Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-28 / 98. szám
1962. április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kisújszállás főutcáján jelentős költséggel tatarozzák azt az iskolát, amelyben egykor Arany János tanított. Tatarozás után a főutca díszévé válik az öreg iskolaépület Az öreg kertész C' Éghajlattani kiállításra készül a tisza föld vári múzeum A tiszaföldvári, tiszazugi földrajzi múzeum, sok éves, csendes, tudományos adatgyűjtő munkájának egy részét szeretnénk a közeljövőben bemutatni egy éghajlattani kiállítás keretében. Sok tízezer tiszazugi meteorológiai adatot gyűjtöttünk össze, s ezek egy része szolgált alapul a különféle számításokhoz, amelyeket térképes, grafikonos, számtáblás formában dolgoztunk fel. Az adatolcat tiszazugi pedagógusok, agronómusok, postamesterek, lelkészek és diákok gyűjtéséből állítottuk és rendeztük a múzeum gazdag adattárában. Ma már például rendelkezünk olyan táblázatokkal, amelyek hosszabb időtávlatban segítenek a mezőgazdasági tervezésben. Kialakult, hogy az év egyes hónapjaiban hány száraz napra számíthatunk és hány olyan esős napra, amely akadályozza a mezőgazdasági munkát. A téglagyárak agyagbányáiban az 1 milliméter feletti csapa- dékú napok zavarják az agyag kitermelését. Ez az összefüggés pontosan lemérhető az erősen csapadékos évek kisebb nyerstégla-gyártásán is. Ezt a táblázatot a tiszaföldvári gimnázium egyik diákja állította össze és végezte az átlagszámításokat is. A tiszazugi meteorológiai adatok feldolgozását összefüggésbe hozzuk az országos adatokkal. A bőséges kiállítási anyagot időjárási fényképnagyítások, cikkek és könyvek egészítik ki. Felelevenítünk elfeledett, ma már alig használatos mü- trágyázásí eljárást, amelynél a földekre szórt anyag egyben hőgyűjtő szerepet is játszik. Kiállításunk sikere és múzeumunk adattári gazdagodása érdekében felkérjük a Szolnok megyei Néplap olvasóit, hogy amennyiben birtokukban van meteorológiai, vagy időjárási adat, fénykép, cikk, leírás, kézirat, régi feljegyzés, stb. — juttassák el múzeumunknak Tiszaföldvárra. Dr. Varga Lajos múzeumvezető 1910-ben tanulta a kertészkedést. Persze akkor még nem szólították bácsinak, csak úgy: Jani gyerek. Pedig nem is volt már olyan „gyerek.” Nem szívesen emlékezik tanonckorára. Rengeteget dolgozott, öreg Fülöp, a kertész nem is tartott több inast mellette. Erős legény volt, bírta a munkát, meg aztán nem is válogatott benne. Nyáridőben a hajnallal ébredt, piac-napon pedig még korábban. Napkeltére már megszedte az árut, kocsira rakta, aztán indulás a városba eladni. Déltájban ment visszafelé, s vitte a bort a gazdának. Inni jól tudott az, de e szokását felesége („a gazdasszony”) nem becsülte egy makulát sem. S valahányszor észrevette, hogy a kölyök (mármint Jani) bort hozott, — megpofozta. Ha nem hozott, a gazdától kapott. Két évet azért kihúzott nagy keservesen, azután otthagyta az öreg Fülöpöt. Hátat fordított a kertészetnek, meg a falunak is, elment Pestre gyárba dolgozni. Húsz éves korában megnősült először, ötvenben másodszor. Azóta jónéhány év eltelt, a világ is megváltozott. 1950- ben megalakult Kisújszálláson az Ady Tsz. Belépett azon nyomban. És kertész lett újra, véglegesen, most is az, 70 éves korában. Paradicsomot, dinnyét termeszt, gyümölcsfákat metsz, oltogat, permetez, mikor éppen melyiket. Persze nem egyedül, segítenek még vagy húszán. Szeretik mind az öreget kifogyhatatlan jókedvéért legalább annyira, mint szakmai tudásáért. Mert azt nem lehet elhallgatni, hogy kertészetükben Jani bácsi a vidámság melegágya, télen- nyáron tele van a jobbnál jobb történetekkel, ö meg szívesen mesél, örül ha hallgatják, ha kacagnak, jóked- vüek, mert úgy jobban megy a munka. Gondolja, — ha ereje bírja — eldolgozgat köztük még vagy tíz esztendőt — ez a kívánsága. Teljesüljön T. Nagy János bácsi! Fehér Mária Salamon Pál: EQY LÉPÉS 14, — Csak úgy, nem való maga irodába. Elakadt a lélegzetem. — Na mit néz, hát nem (s... — Igen; Most jutott eszembe: róla nem is kérdeztem. — Maga hogyan került Ide? — Semmi különös. — Mégis? — Nem érdekes. — Ja, bocsánat... — Szóval főnök lesz... az se rossz. Csak azután megismerjen... — Ugyan — ordítani lett volna kedvem. — Nem fáradt? — Á, dehogy... Rámnevetett és megszorította a mankót markoló kezemet; — Kár, hogy csak most találkoztunk. Én holnap kimegyek innen — szomorúan nézett. — Megy vissza? — Hová? Én itt lakom a városban; — Igen? — Hát... A Csemegében dolgozom. — Értem. Szótlanul mentünk egymás mellett; — Mennem kell, maga is kifáradhatott — Igen... Á dehogyis... — Akkor... gyógyuljon meg... — félrehajtotta a fejét. Szép volt és bizalmasan nézett rám, mintha nagyon sokat tudnánk egymásról. Elindult — Viszontlátásra — mondtam. Megállt. — Igazán viszont akar látni? — Igen... Szeretném. Tudja, melyik a takarékház — Tudom — válaszoltam, pedig sejtelmem se volt, melyik az. — Nahát. Első emelet kettő. Hat után otthon vagyok. Jó vacsorát főzök magának. Messziről szólt vissza. — Hármat csengessen. * Másnap hajnal három felé. aludtam el. Nehéz napok következtek. Másképpen is lehet élni. Fogok is. Kellek én a nőknek. Az a fontos. Nincs nekem olyan nagy bajom. Valóban kellek neki vagy csak vissza akarja adni a kölcsönt? Persze.. . csakis... Mi kellene rajtam? Ha csak a mankóim nem. Vagy talán mégis? Ha kellek neki, akkor nincs baj, akkor másnak is jó lennék... Csak éppen a bányába nem kellek. Olyan mással is megesik. Ahhoz egy kis tüdőbaj is elég..., Verának nem örültem úgy mint eddig. Pedig ő jött kitartóan. Hozta a rengeteg ennivalót és napról-napra jó híreket. A szakszervezeti bizottságon azt mondták, hogy az új házakban lakást kapunk. Hallgattam a kedves szavát és türelmetlenül vála- szolgattam. — Mi van veled kedves? Kérdezte aggódva. — Semmi.« — Ugyan.... — Látom én..« — Hagyjál... Vera arcán megmerevedett a szép, szelíd mosoly. — Drágám... na... fáj valami? — Nem... — Akkor? Ránéztem és nem láttam az arcát. — Semmi... semmi... csak elegem van a csivitelésed- ből... Elakadt a lélegzete. — Te... —- Mindent elintéztek... még a bőrömet is kicserzitek, hogy legyen lábtörlő az új lakás elé... Már hangosan beszéltem. Vera rémülten felállt. — A lakás... a lábamért... És még mindent meg is kell köszönni— mert mindenki szeret... Vera körülnézett a kórteremben, hová meneküljön. — Csak éppen öt perce Hogyan lehel a földbe - lyukai fúrni ? Az első negyedévben 11 ezer méterrel maradt le az Alföldi Kőolaj fúrási Üzem Nem volt szándékunkban nehéz feladat elé állítani Mezősi Józsefet, az Alföldi Kó- olajfúrási Üzem igazgatóját. Mégis a gond felhője árnyékolta be homlokát, mikor a fúrási méterterv felől érdeklődtünk. A válasz egy mély sóhajjal kezdődött, melyben minden benne volt A lemaradás oka : rossz az anyag- ellátás — Tizenegyezer méterrel fúrtunk kevesebbet a tervezettnél — mondta. — Ezt nem lehet mással indokolni, csak a fúró, motor és gépalkatrész hiánnyal. A lemaradás miatt, bár mi nem tehetünk róla, mégis szégyelljük magunkat. Aztán valamivel jobb kedvvel folytatja. — Annak örülünk, hogy nem az emberek hibájából adódik ez a 11 ezer méter. — Ha rajtuk múlik, talán túl-is teljesítették volna? — Biztosan. Sőt azt is megmondom, hogy mennyivel. Most készültek el az éves versenyvállalások. Nagygyűlést tartottunk, melyen a vállalat vezetői, a főművezetők, művezetők, brigádvezetők vettek részt. A művezetők elmondották, hogy embereik 25—30 százalékkal tudnának többet termelni, ha ... — pótalkatrészek hiánya és tartós géphibásodás miatt nem kellene rövidebb-hosz- szabb időre leállni. — Lelkesedéssel nem lehet a földbe lyukat fúrni — veszi át a szót Győri elvtárs. — Fúróbei-endezésből és a legjobban. fogj-ó alkatrészekből nincs raktárkészletünk. A tavalyi tervet pedig 28 százalékkal emelték. Mint mondottuk, rajtunk és dolgozóinkon nem múlik előirányzatunk teljesítése, — Talán a beruházásokra fordított összegből telik új gépek beszerzésére is — próbáljuk vigasztalni őket. 38 millió forint berendezésekre, gépekre — Külföldről 30 millió fo- rontért vásárolunk gépi felszereléseket Ezek közül is nincs senkinek, hogy belémnézzen... Vera sírva futott ki a teremből. Mindenki engem nézett. — Korán kezditek szólt át Józsa Sándor, most nem tréfából. Hátat fordítottam neki. Megint besötétedett Mindig féltem a kórházi sötéttől. De akkor este inkább magamtól tartottam. Torkon szorított a ragadós sötétség. Az ágy alá nyúltam. A demi- zson vidáman kotyogott. A klinika órája tétova, gyáva hangon ütötte a tízet. Az alattomos, gyenge kalimpálás sokáig egyre hangosabban zúgott az agyamban. Lecsúsztam az ágyról. Nagy keservesen felhúztam a nadrágomat a pizsamára. A portásfülke világos volt, de az öreg kiment valahová. Szerencsémre a kapu előtti taxiállomáson két kocsi is állt. — Parancsol? — A Takarékházba. Nem tudtam beszállni a kocsiba. — Mi lesz? — Segítsen... nem kívánom ingyen... — Ó kérem... Erzsi nagyot nézett. — Azt hittem, soha nem jön... — Miért ne?... Hosszú konyhán és sötét fürdőszobán keresztül vezetett a szobájába. — Jaj, most mit adjak enni? Már minden zárva... (Folytatjuk) 1 kiemelkedik az a három fúrómotor, melynek értéke 4 millió 200 000 forint. Fúróberendezésekre és tartalék gépegységek pótlására- 2 millió 600 000 forintot költünk. Jelentős beruházás még a 15 fúróturbina, 4,5 millió, és egy román fúróberendezés, közel 6 millió fórint értékben. — Mennyiben különbözik a román fúróberendezés a régi, hagyományos fúrótoronytól és mi az előnye? — Ez a fúrótorony A-betű alakú. A régiekkel szemben az az előnye, hogy a földön összeszerelhető és csigasorral felállítható. A munkapadon nagyobb a hasznos munkaterület Átköltözésnél gyorsabban mozgatható. — Történt-e valamilyen intézkedés a hosszabb élettartamú nitrált hengerperselyek gyártására? — kérdeztük, mert nagy problémája ez aa üzemnek. — Rövidesen, jobban mond. va az utolsó negyedévben a Eudapesti Kőolajipari Gépgyár üzembe helyez egy nit- ráló berendezést — tájékoztat bennünket Mezősi József aztán még hozzátette: —Üzemünk jelenlegi lemaradásával a népgazdaságban nem okoz komplikációt. Ez inkább szépséghiba számunkra. Olajban és kész, feltárt kutakban van olyan tartalék, ami biztosítja az ipar szükségleteit. B. J. SZAKTANÁCSOK A zöldtakarmány ellátásról A zöldtakarmány a kérődző állatok legtermészetesebb tápláléka. Etetését nagy biológiai értéke miatt célszerű tavasszal minél korábban kezdeni és késő őszig folytatni. A zöldtakarmánynak a kérődzők mellett jelentős szerep jut a sertés és baromfitenyésztésben is. A karcagi Lenin Termelő- szövetkezetben mi a következőképpen biztosítjuk a folyamatos zöldtakarmányellá- tást. Sorrendben első a rozsos- szöszösbükköny, ez adja az első zöldtakarmányt. Normális időjárás mellett már április végén etetjük; Ennek a keveréknek a hátránya, hogy a rozs hamar vénül, szála rostosodik, ezért az állatok ilyenkor már nem eszik szívesen. Ezért csak akkora területen termeljük, mely 10—12 napig elegendő az állománynak; Időrendi sorrendben az árpás és búzás pannonbükköny következik. Ez a keveréktakarmány ízletesebb, nehezebben vénül, etetését május 10—15 között kezdhetjük meg. Körülbelül három— négy hétig etethetjük, vagyis június 5-ig. A búzás pannonbükkönyből jó minőségű szi- lázst készíthetünk. Ezért a vetésterületet úgy határozzuk meg, hogy a termésből négy—hat hétre elegendő szilázsra fussa. Erre a takarmánykeverékből készített szilázsra aszályos esztendőkben van szükség, mivel tudvalevő, hogy július vége és augusztus eleje zöldtakarmány szempontjából a legszegényebb időszak. A búzás pannonbükköny után napraforgós borsót, illetve zabot, bükkönyt etetünk. Ebben az időszakban takarmányozhatjuk (zölden) az új telepítésű lucernán termesztett borsót is. E takarmánykeverék után következik a borsós, illetve szójás csalamádé, majd tisztán vetett kukoricacsalamádé. Ezzel nálunk a fővetésű zöldtakarmányok felsorolását be is fejezzük.Az őszi takarmánykeverék után másodnövénynek öntözhető területen szójás csala- mádét, illetve szójás silókukoricát termelünk. Azokon a területeken, ahol nem tudjuk biztosítani a csapadékpótlást, ott borsós napraforgót, vagy napraforgót kukoricával termesztünk. A felsorolt egynyaras szálastakarmányok mellett kiegészítésképpen mindig annyi zöldlucernát etetünk, amennyi az egyes állatcsoportok optimális keményítő és fehérje érték szükségletét kielégíti. Sertésekkel és baromfiakkal csak lucernát etetünk zölden. Anyakocánként napi 3—4 kilogrammot adunk. Sertésekkel mindig fiatal, zsenge lucernát etetünk. Előbb szálasán, később a lucerna vénülése miatt szecskázva, vagy zúzva moslék közé keverve. A felsorolt egynyaras zöldtakarmányokkal nagy mennyiségű lucernát takarítunk meg a téli félévre, amikor a lucernaszéna és kukorica szilázs- zsal jó minőségű és arányú tömegtakarmányt állíthatunk össze. Mohácsi Imre főagronómus, Karcag, Lenin Tsz Szarvasmarha védelem Nebraskában Nebraskában a találékony rendőrség eredeti ötlettel próbálja megvédeni az állam nagy szarvasmarhaállományát az elővigyázatlan és kíméletlen autóvezetőktől. Az állatokat veszélyeztető átkelési pontokon figyelmeztető táblákat helyeztek el ezzel a felírással: „Autósok, vigyázzatok, a szarvasmarhaállományunkra! Azok az állatok, amelyeket ma megkíméltek, jövőre talán ízletes bifsztek formájában örömötökre szolgálnak.” I. osztályú égetett mész kapható a debreceni Vörösmarty Termelőszövetkezet mészégetőjében — bármilyen mennyiségben. Égetett mész á 82.— Ft, — oltott mész á 34.— Ft telepünkön. MEGRENDELÉSÜKET Vörösmarty Tsz mészégetőjébe, Bellegelő 1103 sz-ra kérjük.-4i é&t ...csodálatos dolog! Az Öraé is megérdemli, iJW W&Q&bß'-
