Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

I A RÖVIDESEN MEGNYÍLÓ IPARI VÁSÁR TERÜLE­TÉN ÁLLVÁNYOK, LÁDÁK, FESTÉKES DOBOZOK ÉS GÉPEK KÖZÖTT TÖBBEZER EMBER DOLGOZIK, HOGY A MEGNYITÁSRA MÉLTÓ KÖRNYEZETET TE­REMTSEN AZ ÉV IPARI ÚJDONSÁGAINAK. A KÉ­PEN: A BÁNYÁSZATI PAVILON KIÁLLÍTÁSI DARAB­JAI NAGY LÁDÁKBAN ÉRKEZNEK A HELYSZÍNRE. Szocialista kollégiumot arattak Karcagon Még fülünkben csengett a május 1-i ünnepség vidám dallama, máris újabb ünnep­ségnek lehettünk részesei. Szombaton este a Déryné Művelődési Házban került sor a karcagi Gábor Áron Gimnázium leány diákottho­nának szocialista kollégium­má avatására. Kettős ünnep Volt ez, hiszen az intézmény tízéves fennállásával egybe­esett e kitüntetés elnyerése. A himnusz hangjaival kez­dődött a színvonalas ünnep­ség, melyen megjelent Fodor Mihály, a megyei tanács vb. elnökhelyettese; Páldi János, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának dolgozója; Bárdi Imre, Molnár György, a megyei KISZ-bizottság tit­kára; Bátorji József, az or­szágos pedagógus szakszerve­zet képviselője, valamint a városi párt-, tanács- és tö­megszervezetek képviselői. A megjelenteket Kacsmár Bor- — hála üdvözölte, majd ismer­tette a kollégium történetét. Ezután Páldi János tartot­ta meg ünnepi beszédét *■- A mai fiatalság boldog, szép, emberi élet, a kom­munizmus előtt áll és gazdag alkotó, felnőtt kort remél. Az ifjúság — mióta világ a vi­lág, mindig reményekkel in­dult az életnek — mondotta. — Mi és a fiatalok a mun­kásosztálynak köszönhetjük, hogy szabadon ünnepelhet­tük tizennyolcadszor május elsejét és hogy ma szocia­3 oldat Félmillió bevétel kisállatokból * BATU KHÁN BUKÁSA ÖD oldal lista kollégiumot avathatunk Karcagon. Hitter Piroska igazgatónő­nek sok része van az elért eredményekben. Igen szép a 3,83 százados háromnegyed- évi tanulmányi átlagered­mény, de említeni kell a sok közül is a legjobbakat. Kacs­már Borbála, Bagi Aranka, Balogh Jutka, Szigeti Zsu­zsa és Bárány Katalin, akik jó munkájukkal, szervező- készségükkel hozzájárultak a kitüntető cím elnyeréséhez. A KISZ részéről Molnár György átadta a KISZ KB zászlaját, amit a tanulók énekkel köszöntöttek. Ezek után a párt- és városi ta­nács, valamint a tömegszer­vezetek vezetői üdvözölték az új kollégiumot, majd 14 testvérkollégium képviselő­jének üdvözlete következett. Iski Lajos tudósító, Karcag «iiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimii Miniatűr villany* pásztor az istállóban Az ország legkorszerűbb nagyüzemi tehenészete épül Martonvásáron, a Tudomá­nyos Akadémia Mezőgazda- sági Kutató Intézetének gaz­daságában. ötszáz tehén el­helyezésére régi istállókat alakítanak át, a tejkezelőt és a takarmánytárolót újonnan építik, valamennyit az Ag­rártudományi Egyetem építé­szeti kutató csoportjának tervei szerint. Ebben a tehenészetben al­kalmazzák először a „min­denütt trak*ormunka”-elvet, gépesítik a takarmány be­szállítását és szétosztását, a trágya-kihordást és az almo- zást. Az istállókba „minia­tűr villanypásztor” kerül: a takarmányhordáskor ugyanis elektromos árammal töltött fémlapokkal zárják el a já­szolt & tehenektől. A sajtáros fejőgépeket vezetékes rend­szerűvel cserélik ki, s a tej mindegyik istállóból üveg­cső-hálózaton át emberi kéz érintése nélkül jut a köz­ponti tejházba; A gépesítésnek ez a szín­vonala az eddiginek kétsze­resére emeli a munka ter­melékenységét; egy ember az átlagos tíz helyett húsz tehenet tud ellátni; (MTI) Légoltalmi gyakorlat Szolnokon Ülésezik a oldal A KULTURÁLTABB VENDÉGLÁTÁSÉRT * HÍREK * MAI MŰSOR Széljegyzet a megyei fanács Szolnok megye tanácsa május 25-én, pénteken dél­előtt kilenc órakor kezdődő nyilvános ülésén az alábbi napirendi pontokat tárgyalja meg: Karcag és Jászberény vá­rosi tanácsok államhatalmi és tömegszervezési tevékeny­sége; a lakosság szolglátatás-jel­legű igényeinek kielégítése; tanácsrendelet alkotása a vízszolgáltatásról. A végrehajtó bizottság ké­ri a lakosságot, hogy e napi­rendi portokkal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait má­jus 20-ig szóban vagy írás­ban juttassa el a megyei ta­nács vb. titkárságához. VILÁG ' PROLETÁRJAI BGYESÜLJETEK! SZOLNOK jA / * a A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XJTL évfolyam, 105. szám. Ara* 50 fillér 1962. május 8., kedd. Felszabadulási ünnep az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság népe május 8-án ünnepli a fasizmus alóli fel- szabadulásának 17. évfordu­lóját. Az NDK fővárosa, a demokratikus Berlin ünnepi pompát öltött erre az alka­lomra. Immár bevett szokás, hogy amikor az NDK dolgozói ün­nepelnek, akkor a nyugatné­met államférfiak Nyugat- Berlinbe látogatnak és onnan uszítanak az NDK ellen. Má­jus elsején Heinrich Lübke nyugatnémet szövetségi el­nök mondott provokációs be­szédet a Brandenburgi kapu szomszédságában, hétfőn dél­előtt pedig Adenauar nyu­gatnémet kancellár érkezett kétnapos látogatásra Nyugat- Berlinbe. Az amerikai kato­nai repülőgépen érkező kan­cellárt a Tempelhof-i repülő­téren ünnepélyesen fogadták. Megérkezése után mindjárt a szenátusi palotájába hajta­tott, ahol Willy Brandt nyu­gat-berlini polgármesterrel folytatott megbeszélést, majd sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Utána találkozott Clay tábornokkal, Kennedy elnök Volt nyugat­berlini . különmegbízottjával, akinek a program szerint már május 6-án el kellett volna hagynia a frontvárost Clay azonban Adenauer lá­togatása miatt két nappal meghosszabbította itt-tartóz- kodását és csak 8-án hagyja el véglegesen Nyugat-Berlint. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja hétfői számá­ban fűzött kommentárt Adenauer látogatásához. „Adenauer jelenlétével azt akarja demonstrálni — írja a lap —, hogy a nyugatné­met militaristák igényt tar­tanak Nyugat-Berlinre. A nyugat-berlini kérdés megol­dásának feltétele éppen az, hogy megszüntessék végre a nyugatnémet militaristák il­legális nyugat-berlini támasz­pontjait. Adenauer látogatá­sával megkísérli, hogy el­gáncsolja a nyugat-berlini kérdés békés megoldását, azt szeretné, ha Nyugat-Berlin továbbra Is a puskaporos hordó szerepét töltené be”. (MTI) Háromszáz millió forintot költenek i kereskedelem gépesítésére A második ötéves tervben mintegy 300 millió forintot költenek a kereskedelem gé­pesítésére. A felhasználható pénzt elsősorban a kereske­delmi költségeket csökkentő, valamint az áruforgalom fejlesztéséhez nélkülözhetet­len beruházásokra fordítják. Ebben az évben 40—50 elektromos meghajtású eme­lő villás targoncát és mint­egy 150 kézi vezérlésű hid­raulikus szállítógépet szerez­nek be. A villás targoncákat külföldön vásárolják. A ke­reskedelem gépesítésének másik fő iránya a hűtőbe­rendezések számának növe­lése. A tárca keretéből és vállalati forrásokból mintegy 120 millió forintot fordíta­nak ilyen gépekre és búto­rokra a második ötéves terv­ben. így 1965 végére 11 ezer­re nő a kereskedelemben a hűtőbútorok száma, Élelmiszerek, elsősorban importáruk csomagolására félautomata csomagológépe­ket szereznek be. Üzembe állítanak 640 új presszógépet. Éiüzemkitüntetés—vándorzászlóval A gyárkapu felett élüzem- jelvény díszeleg, felezve, hogy a Jászberényi Fémnyo­mó és Lemezárugyárban ta­valy nagyon jól dolgoztak. Azon kívül, hogy teljesítették a tizenhat „kiemelt mutatót”, még egy sor olyan jó ered­mény is született, amelyet nem írt elő semmiféle rende­let. Biztosan ennek köszön­hető, hogy az igazgató — Gó- riánc2 Ignác irodájában — az élüzem oklevél mellé még egy szép vörös selyemzászló is odakerült; — A kohó- és gépipari miniszter és a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének vándorzászlaja — mu­tatta az igazgató. — A követ­kező értékelésig nálunk ma­rad. — És azután? — Azután? Hm.: i Majd meglátjuk. Arról sem akar bővebben beszélni, hogy milyen KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ „MANŐVEREKET csináltak, amelyek lehetővé tették a május elsejei él- üzemünnepség megtartását. — Sikerült az előírt felté­teleket teljesíteni — próbál­ja egy kurta mondat mögé rejteni az egész év nagyszerű, megfeszített munkáját. — No meg több műszaki fej­lesztést szolgáló elképzelési is megvalósítottunk — told­ja meg; Itt kérdezni kell. Hátha rá- tapintunk az elevenít. — Talán az újítók is segí­tettek egv kicsit? — Azám! Erről beszélni kell. — Amint az újítókra te­relem a szót, azonnal felvil- lanyoződik; — Hihetetlen mértékben megnőtt a be- nyújtott ús elfogadott ujítá- sok száma 1961-ben. Rövid telefonálás után már diktál­ja is az adatokat: — Dolgozóink 711 újításá­ból 289-et elfogadtunk és 262-5t bevezettünk. Népgaz­daságunknak közel ötmillió forintot megtakarítottunk. AZ ŰJlTÓK SEM JÁRTAK ROSSZUL mert újításaikért 640 000 fo­rintot kaptak. A műszaki fejlesztésről ér­deklődtünk; — 1961. január 1-én kezdő­dött az újtipusú „Lehel” hű­tőszekrény sorozatgyártása, Bk fémjelezte üzemünk jó himevét. Erről a konstruk­cióról a külföldi szakembe­rek is a legnagyobb elisme­réssel beszéltek. A legyártott 12 000 hűtőszekrényből csak 25 lett II. osztályú. — Több mint egymillió fo­rint megtakarítás született a cső járatos aluminium kon­denzátorok átalakításából is. Most kétoldalt felhegesztett drótszálas hajtott vascsövet használunk. Nőtt a konden­zátor hatásfoka, üzembizto- sabb lett a hűtőgép és a vá­sárlók örömére az áramfo­gyasztás is csökkent. Korsze­rűsítettük még a vashordók gyártásánál a festő- és szá­rítókamrát, ahol most futó­szalagon haladnak a hordók. — Éves tervünket 107.3 százalékra teljesítettük. An­nak is örülünk, hogy A TERMELÉS NÖVEKEDÉSÉT TELJES EGÉSZÉBEN A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉBŐL FEDEZTÜK összes selejtünk 1,8 százalék — sorolta. — Reméljük a jutalom sem maradt el. ■— Nem bizony. Kereken százezer forintot hozott az él- üzemség a „konyhára”. Ebből jutalmaztuk meg legjobb dolgozóinkat. 49-en kaptak kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. S hogy a leg­fontosabbról ne feledkezzek meg, elmondom, mindezeket az eredményeket talán el sem érjük, ha az utóbbi években oly rohamosan nö­vekedő szocialista munka­verseny és szocialista brigád­jaink nem segítenek minden munkaterületen és mindig ott, ahol arra a legnagyobb szükség volt. B. J. RUDABÁNYÁN A GYENGÉBB VASTARTALMÚ PÁT- ÉRC GAZDASÁGOS FELHASZNÁLÁSÁRA 330 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSSAL KORSZERŰ VASÉRCDŰ- SITÖ MÜVET ÉPÍTETTEK. A PÖRKÖLŐ ÉS SZEPA­RÁLÓ RÉSZLEGBŐL ÁLLÓ ÜZEMBEN KÜLÖNBÖZŐ ELJÁRÁSOKKAL A PATÉRC VASTARTALMAT 24 SZÁZALÉKRÓL 42 SZÁZALÉKRA NÖVELIK. ÍGY IGEN JÖMINŐSÉGO ÉRCET KAPNAK, AMELYET MÁR GAZDASÁGOSAN HASZNOSÍTHATNAK HAZAI NAGYOLVASZTÓINKBAN. AZ ŰJ GYÁRBÓL AZ IDÉN 122 EZER TONNA DÚSÍTOTT ÉRCET SZÁLLÍTANAK AZ ÓZDI, DIÓSGYŐRI ÉS DUNAÚJVÁROSI NAGYOL­VASZTÓKBA­FÉNY Hónapokkal ezelőtt egy riportsorozat keretében ír­tam megyénk legészakibb fekvésű községéről, Jósz­ágáról. Az ellenforradalmá. rok által meggyilkolt Ká­kái László szüleivel, roko­naival beszélgettem a köz­ség határában az egyik ta­nyán, ahol Jászágó hős fia gyermekéveit töltötte. Es­tefelé volt már, és Kákái néni, a hős édesanyja, pet­róleumlámpát gyújtott, hogy jobban tudjak jegy­zetelni, miközben megje­gyezte: „Ne gondolja, hogy csak itt, a tanyán világí­tunk petróleumlámpával, a községben sincs még vil­lany. De úgy hallottam, már lesz nemsokára”. Lesz nemsokára... Az ak­kor jövőidőben elhangzott mondat immár valósággá vált és nem is olyan soká. Pontosabban, éppen ezen a napon: május 8-án. Ma ugyanis kígyóinak a fények ebben a kis jászsági falu­ban, amely utolsónak, „utolsó mohikánnak” ma. rodt ezidáig — a sötétség­re petróleumlámpádra ítélt helységek között Szolnok megyében. Az EMÁSZ sal- gótarjáni építési osztályá­nak és jászberényi üzemé­nek dolgozói márciusban fogtak hozzá a szerelési munkákhoz. Megépítettek 9 kilométer hosszú nagyfe­szültségű és 8 kilométer hosszú kisfeszültségű veze­téket. Tervük szerint a má­sodik negyedév végére kel­lett volna elkészülniük a munkával, de a befejezést sikerült előbbrehozni és így ma este 7 órakor a község iskolájában, kultúrotthoná- ban, a tanácsnál és össze­sen 130 háznál gyúl ki a fény. Az ágóiak számára iin- nép május nyolcadíka, Sok szövetkezeti gazda — kö­zöttük a helyi Kókai Lász­ló Tsz tagjai r— már ki is cserélte a vezetékes rádiót, és nem egy szobában már ott csillog a féltve őrzött televízió képernyője is. Amint látjuk, jó munkát végeztek Jászágó villámom sitásának megvalósítói. Iga­zi barátság alakult ki a fény emberei és az ágóiak között március óta, ami érthető is, hiszen Száméi Pál villanyszerelő műveze­tő brigádja Salgótarjánból, Szabó Pál, a jászberéntfi ÉMÁSZ üzemvezetőség vil­lanyszerelőjének brigádja valóban nem ismertek le­hetetlent. De nemcsak őket, hanem a többi szak­embert is dicsérni kell, lel­kiismeretes, gyors, szak­szerű munkájukért, hiszen az egész kollektívának nagy szerepe van abban, hogy Szolnok megye is beléphe­tett a száz százalékig vil­lamosított megyék sorába hazánkban — a második­nak Győr—Sopron megye után. A fény hatalmának, kul­túrát wdó erejének jellem­zésére, úgy gondoljuk, most nemigen van szükség. Er­ről csak annyit, hogy Jósz­ágán is, mint a megye és az ország immár villamo­sított községében, ezután könnyebb lesz a háziasz- szonyok dolga, kitárulnak a kultúra világának kapui, kényelmesebb, szebb, hi- giénikusabb életet ad Jász­ágó lakóinak is a villany­fény. Mondják a szakemberek, mintegy 2 millió forintba került Jászágó villamositá- tása. Nagy ez az összeg, de ha jelentőségét az ál­tala kigyúlt villanykörték fényében vizsgáljuk, még nagyobb, hiszen ez a fény a múlt sötétjének utolsó árnyékát, is száműzi Jósz­ágáról — és Szolnok me­gyéből is. B 07.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom