Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-30 / 100. szám
1962. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év márciusi ülésén megvizsgálta az 1958. évi decemberi határozatának végrehajtását. a falu szociálisra átalakításában és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért eredményeket, s meghatározta az elkövetkező évek legfontosabb feladatait. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy „hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok és az átszervezés 3 esztendejében egyidejűleg emelkedett a magyar mezőgazdaság termelése is. A munkáshatalom megvédése és megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocialista nép- gazdaságfejlesztésben elért gazdasági eredmények általában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956. novembere óta elért kiemelkedő egymással összefüggő történelmi jelentőségű három győzelme. A kettős feladat teljesítése C és a további feladatok Szolnok megye mezőgazdaságában Irta: CSÁKI ISTVÁN gazdaság fölényét a Jiapita- lista és kisárutermelés fölött.” j A mezőgazdaság szocialista átszervezése, falun a szocialista termelési viszonyok , megteremtése érdekében egész dolgozó népünk, rn.un- | kásosztályunk nagy erőfeszí- | test és nagy anyagi befekA mezőgazdaság szocialista átszervezése b efejezéséne k különleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalmává váljék.” Az 1958. decmberj határozat nagy történelmi jelentősége abban van. hogy nemcsak a termelőszövetkezetek megszervezését, a dolgozó parasztok földjének, erejének szövetkezetekben való egyesítését tervezte meg. hanem azt is, hogy mi legyen az átszervezés előrehaladásával. Meghatározta, azt is. hogy ml történjen a megalakult szövetkezetekben, mit csináljanak a kommunisták, a szövetkezeti gazdák, mi a kötelessége az államhatalmi és államigazgatási szerveknek, milyen támogatást adjon a szövetkezetek megerősítéséhez, megszilárdításához a munkásosztály. Meghatározta tehát annak útját és módját, hogyan bontakozzon ki egységes erőfeszítés a falu szocialista viszonyainak megteremtésére. A mezőgazdaság szocialista átszervezése úgy ment végbe, ahogyan a párt azt megtervezte: a dolgozó parasztsággá] teljes egyetértésben. Mindezek következtében az egyes termelőszövetkezetekben — de a mezőgazdaságban általában — az átszervezés időszakában is hasznosították a nagyüzemi gazdálkodásban feltalálható tartalékokat. így történhetett, hogy 1959—61-es eszendőben — erre az időszakra esik az átszervezés legnagyobb része — a mezőgazdaság bruttó termelése 8.5 százalékkal, az értékesített áruk mennyisége pedig 13,3 százalékkal növekedett. A Központi Bizottság ülésével lezárult mezőgazdaságunk fejlődésének egy nehéz, küzdelemmel, hősi erőfeszítéssel teli szakasza, megtörtént a falu nagy forradalmi átalakulása és ezzel elérkeztünk oda. hogy a falun most már erőinket a mezőgazdasági termelés gyors és hathatós emelésére fordíthatjuk. Azért összegezte Köznonti Bizottságunk a kettős feladat megvalósításának helyzetét, az elért eredményeket, s vonta le a megtett út következtetéseit. hoev mos már egész társadalmunk figyelmét egy feladatra, a termelés emelésére irányíthassa; „Mezőgazdaságunk fejlődésében most új fejezet nyílik: — hangsúlyozza a határozat, — az átszervezés befejeztével erőinket most már -> mezőnazdaságban egyetlen tő feladatra, a termelés gyorsütemű fejlesztésére fordíthatjuk, A terméshozamok, a terme’ékenység növelésével kell végérvényesen bebizonyítani a szocialista mezöj tetést eszközölt. Ismeretes j Pl- hogy 3 év alatt mintegy : 19 milliárd forint beruhá- ! zást kapott a mezőgazdaság. |Ez a jelentős anyagi támoga- , tás elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy meg- j teremtsük falun azokat a I feltételeket, amelyekre tá- * maszkodva minden eddiginél gyorsabban mehetünk előre a termelés színvonalának i emelésében. Munkásosztá- lyunk, dolgozó népünk a ia- jlunak, a dolgozó parasztság- j aak nyújtott segítsége és í anyagi támogatása után jogágai elvárja a következőket. 1. Szocialista mezőgazdaságunk biztosítsa, hogy minden időben — jó és kevésbé jó időjárási viszonyok között is — zavartalan. legyen a piaci ellátás. Szűnjön meg az az állapot, hogy ha sok eső van azért, ha szárazság van azért, valami azonban minidig jelentkezik hiányként. 2. Termelje meg és bizto- ' sítsa mezőgazdaságunk az i iparnak szükséges nyers- 'anyagot, a növényi eredetűt és állati eredetűt egyaránt. 3. Termeljen mezőgazdaságunk nagy mennyiségben olyan cikkeket. amelyekkel a nemzetiközi kereskedelemben országunk megállja helyét. 4. Járuljon hozzá mező- gazdaságunk az eddiginél is fokozottabb mértékben a nemzeti jövedelem termeléséhez. Biztosítsa az egy területegységre eső termelés mennyiségének és értékének állandó növelését. E célok eléréséhez mutatja meg az utat a Központi Bizottság márciusi ülésének határozata. A Szolnok megyei Pártbizottság 1962. április 20-án kibővített ülésen tárgyalta meg' a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat, azdk végrehajtásának útját és módját. A vitában résztvevők. — pártmunkások, gazdasági vezetők, mezőgazdasági szakemberek — felszólalásaikban részletesen elemezték, tényekkel, számokkal bizonyították nemcsak azt, hogy lehetséges volt a kettős feladat egyidőben való végrehajtása, hanem azt is. hogy miután Szolnok megyében — néhány más megyével együtt — az országosnál hamarabb ment végbe a mezőgazdaság szocialista átszervezése, már olyan számok és számadatok állnak rendelkezésre, amelyek azt bizonyítják, hogy a szocialista termelési viszonyok megteremtése után azonnal és gvorsan lehetséges nagyarányú előrehaladást elérni a termeiéi színvonalának emelésében. Az 1961-es gazdasági év nem volt kedvező a mező- gazdasági termelésre. A növények — különösen a kapásnövények — a fő te- nyészidőben nem kapták meg a szükséges csapadékot, sőt csak egyharmadát kapták meg annak, ami a 40 éves átlag. Ennek ellenére a megye mezőgazdasága lényegesen túlhaladta az 1960-as termelési szintet. Búzából pl. 12 mázsa volt az átlagtermés katasztrálie holdanként. Ilyen magas termést Szolnok megyében még nem sikerült búzából elérni. Az összesített adatok szerint egy kataszt- rális holdra eső termék- mennyiség búzából 17,5, őszi árpából 24,8. kukoricából 1,4. napraforgóból 2. lucemaszé- nából 27,1, rostkenderből 57,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Még biztatóbb a kép, ha 1 a megye mezőgazdaságának fejlődését több esztendő eredményein mérjük. Jellemző például, hegy 1957-hez viszonyítva kenyérgabonából 45,5, vágósertésből 54,4, baromfiból 99,5, tojásból 58,9 és tejből 71.3 százalékkal adott több árut 1961-ben Szolnok megye mezőgazdasága. A mezőgazdaság által termelt 54 legfontosabb cikk összesített adata alapján 1961-ben 34.5 százalékkal kapott népgazdaságunk több árut Szolnok megye mező- gazdaságából, mint 1957-ben. Még biztosabb és biztatóbb számokat kapunk, ha Szolnok megye szocialista mező- gazdasága mögött lévő 3 esztendő — 1959—61 — adatait hasonlítjuk össze az előző — 1956—58 — évek adataival. Ezek szerint az utóbbi 3 évben Szolnok megyéből 26 százalékkal több kenyérgabonát, 30.1 százalékkal több vágósertést, 66,3 százalékkal több vágómarhát, 62,5 százalékkal több baromfihúst, 43,6 százalékkal több tejet és 20,5 százalékkal több tojást vásároltak fel, mint az előző 3 esztendőben. Ezek a számok beszédesen bizonyítják a szocialista mezőgazdaságban rejlő nagy lehetőségeket. Mi tette lehetővé, hogy az 1959-es átszervezés után 3 esztendő alatt ilyen biztató eredmények születtek a megye mezőgazdaságában? A) Az elért eredményekben a legnagyobb érdem dolgozó parasztságunké. 1959 tovaszán a párt hívó szavára a megye parasztságának túlnyomó többsége belépett a termelőszövetkezetbe, s rövid idő alatt erejének egyesítésével máris jelentős eredményt ért el. Azóta pedig egyre lelkesebb, gondosaim ! munkának lehetünk taI núí a termelöszövetkezeI tokban. Dolgozó parasztságunk \ — a szövetkezeti gazdák — rendkívül nagy erőfeszítést tettek az utóbbi esztendők viszontagságainak leküzdésére. Szinte hősies erőfeszítéssel tudtuk 1960 őszén a rendkívüli csapadékos időjárás közepette terményeinket betakarítani. 1961-ben végig küzdeni kellett az aszállyal. A szövetkezeti gazdák és családtagjaik nagy szorgalommal, igyekezettel, végezték a munkát. Ez a szorgalom, ez az igyekezet, a szövetkezeti gazdálkodásba vetett hit szilárdsága képezte minden sikernek az alapját. B) Pártunk Központi Vezetősége, a párt minden szerve és szervezete nagy gondot fordított arra, hogy a falun kialakult új termelési viszonyok erősödjenek, szilárduljanak. A párt mindenkor figyelemmel kísérte a termelőszövetkezetek belső életét, politikai helyzetét, s a kommunistákon keresztül segítséget nyújtott. olyan helyzet, olyan körülmények megteremtéséhez, amiben a dolgozó parasztok minden nap és minden órában élezték, hogy a szövetkezet az övéké, s olyan lesz, annyit nyújt anyagiakban és minden tekintetben, amilyenné a szövetkezeti gazdák közös erőfeszítése, ereje azt teszi. Ma már a termelőszövetkezetedben a megye egész területén erős pártszervezetek dolgoznak, amelyek kivívták a szövetkezeti gazdák előtt a tekintélyt és megszerezték a szövetkezeti gazdák támogatását. C) A párt- és állami szervek segítették, hogy minden szövetkezetben legyen a nagyüzemi gazdálkodáshoz értő nagy tudással és tapasztalattal rendelkező szakember. Államunk anyagilag is támogatta azokat a szakembereket, akik a szövetkezetekben vállaltak munkát. D) A munkásosztály, a munkásosztály állama minden eszközzel, géppel, hitellel, beruházásokkal támogatta a megalakult új és megnövekedett termelőszövetkezeteket. Jellemző például, hogy Szolnok megyében a múltból alig maradt nagyüzemi épület. Ami van, az nagyrészt a szocialista átszervezés időszakában épült, A legutóbbi 3 év alatt az ország mezőgazdasága 21 590 traktort és még ennél is sokkal több munkagépet kapott. Egy traktoregységre az 1958. évi 339 katasztrális hold helyett 1961 végén 172 katasztrális hold ' szántóterület jutott. E) A dolgozó parasztok túlnyomó többsége megtalálta számítását anyagilag» is a nagyüzemi gazdaságokban. A megye termelőszövetkezetei — leküzdve a kezdettel járó nehézségeket — most már anyagilag, szervezetileg, politikailag megerősödtek, amiben különösen &z 1961-es esztendő nagy előrehaladást hozott. Egy év alatt —1961- ben az előző esztendőhöz viszonyítva, a szövetkezetek ossz üzemi bevétele 40 százalékkal. a tisztavagyon 39 százalékkal, a tagságnak a közösből származó jövedelme több mint 57 millió forinttal növekedett. 1961-ben a szövetkezetek több mint 250 millió forintot ruháztak be, s év végén — annak ellenére, hogy az egy tagra eső jövedelem mintegy 500 forinttal haladni meg az előző évit — több mint 100 millió, foktattal pöyeUék a termelésre' fartálékólf ^anyagok <fc' eszközök értékét. A számok, amelyek az 1961-es esztendő gazdálkodásáról rendelkezésünkre állnak biztatóak, s kifejezik azt a . nagy lelkesedést és erőfeszítést. amely a szövetkezeti gazdák, mezőgazdászok, traktorosok. a szakigazgatás, a tanácsi dolgozók részéről tapasztalható volt és egyben megmutatják azt az utat is, hogy merre kell menni, milyen irányban kell &7, 1962-es esztendőben és a további években előrehaladni. Ahhoz, hogy az 1962-es esztendőben újabb lépéseket tegyünk előre a nagyüzemi termelés színvonalának emelése terén, különösen nagy figyelmet kell fordítani a következőkre. Erősíteni a vezetést. Segíteni a vezetőségeket abban, hogy elsajátítsák a korszerű nagyüzemi gazdálkodás irányításának minden részkérdését. Tovább kell fejleszteni a szövetkezetek belső életét, szélesíteni a termelőszövetkezeti demokráciát, segíteni a választott szerveket feladataik maradéktalan ellátásában. Egész évben következetes harcot kell folytatni az évi termelési, gazdálkodási tervek maradéktalan teljesítéséért. Fokozni kell az 1961-es esztendőben jól bevált anyagi ösztönzést, még nagyobb anyagi érdekeltséget kell teremteni a növénytermelés után most már az állattenyésztés különböző ágazataiban is. Tovább erősíteni a párt- szervezeteket, — javítani a pártszervezetek munkáját, fokozni a felvilágosító, nevelő szót a termelőszövetkezeteken belül. A megyei pártbizottság megállapítása szerint sokkal nagyobbak szocialista mező- gazdaságunkban a lehetőségek, mint amelyeket kihasználtunk eddig, s hogy ha az elkövetkező időszakban a tavalyinál is körültekintőbb, gondosabb és következetesebb munka folyik a pártállami szervek, a szövetkezeti gazdák részéről, nagy eredmények születhetnek Szolnok megye mezőgazdaságában. Az 1962-es esztendő tavasza a szokottnál később köszöntött be. s ennél fogva a mezőgazdasági termelés egyes területein hátrányos helyzetbe kerültünk. A helyzet olyan szempontból kedvező, hogy az 1961-es esztendő őszén a megyében a mélyszántást majdnem teljesen sikerült elvégezni, s így a tavaszi vetések jó magágyba kerülhettek. A Központi Bizottság határozatának megfelelően — a mostani helyzetből kiindulva — 1962-ben különösen nagy figyelmet kell fordítani a következőkre. 1. A tavaszi növényápolás időszakában a feladatok torlódása már elkerülhetetlen. Gondos szervezéssel, — az anyagi érdekeltség fokozásával, a családtagok bevonásával biztosítani kell, hogy ez a torlódás minél kisebb legyen. 1961. tavaszán is szorgos volt a munka. Azért sikerült mégis időben elvégezni a kapálást, takarmány-betakarítást. — a későbbiek során a gabona-betakarítást — mert a szövetkezeteknek túlnyomó többségében olyan jövedelem-elosztási módszereket dolgozták ki. amelyekkel még jobban érdekelté tették a szövetkezeti gazdákét‘és családtagjaikat a munka Időben és jó minősésben való elvégzésére. — Jellemző például, hogy 1961-ben Drémium címén 13.7 millió forinttal többet fizettek ki a szövetkezeti tagoknak és családtagjaiknak, mint az előző esztendőben. A jövedelemelosztás legjobb módszereinek kidolgozása és alkalmazása, a premizálás — egyes termelőszövetkezetekben a területnek tagokra va-. ló felosztása — azt eredményezte. hogv a kukoricát, cukorrépát időben megkapálták. Most — miután a munka még szorgosabb — még na-' gyobb figyelmet kell az anyagi érdekeltség fokozására fordítani. Akkor dolgozik helyesen a szövetkezet vezetősége, ha már most a kapálás kezdetén biztosítja minden területre azt az erőt. amellyel a jelentkező összes feladatokat időben megoldják. 2. A tavaszi munka keretében vethetjük meg az alapját a bőséges kukoricatermésnek. Az, hogy 1961. őszén lényegében minden területen elvégezték a mélyszántást, jó alapot teremtett a kukoricatermeléshez. A továbbiakban azon áll, vagy bukik a kukoricatermelés sikere, hogy tudjuk-e biztosítani szárazművelés esetén a 16—18 ezer. öntözéssel pedig a 20—25 ezres tőállományt, továbbá, hogy meg lesz-e időben kapálva a kukorica. A megyei pártbizottság múlt év októberi határozatának megfelelően az a tervünk. hogy 1962-ben mintegy 20 ezer, — silókukoricával együtt pedig mintegy 26 ezer — katasztrális hold területet öntözünk kukoricából. Ennek a feltételét is most kell megteremteni. Jelenleg még van ugyan nedvesség a talajban, de a száraz meleg szél gyorsan szárítja azt, s minden bizonnyal nagy szükség lesz az öntözésre. 1961-ben a megyében 14.6 mázsa volt a kukorica átlagtermése. — Számos helyen azonban ennek kétszeresét, két és félszeresét is elérték. A tószegi Dózsa Tsz-ben 600 kát. holdon 32 q, a túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben 900 kát. holdon 26.4 q, a tisza- földvári Lenin Tsz-ben 421 kát. holdon 29.8 q, a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben 410 kát. holdon 35.5 q májusi morzsolt kukorica termett. A megyének! szinte minden területén voltak .kimagasló terméseredmények. A tiszaigari Petőfi Tsz-ben 30 kát. holdon 35 q, Vezsenyen io kát. holdon 35 q, a Középtiszai Állami Gazdaságban 60 kát. holdon 38 4 q, a Jászsági Állami Gazdaságban 53 holdon 32,5 q májusi morzsolt kukorica termett. Ezek az eredmények árrá biztatnak és arra kell hogy serkentsenek bennünket, — hogy minden területen teremtsünk jobb feltételeket a kukoricatermeléshez, s már az 1962-es esztendőben érjünk el a tavalyinál nagyobb eredményt. 3. Nagy gondot kell fordítani a szálastakarmányok betakarítására. A legutóbbi két esztendőben sikerült ugyan minimálisra csökkenteni azt a kárt, amely a lucerna, rétiszéna betakarításánál ezelőtt évről évre érte termelőszövetkezeteinket, de állatállományunk nagyobb, mint az elmúlt esztendőben, s a tavasz késése már jelent bizonyos mennyiségű szálas- takarmány-mennyiség kiesést. Ezért a betakarítást olyan gondosan kell megszervezni, hogy semmi veszteség ne következzen be. 4. Az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a hústermelésre. Az alapanyag a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban megvan ahhoz, hogy az 1962- es szarvasmarha, sertés és baromfihús termelési előirányzatait teljesítsük. A múlt évben a szövetkezetek 100 kát. hold szántóra 57.4 q áruhúst adtak a népgazdaságnak. A hústermelésben is az a helyzet, hogy vannak szövetkezetek, amelyek az átlagot messze túlteljesítik. Három olyan szövetkezet, van a megyében — iiiszbgldogházi Arány Kalász. . mezÄeki Táncsics. mezőtúri Saljai —, ahol a 100 kát. holdra ’ eső áruhús meghaladta a 100 mázsát. Ebben a három szövetkezetben már teljesítették azt a célt, amit 1965-re a megye egész mezőgazdaságára vonatkozóan kitűztünk. A mostani jó adottságokat és lehetőségeket kihasználva, arra kell törekedni, hogy az év során minél többen zárkózzanak fel az élenjáró három termelőszövetkezet mellé. minél többen közelítsék meg, vagy érjék el a 100 kát. holdra eső 100 q áruhús megtermelését. 5. Már most nagyon gondosan "kell készülni a nyári gabonabetakarításra. E területen is az a cél, hogy minden talpalatnyi aratásra váró területet fedezzünk kombájnnal, géppel, vagy kézi- erővel. Az aratás-hordássalegyidőben jelentkezik feladatként a nyári szántás. Két esztendő sokirányú tapasztalata* bizonyította be, hogy azon a területen, ahol elvégzik a nyári trágyázást és szántást, egyik évről a másikra ugrásszerűen lehet emelni a termelést, különösen kapásokból. A tavalyihoz hasonlóan, most is az a cél, hogy mire az őszi betakarítás kezdődik, szántatlan föld csak azokon a területeken maradjon, ahonnan a kapásokat takarítják le. 6. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának további fellendítésén, a termelés színvonalának emelésén belül még mindig időszerű feladat annak a mintegy 30 termelőszövetkezetnek a megerősítése. amely az 1961-es esztendőben az. átlagosnáj gyengébben gazdálkodott. Mieden területen elkészültek az átlagosnál. gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárdítására a tervek. Kialakult a gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetek patronálásának rendszere gépállomások, állami gazdaságok részéről. Most azon múlik minden, hogy milyen következetesen kerülnek végrehajtásra a kialakított tervek. (Folytatás a 4. oldalon.)
