Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 ag rizsgátak újszálláson r Mi újság a Szolnok megyei Tejipari Válialatnái ? pítésénél és egyenletes oen sok gon- letek úgyne- íátakkal ki- calitkákra tör- . Ezek a gá- „elentős termő- roglalnak el (terep- rendezetlen területen sokszor a telep 10—12 százalékát), hanem teljesen lehetetlenné teszik azok nagyüzemi mű­velését. A szűk kis kalitkák szegélyei, sarkai művelhetet- lenek és csak gyomokat te­remnek. A megművelhető ré­szek gépi munkái pedig a sok forduló következtében rossz minőségűek és drágák. A korszerűbb, tereprendezett telepeken már jóval keve­sebb rizsgátat kell építeni, azonban a gépi munkákat még ezek is megnehezítik és — éppen a nagyobb víztükör következtében — a hullám­verés nagy kárt tesz bennük. A földgátak hátrányait csak fokozza, hogy a rizs leg­feljebb három évig termeszt­hető önmaga után. Ezután a rizstelepeken több évig szán­tóföldi növényeket szükséges termeszteni. Ilyenkor a hul­lámgátakat feltétlenül el kell tüntetni, mert ezek lehetet­lenné teszik a szakszerű, sá­vos vagy barázdás öntözést, így minden valószínűség sze­rint országos érdeklődésre tarthat számot az a teljesen újszerű megoldás, amelyet a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisújszállási telepén próbáltak ki a leg­teljesebb sikerrel. Az intézetnél már az el­múlt évben is foglalkoztak a műanyagfóliák mezőgazda- sági feihasználásával. Innen A pártélet hírei Az MSZMP jászberényi vég­rehajtó bizottsága néhány nappal ezelőtt megtárgyalta a város művelődési politiká­járól készített jelentést, ame­lyet a legközelebbi járási pártbizottsági ülésen vitat­nak meg részletesen. adódott a gondolat: érdemes volna a rizsgátakat is mű­anyagból készíteni. A ren­delkezésükre álló műanyag 1,2 méter széles, többszáz méter hosszú szpervinil fólia volt, amelyet ezideig csa­tornák burkolására használ­tak fel. A fólia egyik végébe vékony kötelet ragasztottak ennek segítségével egymástól 3—4 méterre levert karókhoz rögzítették a mindössze 0,2 milliméter vastag .,rizsgátat”. A fólia alsó végét ekével ki­képzett barázdába fektették, és visszatérítették rá az eke által kivett földet. A rizstelep elárasztása után a műanyag-gát sikerrel tette le a vizsgát. Bár a te- nyészidő folyamán a gátnak legfeljebb 10 centiméteres vízszintkülönbséget keli meg­tartania, teherbírásának ki­próbálása érdekében egyik oldalán 20—25 centiméteres vízzel árasztották el a tele­pet, másik oldala szárazon maradt. A műanyag-gát még ezt a terhelést is elbírta és a víz átszivárgása még annyi sem 'volt. mint a földgáté. Az elárasztás idején erős szél fújt. Azonban sem ez. sem a jelentős hullámverés nem tett kárt a műanyag-gátban. A műanyag-gát kitelepíté­se a tábla talajelőkészítése, vetése után történik, tehát a gépi munkák nagyüzemi táb­lákon történhetnek meg. Ter­mőterületet egyáltalán nem foglal el, a hullámverés nem károsítja, elmarad a gátak melletti gyomosodás és szük­ségtelenné válik a föld gátak karbantartására, erősítésére fordított költség is. Lecsano- lás után. a rizsaratás előtt felszedik. így a betakarítás ugyancsak nagyüzemi táblán történhet meg. Az eddigi ta­pasztalatok szerint ennek a műanvagnak az élettartama szántóföldi viszonyok közqtt is. legalább három évre tehe­tő. tehát az előzetes számítá­sok szerint ez a módszer máris gazdaságosnak mond­ható. Műanyagiparunk nagy­mértékű fejlődésévé] pedig a fólia olcsóbban és nagyobb mennyiségben áll maid me­zőgazdaságunk rendelkezésé­re. A szakemberek eddigi ér­deklődése azt tanúsítja, hogy jövőre már a megye több rizstermelő gazdaságában ta­lálkozunk ezzel az érdekes és értékes újítással. Kisdobosok, úttörők, KISZ tagok lettek Nagy készülődés előzte meg megyeszerte a gyermeknapot. S nemcsak s nem is elsősor­ban a játék, a vidám szóra­kozás izgatta a gyermekek fantáziáját, ha e napra gon­doltak, hanem az, hogy kis­dobossá, úttörővé avatják, vagy a KISZ-tagok sorába lépnek. A szombaton, és vasárnap megtartott bensőséges ünnep­ségeken megyénkben 7400 kisdobost és úttörőt avattak fel. A nyolcadik osztályos ta­nulók közül 3850-en kapták meg KISZ tagsági könyvü­ket az ünnepélyes fogadalom­tétel ulán. Beköszöntött a nyár és a hőmérő hi^anyszála 30 Cel­sius fok körül mozog. — Nem tudom rajtunk kí­vül van-e valaki, - aki ne örülne a szép, napsütéses nyári napoknak? — kérdez­te Szabari Kálmán a szol­noki Tejipari Vállalat mér­nöke, — mert nekünk talán legnagyobb ellenségünk a meleg. — Miért? — Nagy gondot okoz a hűtés. Ötvenöt begyűjtő helyről szállítjuk a tejet az üzembe. E begyűjtőhelyeken rendszerint 12—15 Celsius fokos vizet használnak hű­tésre. így elérjük, hogy az öt-hat órás szállítás alatt pe savanyodjon meg. — Gyakran, előfordul, hogy savanyú tej érkezik az üzembe? — Ritkaság. Akkor is a tisztasági rendszabályok be nem tartásából származik a baj. Vagy a fejésnél vagy a fejés utáni tárolásnál nem fordítottak kellő gondot a higiéniára. — Mennyi tej érkezik be naponta? — Tehéntejből 40—50 ezer, tejszínbő] 5 ezer és juhtej- ből közel 7 ezer litert szál­lítunk be naponta. A be­gyűjtőhelyekről napjában kétszer, reggel és este hét tartálykocsi hozza a nyers­tejet. — Hány féle tejterméket állítanak elő? — Tejfelt, túrót, vajat és juhsajtot készítünk. Az utób­bit teljes mértékben expor­táljuk Libanonba. Tavaly 230 tonna Kaskavál elnevezésű sós juhsajtot exportáltunk. Vajból naponta 25 métermá­zsát termelünk. Jelentős mennyiségben készítünk tú­rót és poharas tejfölt is. — Milyen tapasztalataik vannak a tej- és tejtermék­fogyasztás alakulásáról? — Bátran mondhatom, hogy az utóbbi évekhez vi­szonyítva a fogyasztás csak­nem. megduplázódott. • Bizo­nyos mértékben annak is tulajdonítható, hogy meg­szűntek a falusi kofák, akik tej- és tejtermék-árusítással foglalkoztak, de ettől függet­lenül a lakosság is sokkal többet fogyaszt, mint azelőtt és a fogyasztás állandóan emelkedik. — Biztosítottnak látják a tejellátást? — Igen. A termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok megbízható szállítók. Régen a téli időszakban jelentősen csökkent a tej felvásárlás. Ma már ez sem mondható. Alig van eltérés a téli és nyári szezon között. — A vállalat hány eláru­sító helyre szállít? — Százharminc helyre szállítjuk a tejet és tejter­méket, ezenkívül Budapestre küldünk naponta 12 ezer li­ter nyers mélyhűtött és 10 ezer liter kannás tejet. B. J. Kukoricatermelési ankétok a jász tanyavilágban A Hazafias Népfront az el­múlt héten Jászszentandrás— Alsó tanyán és Jánoshida— Tótkérpn rendezett szakfilm­bemutatóval egybekötött ku­koricatermelési ankétot. Jászszentandrás—Alsó ta­nyán a Haladás Tsz tagjai elmondották, hogy a hibrid- kukorica és a sűrű vetés elő­nyeiről néhány • év alatt min­denki meggyőződött. A kapát is jól kezelik az idevaló em­berek. A hiba azonban egy- szer-másszor abból adódott, hogy a talajt nem megfele­lően munkálták meg. A Jánoshidához tartozó Tótkéren, a Béke Tsz köz­pontjában arról számoltak be az emberek, hogy ettől az esztendőtől sokat várnak. Míg az elmúlt évben tavaszi szántásba vetették a kukori­cát, addig ebben az eszten­dőben kitűnő őszi mélyszán­tásba került a mag. A tő­szám növelése körül nagy harcot vívtak ugyan, de si­került elémiök, hogy a hol­danként! tizenhatezres tőszám mind a közös-, mind a ház­táji területen biztosítva van. A tagság megfogadta, hogy kétszeri kézi kapálást és há­romszori gépi kapálást bizto­sítanak a magasabb termés érdekében. — r — a — Az idén is megrendezik a Savaria-napokat Szombathelyen az idén augusztusban ismét megren­dezik a Savaria-napokat. A tervek szerint az ünnepség- sorozat augusztus 24-én este a szabadtéri színpadon ró­maikori témájú színdarab bemutatójával kezdődik. — (MTI) ■■■■■■■■■■■■■ v Olcsó istállóépítés A jászfényszarui Zöldmező Termelőszövetkezet gazdái a község szélén 100 férőhelyes istállót építenek. S hogy az építkezési költséget a legminimálisabbra csökkentsék az épület falait a jászságban szokásos módon vertfalból ké­szítik. így Dobák János, építőbrigádjának tagjai jelentős költségtől mentik, meg a közös gazdaságot Mezőtúron az elmúlt hé­ten tanácskozásra hívták meg az agitációs alosztály tagjait és a lakóterületi ak­tíva csoportok vezetőit. A VIII. pártkongresszus előké­szítése idején végzendő agi- tációt beszélték meg. * Pénteken tartotta május havi taggyűlését az újszászi Szabadság Tsz pártszerveze­te. A negyvennyolc párttag­ból negyvenöt megjelent a taggyűlésen, s vendégként tizenkét pártonkivüli is. A Központi Bizottság és a me­gyei pártbizottság határozata alapján tűzte napirendre a taggyűlés a mezőgazdaságban megoldandó feladatokat. A helyi tennivalók megtárgya­lásánál a növényápolás jó minőségű elvégzéséről. az aratásra való felkészülésről, az öntözésről és a szocialista munkaverseny fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. A vita során többen elmondták .véleményüket, javaslataikat. * Kovács István a Karcagi Városi Pártbizottság titkára tartott politikai tájékoztatót szombaton a végrehajtó bi­zottság mellett működő tár­sadalmi osztályok tagjai ré­szére. Ezt követően a VIII. pártkongresszus előkészüle­teiről tanácskoztak. — CSÜTÖRTÖKÖN Bo­lond Erzsébet magyar sza­kos, középiskolai szakfel­ügyelő „A mai falu élete” címmel a tiszavárkonyi mű­velődési házban tart elő­adást. Szabó Pál, Mocsár Gá­bor és Galambos Lajos mű­veit ismerteti. VALLOMÁS ES TÖRTÉNELEM DOBI ISTVÁN KÖNYVE C okoknak emlékezetes maradt az a néhány perc akkor 1959, végén, ami­kor a hatvanesztendő.; Dobi István fiatal párttagként az MSZMP VII. kongresszusá­nak emelvényére lépett és megköszönte a bizalmat,, hogy egy harcos életút csúcsaként a kommunisták pártjának tagja lehetett: „Hazaérkez­tem ...” — mondta mély meghatódottsággal ott a do­bogón. S ez a szó „hazaér­keztem”, most ott olvasható könyvének utolsó oldalán: „Hazaérkeztem abba a párt­ba, amelynek célja és prog­ramja a munkáshatalom, a munkás-paraszt szövetség, az osztálynélküli társadalom, a szocializmus és a kommuniz­mus megvalósítása Magyar- országon”. „Vallomás és történelem”, ez a csaknem ezeroldalas két­kötetes könyv címe. S mind­annak, amiről beszámol, ke­rete áz előbb idézett gondo­lat, meg egy másik, mindjárt a könyv legelejéről. „Édes­apám szegényparaszt volt és apjához hasonlóan ő is nap­számozott ..: Szegényparaszt — munkás és napszámosélet­re születtem én is és nehéz évtizedeknek kellett elmúlnia a fejem felett, meg kellett változni a világnak, hogy ki­léphessek abból az állapot­ból, amit sokáig sorsomnak éreztem”. Olyan embernek a vallomása . ez a feszültséggel, izgalommal, sokszor paraszti derűvel is átitatott munka, akihek az élete történelem. Irodalomesztétáknak talán gondot fog okozni, milyen műfaji kategóriába sorolják, történeti munkák közé, vagy életregények sorába, szépsé­ge — éppen a mély, őszinte emberi érzésekkel átfűtött egyes szám első személyében elmondott történelem teszi a maga nemében egyedülálló élménnyé, igaz vallomássá Dobi István írását.­11 obi István esztendőkig dolgozott, hogy össze­foglalja viharos, események­ben gazdag életének ■ epizód­jait, ahogy önmaga sajátma­gának megfogalmazta a fel­adatot: beleágyazva a kor­szak teljes valóságába. S most előttünk fekszik a könyv, gondos vonalakkal ki­rajzolva hat évtized politi­káját, embereit, egész társa­dalomrajzát. Az új század szinte minden jelentősebb személyisége szerepel a könyvben, úgy, ahogy a sze­gény parasztból lett ipari munkás, az agrárprole+árból lett kémén, parasztpolitikus, Dobi István, a nép igaz érde­keinek szemszögéből látta ás megítélte. Világos a könyvben meg­rajzolt kép. A kis Komárom megyei falucska, Szőny, a szülőföld portréja, a gyer­mekévek leírása, a magyar falu első világháború előtti általános jellemzésévé telje­sedik ki. Hisz a Szőnyben dúló hatalmi harcok, a pénzt, a földet istenének tekintő tár­sadalomban kibontakozó sze­gényparaszt gazdag paraszt ellentétek, vallási harcok az egész magyar vidéket gyöke­réig átjárták. Nemcsak Dobi István, „első szegődése” esett még aprócska gyermekkorá­ra, a kényszer, a nyomorúság szüksége száz meg százezer magyar parasztgyermeket hajtott akkor iskola helyett a földekre, szérűkre, libale- gelőkre. Nemcsak Dobi Ist­ván hányódott a falusi ro­bot, a fatelep, a lengyár, a tölténygyár, a dunai rakodó­munka meg a vasút között, munkások tömegét kergette gyárból gyárba, városról vá­rosra a puszta megélhetés vágya. A szegény emberek élete űzte a fiatal parasztle­gényt a fennálló rend elleni konok elégedetlenségbe és lá­zadásba. S ha ez a lázongás kezdetben még félig öntudat­lan is volt, az első világhá­ború szörnyű pokla a keleti front és Piave nagyon is tu­datossá tette Dobi István csatlakozását a munkások mozgalmához, a proletárdik­tatúrához, a Magyar Tanács- köztársaság vörös hadseregé­hez. A z élet késztette tanu- lásra Dobi Istvánt, for­málta következetesen balol­dalivá, marxista gondolkodá­súvá már fiatal korában. Horthy fehér terroristái in­ternálták, rendőri felügyelet alá helyezek, feketelistára tették az agrárproletár mun­kást, s ezért volt kénytelen vándorolni egyik munka­helyről a másikra. Radikális gondolkodása miatt hagyta ott — ahogy önmaga megfo­galmazta: balfelé — az op­portunizmus ezerféle hínár­jába keveredett szociálde­mokrata pártot és keresett magának szerepet a függet­len kisgazdapártban, ahol ak­kor — a kommunisták teljes illegalitásba szorításának éveiben — lehetőséget látott a szegényparasztság érdekei­nek szolgálatára. S hogy ez a lehetőség miért maradt csupán lehetőség, arra is fél- reérthetetlen feleletet ad, megrajzolva a párt vezetőit, Gaál Gasztontól, Eckhardt Tibortól, Nagy Feréneig és Varga Béláig, Tildy Zoltán­tól Kovács Béláig, jó és rossz tulajdonságaikkal, érde­meikkel és korlátáikkal egye­temben. Dobi Istvánt politikai kö­vetkezetessége, elszántsága vitte tovább önmaga elé ál­lított útján a harcos anű- fasizmus felé, a második vi­lágháború idején a kommu­nisták által vezetett ellenál­lási mozgalomba, rendkívül és gyakran életveszélyes kö­rülmények között az üldözöt­tek védelmezői közé. A fel- szabadulás után a kisgazda- párti baloldal megalkuvást nem ismerő vezetője, aki minden haladó embernek a kommunistákkal való szoros szövetségében látta élete cél­jának, a szocialista Magyar- ország megteremtésének egyetlen reális útját. Ezt minden politikai helyzetben nyíltan vallotta és eszerint cselekedett. A paraszti nép, á szocializmus érdekében állt a termelőszövetkezeti mozga­lom mellé, s hirdette a nagy­üzemi mezőgazdálkodás jövő­jét már 1947-ben (Rákosi Má­tyás szemrehányást is tett neki ilyen kezdeményezésé­ért). A szocializmus igazába vetett rendíthetetlen hittel szállt szembe 1956 őszén az ellenforradalommal, amikor — így írja könyvében — „tö­rekedtem becsületesen helyt állni és teljesíteni kötelessé­geimet”. Ennek az életútnak volt logikusan, természetesen következő állomása, hogy a szőnyi szegényparaszt fia fel­vételét kérte az MSZMP-be, a kommunisták pártjának kongresszusán mondta ki ezt a szót: „Hazaérkeztem”. C ez a szép nyelvezettel ^ megírt két vaskos kö­tet, amelynek címlapjára Derkovits Gyula egy eddig ismeretlen rajzát, a „Zsák- hordót” helyezte el Filo, a kötés tervezője — egyszers­mind feleletet ad az olvasó­nak arra is, mivel érdemel­te ki szerzője a békemozga­lom egyik legszebb elismeré­sét a Nemzetközi Lenin-bé- kedíjat. Hiszen Dobi István úgy áldozta egész életét a nép, a parasztság ügyének, hogy közben minden lépésé­vel a békét szolgálta, ifjú­korában 'éppúgy, mint most, az államférfi felelős poszt­jáig Kocsis Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom