Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-07 / 81. szám
XIII. évfolyam, , 8A szám. Ara: 50 fillér 1963. április 7., szombat. ■ Ébren a Kunság... Soha nem volt ilyen nagy érdeklődés a Meteorológiai Intézet jelentése iránt, mint manapság, amikor a megkésett tavasz miatt, minden nap minden órája számottevő. A tavaszi munkák nem várhatnak, vetni kell s előkészíteni a talajt a kukorica vetésére. A reggeli esők járhatatlanná teszik a földet s csak délutánra szikkad any- nyira, hogy a gép károsodás nélkül megkezdheti a munkát. Az idő szinte percnyi pontosságú kihasználása — nagyfokú szervezettséget kíván. Az állami gazdaságokban e szervezettséggel nincs is nagyobb baj, hisz nem ritka az, hogy késő délután is megkezdik a munkát. Sötétedésig vetnek, utána pedig megállás nélkül folytatják a talajmunkát. Esténként gépzajtól hangos a határ, a fényszórók ci- kázása jelzi: az élet megindult. A surján! gazdaságban csütörtök esté három gép, a héld gazdaság alcsiszigeti üzemegységében két gép boronáit, simitózott. Megkezdődött a vegyszeres gyomirtás it. E munkák végzésére kedvez most igazán az Időjárás. A vegyszer feleannyi % vízzel kipermetezhető, mert a nedves talaj a hatást teljessé teszi. A gyomirtás pedig éppoly fontos, mint a talaj előkészítése. A gyomta- Ian föld egyik előfeltétele a termésnek. Aki most késik és nem talál munkát, arra könnyen rámondják — talán nem is ok nélkül — hogy rossz gazda, nem szereti a földet Az adottságok kézzelfoghatóak, csak ki kell használni azokat Vetni, vetni — ez ma a legfontosabb. Arra nem várhatunk, hogy a Meteorológiai Intézet szárazságot iósoljon. A jő gazda tud- j. hogy az április szeszélyes, nem ritkák már a futó záporok -em. A levegő párás, a hőmérséklet kedvező, igazi nevelő idő van. Ehhez most- már csak az kell, hogy földbe kerüljön egy szemig a tavaszi mag. Ma nincs ünnep és hétköznap, nappal és éjszaka között különbség. A késés zsebbe vágó, mindany- nyiunk pénztárcája érzi majd meg. őrtüzek égnek a Tisza mellett, vigyázzák a vizet. A földeket fényszórók cikázzák, dolgoznak. — Mi másra gondolhatna ilyenkor a krónikás, mint a hagyományra, amikor i9 a kunok tüzel jelezték az országnak éjszakánként; ébren vagyunk, — Ittak .44, 6 Árvédelmi készültség 500 kilométeren Veszélyben a nyári gátak — Harmadfokú készültség a Körösökön — A fővédvonalakat nem lépi át a Tisza A legújabb jelentések szerint tegnap az esti órákban Szolnoknál 550 cm volt a Tisza vízállása. A Körösökön már elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget, a hortobágyi Berettyón pedig a másodfokút. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó területen együttesen 500 kilométer hosszúságban lépett életbe árvízvédelmi készültség. A különböző szakaszokon. száz mérnök és technikus és több mint ötszáz gátőr, csatomaőr, segédőr teljesít szolgálatot. Az emberi erőn kívül nagyszámú gépet is készenlétbe helyeztek. Pillanatnyilag hatvan tehergépkocsi dolgozik a gátak megerősítésén és kétszáznál több szekér és földmunka- gép szállítja a védelmi anyagokat. Hullámverések a védvonalakon A jelenlegi helyzet arra enged következtetni, hogy a fővédvonalakon különösebb baj nem várható. A helyenként jelentkező hullámverések okozta károk ellen eredményesen védekeznek a vízügyi igazgatóság szakemberei, a segítségükre siető állami gazdasági dolgozók és termelőszövetkezeti tagok. A vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztató szerint a védelemhez szükséges anyag mindenütt rendelkezésre áll. Károk eddig a Körösök A kenderes! Növényvédő Állomás gépegységei Tiszasason permetezik a gyümölcsöst. gátjainál keletkeztek csupán, á legsúlyosabb a helyzet a kungyalui, újonnan épített szakasznál alakúit ki. Itt a fű ugyanis még nem nőtte be a töltéseket és a hullámzás hatására a folyó viszonylag könnyen lemosta a gát oldalát. A helyreállításra nvomhan -■ küldött közerőt a kunszent- 1 ...........■■■■•■. má rtoni tanács és a védelmi munka, amelyet nagy erőkkel végeztek csütörtökön, a tegnapra virradó éjszaka eredménnyel zárult. Dolgozik az asszonybrigád... A kenderes! Vörös Csepel Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagjai 20 hold szerződött hagymát duggattak el. Reggel korán kezdtek • munkához és naplementig dolgoztak. Biztosan állanak a fővédvonalak Á Tisza vizét közrefogó fővédvonal a 9 méteres ár edlen is megbízhatóan véd, sőt a tetőpontot még a 10,5 méter magas árhullám sem éri el. A fővédvonalakon kívül tehát semmi ok a félelemre: a víz nem önthet ki. A levonuló árhullám Tokajnál tetőzik és lassan halad lefelé, mivel a mellékágak medrében is igen rr gas a vízállás. Előreláthatóan április 13-án ér a legmagasabb árhullám Szolnokhoz, ekkor — az előzetes számítások szerint — plusz 740 centiméter lesz a Tisza vízál' lása. rr i ii i~i í I n Mi less a nyári gátakkal? A fővédvonalon belül lévő hullámterületet az úgynevezett nyári gátak védik. Ilyen őrzi Tószeg, Vezseny, Tisza- süly és Tiszaroff községek környékét i9. A nyári gáta1/1 oldal Kongresszusi verseny a kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben * AZ ARANYALAP 4 oldal RÁDIÓMŰSOR * SPORTEGYVELEG oldal CSALÁDI KÖRBEN 0 oldal ŰJRA TAVASZ * Madármúzeumunk kincsei kát a plusz 700 centiméter magas árhullámok ellen építették. Az árvédekezést tehát elsősorban ezeknél a gátak' nál kell nagy erővel folytatni, hiszen a hullámterületek legnagyobb részét bevetették, s egy esetleges áradás tönkretenné a vetést Betört a víz Pénteken délelőtt a gát egyes szakaszain megkezdődött a beszivárgás, a réseket azonban sikerült azonnal eltömni. A tiszajenőiek elhatározták, hogy ameddig csak lehet, védekeznek, hiszen 120 hold őszi árpa és 250 hold búzavetést óvnak. Tószegen is felkészültek a nyári gát védelmére a tsz- tagok. Rőzsével és földdel magasítják a gátat, amelyet a várható legmagasabb vízállás szintjéig szeretnének felemelni. A Dózsa Tsz gazdái közül csaknem mindenki önként jelentkezett árvíz-őrségre és húsz-huszonöt ember éjjel-nappal a gátakon tartózkodik. A Körös mentén — Kungyalu határában — a hullámverés ellen védekeznek a gazdák ma is. Tegnap reggelre másfél kilométeres szakaszon rozseb engereket fektettek a gátak tetejére, s ezzel akadályozták meg hogy a szél korbácsolt hullámok átcsapjanak a gáton. Gátőrségeket kell szervezni! Még mindig nem lehet tudni, hogy a nyári gátakon felülemelkedik-e az árhullám Éppen ezért a legfontosabb ezekben a napokban a gátak erősítése, magasítása. A tanácsoknak, valamint a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak már most fel kell készülni ahosz- szan tartó árvízveszélyre. Még időben meg kell szervezni az őrségeket és az eset leaea védelmeit is! Fröccsöntött cipő, préselt gumlcsiz- ma és vulkanizált gumitalpú félcipő gyártására tér át a Tisza Cipőgyár Évi 15 millió forint megtakarítás önköltségcsökkentésből Az Országos Tervhivatal felülvizsgálta a Tisza Cipőgyár vállalatfejlesztési tervét, elrendelte annak átdolgozását és modern, gazdaságos, a világszínvonalat elérő lábbelik gyártását tűzte ki célul. Ennek megfelelően a vállalat nem növeli a bőr- cipő-gyártást, hanem az ország műtalp-szükségletét igyekszik kielégíteni és korszerű gumiipari technológiákat vezet be. VULKANIZÁLT GUMITALPÚ UTCAI CIPŐK 1963-ban. de talán még ez évben a Tisza Cipőgyárban egy kétműszakos futószalagon megszüntetik a stabilflex — varrott, ragasztott mikroporózus talpú — cipők gyártását és rátérnek a vulkanizált férfi, női és gyermek utcai félcipők sorozatgyártására. A prototípus már elkészült, az általános vélemény az, hogy rendkívül kényelmes és külsőre is csinos a cipő. A vulkanizált talpú cipő több gu- mianyagot igényel. mégis sokkal kevesebb a közvetlen költsége, mint a már említett eljárással készült lábbelinek. A stabilflex cipő önköltségi ára 99,34 forint, ezzel szemben az új technológiával készült félcipőé mindössze 75,87 forint. Napi 1800 párás termelésnél — leszámítva a gyártáshoz szükséges présgépek beszerzési árát — az évi megtakarítás 550,000 párnál közel 9 millió forint EGY ÉV ALATT 360 000 PÁR PRÉSELT GUMICSIZMA A ragasztott gumicsizmatermelés évi 660 000 pár. Az új eljárással — préseléssel — kevesebb, csak 300 000 pár ragasztott csizma készül. Ugyanis nem gazdaságos a bányaipar által igényelt, de nem nagy mennyiségű különleges vájárcsizmákhoz prés- formákat készíteni. Hasonlóan a vulk. cipőhöz, a korszerű, préselt gumicsizma is jelentős önköltségcsökkenést eredményez, de megtakarítás csak az egyéves gyártást követő évben jelentkezik. A 24 csizmaprésgép beszerzési ára 4 800 000 forint ami az első évben csak részben térül meg, de a kővetkező évben már több millió forint megtakarítás várható. Érdekes összehasonlítani a gumicsizma kétfajta gyártási eljárásának önköltség-alakulását. A hagyományos módszerrel készült gumicsizma önköltsége 57,75 forint, a préselt csizmáé 49,07 forint ÉVENKÉNT 130 000 KG TUNIT TALPAT IMPORTALTUNK Külföldről évenként 130 000 kg műanyag — tunit — talpat vásárolt a cipőipar. Ez a mennyiség koránt sem fedezte a műanyagtalp-szük- ségletet Ezért vált szükségessé a tunit hazai gyártása A martfűi cipőgyár 18 hidra- ülikus présgép beszerzésével az import-talppal megegyező minőségű, de jóval olcsóbb tunit talpból 530 000 kg-ot készít egy év alatt Ennél az új gyártmánynál is jelentős önköltségcsökkenést ér el az üzem. Eddig a külföldről hozott tunit kilogrammját 67,11 forintért kaptuk. A magyar tunit kilogrammja 43 százalékos forgalmi adóval is csak 43,05 forintba kerül, ötszázharminc tonna műanyagtalp- nál a népgazdaságnak ez 3 700 000 forint megtakarítást jelent FRÖCCSÖNTÖTT CIPŐ A SZIVÁRVÁNY MINDEN SZÍNÉBEN Az egész országban egyedül Martfűn lesz látható a közeljövőben az a hatalmas gépóriás, mely két munkás segédletével 8 óra alatt 800 pár cipő talpalását és sarka- lását végzi — fröccsöntött eljárással. — termoplasztikus PVC anyagból. Ez a gép — mely nagyon hasonlít a képeslapokból oly jól ismert „repülő csészealj”-hoz — lényegében egy köralakú ősz- szefügő gépsor. A gép működési elve a különböző műanyagtárgyak fröccsöntésére használt gépekéhez hasonlít. A fára foglalt bőr, vagy textil felső része egyetlen talp- sarok forma záródásával préseli a gyorsan kötő. és vegyszerekkel lágyított termő- plasztikus PVC-t Ez az anyag rendkívül rugalmas, tartós és kopásálló. A gép készít. tettesen PVC-ből készült cipőket is. Ezek természetesen levegős, páxito3 szandálok lesznek, gazdag színárnyalatban. E modern, nyugatnémet gépnek 490 000 pár fröccsöntött cipő lesz az évi termelése. UJ FÖLDSZINTES, ALAGSOROS GYÁRÉPÜLET KELL A fröccsöntött cipőkhöz, préselt gumicsizmákhoz és a tunit talp gyártásához szükséges gépek a jelenlegi gyárépületekben már nem helyezhetők el. Üj gyárrészie- get kell építeni — olvasható a javított vállalatfejlesztési tervben. 1963-ban tehát az ország legnagyobb cipőgyárában ipari forradalom kezdődik. Sorra megdőlnek a régi, a világversenyben elévült gyártási eljárások. S hogy igazán fejlődni akar a gyár, azt legiobban az bizonyítja, hogy a vállalat vezetősége is jelentős intézkedéseket hozott ez irányban. Hárotn, gépész-, cipőgyári és vegyészmérnököt bízott meg a távlati fejlesztési tervek kidolgozására. Bognár József VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK J/ # m lé&/i
