Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei WétUoi* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XUL évfolyam, 86. szám. Ara SO fiilép 1968. április 13., péntek. MA t kéz kezet mos Még egyszer az Irodalmi titkokból ÜZEMEINKBŐL JELENTJÜK Tavasz itt, ott, mindenhol C Jottányit sem / a pestieknek? Könnyű dolga volna an­nak, aki feladatként azt kap­ná: mérje fel, mivel gazda­godott Szolnok megye a VII. pártkongresszus által kitű­zött ipari decentralizáció eredményeként. Néhány új üzem felsorolásán túl nem sok dolga akadna. Elgondol­koztató ez a tény, annál is in­kább. mert egyre-másra ér­kezik hír budapesti üzemek vidékre költözéséről. Nálunk ilyen még hírmondónak sincs. S miért nincs? Szolnok me­gyében kedvezőtlenek a fel­tételek budapesti gyárak, — vagy üzemrészek telepítésé­hez? Senki sem állíthatja ezt, hiszen megyénk az or­szág szívében fekszik, jók a közlekedési lehetőségei, s fo­lyóink biztosítják az ipari vizet. Talán a munkaerőt nem tudjuk biztosítani? — Munkáskezekben sincs hiány, sőt —- nagyon sokszor han­goztattuk már ezt — igen el­kelne néhány üzem, hogy több munkaalkalmat tud­junk biztosítani, — főleg a nőknek. A pesti üzemek vezetőinek jórésze is hajlik arra, hogy legalább üzemrészeket léte­sítsenek, ezzel is segítve a párt vidéki iparfejlesztési politikáját. A lehetőségek so­sem voltak ilyen kedvezőek arra, hogy fejlesszük a me­gyei ipart, adjunk helyet a pesti üzemeknek. Ezért ért­hetetlen, ho'"- eddig nem ju­tottunk egyről a kettőre. Az ipartelepítésben érdekelt szerveknek és személyeknek sürgősen szakítaniok kellene azzal a határozatlan állás­ponttal, amit eddig képvisel­tek, s aminek kárát a megye vallotta. Bizonyságul elég megemlíteni, hogy a közép- blokkgyártó üzemet csak azért nem építették meg Szolnokon, mert az arra hi­vatottak másfél évig vitáz­tak a telephely kijelöléséről. Valamennyiünk összefogá­sával fel kellene mérni, hol tudnánk helyet biztosítani pesti üzemrészeknek. — A GELKA például felajánlotta: hatvan főt foglalkoztató al­katrészfelújító üzemet léte­sít megyénkben, ha adunk néki helyet. A válasz nagyon gyorsan elhangzik: s,minden épületet kihasználunk”. Ha jobban körülnézünk, akkor viszont más eredményre ju­tunk. Nézzük csak sorban:­A jászapáti és a jászberé­nyi járás összevonásakor sok épület felszabadult. S mit adtak belőlük ipari célokra? Mondhatnánk azt, hogy sem­mit, hiszen csak a ktsz ka­pott egy épületet, — de az sem olyan céllal vette bir­tokba, hogy növelje a foglal­koztatottság mérvét. A GEL­KA ajánlata tehát ebben az esetben kútba esett. Lehetne a felsorolást foly­tatni. Törökszentmiklóson oéldául van egy kihasználat­lanul álló nagy épület. Egy részében az illetékesek rep­rezentatív cukrászdát akar­nak létesíteni, — pedig a szomszédban van cukrászda. Másik szárnyába a napközi­ket ellátó konyha kapna he­lyet. Szükség is volna erre, ha nem állna kihasználatla­nul a Baromfifeldolgozó Vál­lalat üzemi konyhája. így vi­szont az a tanulság, körülte­kintőbb, kezdeményezőbb fel­lépéssel sok helyen lehetne kisebb-nagyobb épületeket ipari célokra átadni. Kihasználatlanul áll pél­dául néhány téglagyárunk. Némelyiküket már pusztu­lásra ítélték, egyrészüket pe­dig „tartalékolják” arra az esetre, amikor ismét kelen­dő lesz a tégla, mint a közel­múlt években. Ezt mondják, pedig mindenki tudja: lejárt már a kisméretű téglák ide­je, a közép- és nagyblokkoké a jövő, — így nem lesz szük­ség a tartalékba helyezett gyárak újbóli üzembeállítá­sára, sőt a termelő telepek újabb csoportját kell leállí­tani a közeljövőben. De ha ezt tudjuk, miért nem adjuk át hasznos célra ezeket a gyártelepeket, miért őrizzzük műemlékként azokat? Van már előttünk jó példa: a korszerűtlen malmok egy- részét takarmánykészítő üze­mekké alakították. A téglagyárakat még ezek­nél is hasznosabban lehetne igénybevenni. Igen ám, de ahhoz bizonyos összegre is szükség volna az átalakítá­sokhoz, — vetik fel egyesek, s ez így is van. Dehát az ál­lam nem tud mindenre hi­telt adni. A szomszédos Bács és Pest megye viszont jó pél­dával, s megszívlelendő ta­nácsai is szolgál. Ezeken a helyeken nem sajnálják a községfejlesztési alap egyré- szét ilyen jellegű beruházá­sokra fordítani. Azt tartják; nemcsak a járda, a kút, a művelődési ház, hanem a foglalkoztatási __ lehetőségek megteremtése is a lakosság érdeke, S mennyire igazuk van! Most még lehetséges volna — többek között — egy há­romszáz főt foglalkoztató tollfeldolgozó üzemet lehoz­ni Pestről, ha helyet tudnánk annak szorítani. A Debreceni Ruhagyár is kacérkodik a megyével; százhatvan főt munkához ü'ttató teleohelyet szeretne nálunk létesíteni. (Mellékesen említsük meg, hogy munka eszerint a ruha­iparban is volna, érthetetlen, miért nem vergődnek zöld­ágra ruhaipari szövetkeze­teink és vállalataink. Ügy látszik a tervezés, s a mun­kaszervezés korántsem töké­letes még.) Fontolóra kellene venni más lehetőségeket is. Senki sem állíthatja azt, hogy egy- egy ilyen részfeladat megol­dásával — amikre cikkünk is utal — túl sokat nyernénk, — de ötven-hatvan fő mun­kához juttatása is. számít, — s utóvégre: cseppekből lesz a tenger. Simon Béla Ülést tartott a TIT biológiai szakosztályainak országos választmánya A TIT biológiai szakosztá­lyainak országos választmáT nya csütörtökön a Kossuth- klubban egésznapos konfe­renciát tartott. Á tanácskozá­son, amelyet dr. Tangl Ha­rald Kossuth-díjaa kutatóin­tézeti igazgató nyitott meg, részletesen megvitatták 8 múlt évi biológiai ismeretter­jesztő munka eredményeit, s fontos határozatokat hoetak a biológiai ismeretek további még szélesebb körű, az eddi­ginél is színvonalasabb ter­jesztésére. Ezután került sor dr. Hortobágyi Tibor egye­temi tanárnak, a budapesti Biológiai Szakosztály elnöké­nek A biológiai tudományok társadalmi jelentősége című előadására* Vezsenyiek az ár ellen Hiába való volt a tósze­giek erőfeszítése: a többször magasított nyárigát nem bírta a versenyt az egyre emelkedő vízzel. Most már csak a megerősítésére szánt rőzsekévék látszanak ki a termőföld helyén támadt tengerből. Tószeg alá betört a Tisza. Vezsenyen még áll a nyári­gát. A Tiszamehti Tsz terü­letéből azonban ezer holdat már elöntött az ár, most kétezer holdnyi területüket védik. Ha ezt is elviszi a víz, alig párszáz holdjuk marad. Már egy hét óta magasítják, erősítik a nyári- gátat. de közvetlen veszély csak tegnap délben jelent­kezett. A víz helyenként szi­várogni kezdett a gát alatt, máshol átcsapott a gát ko­ronáján. Erre a hírre meg­mozdult az egész falu. A tsz összes fogatját és gépi erejét a gátra irányították. Ásóval, lapáttal felfegyverkezett em­berek kapaszkodtak fel a kocsikra, habzó lovak vág­tatva vitték őket a tizenkét kilométeres nyárigát gyenge pontjai felé. A tsz-elnök, Détár Mihály arca szinte fekete az álmat­lanságtól, ötödik napja alig alszik. Szolnok megye vala­mennyi nyárigátját elöntötte már az áradó Tisza, ez az utolsó, amely még áll. Es állnia kell! Ezt mondja fogcsikorgatva a tsz-elnök, Szalai István gátőr, a hetvenhét éves K. Csontos János bácsi, aki jó Uj brigádokat szerves a szocialista Q brigád Az ÉM Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat köz­ponti munkásszállodájában ünnepélyesen adták át Ol'é János brigádvezetőnek és komplexbrigádja 22 tagjának a szocialista brigád oklevelet. Csényi Józsefnétől, az üze­mi bizottság tagjától, a bri­gád patromálójától kérdeztük meg, hogyan érték el ezt a szép eredményt: — A brigád a gyakorlat­ban mutatta meg, hogy”'tag­jai szocialista módon élnek, Az irodalmi és tudományos művek fordításában a Szovjet­unió áll az első helyen Párizs, (MTI) Az Unesco kiadásában vas­kos kötet jelent meg, amely jegyzékbe foglalja az irodal­mi, tudományos és egyéb művek világszerte megjelent fordításait. A kimutatásból kiderül, hogy a világ vala­mennyi országa . közül a Szovjetunió fordítja a leg­főbb gondot arra, hogy a kultúra közös értékeit- hozzá­férhetővé tegye népei szá­mára. Az 1960-ban megjelent 31 238 fordítás közül 5507 a Szovjetunióban látott napvi­lágot. Utána a két Németor­szág következik, amely ösz- szesített adatokkal 2859 for­dítással szerepel a kimuta­tásban; Csehszlovákia 1548 cseh és szlovák nyelvű fordí­tással harmadik helyen áll. Az Egyesült Államok 1292 kiadásával csupán a hetedik a sorban. Magyarországon 400 fordítás jelent meg, kö­rülbelül ugyanannyi, mint Nagy-Britanniában; A legtöbbet fordított szer­zők névsorában Lenin áll az élen. Egy év alatt 240 kiadás jelent meg Lenin műveiből, különböző nyelveken, A má­sodik helyen Hruscsov ösz- szegyűjtőtt beszédei állanak. A szépirodalmi szerzők kö­zül Shakespeare-é az első­ség 134 kiadvánnyal, utána Tolsztoj és Julies Verne kö­vetkezik. Dosztojevszkij, Cse­hov alkotásai és Agatha Christie detektivregényei foglalják el a további he­lyeket. A ma élő írók közül So- lohovot és Graham Greene-t olvassák a legtöbb nyelven. dolgoznak és tanulnak — vá­laszolt. — Egyik főcéljuk a mun­ka termelékenységének eme­lése. Újítással, éssferűsítés- sel könnyítik és gyorsítják munkájukat. Ha valami prob­léma van, brigádgyűlésen vi­tatják és oldják meg. Min­denben segíti a brigádot Sző­ke János építésvezető. Eng- ler Ferenc művezető is részt- vesz a brigád valamennyi ta­nácskozásán. A műszaki ve­zetők határidőre vállalják a brigád felvetett javaslatai alapján az új megoldások ki­dolgozását, a szükséges gé­pek beszerzését; — Mivel — mint komplex- brigád — több csoportban dolgoznak kőművesek, ácsok, kubikosok,' minden csoport­ban munkavédelmi őrt jelöl­nek lü, így vigyáznak egy­más testi épségére, — A brigád a társadalmi tulajdont, mint sajátját vé­di. Takarékoskodnak. Gömb­vasból, bár többletmunkába került, nagyobb mennyiségei takarítottak meg, — Munkájukat állandó szakmai és politikai tanulá­suk segíti, A brigád 3 tagja a vállalati művezetői tanfo­lyamra- jár és elhatározták* hogy 3 évc.i belül vala meny­nyi brigádtag megszerzi a 8 általánosískoiai végzettségiét. — Hárman a brigádtagok közül tagjelöltnek kérték fel­vételüket; v — A brigád az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteleté­re szocialista brigádhoz mél­tó .versenyvállalást tett- Tá­volabbi céljuk szocialista munkahely megszervezése a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyár építkezésen, ahol a brigád jelenleg dol­gozik. Itt azonban ez évben még több- mint 10 millió fo­rint értékű munkát kell el­f így készül az idő járás jelentés Megyénkben Szolnokon működik az egyetlen meteoroló­giai adatfeldolgozó állomás. Minden órában egyszer el­lenőrzik a különféle észlelő műszereket, és ezek adatait feldolgozva Budapestre az Országos Meteorológiai Inté­zethez továbbítják a Jelentést. Képűnkön Keleti Béla, az állomás dolgozója a budapesti központba jelent, Az NDK nagykövetének sajtófogadása Wilhelm Meissner, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete csütörtökön délelőtt sajtófo­gadást tartott. A magyar saj­tó vezető munkatársait tájé­koztatta a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága 15. plénumával kapcso­latos kérdésekről és azokról a dokumentumokról, amelye­ket a demokratikus Német­ország Nemzeti Front jénait Országos Tanácsa adott ki az NDK feladatairól és Német­ország jövőjéről; (MTI) végezni. Ez meghaladja egy brigád képességeit, ezért kö­zülük válnak ki az új brigá­dok szervezői, vezetői, — Megjegyzem még, hogy a brigád vezetője, mint me­gyei küldött vesz részt a szo­cialista brigádvezetők osszá- gos értekezletén. — A vállalat szakszerve­zeti bizottsága a szocialista brigádmozgalom, mint maga­sabb rendű versenyforma se­gítését elsőrendű feladatá­nak tekinti. Harminckét bri­gád vállalta eddig, hogy részt vesz a szocialista brigádmoz­galomban. Pártunk VIII, kongresszu­sa tiszteletére indított fhun- kaversenyben a szakszerve­zeti bizottság a jó tapaszta­latok terjesztésével ad segít­séget a brigádoknak és meg­szervezte az egyes brigádok patranálását. Schmidt Tibor Tizenhat évesek ünnepsége Szolnokon ez évben közel hétszáz 16 éves fiatal kapja meg személyi igazolványát. Április 14-én, szombaton délután S órakor a Ságvári Művelődési Házban tartandó ünnepségen, amelyet a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága, a KISZ városi bizott­sága, valamint a népfront városi elnöksége és a városi rendőrkapitányság rendez, háromszázharmine fiúnak és lánynak adják át a személyi igazolványt és az emléklapot. Ünnepi beszédet mond Csényi László, a városi ta­nács v. b. titkára, majd az úttörők köszöntik a fiatalo­kat. A közgazdasági techni­kum, a Kilián György Re­pülő Tiszti Iskola énekkara* az irodalmi színpada, a Bar­tók Béla Zeneiskola és a MŰM 605-ös Iparitanuló In­tézet művészeti csoportjai nívós műsorral kedvesked­nek. S teszik még emlékeze­tesebbé ezt a napot a fiúk és lányok számára. A kedves ünnepségre a szülőket is hívja és várja a rendezőség. hatszázad magával lapátólja Í a földet. Hörgő motorral lánctalpas traktor vontatja a nehéz földhordó targoncát, önti a gátra a földet. Három szkréper dolgozik. Kihalt a falu, csak a gye­rekek ténferegnek az utcán. Nincs tanítás, a pedagógusok is gátat magasítanak. Kéz- besítetlemül hevernek a pos­tán az újságok, levelek, a postás is a földet hányja. A vezsenyiek az ár ellen a földjükért küzdenek. Kí­vánjuk, koronázza siker erő­feszítéseiket. (P. M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom