Szolnok Megyei Néplap, 1962. április (13. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

1962. április 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O Kisújszálláson ... Csendben alakult, de an­nál nagyobb és hasznosabb munkát végez á Hazafias Népfront bizottság műszaki aktivacsoportja: Mérnökök, technikusok, erdészek, ker­tészek, számszerint tízen összefogtak, hogy segítsék a város fejlődését; Megvitatták és hasznos ta­nácsokkal segítették a város­fejlesztési terv végrehajtását. A csoport egyik tagja, Bara­bás Rudolf, társadalmi mun­kában tervezte a gimnázium új politechnikai oktató ter­mének kivitelezési tervét. Hamar József, a csónakázó tó tervrajzát készítette el. A csoportvezetőjének. Molnár Imre, mérnöknek irányításá­val a város egyes útvonalai­nak bővítési tervét alkotta meg. Most készül a város egyes települési helyeinek közmű- vesítési terve. Közreműködik a lelkes kis gárda a felújí­tandó járdák műszaki kitűzé­sénél ÍS; A népfront egyébként a város művelődéséhez is hoz­zá kíván járulni. A közeljö­vőben alkui meg a néprajzi akciócsoport, amelynek leg­főbb feladata a gimnázium­ban összegyűjtött tájjellegű néprajzi és kultúrtörténeti anyag feldolgozása és múze­ummá fejlesztése. Újjászületik egy öreg épü­let Kisújszálláson. A Búza­kalász Tsz vezetősége érzi annak fontosságát, hogy az ifjúság számára kultúrált szórakozó és pihenőhelyet biztosítson. Éppen ezért negyvenezer forintos költség­gel újítja fel egyik épületét, amelyben a párt és KISZ iroda is helyet kap. Modem, világos bevonatú kényelmes székek, műanyag- padló, újonnan kifestett és Renovált színházterem, amely a táncesték színhelye is egy­úttal, kultúrált vendéglátást biztosító büfé, vadonatúj fe­dett tekepálya, ezek az új klub jellegzetességei. A szö­vetkezet építőbrigádja szor­galmasan dolgozik, hogy má­jus elsején ünnepi avatást rendezhessenek; A szövetkezet egyébként is példamutatóan kezeli a kul­túra ügyét. A vezetőség és a tagság áldozatkészségéből tartották fenn a Sallai tele­pen a jólsikerült felnőtt aka­démiát. Mozit rendeztek be, április 29-én pedig kirándul­ni viszik az akadémia hallga­tóit Egerbe és Szilvásvárad­ra. A költségek egyharmadát a tsz, egyharmadát a város, a fennmaradó összeget a ta­gok fedezik. 3 Jól bevált a kétműszakos élelmiszerbolt. A 17-es ön- kiszolgáló. ahogy általában ismerik Kisújon, reggel hét­től este nyolcig egyhuzam­ban üzemben van. Előzékeny, gyors kiszolgálás teszi ked- veltté az árudát, amely 106,7 százalékra teljesíti meglehe­tősen feszített tervét. Az egyetlen panasz, szűk a bolt és különösen kicsi a raktár. Ezen a jelenlegi helyen nem lehet segíteni. Úgy gondol­juk, Kisújszálláson is elkel­ne egy modern üzletház. Az se baj, ha kevesebb ideig épül, mint a karcagi... Most tárgyalta a városi ta­nács az 1961—62-es ismeret­terjesztési évad eredményeit, hiányosságait; Az idei évad a megállapítás szerint sokkal jobban sikerült, mint eddig bármikor. A két évvel ezelőt­ti statisztika 98 előadást, 4803 hallgatót mutatott ki, az idei 146 előadáson több mint kilencezren vettek részt. A harmincegy tagból álló TIT csoport 110 előadást tartott. Legjobban sikerült a Sallai telepen tartott akadémia so­rozat. Huszonnyolc előadást hallgattak végig a résztve­vők. az állandó hallgatóknak ötvenkét bizonyítványt osz­tottak ki. A hallgatók nyolc­van százaléka tsz tag volt. Az előadások minősége is javult. 82 százalékán volt szemléltetés, film, kiállítás, magnetofonra vett versek, hanglemez, stb. Hiányosságként állapította meg a beszámoló jelentés, hogy a fentemlített tsz aka­démia kivételével alig volt olyan rendezvénye az isme­retterjesztésnek, amely ki­mondottan a parasztságnak szólt volna. A jövő évi ter­vezésnél messzemenően fi­gyelembe veszik ezt a ta­pasztalatot ÍS; — ht — Levelezőnk Ha szombaton péntek van? Akkor vasárnap?? — Nem értem az egészet. Szolnok megye több helyiségének hírlapárusánál, így Kis­újszálláson, a vasúti utasel­látó standján például nagyon gyakori eset, hogy szombaton este pénteki Néplapot lehet kapni, mig vasárnap délután nem hogy szombati, de „még” vasárnapi példány­szám se kapható, mert ak­korra már elfogy minden na­pilap. A sok évi hírlap szükséglet tapasztalatai alapján, ará­nyosabb újság elosztással könnyen meg lehetne oldani a helységek tényleges hírlap ellátását, de úgy, hogy az új­ságolvasónak ne legyen pén­tek szombat este. • A füleki pusztai vonatmeg­állóhely portáján van egy, amolyan nótabeli kiskút, ke­rekes kút; A kút káváján zománcfelíratú tábla hirdeti: „Ivóvíz — csak megszokás­ból;!. Vajon az egész­ségügy illetékese csak úgy „megszokásból” engedélyezi jegyezte fel az ilyen utasokkal incselke­dő feliratot? • Ellesett párbeszéd a szan- daszöllősi „parkok alatt” kint a futballpályán: öregem ez nem igazság! Lejt a pálya!:;; Hát aztán? Egyik félidőben nekik lejt, a másikban meg nekünk..i • Szajolban. az általános is­kola tanulói a közelmúltban nagy sikerrel mutatták be a Többsincs királyfi című me­sejátékot. Vajon Szajolban több sincs, csak az általános iskolások kultúrcsoportja? * Fegyvernek következik! — jelentette be hangosan a kö­vetkező állomást, a debrece­ni gyorsvonat kalauza. De mert tréfáskedvében lehetett, — így ismételte meg a hely­ség nevét: — Fegyvernek, ne szállj le mert megvernek!. i. Aggódnom kell! A tavaszi napsütésben csak nem bur- jánzanak újra a huligán pa­lánták? Simon Imre levelező Salamon Pál: EQY LÉPÉS 13, — Megint elmúlt egy hét. Kétszer is megpróbáltam talpraállni. Ha lépésre moz­dítottam a jobb lábamat, olyan fájdalmat éreztem, mintha kést forgatnának az agyamban. Nem is sokat gyötörtem magamat. Majd küldenek értem kocsit — gondoltam. Úgy járok majd be az irodába, mig megszo­kom a mankót; Egyik délelőtt ismerős füttyjelet hallottam a kert­ből. Megdobbant a szívem. Más is ismeri gyermekko­runknak ezt a jelét? Azután háromszor megismétlődött. Mindent feledve lekászolód- fam az ágyról. Az ablakhoz ugráltam. Az öcsém állt lent. — Szevasz.;. Péter, ne menj oda ... Jó lent..: Vá­runk; — Igen... — Hallod? — Hallom. — No? Mit mondjak? — Hát... nem mozog a lá­bam ; . 3 — Akard ... mozog majd. — Nem tudom .;. — Együtt dolgozunk majd ... először csak úgy teszel- veszel ..: — Igen. — Érted. Sietek, úgy kap­tam el egy kocsit, ami ide jött. Indul vissza; Éjszakás vagyok. — Szevasz. — Szevasz; Vera délután titokzatosan mosolygott és a táskájából előhúzott egy borítékot. A borítékban az osztályvezetői kinevezésem, augusztus else­jei dátummal; Még a legnagyobb fájdal­mak idején is sokkal többet tudtam beszélni Verával, mint akkor délután, ö be­szélt, beszélt, én meg másra gondolva bólogattam. Mikor Vera elment, jó gyorsan megittam egy üveg badacsonyit. Egyáltalán nem könnyített rajtam, csak még szomorúbb lettem. Megérez- tem, hogy éjjeliszekrénye­men a kinevezéssel befejező­dött valami és egészen más kezdődik az én életemben. Furcsán, idegenül maradtam magammal. Kivülről láttam magamat, amint egy szépen berendezett szobában ülök, hallgatom valaki panaszát és bólogatok. Megittam még féllitert. Este hat óra lehetett. A nap­nak még ereje volt. Úgy éreztem, a hőségtől szétrob­ban a fejem. Felvettem a kö­penyemet és két mankómra támaszkodva lementem a kli­nikakertbe. Útközben eszem­be jutott: a tanár úr bizo­nyára nem is gondolta ko­molyan, hogy én ismét meg­tanuljak járni; Neki tudni kell, hogy milyen iszonyú fájdalmat okoz, ha kicsit is ránehezedek a jobb lábamra és mozdítani próbálom. Az lehetetlen. Nem mondta ő azt komolyan; Végigkopogtam a klinika­város széles főutcáján lefelé a konyhák és a kazánházak irányába. Majd letértem egy mellékösvényre, amelyet pi­rosra mázolt padok szegé­lyeztek. Az utolsó pádon egy nő ült és a térdére fektetett könyvből olvasott. Már csak két-három lépés­re lehettem tőle, amikor fel­emelte a fejét és rámnézett. Erzsi volt. az én egykori ózdi táncpartnerem, akinek annyira tetszettem. Megörültem. — Jónapot Péter — kö­szönt előre és huncutul mo­solygott. Olyan közvetlen-bi- zalmasan, mintha tegnap este váltunk volna el. — Jónapot Erzsiké; — Akaratlanul kihúztam ma­gamat. — Hát magát mi lelte? — Egy kicsit összetörött a lábam. — Istenem... hogyan csi­nálta? — Rámondott a szénfal. — Hát miért nem vigyá­zott? Erre nem tudtam mit mondani. — De most már jobban van? Csendes beszélgetés musicalről, Mikszáthról, / meg egy pipogya kishiyatalnokról Interjú Pás Sándorral a Manzari komédia rendezőjével — Először talán a műfajt próbáljuk meg egy kicsit he­lyére tenni, mert a musical meghatározása körül a leg­nagyobb bizonytalanság ural­kodik. Nyugaton mindenfajta zenés darabot így hívnak. Nálunk más értékelése ala­kult ki. Különösen a Petőfi Színház műveli nálunk ezt a műfajt nagy lelkesedéssel és szeretettel, de az az érzésem, némileg egyoldalúan, mert a túlzott igényesség, a sokszor nehezen érthető szimbólu­mok, mintha kicsit kikapcsol­nák a közönséget; Ügy lehet­ne ezt megfogalmazni, Kol- dúsopare = musical. A Kol- dúsopera valóban klasszikus értelemben vett musical, de más műfaj, más törekvés is elképzelhető ebben a kategó­riában; így kezdődött beszélgeté­sünk Pás Sándorral, a Szig­ligeti Színház fiatal rendező­jével. Nehéz feladat megoldá­sára vállalkozott, egy, a szín- lapon zenés komédiának jel­zett olasz színdarabot állít színpadra, amely vígjáték, de nagyon komoly mondanivaló­ja van, zenés darab, de a zenéje sem igénytelen. — A vígjátékokat, operet­teket általában az jellemzi, hogy rendkívül sekélyesek, mondanivalójuk banális, tar­talmukat egy-egy frázisban is ki lehet fejezni. Ez alól még az olyan jó szövegkönyvű operettek sem kivételek, mint például a Koldúsdiák. Ez a Manzari-vígjáték viszont azt bizonyítja be, hogy okos, és fontos dolgokat is el lehet mondani a vígjáték nyelvén. És az igényes zene is lehet dallamos, közérthető, nem kell okvetlenül zenei sziru­pot adni. — Hallhatnánk valami kö­zelebbit a ma bemutatásra kerülő darabról? — A Pénzt vagy életet cí­mű zenés komédia érint egy sor lényeges társadalmi kér­dést. Ugyanakkor egyáltalán nem nevezhetjük vitriolos- nak, inkább olyan anekdótá- zó jellege van, mint Mik­száth társadalomkritikájáinak. Az alapötlet kitűnő. Egy el­nyomott kishivatalnok, akit családja és a társadalom is félretol, egy véletlen folytán megkapja saját halotti bi­zonyítványát. Jogilag tehát halott, nem felelős semmiért. Ettől megváltozik, ráncba- szedi családját, váltót ír alá, két polgármestert is az ujja köré csavar, aztán elmegy szerencsét próbálni egy na­Lónyegében a szituációkat élezi ki; Kilenc zeneszám kö­zül három olyan van, amely a brechti musical szabályai szerint kívülről, szituációk­tól és jellemektől függetlenül a szerző véleményét mondja el. A többi a szituációkhoz, a darabban kibontakozó jelle­mekhez kötődik; Kedves, ér­dekes, könnyű zene, külön­ben ezt majd' meghallja a közönség. — Befejezésül a rendező munkájáról szeretnénk vala­mit hallani. — Elgondolásom szerint sokkal határozottabbá kell tenni a mondanivalót Ezt Manzari nem tehette meg saját hazájában, de ami a műben „benne van”, az ki­bontható, világossá, határo­zott körvonalúvá tehető. Volt a darabnak egy dramaturgiai gyengéje, a kishivatalnok fér j és a feleség kapcsolatának tisztázatlansága. Ezt igyekez­tem kiküszöbölni két szám beiktatásával, a jellemek ha­tározott megrajzolásával. Zenés komédia, eredeti be­mutató, merész kezdeménye­zés. Vidámság, kedvesség, némi szatíra — egyszóval a siker kellékei biztosítva van­gyobb városba, hogy kipró­bálja üzleti képességeit — Zenéje? — A zene igen érdekes. nak. Érdeklődéssel várjuk a bemutatót: hogyan váltotta valóra elképzeléseit a fiatal rendező, — hernádi — Egészségügyi Tanácsok A közös fürdők betegsége: A LÁBGOMBÁSODÁS Francia ékszerek ezeréves története A Louvre néhány termében május 3—június 3 között ki­állítást rendeznek „a francia ékszeripar tíz évszázada” címmel. A kiállításon a fran­cia koronaékszerek legszebb darabjait mutatják be Nagy Károlytól egészen napjain­kig. A csodálatos drágaköve­ken, szépművű ékszereken kí­vül dokumentumokkal és ké­pekkel illusztrálják az ék­szeripar fejlődését a közép­kort fogva és bemutatják az ékkövek feldolgozásának kü­lönböző módozatait is. (A ,,Tat”-ból) — Igen. — Emlékszik, hogy elinté­zett engem akkor Özdon? — tréfásan megfenyegetett. — Hát... — Ügy összeharapta a szá­mat — elkomorodott — de már nem haragszom — nyugtatott meg és ismét mo­solygott. Ahogy most néztem, nem érthettem, miért volt nekem olyan idegen ez a kedves lány. Kissé megváltozott. Az örökké változó kifejezésű, ferdevágású szeme körül né­hány alig észrevehető szarka­láb incselkedett az arca min­den mozdulására. Valame­lyest lefogyott, megsópadt. Vállig érő dús, kékesfekete haja talán még szebb volt, mint azelőtt. Persze az éles nappali fény nem jó az ilyen vizsgálódásra. Egyszerre nagy kedvem támadt, hogy elmondjam minden bajomat. — Üljön már le. Különben magának most nehéz leülni. Sétáljunk, összefogta pon­gyoláját és felállt. — Meséljen már valamit. ! Ahogy ezt kimondta, vala­hogy nehezebb lett szólnom. — Képzelje, osztályvezető lettem — mondtam maga­mon gúnyolódva. Erzsi megnézett. — Mi a csuda? — Ilyen beteg verébbel, mint én, csak magasztosát lehet cselekedni. — Kár. Megálltam. Mankóimra dőlve előrehajoltam. — Kár? Miért? (Folytatjuk) A lábgombásodás fertőzés következménye. Okozóját jól ismerjük: a lábgombásodást csak erős nagyítással látha­tó, az emberi bőrön élősködő különleges gombák hozzák létre, Ezek a bőr szaruanya­gából táplálkoznak, de sza­porodásukhoz még nedves­ségre és mérsékelt melegre is szükségük van. A lábuj­jak— főképp a szorosan ösz- szefekvő lábujjak közt ezek az életfeltételek adva van­nak, itt az is kedvez a gom­bák szaporodásának, hogy az ujjak közt fény sem éri a bőrt. A KÍNZÓ VISZKETÉS Ä gombás lábfertőzés nem csupán az ujjak közti kínzó viszketés miatt kellemetlen, hanem veszélyessé is válhat súlyos szövődményei miatt. Fájdalmas berepedések, a talpakon, tenyereken hirte­len fellépő viszkető hólya­gok, a vakarás nyomán láz­zal, hidegrázással kezdődő orbánc követheti az eleinte csak az ujjak között enyhe hámlást okozó gombásodást. A fertőzés a körmökre is ráterjedhet és elemeli, meg­vastagítja, deformálja azo­kat. A gombás góc még eset­leg makacs, hosszantartó ek- zéma okozója is lehet. A gombás lábfertőzés ke­A lábujjak közé a gomba könnyen eljut. Elég csak me­zítláb néhány lépést tenni a fürdőben vagy a strandon és a gombával fertőzött gyé­kényszőnyegekről, farácsok­ról, deszkázatról máris a betegség megindulásához bő­ven elégséges fertőzőanyag jut a láb bőrére. A fürdők berendezésein* a nyirkos-pá­rás környezetben ugyanis színtenyészetben hemzsegnek a gombák, ha gombás lábú egyén befertőzte és nincse­nek rendszeresen tisztán- tartva. ÖL — AZ ORBÁNCIG zelésére számos hatásos gyógyszerünk van, ezek kö­zül a bőrgyógyász az adott esetben leghatásosabbat ren­deli. Gondos kezeléssel már rövid idő alatt csökkennek a kellemetlen tünetek és a be­tegség meggyógyul. Gyak­ran azonban a gyógyulás nem végleges, a betegség ki­újulhat. Ennek — tapasztalat szerint — legtöbbször újra- fertőzés az oka. Visszafertő­ződhet a gyógyult bőr a kö­zös fürdőben, közös zuha­nyozóban, a fertőzött papucs, harisnya, vagy sportolóknál a futó-, birkózó-, vívócipő miatt. HOGYAN FERTŐTLENÍTSÜK A FERTŐZÖTT CIPŐT? Nem elégséges tehát a ke­zelés, a baj ismétlődése el­len megelőzéssel kell véde­kezni. A betegség idején vi­selt holmit kifőzéssel, vasa­lással kell fertőtleníteni. A lábbeliben lévő gombákat formalingőzzel lehet elpusz­títani: vattacsomót 15—20 csepp formáimnál itatunk át, elhelyezzük a cipőbe és az egészet két napra papír­ba teljesen becsomagoljuk. Utána ajánlatos egy-két na­pig szellőztetni a cipőt, mert a formalin káros a láb bő­rére. A megelőzés érdekében helyeznek lábmosót a közös fürdőkbe; legjobb, ha csak fertőtlenítő hatású klórme- szet tartalmazó lábfürdőn át lehet a fürdőbe be- és ki­járni. Legtöbbet azonban az egyéni védekezés jelent. Igye­kezzünk a láb bőrét mindig gondosan megszárítani és a fokozott lábizzadás okát megszünteti. Gyakran a lúd­talpbetét viselése is sokat segít. NE VISELJÜNK NYLON ZOKNIT! A deformált lábat és láb­ujjakat orthopédiai úton le­het helyreigazítani. Ne vi­seljünk párolgást gátló ha­risnyát vagy lábbelit. Gumi­csizma, sárcipő nem lehet ál­landó viselet, — csak addig hordjuk, amíg feltétlenül szükséges. A műanyag zokni nem szívja fel a bőrről a nyirkosságot, aki erősebben izzad — főképp melegben — ne viselje. A szorosan fekvő ujjak kö­zé húzzunk géz vagy vászon­lapot, ezáltal szellőzését biz­tosíthatjuk. Öltözködés előtt szórjunk izzadásgátló és gombaellenes hatású hintő­port (például Mikofent) az ujjak közé és a harisnyába. Dr. Kovács László Országos Bőr és Nemi Kúrtanl Intézet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom