Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

1962. április 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tudós és zenekar, képtár és társasjáték az automatában HISZÉKENYEK Kulturális MOZAIK Az Állami Tretyakov Kép­tár új épületében ISO kiál­lítási terem lesz, amelyeknek hossza együttvéve meghalad­ja a 3 kilométert. A képtár új palotáját a Kreml köze­lében, a Moszkva-folyó part­ján építik fel. A Tretyakov Képtár jelenlegi épülete a 36 000 festményt és szobrot már nem képes befogadni. Az éj épületben, amelynek terveit vezető szovjet építé­szek most fejezik be, egy­idejűleg 20 000 látogató tar­tózkodhat, míg a jelenlegi épületben a műalkotásokat egyszerre mindössze 2500-an tekinthetik meg. * Az NDK-ban a szász tar­tományi színházban mutat­ják be Bertolt Brecht és Kurt Weill ..Mahagonny vá­ros emelkedése és bukása’’ című operáját, az NDK-ban először. Az opera 1929-ben, a Kol­dusopera után keletkezett és voltaképpen példázat, amely­ben Mahagonny város a ka­pitalista társadalmat jelké­pezi. Brecht operáját eredetileg az idei évadban Hamburg­ban kellett volna bemutatni, de a bonni hatóságok be­tiltották a darabot. • A Milánói Scala a jövő évadban tervbevette Puccini Bohémélet című operájának felújítását. Érdekes, hogy az opera rendezésével Vittorio de Sicát akarják megbízni, zenei ve­zető és karmester Herbert Karajan lesz. Alfred Hitchcock, a híres filmrendező új filmjének forgatásához, dekorációs cé­lokra hatezer kitömött ma­darat keres. Miután a mú­zeumok természettudományi osztályai nem voltak haj­landók madártani gyűjtemé­nyeiket rendelkezésére bo­csátani, Hitchcock most fel­hívást közölt a sajtóban és a közönség segítségét kéri. • A Century Fox filmgyár pénzügyi nehézségek miatt nem képes megvalósítani ter­vét, Dürrenmatt „Az öreg hölgy látogatása* című da­rabjának megfilmesítését. A film főszerepét Ingrid Berg- mannak kellett volna játsza­nia. Most arról tárgyalnak, hogy egy másik filmtársaság venné át a film elkészítését, s a filmet előreláthatólag Andorra területén forgatnák. 3. A lány, akihez mentünk, igazán csinos volt. Mariká­nak hívták. A szülök úgy fogadták Ferit, mintha már biztos vőjelöltjük lenne. Sőt később — mivel ketten jöt­tünk — el is mentek hazulról. Én egyre kutyábbul éreztem magamat. Míg a lány szülei odahaza voltak, az öreggel oeszélgettem, de amikor hár­masban maradtunk, világossá •ált. hogy felesleges vagyok, emlékszem, olyan dühös vol- am Ferire, hogy neki tud­tam volna menni. Mi a cso­dának hozott magával? Egy­ezer csak a lány kisomfordáit o szobából, Feri meg szó nél- 'ül utána. Csókolózni me­hettek a kertbe vagy vala­hová. Ezzel azután betelt a mér­ték. ök engem levegőnek, taknyos kölyöknek vagy mi­nek néznek, akinek az orra előirt nyugodtan lehet szerel­meskedni. Felálltam és men­ni készültem. Abban a pil­lanatban kopogást hallok. Egy lány lépett a szobába. Lassan, ügyetlenül húzta be maga után az ajtót Nagy za­varban kérdezte; hol van Marika, a barátnője, aki va­lamilyen horgolási mintát ígért neki. Fogalmam sem volt, mit mondhatok, ezért válasz he­lyett nagyokat nyögtem. A kislány leült a dívány sar­kára. Ttzennégy-ti zenöt év Olyan új automatikus be­rendezést szerkesztett Fürjes József technikus a TIT Urá­nia intézete számára, amely zenével és vetített képekkel kísért előadást tart, sőt még társasjátékot is rendez a hall­gatóság számára. A berendezés „főszereplő­je” a beépített magnetofon, amely „megtartja” az elő­adást és lejátssza az esetle­ges kísérőzenét sőt a szalagra rögzített, de a közönség szá­mára hallhatatlan hangje­lekkel „vezényli” is a műsor többi „szereplőit”. A magnetofonnak ilyen pa­rancsára varázsolja ugyanis a diavetítő a zeneszejcrény- nagyságú berendezés ernyőjé­re az előadottakat szemlélte­tő képet, vagy egy kérdést három sorszámozott válasz- szal, amelyek közül csak az egyik helyes. A készülékhez tíz kis gyufaskatulyányi do­boz csatlakozik, szintén há­rom sorszámozott gombbal és a hallgató a megfelelő gomb benyomásával jelzi, hogy me­lyik választ tartja helyesnek. Amíg a versenyzők törik a fejüket, a gép hallgat és csak akkor folytatja az előadást, amikor befutott az első he­lyes válasz. Sőt még azt is jelzi, hogy melyik doboztól kapta először a helyes felele­A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének kiadványaként Szabolcsi Miklós és Illés László szerkesztésében most került ki a sajtó alól a • Ta­nulmányok a magyar szocia­lista irodalom történetéből című gyűjteményes mű. A kötet az első összefoglaló jel­legű kísérlet arra. hogy fel­tárja a magyar szocialista írói törekvések történetét, problémáit, vitáit, mozgal­mait, belső életét. A mű — elvi természetű bevezetés után — történeti jellegű ta­nulmányokat, írói arcképellet s bibliográfiákat tartalmaz. Az előbbiek sorát egy, a Népszava Olvasótárról s egy forradalmi szocialista író­csoport kialakulásáról írott cikk nyitja meg. A továb­körülinek néztem. Arra már nem emlékszem, milyennek láttam, csak az él bennem, — és sokat gondolok is rá —, hogy olyan ütést éreztem a szívemen, mint addig éle­temben soha. Ilyesmire mondják: „itt a szerelem”. A csuda tudja, hogy van ez? Nem sejtettem, de honnan is sejthettem volna akkor, hogy mire leszek képes érte és mit visel el ő énértem. Nem hiszek abban, hogy életre- szóló szerelem úgy születik, mint ahogy mondják: „meg­látni és megszeretni...” A nagy dolgoknak nagy ára van. Ezt állítom, de mégis, annyi év után magam sem értem egészein, mi volt az a hirtelen támadt érzés. Számomra misztériás dol­gok nincsenek, de abban mégis kell lenni valaminek, hogy én addig is sok lánnyal találkoztam már, szebbekkel is, és mégsem éreztem soha olyasmit, mint akkor. Na mindegy, erről sokat beszél­tek már, de ma sem köny- nyebb eligazodni rajta. Ültünk egymással szemben. Átkoztam magamat a gyá­moltalanságomért, de mint­ha vasmarokkal szorították volna az állkapcsomat — egy árva szót sem voltam képes kinyögni. Végül, szégyen­szemre,‘ő állt föl és mint egy felnőtt nagylány, úgy szólalt meg: — Ne haragudjon, bejöt­tét, ha tehát az előadásba több ilyen kérdés-felelet játé­kot illesztenek, szabályszerű pontversenyt lehet lebonyolí­tani a tíz „dobozos hallgató” között. Vagyis a berendezés olyanféle „vetélkedőket” ren­dez teljesen önállóan, ami­lyeneket a rádióban legtöbb­ször Ráthonyi Róbert szokott levezetni. Csak éppen a juta­biakban az emigrációs Egy­ségről. a Le Monde könyv­kiadóról, a 100 százalék moz­galomról és folyóiratról, a moszkvai Üj Hangról olva­sunk cikkeket; terjedelme­sebb írás foglalkozik az 1940-es években alakult, ún. Munkásíró-csoporttal, majd alapos értékelések tárgyalják a csehszlovákiai Sarlós-moz­galom útját és az Űt folyó­iratot, valamint a romániai Korunkat. Az író-portrék közül kiemelkednek a Kom- ! ját Aladárról, Gábor Andor­ról. Révai Józsefről, Bölöni Györgyről és Lukács László­ról szólók. A magyar szo­cialista iradalom központi alakjával, József Attilával két írás is foglalkozik. A kö­tetet alapos bibliográfiák zárják. tern és még a nevemet sem mondtam meg. Koltai Vera vagyok. Kezet nyújtott. Én is fel­álltam és bemutatkoztam. Ha akkor nem nyílt meg alattam a föld. akkor már soha nem is fog... Ezután pár szót beszéltünk. Vera megkérdezte, hová való va­gyok, én pedig megtudtam róla, hogy a VIII. általános iskolába jár. Feriék nemsokára vissza­jöttek és mi elbúcsúztunk & lányoktól. A haragom elpá­rolgott, nem vitatkoztunk, de azt hiszem, nem is sokat be­széltünk hazáig. Attól kezdve vége lett a nyugalomnak, szüntelen ez a lány járt az eszemben. Minduntalan magam elé akartam idézni az arcát, az alakját, de nem sikerült. Ez a hiábavaló erőlködés még jobban űzött, hogy ismét lássam. Néha már arra gon­doltam; az egész csak rossz mánia. Az arcát nem is tud­tam magam elé képzelni, de arra emlékeztem, hogy nem különösen szép. Mégis, a hangja, a nézése, a mozdu­latai úgy maradtak meg ben­nem, mint egy jó álom, amelyből nagy szomorúság fölébredni. Mindennap elhatároztam és minden órában újból meg­fogadtam, hogy elmegyek hozzá. Mégse tudtam rá­szánni magam. Mit szólna? Hol találnám? Nem lehet szépíteni, egyszerűen gyáva voltam. Feri az egészből semmit sem vett észre. Pénteken már nem bírtam tovább és meg­kérdeztem. megy-e ismét a menyasszonyához. Láttam, nem érti a dolgot, de rögtön lom-csokoládészeleteket nem osztja ki. Az új ismeretterjesztő automata kezelése rendkívül egyszerű. Ha a sorozatgyár­tást sikerül megszervezni, a legtávolesőbb falvak lakói is a legjobb szakemberek elő­adásaiból ismerhetik meg az új tudományos eredménye­ket. Mi a háttere Grace Kelly filmszereplésének ? Monacóban nagy meglepe­tést okozott a hír, hogy őfen­sége, Grace Patricia, Monaco hercegnője ismét filmezni fog, azzal magyarázzák, hogy Monaco államháztartása vál­ságba került. A francia kormány meg akarja szüntetni a külföldi cégeik monacói adókedvezmé­nyeit, ami igen érzékenyen érintené a másfél négyzetki­lométernyi törpe államot. Mi­után Monaco Franciaország védnöksége alatt áll, a fran­cia intézkedés visszautasítá­sa esetén a herceget le akar­ják mondatni. Rainier vi­szont megtette ellenlépéseit: új alkotmányt ígér a népé­nek, sőt a hercegnő közölte, hogy gázsiját (kb. egymillió dollár) a „világ szegénysorsú gyermekeinek” javára ajánlja. mondta, hogy menjek én is. Az úton odafelé úgy izgul­tam, mint még soha. A szo­bában ott állt Vera. A fal­nak dőlve, kezét hátul össze­kulcsolva ringatta magát a sarkán. Most néztem csak meg alaposabban. Magasabb volt, mint gondoltam. Copf­ba font szőkésbarna haja a mellén kacskaringózott, ahogy himbálta magát. Pipaszár lá­baira mindent lehetett mon­dani, csak azt nem, hogy csinos. Az arca? Nem volt azon semmi különösen szép. Hosszúkás tiszta arc. De ahogy nézett... Egyszer úgy láttam, hogy valamiért szo­morú — már éppen meg akartam kérdezni, nincs-e valami baja. A másik pil­lanatban meg az volt az ér­zésem, hogy jókedvében mindjárt elneveti magát. Pontosan úgysem lehet azt elmondani, mindenesetre én még olyan kedves-szép arcot sohasem láttam. Olyan túlságosan nyugod­tan himbálgatta magát to­vább, mikor beléptünk, ami­ből biztosan tudtam, hogy várt. Van, akinek tetszik az ilyen játék, de én mindég olyan lányra vágytam, aki ha megtetszem neki — és természetesen viszont is — akkor bú.j ócska zás nélkül megmondja: Számomra az ilyen őszinteség izgalmasabb, mint a hosszú taktikázás. Le­het, hogy ez azért van így, mert az ember olyan gyak­ran hall hazugságot, hogy a legjobban az őszinteségnek tud örülni. (Folytatjuk) Középkorú asszony bűn­perét tárgyalta a napokban a jászberényi járásbíróság. Nem jogerős ítéletével a csalás és koldulás bűntet­tét elkövetett Raffael Mar- gitot háromhónapi börtön­nel és hatszáz forint pénz­büntetéssel sújtotta. Az el­ítélt több községben — Jászárokszálláson is — hi­székeny embereket káro­sított meg; s csupán a jó- szerencsének köszönhetőt hogy tevékenysége néhá- nyak egészségében nem okozott kárt. Ez a Raffael Margit egyik ügyfelének kislányát „ke­zelte”. (Kati karján valami kis infekció keletkezett, amit a doktor később köny- nyedén elmulasztott.) A Raffael-féle therápia lénye­ges kelléke egy hét darab­ra metélt cémaszál volt. Ezzel a „gyógyásznö” addig hókusz-pó.kuszolt, mígnem páciense édesanyjától lepe­dőt, nylon-blúzt, inget, al­sónadrágot, kétszáz forin­tot, pongyolát, fejkendőt csalt ki. Másutt azzal gyó­gyított (?), hogy a beteggel hagymát hajíttatott a ke- reszt-úton. Házipatikájából nem hiányzott a szentelt gyertya, szentelt víz sem. Ahol „orvosi beavatkozás­ra” nem volt szükség, ott jósolt. Kártyából, tenyér­ből. Kitől öt forintot ka­pott, kitől hármat. Hát van még ma is, aki hisz a kártyavetésben, te­nyérjóslásban? Sajnos van, még Szolnokon is. A kár­tyateregető, Jcavargató má. mi címét csak — és éppen — azért nem írom ide, mert nem kívánom klien- táléját gyarapítani. A megyeszékhelyen — hála a következetes felvilá­gosító munkának, a város Karcagon a közelmúltban fokozódott az iparengedély nélkül dolgozó iparosok el­lenőrzése. A városi tanács iparügyi előadójával, Kapi­tány Józseffel beszélgettünk erről. Az utóbbi hónapokban sok bejelentés, észrevétel érke­zett hozzánk a kontárok te­vékenységével kapcsolatosan. Éppen ezért szigorítottuk meg az ellenőrzést. Sütő Lő­rinc fuvaros iparengedélyét adóhátralék miatt vontuk be, s immár ötödízben büntettük meg, ezúttal 600 forintra. Oros Károly fuvaros esete hasonló Sütő Lőrincéhez, de nem tudtuk „védekezését” fi­gyelembe venni, miszerint azért van szüksége a fekete­fuvarra, hogy kifizethesse adótartozását... öt is meg­büntettük. A KIOSZ helyi csoportja megszervezte Karcagon a kontár- és tanoncellenőrző bizottságokat hat-hat fővel. A bizottságok működése az elmúlt két hét alatt igen eredményes volt. Idáig kilenc feljelentés érkezett. A bizott­ságok az ellenőrzés során fe­lülvizsgálják a kisiparosok műhelyeiben foglalkoztatott tanoncok, valamint a fuvaro­sok által alkalmazott rakodó- munkások helyzetét is. Intéz­kedtek, hogy a rakodómun­kások alkalmazását teljesen beszüntessék. A .beszélgetés során Kapi­tány elvtárs hangsúlyozta: — Karcagon is rendesen dolgozik a kisiparosság döntő része, a többség betartja a törvényeket, a rendelkezése­ket. A szabálytalankodók el­mindenkor tisztább látása vak — kevés a könnyei-- hivő, babonás ember. Fa­luhelyt annál több. Emlé­kezzünk csak, mint szédí­tette egymás után két szel­lemjárás a tiszaszöllösiek hiszékenyebbjeit. Persze, ott könnyű dolguk volt a „kísérteteknek”, a művelő­dési ház babona-ellenes munkája nem sokkal ért többet a semminél. Jászárokszálláson kisebb port vert fel Raffael Mar­git ügyködése, mint Tisza- szöllősgn a szellemtelen szellemjártatóké. S mégis: Faragó Tibor, a művelődési ház igazgatója — amint el­meséltem néki a Raffael- históriát — nyomban elha­tározta, hogy megis­métli intézményében a korábban tartott babonael­lenes előadást. Meghívja arra a falu népét, főleg az idősebbeket; azokat, akik korábban önhibájukon kí­vül nem tudhatták meg, hogy kísértet csupán a hál- borzongatásra szánt törté­netekben létezik; hogy a főtt hagyma nem hajigá- lásra, de a leveses tányér­ba való, hogy a kányát az emberek szórakoztatására — nem pedig a kifürkész­hetetlen jövő titkainak hiú feszegetésére készítették... Az Árökszálláson terve­zett, babona-ellenes elő­adás, filmvetítés mondani­valójában nem ad újat. Követendő módszerében azonban igen; megmutatja, mint kívánatos a jó kul- túrmunkásnak azonnal reagálnia a jelentéktelen­nek látszó eseményekre is; mint lehet a tévedés fel­tárásával tudományos szem­léletet szilárdítani... — borváró — len éppen a kisiparosok több­sége és a szövetkezeti ipái védelmében hozunk intézke­déseket. Hiszen a kontárok miatt kapnak a cipész és szabó ktsz dolgozói jóval ke­vesebb megrendelést, mint amennyit lehetne^ _ — A fuvarosokon’, a cipész és szabó szakmán kívül mi­lyen iparágakban fordulnak elő kontárkodások? — kér­deztük az iparügyi előadót^ — Az asztalos, borbély, szo­bafestő, villanyszerelő, rádió­szerelő, lakatos szakmákban. Ezenkívül művirágkészítőket, szakajtó-kosár kereskedőket és sok más kontárt és enge­dély nélkül működő eladót is felelősségre vontunk. Úgy gondolom, két hónapon be­lül rendet teremtünk a kar­cagi kontár-fronton — mon­dotta befejezésül Kapitány élvtárs. — b. gy. — MŰSZAKI BECSLÉST tart Szolnokon 1962. április 25-én délelőtt 10 órakor a Magyar Hirdető kirendeltségén, Beloiannisz út 13. sz. alatt. Postával szemben, telefon: 19—50, — a Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat. írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérünk. 1 Budapesti címünk: Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 28. T.: 1.27—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresz- szorok, műszerek, stb. eladásával, vételével és közvetítésével. Salamon Pál: EQY LÉPÉS Délelőtti séta A kunhegyes! óvodások a szép napsütéses délelőttökön gyakran sétálnak az utcán mrnsm Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből Szigorúbban ellenőrzik * a kontárokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom