Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

1962. április 11. SZOLNOK MEGTEL NEPLAI* 3 Rekonstruálják ^ a termelő­szövetkezetek régebbi épületeit 1958 és 1960 között, a kö­zös gazdaságokban sok ezer új épületet emeltek. Sok száz szövetkezetben kellett meg­teremteni a közös állatállo­mány elhelyezésének alap­vető feltételeit, s ez szükség­képpen a rendelkezésre álló pénz és építőanyag bizonyos fokú elaprózódásához, egyen­ként kisebb méretű beruhá­zásokhoz vezetett. A termelőszövetkezetek megszilárdulása, a mezőgaz­dasági technika fejlődése kö­vetkeztében ezeknek, a né­hány évvel ezelőtt készült épületeknek egy része máris elavult. A Földművelésügyi Minisztérium Építési-Beru­házási Igazgatóságán ezért kidolgozták az ilyen termelő­szövetkezeti épületek rekons­trukciójának tervét és mód­szereit. Az alapvető elv: egyetlen épületet sem szabad lebon­tani, mert ez oktalan pazar­lás lenne. A feladat: a még csak „üzemi” jellegű épüle­teket úgy kell „nagyüzeme- síteni’’, hogy az átalakítás idejének zömében az állatállo­mányt is benntarthassák. Eh­hez a műszakilag is bonyo­lult, újszerű munkához a Mezőgazdasági Tervező Vál­lalat dolgozta ki az irány­elveket. Az épületeket általában olyan mértékben bővítik — például az 50—100 férőhelyes tehénistállókat 120-asra, a 20 férőhelyes sertésfiaztátókat 30-asra —, hogy a gondozók munkája termelékenyebb, a gépek, munkaeszközök hasz­nálata gazdaságosabb legyen. A rekonstrukció során kell biztosítani a gépesítés lehe­tőségét is. Azokat a még régebbi épületeket, amelye­ket már nem érdemes át­alakítani, eredeti rendelteté­süktől eltérő módon haszno­sítják. Á korszerű tehenészet számára már nem alkalmas istállókban például baromfit, juhot lehet tartani, vagy ki­segítő műhelyt berendezni. A Földművelésügyi Mi­nisztérium rövidesen telepí­tesd útmutatót ad ki. Ebben tervrajzokkal alátámasztott irányelveket ad a termelőszö­vetkezeteknek ahhoz, hogyan alakítsák át régebbi, részben kisüzemi, vegyes jellegű ma­jorjaikat korszerű, nagyüze­mi szakosított majorokká. Csütörtökön indulnak Megyénk harminckét szo­cialista brigádvezetője csü­törtökön együtt utazik Buda­pestre. hogy résztvegyen az országos tanácskozáson. A harminckét küldött kö­zül kettővel beszélgettünk: A JÁRMŰJAVÍTÓBÓL Szentesi Győző mozdony villanyszerelő brigádvezető az égjük küldött. Megkértük, beszéljen brigádjáról és a szocialista munkaversenyben elért' eredményeikről. — Négy éve indítottunk versenyt a szocialista cím el­nyeréséért. Tavaly el is nyertük, május 1-én már ok­levelet is kapunk, öten va­gyunk a brigádban. Rajtam kívül egy sem több 28 éves­nél — mondja. — Akkor Szentesi elvtárs a második apjuk? — Ha az nem is, de leg­alább annyira szeretem őket mint a saját apjuk. Mind- egyiket én tanítottam a szak­mára, nálam „szabadultak”. Minden tudásomat átadtam nekik. Nem féltem a kenye­remet tőlük: — Biztosan jól megértik egymást. Azt elhiszem; Egyformán jól dolgoznak ők, ha velük vagyok, ha nem. Három kö­zülük KISZ vezetőségi tag, jómagam pedig műhelybi­zottsági tag vagyok. — Milyen feladatok eléré­séért harcolnak jelenleg? — Az évi anyagnormából 3 mozdonnyal többet aka­runk villanyvilágítással el­látni; Ez körülbelül 50 000 forint megtakarítást ered­ményez: A TISZA BÚTORGYÁRBÓL Szolnoki István asztalos brigádvezető utazik Buda­pestre. Megkérdeztük mivel érdemelte ki, hogy résztvehet az országos tanácskozáson. — Én voltam az a szeren­csés, akire a választás esett, — mondja szerényen; — Biztosan nem véletlenül —• próbáljuk önérzetét egy kissé növelni. — Valamivel biztosan kiérdemelte ezt — 1959. elején kapcsolód­tunk be a szocialista ver­senymozgalomba tizenkét ta­gú brigádommal. Azóta már kétszer kaptunk — a szocia­lista brigádmozgalomban el­ért eredményeinkért okleve­let. — Mégis, melyik volt a brigádnak az a munkasikere, amire •— joggal — büszkék? — 1960. második negyed­évében úgy nézett ki, hogy üzemünk lemarad a tervtel­jesítésben. Ekkor mi munka­felajánlást tettünk, ami olyan serkentően hatott a vállalat összes dolgozójára, hogy megfeszített munkával sikerült a tervet teljesíteni. — Ha Szolnoki elvtárs fel­szólalhatna a budapesti ta­nácskozáson, mit mondana? — Azt, hogy a brigádmoz­galommal a szocialista mun­kaversennyel érdemes és még szélesebb körben kell foglalkozni, mert már túl­nőtt az egyszerű munkaver­seny határain; Úgy érezzük, hogy a szocialista brigád­mozgalom „magasabb osz­tályba léphet”: i B. J. A munkásakadémiák egy eve C A Z ISMERETTERJESZ­TÉS különböző formái közül az utóbbi években azok kerültek előtérbe, ame­lyek a hallgatóság összetéte­lét és igényeit messzemenően figyelembe veszik. Ilyenek az előadássorozatok, a sza­badegyetemek és az akadé­miák. Ez utóbbiak a maguk tervszerű rendszeres előadá­saikkal, állandó összetételű hallgatóságukkal a lehető legjobban szolgálták és szol­gálják a világnézeti nevelést, az általános- és szakmai mű­veltség emelését, a műszaki érdeklődés felkeltését. Tema­tikájuk alkalmas arra, hogy a gazdasági, tudományos és Sokat segít majd as öntözésnél A Karcagi Kísérleti Intézetben nagyszerű, öntözésnél használatos barázdahúzó ekefejet szerkesztettek. Mikorra az öntözés megkezdődik 400 barázdahúzó ekefejet ad át ebből a törökszentmiklósi vasipari vállalat. Képünkön Tigyi László az egyik mintadarabbal. szerint a leszerelést három szakaszban keli megvalósí­tani. * Az első szakaszban megsemmisítenék az atom- fegyverek célbaj uttatására alkalmas szállítóeszközöket és megszüntetnék a külföldi támaszpontokat, a második- !>an nagymértékben csökken­tenék a fegyveres erők lét­számát és eltiltanák a tö­megpusztító fegyvereket, a harmadik szakasz pedig a fegyveres erők teljes felosz­latását írja elő. — Az Egyesült Államok a genfi értekezlet kezdetén még nem njníjtott be tervet az általános és teljes leszerelés megvalósításáról: de kilátás­ba helyezte, hogy majd elő­terjeszti saját tervezetét. Az eddig napvilágra került rész­letek szerint azonban az amerikai terv nem szab ha­táridőt az általános és teljes leszerelés megvalósítására, már pedig ez megfosztja a tervet gyakorlati értékétől. — A szovjet tervezet gon­doskodik arról, hogy a le­szerelés végrehajtása során egyik fél se jusson egyoldalú katonai előnyhöz, sőt hajlan­dó már az első szakaszban végrehajtani a rakéták és t mbázórepülőgépek meg­.-ammisítését: — ezek az omfegyvereket célba jut­tató eszközök — holott köz­ismert. hogy a Szovjetunió a rakétatechnika terén fö­lényben van az Egyesült Ál­lamokkal szemben. 7. Mi a szovjet, illetve az amerikai álláspont az ellen­érzésről? — Mindeddig alapvető né­zeteltérés van a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött az ellenőrzés kérdésé­ben. A Szovjetunió állás­pontja az, hogy a leszerelési intézkedések végrehajtását kell ellenőrizni. A nyugati álláspont szerint viszont előbb éllenőrizni kell a fegy­verzetet, és a leszerelés csak ezután kezdődne — ha egy­általán elkezdődne. — A Szovjetunió képvise­lői rámutatnak, hogy a fegy­verzet ellenőrzése nem csök­kentené, ellenkezőleg növel­né a háborús veszélyt. A helyes megoldás a leszerelés ellenőrzése. Ez azt jelentené, hogy például az atomfegy­verek szállítására alkalmas eszközök megsemmisítését ellenőriznék. A Szovjetunió leszögezte: ha a njmgati ha­talmak elfogadják a szovjet leszerelési javaslatokat, ak­kor a Szovjetunió hajlandó bármilyen indítványt elfo­gadni a nyugatiak részéről a leszerelés ellenőrzésére. 8. Mi a helyzet az atomki- sérletek eltiltásával? — Az atomkisérletek el­tiltása beleilleszkedik az ál­talános és teljes leszerelés kérdésébe, ugyanakkor azon­ban ez az intézkedés önma­gában is hozzájárulhat a fegyverkezési verseny meg­szűnéséhez, A Szovjetunió hajlandó az atomkisérletek megszüntetésére — itt is né­zeteltérés mutatkozik azon­ban az ellenőrzés kérdésében, — Az amerikaiak olyan el­lenőrzési rendszert követel­nek, amely nemzetközi meg­figyelő állomásokat helyezne a Szovjetunió területére, — zetek kialakítása; elsősorban ezek a megfigyelő állomások a Közép-Európára vonatkozó nyilvánvalóan kémkedési le- Rapacki-terv, amelynek ér- hetőséget nyújtanának szá- telmében a két Németország mukra. A Szovjetunió ezzel területén nem tárolnának szemben javaslatában abból atomfegyvert, indul ki, hogy ma már a jo. Miért javasolt a Szov- technikai eszközok lehetove jetUnió kormányfői tanács­teszik, hogy műszerekkel vi- hozást? lágosan észleljenek bárminő ' kormá. atomrobbantást, bárhol is Kitunfó an javasolja! ^ólta, hogy a leszerelés! hogy a tilalom betartását friekeriet kormányfői szín­minden ország saját nemzeti íf" ujJW? .“ff szov3e=t eszközeivel ellenőrizze — ez kormányt javaslatában az a Tnemzeti ellenőri elve meggondolás vezette, hogy a amely teljesen megfelel a je- kulcsfontosságú lenlegi tudományba színvo kerdeseben nagyobb előreha- nalnak Tavaly ősszel Mac íf.dffí Miliőn Kenfíedv iavasolta illetékesebbek, a legnagyobb “íllan h«TW felhatalmazással rendelkező fovTólT g államférfiak, a kormányfők szabják meg a megbeszélé­9. Melyek a részleges le- sek irányát. Noha a njrugati- szerelési tervek? ak visszautasították a javas­— Addig is, amig megegye- latot, a szovjet indítvány zés születik az általános és eredményeként elismerték, teljes leszerelésről, a szocia- hogy a kormányfőknek sze- lista tábor több javaslatot mélyesen is nagy figyelmet terjesztett elő, amelyek nem kell szentelniök a leszerelés jelentenek ugyan leszerelést, kérdésének: de csökkenthetik a háborús Ugyanakkor először Mac veszélyt. A genfi értekezle- Mm majd Kennedy is ten megvitatják ezeket a ja- . • J vasiatokat, Á szovjet javas- megígérte: Hajlandó reszt latok az alábbiakat tártál- venni a tanácskozásokon, ha mázzák: megfelelő haladás mutatko­a) A háborús propaganda zik, vagy ha úgy tűnik, hogy eltiltása: a megbeszélések zsákutcába b) Az atomhatalmak vál- jutottak és csak a kormány­laljanak kötelezettséget arra, beavatkozása segíthet. Ez hogy nem adják át más or- ^ ... szágoknak az atomfegyvert. azt Jelentl- hogy megnőtt a c) Meg nem támadási valószínűsége egy kormány­egyezmény a varsói szerződés fül színtű találkozónak, így és a NATO országai között, javultak a leszerelési tárgya­d) A csökkentett fegyverzetű lások kilátásai. és atomfegyvermentes öve- Baracs Dénes technikai élet problémáit népszerű formában ismertes­se a munkásokkal. Az aka­démiai évad előadásaiban ezenkívül világnézeti, kultu­rális és esztétikai tárgykö- rűek is szerepelnek. Április közepe felé járunk, a legtöbb helyen már befe­jeződtek az akadémia elő­adássorozatai. Érdemes és szükséges a tanulságokat a jövőre nézve levonni. Elöljáróban megállapíthat­juk, hogy örvendetes előre­haladást értünk el a most zárult évadban. Az előzőhöz képest több mint háromszo­rosára, ötről tizenhétre emel­kedett az akadémiák száma. Szolnokon a vegyiművekben, a cukorgyárban, a papírgyár­ban, Jászberényben, a fém­nyomóban és az aprítógép­gyárban, Törökszentmiklóson és több más helyen is meg­nyílt ebben az évben ez az újtípusú ismeretterjesztési sorozat. Hatszáznegyven hallgató több mint százötven előadáson ismerkedett a ké­miával, fizikával, üzemgaz­daságtannal, biológiával, csil­lagászattal, nemzetközi kér­désekkel. Ez az eredmény a jobb, tervszerűbb előkészítő munkának köszönhető. ■dl EM LEHETÜNK már *’■ ilyen elégedettek az elő­adások megoszlásával. Igaz ugyan, hogy a munkásakadé­miák legfontosabb feladata a műszaki Ismeretterjesztés. Nem kétséges, a megtar­tott előadások aránya 71 mű­szaki előadással szemben 30 társadalomtudományi, és 29 természettudományi jellegű. (Körülbelül 20 előadásról, amelyet fővárosi előadók tartottak, nincs statisztikánk.) A társadalomtudományokon belül is aránylag kevés az irodalmi, nyelvi és a mű­vészettörténeti (egy!) előadás. Ügy gondoljuk, hogy az esz­tétikai nevelés és ízlésfej­lesztés is fontos feladata a munkásoktatásnak. Amennyire segítettek a szakszervezeti vezetők, mű­velődési ház igazgatók a munkásakadémiák szervezé­sében, annyira ellanyhult ez a szorgalom az akadémiák fenntartásában. A lemorzso­lódásra jellemző, hogy a jász­berényi fémnyomóban meg­indult négy akadémiai soro­zatot az első négy előadás megtartása után össze kel­lett vonni. Sem itt, sem Tö­rökszentmiklóson nem sokat törődtek a gazdasági- és szakszervezeti vezetők, a mű­szaki középkáderek az aka­démiákkal. A járműjavító­ban harmincöt beiratkozott­nak esetről esetre csak a töredéke jelent meg. A LEMORZSOLÓDÁS. NAK több oka volt. Elsőként említhetjük a hall­gatóság rendkívül eltérő is­kolai végzettségét. Sok 'volt közöttük a műszaki alapis­meretekkel egyáltalán nem rendelkező segédmunkás. Te­kintélyes részük négy-öt-hat elemi iskolai végzettséggel rendelkezett. Ugyanakkor jónéhány szakmunkásnak meg volt az alapvető mű­szaki képzettsége, a fiata- labbja meg nyolc általános­sal. de sokszor egy-két év középiskolával is rendelke­zett. Ennek a helyzetnek az lett a következménye, hogy az előadók nem tudtak meg­felelően alkalmazkodni a közönséghez. Sokan azért hagyták abba az akadémiák látogatását, mert egyszerűen nem értették meg az ott boncolt műszaki, tudományos kérdéseket. A két, illetve három mű­szakos üzemekben az elő­adások megtartása állandóan N nehézségekbe ütközött. He­lyes lett volna, ha a dolgo­zók műszakbeosztásánál min­denütt messzemenően figye­lembe veszik — a lehetőség határán belül — az akadé­miai előadások . időpontját. Ezt egyébként a sportolók­nál több üzemben minden nehézség nélkül megoldották. Nem mindenütt választot­ták meg szerencsésen a munkásakadémiák helyét sem. A martfűi cipőgyár megkísérelte, hogy Tiszaföld- váron szervezze meg, — ahol sok dolgozó lakik — az aka­démiát. Ám ez sikertelen maradt. Egyszer-kétszer az előadók nem jelentek meg, máskor viszont a hallgatóság mutatott feltűnő részvétlen­séget. Jobban sikerültek azok az előadások, amelyeket a munkások szálláshelyén tar­tottak, így Szolnokon az épí­tőipari munkásszállóban. Bi­zonyos esetekben az üzem területén rendezett akadé­miai sorozat sikerült jól. A fent felsorolt hiányos­ságok ellenére is meg kell állapítanunk, hogy 1960—61- hez viszonyítva minőségileg is javult az akadémiai ok­tatás. A rendszeresen járó munkások zöme úgy nyilat­kozott, szívesen járt, sokat tanult, szélesedett a látókö­re. A műszaki előadások je­lentős része magasszínvona­lú, érdekes, jól felépített volt. A közművelődési témák mái nem mind sikerültek. YUGODTAN elmond­hatjuk, hogy kísérleti évet fejeztünk be. Jövőre ennek a kísérletnek minden tapasztalatát nagyon alapo­san figyelmbe kell venni. A továbblépéshez elsősorban szervezeti téren kell válto­zást elérnünk. Akkor lesz sikeres az akadémia, ha min­den párt- és szakszervezeti vezető szívügyének tekinti az akadémiát. Ne csak a be indulásnál, hanem az okta tás minden szakaszában ki sérjék figyelemmel a mun kát. Helyes és nagymérték­ben növelik az akadémia te­kintélyét ha az igazgató, a főmérnök maguk is tartanak egy-egy előadást és néha meg is jelennek az oktatá­son. Rendítivül sok múlik az akadémiák társadalmi taná­csán. Ezek a szervek bebi­zonyították, kitűnő munkát tudnak végezni az indulás­nál. Azonban jövőre az egész akadémiai évadot végig kell dolgozniuk. így azután mini- málisra_ csökken majd a le­morzsolódás. Az összetételen úgy javít­hatunk, ha a jelentkezések­nél figyelembe vesszük az iskolai végzettsége^ a mű­szaki tudás fokát. Elsősor­ban azokat vegyük fel, akik körülbelül azonos szinten állanak és más oktatási for­mában nem vesznek részt. Célszerű lenne két tagozat indítása. így az alacsonyabb és magasabb képzettségűek egyaránt színvonalukhoz mért előadásokat hallgathat­nának. A tematikák össze­állításánál jó, ha teret kap­nak a helyi kezdeményezé­sek. Ne legyenek túl kötött tematikák A MUNKÁSAKADÉMIÁK új formát, új színt je­lentenek az ismeretterjesz­tésben. Az indulásnál elért eredmények azonban nem ele­gendőek. Minden érdekelt­nek sokkal többet és jobbat kel] adnia, és ha az ez év­ben szerzett tapasztalatokat megfelelően hasznosítjuk, ezt a jobbat, többet kétségtele­nül sikerül elérnünk. Hernádi Tibor Zenei hírek A New York-i Carnegie Hallban Ormándy Jenő ve­zényletével előadták Csaj­kovszkij „Hetedik szimfóniá­ját”. A mű voltaképpen Szemjon Bogartyjev szovjet zeneszerző, Csajkovszkij hát­rahagyott jegyzeteinek hang- szerelésével készült műve. A müncheni Karl u. Fa- bér cégnél május 17-én árve­résre kerül Strauss :,Dene­vér” című művének eredeti partitúrája. Az értékes kéz­irat jelenleg egy külföldi magánember tulajdona.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom