, va­dezett nagygyűlést Szabó Fe­renc, Jászágó községi taná­csának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent ven­lamint a villanyszerelést vég­ző szakembereket. Szavai után Csáki István elvtáre emelkedett szólásra: Csáki István eivtárs beszéde Tisztelt Elvtársnők! , Tisztelt Elvtársak! Kedves Ágóiak! Mától kezdve ebben a köz­ségben is villanyfény tölti be esténként a szobákat, az is­koláikat, kultúrházait, az ut­cát, s ezzel a nagy esemény­nyel együtt, ennék hatására öröm és boldogság tölti él az Önök szivét. Jászágó köz­ség villanyt kapott, A ki­tudja hány ezer éves mécse­sek, petróleumlámpák tarta­lékba és lassan feledésbe mennek, mint az a kor, me­lyet felváltott szocialista ren­dünk. önökkel együtt, ked­ves elvtársak, mi is szívből örülünk ennek az esemény­nek, mert Jászágónak a vil­lanyhálózatba történt bekap­csolásával megyénk vala­mennyi községében ott a vil­lany, a fény, a tudásnak, a kultúrának, az emberséges életnek annyira szükséges feltétele. Megyénkben hét város és 72 község van, s a felszaba­dulás előtt a hét városon kí­vül csupán 35 községben volt villany, a többi harminchét­ben nem. S olyan területe­ken, mint - Tiszazug, egész sor község élt az elmara­dottság sötétjében. Győr— Sopron megye után a mi megyénk a második, ahol száz százalékos a községek villamosítása. Győr—Sopron megyében fejeződött be ha­zánkban először a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se, utána a mi megyénkben. És most ebben is. a villany- hálózat fejlesztésében is a Győr—Sopron megyeiek nyo­mába léptünk. Ám itt is meg kell nézni a múltat, azt, is, hogy honnan indultunk. A felszabadulás előtt hazánk 3210 községéből 1264 község­be (a községek 39 százaléká­ba) jutott el csak a fény. Ma már 95 százalék felett van a villamosítás aránya, s nincs messze az idő, amikor a még hátralévő községekben is ki- gyúlnak a fények S akkor ezekben a községekben is hasonló örömünnep lesz, mint Jászágón a mai napon. Népi államunk óriási anyagi be­fektetéseket eszközöl e nagy cél érdekében. A hároméves terv keretében, 1958—60 kö­zött közel 400 millió forintot tett ki az az összeg, amit az országban villamosításra fordítottak. Elvtársak! Szocialista építő munkánk­ban egyre inkább növekszik azoknak az erőfeszítéseknek, beruházásoknak a súlya, me­lyekkel az emberek életét, életkörülményeit kívánjuk javítani. Mint ismeretes, ha­zánkban megtörtént a szo­cialista társadalom alapjai­nak lerakása. A város után 1961-ben a falun is uralko­dóvá lettek a szocialista ter­melési viszonyok, parasztsá­gunk egységben a munkás- osztállyal és az értelmiség­gel egységes, szocialista gaz­dasági alapon dolgozik né­pünk anyagi és kulturális felemelkedéséért. Ezt tükrözik ötéves tervünk célkitűzései is. Az ipari termelést 1965-re 50 százalékkal kívánjuk emelni, ami az 1938-as szint­nek közel hatszorosa. S eb­ben a nagyarányú fejlesztés­ben azok az ágazatok lépnek nagyot előre, melyek alapját képezhetik a gyors felemel­kedésnek, például a vegyipar 75 százalékos termelésnöve­kedése, a műanyagtermelés 11400 tonnáról 33 000 tonná­ra való emelkedése, a mű­trágyagyártás fokozása. 1965- re mintegy 690 megawattal növeljük a villamoserőmű- kapacitást, s ezzel elérjük az évi 11 milliárd kilowattóra Villamosáram termelést; Ma élő nemzedékünk na­gyobbik fele még össze tudja hasonlítani korunkat a fel- szabadulás előttivel és le tudja vonni a következteté­seket. Nemzedékünknek be­szédesek a számok,, melyek mutatják ütünkat akár a bá­nyászat, akár a kőolaj, akár az acéltermelés, vagy a vegy­ipar, a lakásépítés várható fejlődését vizsgáljuk. Említ­sük meg azt, hogy 1965-ig hazánkban mintegy 250 ezer új lakás épül. E község lakói is le tud­ják mérni a fejlődést. Jász­ágón is sok, sok új ház épült az utóbbi időben, pél­dául ez a kultúrotthon is, a tanácsháza és a családiházak százai. Őszinte szívből kíván­juk, fejlődjön tovább ez a község is, és benne boldogság honoljon. Lakói éljenek évről évre jobban, boldogabban, úgy, ahogy Jászágó hős fia. Kókai László elvtárs, megálmodta, elképzelte, az a Kókai László, aki életét adta ezért a tár­sadalomért. Ügy gondolom tisztelt elv- társak, örömünnepünk fényét nem tompítja, ha itt is szót váltunk azokról a kérdé­sekről, melyek mindennapi gondjainkat, munkánkat, problémáinkat képezik, vagy- ha kicsit politizálunk is. Nyugati ellenségeink erre azt válaszolnák: -még a villany kapcsolást is a kommu­nista propagandára használ­juk fel. Nem is tiltakozunk az ilyen megjegyzések ellen. Nem, mert a kommunisták­nak ebben az országban semmi más céljuk nincs, mint az, hogy az emberek boldogságban, békében élje­nek és Jászágó villanya is ezt a célt bizonyítja. Tizenhét év alatt ez a nép, amely a romokból újjáépí­tette az országot, szebbé, gaz­dagabbá tette azt. Népünk a felszabadulás óta szerzett el­ismerést és dicsőséget magá­nak a világ legtöbb táján. Ma már nem a bő gatyáról, a karikás ostorról, a három millió koldúsról ismerik or­szágunkat, hanem népünk szorgalmáról, fejlett ipará­ról, egyre fejlődő mezőgaz­daságáról és kultúrájáról. És ez így van rendjén. Mi ez­után is tovább haladunk a megkezdett úton, végezzük a magunk dolgát. Engedjék meg, hogy ez alkalommal szóljak a nem­zetközi kérdésekről is, ame­lyek összefüggenek azzal a korral, élettel, amelyben mi is élünk. Ebben a legdöntőbb a háború és a béke kérdése, az általános és teljes leszere­lés. Azért is aktuális beszél­ni erről, mert most ünnepel­jük a fasizmus felett aratott győzelem 17. évfordulóját. Most béke van. De az embe­riségre sötét árnyként nehe­zedik az imperialisták hábo­rús készülődése, mellyel is­mét lángba akarják borítani a világot, s ez minden eddi­ginél nagyobb pusztítást je­lentene az emberiségnek. — Századunkban már két világ­háború pisztftott, amelyek­ben 80 millió ember vesztette életét. Még több volt a sebe­sültek, a rokkantak, árvák­nak a száma, az anyagi kár pedig olyan óriási volt, amit szinte alig lehet felfogni. — Ünnepi est Moszkvában Moszkva, (TASZSZ). Május 8-án, a hitlerista fasiszták felett aratott győzelem 17. évfordulójának előestéjén, Moszkvában a szovjet had­sereg Frunzeről elnevezett központi házában ünnepi estet tartottak. Az esten ka­tonák, valamint a fővárosi üzemek és intézmények kép­viselői vettek részt. A ven­dégek közt négyszázan a Szovjetunió hőse kitüntetést viselték. Az estet Szavickij repülő- marsall, a Szovjetunió két­szeres hőse nyitotta meg. Az est moszkvai művészek a kievi katonai körzet ének- és táncegyüttesének műsorával fejeződött be. MAt a ■ oldal Névadás dűlőúton SZAKTANÁCSOK EH oldal HOGY EGÉSZ EMBERRÉ LEGYENEK Or^onaillattól bódult este 0 oldal Megszervezik az elektromos háztartási gépek javítását a falvakban * HÍREK MAI MŰSOR Készülődés a helsinki VIT^re Mint mindenütt, úgy a kun­szentmártoni járásban is egyre több szó esik a Vili. Világifjúsági Találkozóról. A VIT-sorsjegyek eladását is felhasználták arra, hogy is­mertessék e nagy esemény je­lentőségét. Negyven KISZ szervezet és húsz úttörőcsa­pat tagjai, valamint a kun­szentmártoni föld műves szö­vetkezeti boltok dolgozói is árusították a sorsjegyekei, amelyekből hétfőig több mint négyezret gátak el. A KISZ szervezetek és út­törőcsapatok a különböző rendezvények bevételéből szintén fizetnek be a V1T- alapra. E szervezetek 80 szá­zaléka már eleget tett ennek a kötelességének, ötven-száz- ötven forintig terjedő össze­geket fizettek be a VIT- alapra. Május második felében kezdődnek a VIT-ünnepsé- gejc, amelyeket a járás min­den községében megrendez­nek, Az ünnepi szónokok méltatják a világifjúsági ta­lálkozók jelentőségét, a fiata- lók, úttörők és kiszesek pe­dig kultúrműsorral, tábortü­zek gyújtásával teszik még színesebbé ezeket az ünnep­ségeit, C Békenagygyűlés Szolnokon Négyezer millióra, vagyis négymillió dollárra tehető a két világháború pusztításainak ér­téke. Ennek az ér­téknek nagyságát csak viszonyítva értjük meg. Mit lehetne ebből az összegből építeni? 500 millió új la­kást. Vagyis a ma élő emberiség­nek kétharmada új lakásba költöz­hetne. Ezután még fennmaradna annyi összeg, hogy abból 50 eszten­dőre az egész em­beriség kenyér­szükségletének árát lehetne fe­dezni. Az egész világon nagy erővel fo­lyik a leszerelé­sért, a fegyverke­zés megszüntetésé­ért, a fegyve­rek megsemmisíté­séért a harc. E küzdelemnek az élén a szocialista (Folyt, a 3, old,) A Szakszervezetek megyei Tanácsa és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága a fa­sizmus felett aratott győze­lem 17. évfordulója alkalmá­ból tegnap este a Ságvári Endre Művelődési Ház szín­háztermében békenagygyű­lést rendezett. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházába már a délutáni órákban megér­keztek a kedves vendégek, a hazánkban tartózkodó szov­jet szakszervezeti delegáció képviselője Georgij Andreje- vics Makajev, a rosztovi te­rületi szakszervezeti tanács elnöke, P. Ofei Henaku, gha- nai küldött, valamint Kádas István elvtárs, a SZOT Nem­zetközi Kapcsolatok Osztá­lyának vezetője. Este hat órakor zsúfolásig megtelt a Ságvári Endre Mű­velődési Ház színházterme, a békenagygyűlés résztvevői érdeklődéssel várták a ven­dégeket és a gyűlés előadóját. A virágokkal díszített, vörös­drapériával bevont asztal mellett foglalt helyet a béke- gvűlés elnöksége, közöttük CSÁKI ISTVÁN elvtárs, az MSZMP megyebizottságának első titkára, valamint a me­gyei, városi párt, állami és tömegszervezetek képviselői; A békéről szóló szavalat el­hangzása után DR. LÉVAI KÁROLY, a Hazafias Nép­front megyei elnökségének tagja köszöntötte a kedves vendégeiket, a szovjet helyőr­ség képviselőjét, a gvűlés va­lamennyi résztvevőjét Rö­vid bevezetőjében méltatta 1945. május 9-nek, a győze­lem napjának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a béke megvédése mindannviunk ügye, mert csak békében éDÍthetjük fel a szocialista, illetve a kommunista társa­saimat, Röviden szólt a gyar­mati felszabadító mozgalmak­éi p7 elnyomott harcban álló népek függetlenségi tö­rekvéseinek támogatásáról, majd felkérte Kádas István elvtársat előadásának meg­tartására. A néhány perces szünetben vörös szegfűcsokrot nvúitott át két kislány a külföldi szakszervezeti delegáció kép­viselőinek. E kedves epizód után Ká­das eivtárs lépett a szónoki emelvényre. Beszédében többek között ezeket mondotta: 1945. má­jus 9-én a szovjet hadsereg és a hitler ellenes koalíciós erők csapása alatt összeom­Csáki elvtárs beszédét mondja lőtt a hitleri birodalom. I Nagy árat fizetett az emberi­ség a fasizmus felett aratott győzelemért. A hat évig tar­tó második világháború 34 millió halottat követelt. Ma­gyarországtól hatszázezret. 935 milliárd dollárt emésztett fel a háború, de azt a tengernyi szenvedést, könnyet és bánatot, amit okozott, nem lehet • pénzben felmérni; — Az elmúlt tizenhét esz­tendő története azt mutatja, hogy ez a nap, május 9.. nem egyszerűen az emlékezés napja, hanem a békéért vívott szakadatlan harc nagyszerű seregszemléje. Tizenhat esz­tendő távlatából látjuk, hogy ez a nap minden pil­lanatával harcra hivja az embereket a jobb életért, a tartós béke biztosításáért. A tizenhetedik évfordulót is e gondolatok jegyében ünne­peljük. Ezután arról beszélt az előadó, hogy az imperialista hatalmak, élükön az Egye­sült Államokkal, miként akadályozza a béke meg­valósítását. Csupán az Egye­sült Államokban egy év alatt 100 milliárd dollárt fordítanak fegyverkezésre. Ebből az összegből 20 mil­lió modem lakást, negyven új Budapestet lehetne fel­építeni. Nyugat-Németor- szágban az elmúlt évben 35 milliárd márkát költöttek a hadseregre. Hangsúlyozta az élőadó, hogy az S7KP XX. és XXII. történelmi jélentőségű kong­resszusai arról győzik meg az emberiséget; van lehetőség a háború elhárítására, a béke megvédésére. A békegyűlésen felszólaltak a külföldi szakszervezeti de­legáció képviselői, majd dr. Lévay Károly ismertette an­nak a levélnek a tartalmát, amelyet a Béke Világtanács­hoz és a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­hez intézett a béke nagy­gyűlés. A nagy érdeklődéssel fo­gadott előadás és felszólalá­sok után a Ságvári Endre Művelődési Ház kultúrcso­portjai adtak színvonalas műsort. A tavaszi növényápolás hírei Ezerszám dolgoznak a ha­tárban szövetkezeti gazdáink szerte a megyében. A nö­vényápolás jelenleg a leg­sürgősebb munka. Nemrég kezdték meg a cukorrépa saraboiását és már befejezés­hez közelednek Szolnok ha­tárában. Kultivá torozzák 1000 holdas kukoricatáblájukat a tiszaföldvári Lenn Tsz-ben. A cukorrépát már kiegy él­ték, most kezdik a kapálást. Csintalan György üzem­gazdász jelenti Törökszent- miklósról: a Dózsa Tsz-ben a héten már végeznek a ré­pa sarabolásával. Közben folytatják a gabona vegy­szeres gyomirtását Dikonirt- tal, összesen 1060 holdon. Ma fejezik be a napra­forgó kapálását és cukorré­pa egyelését az alattyáni szö­vetkezeti gazdák. Utána a 300 hold kukorica sorkapá­lása következik. Rövidesen kiegyeli a répát Tajti István 42 tagú brigádja a jászapáti Kossuth Tsz-ben. Nem tét­lenkednek a csépaiak sem Befejezték a 80 hold borsó saraboiását, jelenleg a bur­gonyát kapálják. A szajoli Vörös Csepel Tsz-ben prémiummal serken­tik jobb munkára a tagokat. Akik a tervezetten felül ter­melnek cukorrépát, vagy ku­koricát, azok mázsánként 25, illetve 35 százalékos arány­ban részesülnek jutalomban. Érdemes tehát már most jól dolgozni, mert az egyelés. sarabolás minőségétől jórészt függ a várható termésered­mény, A szajoliak helyes ösztönzési módszere vonzza a családtagokat Is a tsz-be. Náluk több mint háromszáz ember dolgozik a mezőn. így a hét végére befejezik a répaegyelést és a kukorica első kapálását. Igyekeznek a növényápo­lással megyénk állami gaz­daságaiban is. Jelenleg 11 géppel kultivátorozzák 2500 holdnyi tengerijüket a tisza- szentimrei gazdaságban, 1700 holdon pedig vegyszerrel irt­ják a gyomokat. Dicséretük­re legyen mondva, a répa egyelést, sarabolást már be is fejezték. Üj módszert alkalmaznak a gyomirtásban a Palotás! Állami Gazdaság dolgozói. Kísérletképpen a szójabab vetése előtt A—1114-es vegy­szert szórnak ki, 1,5—3 kg- os arányban holdanként A dolgozók egyrésze a magter­melésre vetett réti komócsint kapálja. A kukorica kapálá­sától még távol állnak, mert az árterek miatt nemrég ve­tették eű. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK A / m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom