Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-29 / 99. szám
1952. április 29. c Tervszerűbb vasúi! ssállilás! Lapunk munkatársa részt vett a MÁV budapesti Igazgatóságának sajtótájékoztatóján, melyen a vasút előtt álló szállítási feladatokról Csamangó Henrik főigazgató számolt be a magyar rádiónak, valamint a budapesti és megyei lapok munkatársainak. • Elmondotta, hogy a technika fejlődése során elsőrendű feladattá vált az utazás és szállítás gyorsabbá tétele. — Hétköznap (a budapesti igazgatóság területén) átlagosan 5700 kocsit raknak meg a szállíttatok,^vasárnap ezzel szemben csak 2500-at. A vasúti közlekedés berendezései jelentik az ország adóalapjának 20 százalékát. Nemcsak a vasút dolgozóinak, hanem az egész társadalomnak érdeke, hogy ez a hatalmas állóalap megfelelően legyen kihasználva. ■— Legfontosabb feladatunk, melyet a vállalatoknak, bányáknak és a vasutat igénybevevőknek is támogatni kell, hogy a szállítást egyenletessé tegyük. Míg hétköznap hatalmas munkát kell végeznünk, hogy a szerelvényeket rendeltetési helyére juttassuk, addig vasárnap a vonóerő nincs kihasz- nálva. . Vannak kivételek is. Ilyen az ÉM hegyeshalmi kavicsbányája is, mely vasárnap is rendszeresen berak. A vállalatok nagy problémája az éjjel-nappali rakodás megoldása. Nem tudják vagy nem akarják megszervezni a folyamatos rakodást, így inkább kocsiálláspénzt fizetnek. A kifizetett kocsiállás- pénz néha jelentős összegeket tesz ki. Például a Pest megyei Vegyiipari Művek 1962. első negyedévében 1 millió 119 ezer forint kocsiálláspénzt fizetett ki, mely kocsinként 150 forint több letkiadást jelentett. — A budapesti fűrészek szolnoki telepe szintén az első negyedévben 2403 késedelmes vasúti kocsi után 202 ezer, a Szolnoki Papírgyár 1526 kocsi után 94 ezer forint kocsiálláspénzt fizetett. — Sokkal nagyobb baj és kár származik a külföldi kocsik késedelmes kirakásából, — mondotta a főigazgató. — Nagyon sok, nehezen szerzett külföldi valutába kerül az, ha iparvágányokon idegen vasúti kocsik vesztegelnek. A Csepeli Vas- és Fémművek 285 késve kezelt külföldi vasúti kocsi után 185 svájci aranyfrankot fizetett S ha figyelembe vesszük azt, hogy ez a valuta a magyar állam pénztárából kerül kifizetés1300 forint as utcán Az építkezéseken sok használható anyagot hagynak széjjel, amelyik aztán tönkremegy, hasznavehetetlenné válik. A TITÁSZ Vállalatot terheli a felelősség ezért a kábeldobért, amelyet Szolnokon, az Űj Zagyva-híd mellett lefényképeztünk. re, akkor láthatjuk, hogy gondatlanságból, vagy rossz szervezésből egyes vállalatok milyen károkat okoznak népgazdaságunknak. A budapesti igazgatóság területén a teherszállítás igénye 6—7 százalékkal, a személyszállítás 9— 10 százalékkal növekedett. Ezután a személyszállítás kulturáltságának növeléséről beszélt. Az utazóközönség igényeinek kielégítésénél a vasút dolgozóira ma már a házigazda szerep vár. Sokat kell termi a munkafegyelem megjavításáért, mert a vasutasok részéről még sok a durva, türelmetlen utaseligazítás. Több megértést és türelmet követelünk dolgozóinktól ... De az utazóközönség öntudatán is sokat kell formálnunk. Vannak — de egyre elenyésző számban — olyanok, kik előszeretettel letörik a kapcsolókat, kiszedik az égőket. Egy szám a személykocsik rongálásáról. — A szolnoki pályaudvar tavaly 36 ezer forintot költött berendezési tárgyak pótlására Csamangó főigazgató beszélt arról is, hogy idén 33 új vonatot állít a MÁV forgalomba. Június 1-re befejeződik — 30 millió forintos költséggel — a Déli-pályaudvar korszerűsítése; A balatoni forgalom zsúfoltságának csökkentésére négy új vonatot indítanak és a szerelvényeket kocsikkal bővítik ki. A MÁV nagy súlyt helyez a „szakaszos” közlekedés beállítására. Ez azt jelenti, hogy a rövid távolságra utazókat „leszedik” a hosszabb távolságú vonatokról, 20— 40—60 kilométeres járatok indításával, — Bognár — 0 Mai lányok Egyikük sincs még húsz esztendős; Harangozó Kati — a munkacsapatvezető — rangban, korban a legidősebb: most múlt tizenkilenc éves. Utána Kun Margit, Tóth Veronika és VAradi Ma* rika következik, majd a kor szerinti felsorolást a tizenötödik májusát váló Kun Ilonka zárja. Vidám leánycsapat, pergő nyelvvel, s még gyorsabban Szorgalmasan munkálkodnak a lányok! A beszélgetés ideje alatt egyetlen percre sem hagyták abba a melegágyak gyomlál ását Újabb gazdasági épület-típusokat próbálnak ki a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinél a leglényegesebb szempont, hogy az új épületek megfeleljenek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek, hogy felépítésük és üzemeltetésük minél gazdaságosabb legyen. Gyakorlati tapasztalatok nélkül kockázatos volna egyszerre több száz újtípusú istállót építeni, ezért a Földművelésügyi Miniszterium bevezette az elo- tervezés és a kísérleti építkezések rendszerét. A kijelölt termelőszövetkezetekben az idén tíz különféle épületből készül el egy- egy „prototípus”. Ezek általában több férőhelyesek az eddigieknél. A „prototípusépületek” a nyáron elkészülnek, így üzemeltetésükről az év végéig elegendő tapasztalatot lehet szerezni. (MTI) Permetezéssel védik a gabonát A Csorbái Állami Gazdaságban 1352 holdon Dikonirttal permetezik a gabonát a gyomosodás ellen. 840 hold kukoricájukat pedig Hungazinnal óvják kapálás helyett. mozgó, fürge ujjakkal; Ott dolgoznak a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezét kertészetében. No és természetesen ott van még velük Etuka néni is — özvegy Bognár Istvánná —, aki egy cseppet sem szégyellj, sőt inkább büszke arra, hogy fiatal lány a munkacsapatvezetője, s hogy tagja lehet az ifjúsági brigádnak. Kósza hírek szerint a lányok elhatározták, nem hagyják sokáig özvegyi sorban idősebb patronusukat« Férjhez adják — akár akar. áron férjhez menni,a S ezzel már ott tartottunk, amiért én tulajdonképpen megkerestem ezeket a kedves cserkeszöllői lányokat« Milyen elképzeléseik vannak? Milyen álmokat dédelgetnek magukban ezek a mai lányok? Azt mindjárt elöljárójában leszögezték: egyikük sem vágyik elérhetetlen dolgok után. Még egy lottó főnyereményre sem számítanak; Bár — ha pénze van az embernek, az nem is rossz dolog. — Nem is tudom, mit kezdenék annyi tengersok pénzzel! — így Veronka. — Mit kezdenél? —- pörgött rá Kati. — Egész nap sétálnál, lustálkodnál... — Aztán úgy meghíznál, olyan lennél, mint egy görögdinnye ... — kacagott nagyot Ilonka. Aztán megegyeztek, hogy mégis csak jobb dolgozni. Egyrészt, mert nem unatkozik az ember, másrészt mert a munka után megvan a tisztességes kereset; Margit a múlt évben 300 munkaegységet szerzett, Ilonka — a testvére, aki csak iskola után jött dolgozni a tsz kertészetébe — 150-et; Szép summának számít ez, mivel közel 30 forintot ért egy munkaegység tavaly a Magyar—Román Barátság Tsz-ben. Vera tervei közé most egy titkolt vágy. kívánság kért előkelő helyet. Megjelent egy fiú .:. aki.:: szóval most katona . és egyáltalán nem igaz, amit a lányok mondanak, hogy haragban vannak..; az igaz, hogy ösz- szeszólalkoztak a múltkor, dehát haragról szó sincs. — Azt is mondd el, hogy már a stafirungra gyűjtesz —> pirongatták Verőnkét a többiek. — Igazán? — Áhh ... — Hát akkor mire költötlátszik rajta, hogy erről nem akar nyilatkozni. — Majd meglátom... ha gyerek lesz, akkor nem dolgozom to vább.^ Azt azonban kifejtették a lányok — kissé hangosabban is a kelleténél —, hogy a szövetkezet vezetősége nem gondoskodik kellőképpen a fiatalok szórakozási lehetőségeiről« Az igaz« hogy a KISZ helyiségben taggyűlés után lehet táncolni >— dehát a gyűléseket olyan későn tartják, hogy a lányok félnek hazajárni a sötétben« Azután a múltkor, amikor színházba vitték a szövetkezet tagjait, egyetlen kislányt sem hívtak meg erre az érdekesnek Ígérkező előadásra, — Pedig biztosan nagyon jó volt... — Azt mondják, sokat lehetett nevetni.^ S aztán csapongva. mint egy kismadár, mely hirtelen fordulattal tér más irányba — már arról panaszkodnak, hogy még egy közős kirándulásra se mehetnek sohasem. Lenne rá pénzük... és jólesne egy kis kikapcsolódás... — A strandra járunk, esténként,_ — Látta már a fürdőnket? Május elsején nyílik... ha legközelebb erre jár felénk, feltétlenül nézze meg.~ Úgy esiviteltek« csicseregtek, vidáman, nevetgélve, mint a tavasz dalos hírnökei. Vágyak, elképzelések? Válasz mindarra, amire kiváncsi volt egy újságíró? — Elmondták! Rég eltűnt a varrótű meséje, amikor a szegény lányok egy sorsjáték főnyereményétől, vagy egy gazdag házasságtól reméltek boldogulást. A mai lányok maguk valósítják meg, két kezük munkájával álmaikat. A nyugodt, vidám életet; most még csak a munkacsapattal, később egy megértő férj oldalán« Varga Viktória Foto: Csikós Ferenc jét. Valósággal repültünk végig a Puskaporos utcán, a Széchenyi úton, ki a vasút irányába, hogy bevágódjunk a menetbe. A diákság lelkes éljenzéssel fogadott bennünket. Braun tanár úr alig tudott velünk betelni. Boldogan mutatott nekünk helyet az oszlop végén. Csak amikor végignézett rajtunk, akkor hűlt el. — Fiúk! Egyetlen vörös zászló nélkül akartok felvonulni? Végszóra pattantak le az osztálytársak a hintáról. Nem telt bele öt perc, a kocsink valóságos zászlóerdő volt. Minden gyerek magasra tartott lobogóval integetett. A menet féltízkor indult és méltóságteljesen hömpöly- gött a felállított díszemelvény felé. Én büszkén fogtam a négy szürfce száját. Akármelyik parádéskocsis megirigyelhette volna a tartásomat. A táltosok feltűnő nyugalommal bírták a zajt, meg a zsongást. Alig ötven lépésre voltunk az emelvénytől. A fúvószenekar kisdobosa akkor recsegtette egy induló első hangjait. A nagydob indulatosan zuhant a nyomába, majd belevágott aZ egész zenekar. Az emelvénynél viharos taps fogadott bennünket. Vidáman integettünk a zászlók- Ical. Az emberek pedig büszkén néztefe végig — először a kényesen lépegető lovakon, majd a lelkesen éljenző Via) osztályon. — Parádésan fogunk felvonulni! — jegyeztem meg kidüllesztett mellel. — Itt van a városban Károly király négy koronázási lova, meg a hintója. Azon a parádés fogaton fogunk felvonulni. A plafonig érő hurrá volt a felelet. Még szorosabban összebújtunk, s én Bíró Jancsival felváltva tájékoztattam az osztálytársakat. Harmadnap reggel a zenés ébresztőre talpon volt az egész város. A Kósik-ház katonái tisztán, fényesre dörzsölt csizmákkal mentek a város közepére és vidáman álltak be az ünneplők sorába. Réz Tóni az elsők közt. Az V/ó) válunk gyülekezett és egyenként párologtunk át a Kósik-házba. Háborús népfelkelő egyedül vigyázott mindenre. Ijedten rázta a fejét, amikor elmondtuk neki, hogy az osztályunk a király hintáján akar felvonulni a2 ünnepi menetben. — Szó sem lehet róla, legénykék. Ezért nekem legalábbis akasztás járna. Réz Tóni a fejemet leharapná, ha kiadnám a lovakat. Jaj, dehogy is! Szó szót követett. Addig hízelegtünk az öregnek, addig könyörögtünk neki, hogy utóbb még befogni is segített. Kitárta a nagykaput, én felugrottam a bakra, az osztály alá a hintára. Ki az ülésekre, ki a sárkányára, még a hátsó tengelyen is lógtak néhányan. És megindultunk. A négy szürke büszkén rakta a lábát, prüszkölve hányta gyönyörű fe, ft a hadiárva-otthon szűkös falai közé. Nagynehezen sikerült minden osztály számára naponta két órára tantermet biztosítani. A nyugtalan idők szele az osztályok ablakain is befújt. Sok óra azzal telt el, hogy az órarendben szereplő tan. tárgy helyett Miklósi tanár úr belemelegedett az új világ lelkes dicséretébe. Azon a napon első óránk marxizmus volt. Braun So- mára már olyan kevesen emlékeznek. Okos és értelmes szavakkal kezdte el az órát és a közeledő május elseje hamarosan elragadtatott szavakra lelkesítette. — Fiúk! Holnapután ünnepeljük az első szabad május elsejét. Az egész város nagy lelkesedéssel készül az ünnepi felvonulásra. A Vörös Hadsereg katonái is részt vesznek a menetben. Az ifjúság az első sorokban. Arra kérlek benneteket, hogy minden eszközzel tegyétek széppé és felejthetetlenné ezt a nagy demonstrációt. Szünetben összebújt az egész osztály. Mindenkinek volt valami színes ötlete, aminek megvalósítását világraszóló dolognak tekintette. — Öltözzünk magyar ruhába. Szerezzünk csizmát, csizmanadrágot, meg borjúszájú inget. A kobakunkra árva- lányhajas kalapot. — Csupa vörös zászlót vigyünk. Vagyunk kezeken húszán. Egész zászlóerdő lesz, ha felvonulunk. Nyugodtan tűrtem, amíg kifogytak. Akkor aztán kivágtam a farbát. ilyen táltosok — lelkendezett Bíró Jancsi. — Egy frászt! — torkoltam le. — A pesti lóversenyen csupa ilyen ló van. Egyik szebb, mint a másik. A szálas katona félkézzel támasztotta az istálló ajtaját. Eleinte nem avatkozott bele a mi szócséplésünkbe. Amikor megsokallotta, csendesen dörmögve megszólalt. — Gyerekek! Ez olyan négy jószág, aminek nincsen párja az egész országban. Ezt én mondom nektek, Réz Tóni! Akár hiszitek, akár nem, ez a négy szürke is húzta a koronázási hintát, amikor Károlyt koronázták. Azóta Gödöllőn tartották őket arra, ha a családból valakinek kedve szottyan egy kis sétakocsikázásra. Hüt persze, az üzlet megbukott. Ebek harmincadjára került a nagy parádé. Éppen Gödöllőn voltunk két héttel ezelőtt. Nem sokat teketóriáztam. Befogtam ezt a négy fehéret és úgy, ahogyan látjátok, elviszem Szolnokra a parancsnokomnak. Közben szeretettel símo^ gáttá a lovak nyakát. A szeretetnek az volt a legteteje, hogy egy lapát kristály- cukort. szórt szét a négy állat leözött. Az egész délelőttöt ott tén- feregtük el a katonák között s az otthoni ebédre csak finnyásan néztünk. A katonák alaposan jóltariottak bennünket babgulyással. Kedvetlenül mentünk délután iskolába. A gimnáziumot igénybe vették katonai célra. Mi pedig átszorultunk akár nem! Sőt mi több, a lakodalomra ők veszik meg a birkát a keresetükből. Sikerül-e a kósza szél szárnyára kelt vállalásukat teljesíteni; Nem tudni! Annyi azonban bizonyos, hogy ők maguk nem igyekeznek még a férjhezmenéssel. Az 6 nótájuk az a sláger, amit hirtelenjében Váradi Marika énekelt el: t-* Én nem akarok minden te a keresetét? Ruhákra? Sértődötten néz rám, mintha szólna: nem olyan köny- nyelmű ő! — Hat hízónak valót vettem a zárszámadáskor — mondja. — Azokat meghizlalom, eladom, aztán azok árából veszek majd kelengyét. — És ha férjhez megy, továbbra is dolgozik majd a szövetkezetben? Nem is tudom s
