Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-29 / 99. szám
1962. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pályázati felhívás M ark usovssky-dí ja t alapítottak Micsoda — nem csoda dolgok A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a budapesti Testnevelési és Sport Tanács az 1962. évben országos amatőr filmpályázatot hirdet. A pályázat célja a Kilián Testnevelési Mozgalom népszerűsítése, — az amatőr filmesek művészi fejlődésének elősegítése. A film témáját a Kilián Testnevelési Mozgalom szabálykönyvében rögzített és a mozgalom célját szolgáló témakörből úgy kell megválasztani, hogy a film felölelje és megörökítse a mozgalom tömegsport jellegét. ton háromszoros Kossuth-dí- jas rendező, Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőr. A pályaműveket a budapesti Testnevelési és Sport Tanács címére (V. kerület, Váci utca 62—64 sz.) jeligével ellátott külön zárt borítékban (a borítékban a filmet készítők nevével és címével) kell beküldeni. A pályázattal kapcsolatos mindennemű felvilágosítást a budapesti Testnevelési és Sport Tanácsnál (V. Váci utca 62—64) Mezőfi Andrásné ad. Tel.: 183—936/25. mell. (MTI). 69 évvel ezelőtt halt meg a magyar orvostudomány egyik kiemelkedő egyénisége, Mar- kusovszky Lajos. Ez a haladószellemű nagy magyar orvos egész életében a magyar közegészségügy fáradhatatlan harcosa, egyik irányítója és vezetője volt. Az orvosi szakirodalom is sokat köszönhet Markusov- szky Lajosnak, ö alapította 1857-ben a máig is működő orvosi hetilapot, amelynek több mint három évtizeden át, 1889-ig szerkesztője volt. Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete, az orvosi hetilap és a Medicina Egészségügyi Könyvkiadó a magyar orvostörténelem egyik legnagyobb alakjának emlékére Markusovszky Lajos díjat alapított. A díjjal a napokban fiatal kutatókat, szakírókat tüntettek ki, így dr. Földes Pált, dr. Kertai Pált, dr. Soltész Lajost, dr. Török Jánost, dr. Dömök Istvánt, dr. Molnár Erzsébetet, dr. Rák Kálmánt és dr. Kovács Józsefet. (MTI). A hét várost beszámítva, nem tudom, van-e még a megye hatvanhét községe bármelyikének is olyan szép parkja, mint a jászjciséri. S nekem mégsem a hangula- tossága tűnt fel elsősorban. Nemrégiben végig sétáltam az alkonyati órákban a kis- ériek parkján. Mindjárt a bejáratnál egy idősebb férfi, s egy fiatalabb lány ültek a kispadon. Ültek és beszélgettek. így látszott távolról. Közelebb érve, más kép tárult elém. A lanyha kezében az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogtudományi karának jegyzete. S abból olvas. A családjogot tagolja fennszóval. S az idős bácsi bóloiat hozzá. Meg közbevág: Ezt nem nagyon értem. A lány ekkor újra kezdi. Majd a fejezet végéhez érve. így szól: — Olvassak még? Az öreg órájára néz. — Ne olvass. Mára elég. Téma javaslatok: 1. „Száz pont története”. 2. „Hegyen-völgyön-vízpar- ton” — táborozó kiliánosok. 3. „Egy termelőszövetkezet sportolni kezd”. 4. „Munkaközi testneveléstől az aranyjelvényig”. 5. „Mi is megszereztük a Kilián jelvényt” — kisdobosok sportja. 6. „Sportolóink a Kilián mozgalomért”. A fenti példákon kívül a pályázók úgy címben, mint témában szabadon választhatnak. A pályázaton minden amatőr filmes részt vehet (egyéni, amatőr filmklubok) a film 8—9.5 — és 16 mm-es felvevőgéppel készítendő. Az elkészült film időtartama 8— 10 perc lehet. A pályázatra az előzetes jelentkezés határideje: 1962. június 30. Az elkészült pályaművek beküldési határideje: 1962. okt. 1. Pályadíjak: 1. díj: 3000 forint. 2. díj: 2000 forint. 3. díj: 1000 forint. A 4., 5., 6. helyezett oklevél, tárgyjutalomban részesül. A bíráló bizottságban helyet foglalnak a filmszakma kiválóságai, pl. Keleti MárLiszt—Bartók kiállítás Salzburgban Bécs, (MTI) Salzburgban az Osztrák—Magyar Egyesület és a salzburgi Mozar- teum-Akadémda közös rendezésében ünnepélyes keretek között megnyitották a nagy érdeklődéssel fogadott Liszt- Bartók kiállítást. Megnyitották a IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítást Tegnap délben nyitották meg ünnepélyesen a IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítást és a Műcsarnok termeiben járó egyelőre csak a benyomásait összegezheti. A korszerű népi realizmus és az építészeti szigorúságú formálás Jcét véglete között felettébb változatos a kiállítás stiláris összképe. A kiérlelt, újszerű megoldások és több-kevesebb ígéretet sejtető kísérletek nagyobb része nem öncélú, hanem az élet sikszínü valóságának mennél erőteljesebb megragadását szolgálja. A változatos témájú művek közül érdemes egybevetnünk néhány munkaábrázolást: Bartha László élénk színű üzemi képe csattanóan cáfolja azt a felfogást, amely az ipari témák festői szegénységét panaszolja; Udvardy Erzsébet fényittas badacsonyi kompozíciói Cs. Kovács László: „Golyózok” e. szobra. Kádár György: „Egymillió új lakást” c. olajfestménye. (Levendulás lány, Vízöntő), Szabó Zoltán erőteljes vonalú Ipari tája, Pátzai Pál jelképes szép nőalakja (Nyár); mennyi szín, az egyéni látásnak milyen gazdag skálája egyazon cél szolgálatában. S mindkét irányban tágíthatjuk a határokat: Ék Sándor realista képei, Radó Károly antik ihletésű és mégis modem fiúszobrai, Mikus Sándor éneklő munkásokat ábrázoló hármas kompozíciója, Bemáth Aurél eleven, üde érzékletes színfoltokkal megfestett balatoni képei, vagy Vecsési Sándor magábamélye- dő Női portréja — mindmegannyi másmás hagyományt őrző műalkotás, amelyek mellett éppen a mondanivaló igenlésének azonossága miatt nem hat idegenül Szinte Gábor, Szántó Piroska, Bencze László, Martyn Ferenc, Hincz Gyula vagy a kiváló Barcsay Jenő egyéni jellegű modem stílusa. Nem volt bátorságom meg kérdezni, minek vagyok ta núja. S így még ma sem tu dom. Színes beszéd Köztudomású, hogy a parasztember nagyon élő természeti képekkel, ötletté’ furfanggal tudja fűszerezii beszédét. De olyan találó kifejezéssel, mint amit Ve- zsenyben hallottam a minap, még parasztemberek között is ritkán haU az ember. A vezsenyi kisvendéglőben három ember borozgalott. Életkorra egyikük sem a mai generációhoz tartozik már. Egyikük, egy huncutszemű, élénk ember belekezd egy történetbe. Pohártársa leinti. — Hagyjad, olyan régen volt az. Emez ingerülten: — Régen? Hát aztán. Nem is tegnap mondták már nekem: ccü, ccü, de aranyos kis baba vagy. „Egy asszony, meg a lánya“ A piacon öreg néni ballag. Mögötte fiatalasszony. A néni ruházata ódivatú, a fiatal asszonyé feltűnő elegáns. S az asszony elég hangosan beszélt. — Nem félek én a haláltól. Megszenvedtem én az életemben, A halál már nem szenvedés nekem. Inkább megváltás. Szívenütnek a szavak, s megállók, hogy egy szótagot se szalasszak el. A kopottas öreg néni elegáns kísérője észreveszi, hogy figyelem. Közelebb megy az asszonyhoz. Valamit súg neki, zavarban van, s a szemével int felém. Salamon Pál: EQY LÉPÉS 1962• május — szolidaritási hónap 15, — Nem vagyok éhes. — Valamit... — Igazán nem. Akkor iszunk. — Jó. — Pertut. — Hamisan kacsintott. Míg előszedte az üveget körülnéztem. Ócska, régi bútorok. Tisztaság. Csövázas keretben lavór, a földön kancsó. — Akkor... Kart karba öltve ittuk fenékig a keserű, rossz bort — Szervusz. — Szervusz. Szájoncsókolt, én meg vissza. Leültünk az ágy szélére. Ismét töltött. Ittunk. Odabújt hozzám. — Én ma leiszom magamat; — Miért? kérdeztem és félkézzel átöleltem a derekát. Szépen eltette a kezemet. — Ne haragudj — és szomorúan mosolygott. — Te ne haragudj. — Ugyan. Pocsék az egész. — Mi? — Nekem semmi se sikerül. Te tetszettél nekem. — És most? Töltött. Ittunk. Vállatvont. Szájoncsókolt. — Mindegy. A férfiak... — Igyunk. — Most te tölts. Töltöttem. — Nincs szerelem, csak csalás... — Tévedsz... Ö te nagyokos... — felcsapta az államat. Hosszan csókolóztunk. Kiittuk a negyedik kétde- cis pohár bort is; Csuklóit és már nem mosolygott. Megrázkódott. Vé- gigdőlt az ágyon. Sokáig hallgattunk. Nem tudom, mennyi idő telt el. Fejemet a tenyerembe hajtva ültem. Nagysokára egyenletes szu- szogásra lettem figyelmes. Odanéztem. Aludt. Keze lelógott az ágyról. Nem tudom, mi történt velem. Súlyos ütést éreztem a szivemen. Felkinlódtam magamat Néztem az élettelenül lógó kezet; Addig se voltam részeg, de akkor teljesen tiszta lett a fejem. Ezt nem. Akkor inkább semmit. így nem hagyom magam. Ezt nem. Nem s; lehet eszméletlenül... Nem szégyeltem, hogy hangosan beszélek. Meg tudtam volna ütni azt a nőt. Pedig szép és kedves. Jóval fizetett a komiszságo- mért. Mégis ütni lett volna kedvem. Azért, mert így hagyja magát. A magam ördöge feküdt előttem. Gyűlöltem azt a lecsüngő kezet, amely nemrég még simogatott. Irtóztam tőle, mert az élve is halott volt. Vettem a mankómat és amilyen csendben csak tudtam, kibotorkáltam a lakásból. A házmester úgy nézett rám, hogy a húszasból nem kértem vissza. A másik húszast a portásnak adtam. — Hát ez meg micsoda? — Semmi — keservesen kacsintottam. Azt hiszem, megrémült az arcomtól, mert csak legyintett és tovább engedett. Leültem az ágyam szélére. Hallgattam az emberek nehéz, sípoló lélegzetét. Azután felálltam. Kitomáztam magamat a két ágysor közötti folyosóra. Az ágyam végéhez támasztottam a mankóimat. Teleszívtam a tüdőmet. Léptem egyet. A. szívembe nyilait a fájdalom. Azután még egyet és még egyet. Már csak a jobblábamat tartó gép vaskengyelének koppanásait hallottam. Vége A Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága megbízásából a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rendezi meg az ötödik országos diákköri konferencia megnyitó ünnepélyét. Május 3-án délelőtt az egyetem aulájában MolJanuárban a magyar társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével szolidaritási bizottság alakult a függetlenségükért küzdő népek megsegítésére. A testület kapcsolatot teremtett az Afroázsiai . Szolidaritási Tanáccsal, annak különböző bizottságaival és az egyéb hasonló jellegű haladó nemzetközi vagy nemzeti szervezetekkel. Elhatározta, hogy ezeknek a bizottságoknak a munkáját támogatni fogja és abban esetenként részt is vesz. Ugyanakkor a magyar társadalmi szervezetekre tá- maszkodva erkölcsi, szociális és kulturális segítséget nyújt a függetlenségükért küzdő népeknek. A Magyar Szolidaritási Bizottság tevékeny ségéről szombaton tájékoztatót tartottak a Magyar Sajtó Házában. Harmati Sándor, az MSZMP nár János művelődésügyi miniszterhelyettes mond megnyitó beszédet, majd Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkára szól a fiatalokhoz. A baráti országokból is várnak vendégeket a konferenciára; Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára ismertette a magyar szolidaritási bizottság határozatát: 1962 májusában szolidaritási hónapot tartanak a függetlenségükért küzdő népek megsegítésére. A szolidaritási hónap alkalmából országszerte gyűléseket, összejöveteleket tartanak. Ugyanakkor csekkszámlát nyitottak az afrikaiázsiai országok népeinek megsegítésére szánt pénzösszegek összegyűjtésére és I, illetve 3 forintos címletekben szolidaritási bélyeget bocsátottak ki. A szolidaritási bélyeget a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a nőtanácsok, a KISZ, a Partizán Szövetség, a Vörös- kereszt tagjai és aktivistái árusítják. Az idei kiadói tervek egyik érdekes elképzelésén dolgoznak: napvilágot lát Berkovits Ilona neves művészettörténész összeállításában Magyarországi corvinák címmel a hazánkban őrzött hiteles Corvin-kódexek legszebb lapjainak fakszimile kiadása. A könyv — amely már több mint két éve készül — 48 egész oldalas, színes táblaképet és 31 szöveg közötti képet tartalmaz. bevezető j Az öregasszony felkapja a j fejét. Egyenesen irányomba ' fordul, s még hangosabban mondja: — Mér ne panaszkodjak? Hát mi örömem van nekem az életben, lányom? Végigmérem a hochelegan- ciát, s a kopott viseletét együttes megjelenésben. Es megértem a szituációt. Borzák Lajos «iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiMiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii V „A kaukázusi krétakör” a Shakespeare Színház előadásában Anglia legkiválóbb színházi együttese, a Royal Shakespeare Theatre Company mutatta be a napokban először angol nyelven Bertolt Brectr, „A kaukázusi krétakör’’ cími darabját. A kiváló német író darabja, melyet már emigrációba írt, az angol közönségm óriási sikert aratott; tanulmánya részletes leírásál adja az egyes corvináknak, bevezet, elemzi művészi stílusukat, keletkezési körülményeiket. A mű iránt külföldön is nagy az érdeklődés: a magyar nyelvű kiadással egyidejűleg németül és angolul is megjelenik a kötet, s tárgyalnak már a francia és olasz nyelvű kiadás előkészítéséről is. (MTI) Debrecenben rendezik me« az ötödik országos diákköri konferenciát A Corvin-kódexek legszebb lapjainak kiadása — magyarul, németül, angolul, olaszul és franciául
