Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

YmAG PROLETÁRJAI - EGYESÜLJETEK! •'kgfjSfc?' SZOLNOK jgY+ m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TÁNACS LAPJA XIIX, évfolyam, 63. szám. Ara 50 fillér 1963. március 16„ péntek. "TT V * ^ Ma: HÓVIHAR MÁRCIUS KÖZÉPÉN ★ A megemlékezés koszorúi ★ A TALICSKÁS VÁNDOR ★ 1 Pénztárca a rekamiéban A második ötéves terv időszakában tízmilliárd forintot fordítunk vízügyi célokra Országos vízügyi értekezlet Szolnokon 0 Tegnap délelőtt kétnapos országos vízügyi értekezlet kezdődött a SZOT megyei székházában. A tanácskozás el$ő napján megjelent Focfc Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökének helyettese; Németh Károly, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője: Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei bizott­ságának első titkára; Dobi Ferenc, a MEDOSZ titkára, továbbá a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet, a Vízügy1 Építő Vállalat, a Vízgépészeti Vállalat, a Folyamszabá­lyozási- és Kavicskotró Vállalat, a Vízügyi Tervező Iroda, a Vízügyi Beruházási Vállalat, az Országos Terv­hivatal, a Földművelésügyi- és Pénzügyminisztérium, a Műszaki Egyetem, az Erdészeti Főigazgatóság, ezen kívül számos más tudományos egyesület és több megyei ta­nács küldötte, A megjelenteket Oláh György, a megyei tanács vb. elnöke köszöntötte, majd át­adta a szót Dégen Imrének. az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetőjének. Az elő­adó a félévvel ezelőtti, leg­utóbbi országos tanácskozás óta eltelt időre visszapillant­va, megállapította, hogy az az átfogó, népgazdasági mé­retekben érvényesülő komp­lex vízgazdálkodás — me­lyet pártunk irányelveinek és a szocialista fejlődés követel­ményednek megfelelően foly­tattak a szakemberek — szá­mottevő eredményekkel járt. A2 előirányzottnál gyorsabb ütemű gazdasági fejlődés an­nak is köszönhető, hogy idő­közben országszerte uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, —- A legutóbbi négy évben az öntözött terület százezer holddal növekedett és így elérte a kettőszáztízezer hol­dat. Ugyanakkor a tógazda­ságok területe tízezer hold­dal nőve, negyvenötezer holdra gyarapodott. Ezalatt az idő alatt ezernyolcszáz ki­lométer hosszú vízvezeték, négyszáz kilométer csatorna, majdnem száz törpevízmű is létesült — mondotta Dégen elvtárs. — A földmunkák gépesíté­si aránya harmincról majd­nem hetven százalékra növe­kedett a vízépítő iparban, A második ötéves terv kában kereken újabb támaszai lesznek a j Részletesen szólott az OVF korszerű öntözéses gazdái- igazgatója arról, hogy meny­kodásnak. | nyíre nem mindegy, hogy hol és mit öntözünk, tízmilliárd forintot for dítunk vízügyi célokra, a népgazdasági fejlesztésre szánt összeg 5,4 százalékát« — Az ötéves terv során a vízigények mintegy 50 szá­zalékkal, összesen évi 4,6 milliárd köbméterre nőnek. A vízgazdálkodással kapcso­latos energia-felhasználás évente négyszázkilencven millió kilowattóra, több mint az élelmiszeriparé, s csak­nem annyi, mint a könnyű­iparé. »» Iparunk napi vízfo­gyasztása 1949-ben kétmillió köbméter volt, ma ötmillió köbméter, ötéves tervünk so­rán további, majdnem egy­millió köbméterrel nő ez az igény. Iparunk a vízművek termelte víz hatvan százalé­két fogyasztja. — Vízügyi szolgálatunk ma tnáx oly hatalmas szivattyú­állománnyal rendelkezik, hogy azzal — alacsony víz­állás mellett — fel lehetne szívni a Duna szállította vi­zet. Ez a mennyiség körülbe­lül kilencszáz köbméter má­sodpercenként. (Mint annak­idején megírtuk, a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság szivattyúival már három évvel ezelőtt ki lehetett voT- na szippantani a Tisza vi­zét.) A magyar mezőgazdaság évi vízigénye 1,3 milliárd köbméter, Mezőgazdaságunk 1965-ben 2,2 milliárd köbmé­ter vizet fogyaszt majd, az ipar és a lakosság pedig 2,4 milliárd köbmétert. Az ará­nyok ilyen alakulásából kitű' nik, hogy a következő évek' ben mennyire Ismeretes, hogy öntözött területünk az ötéves terv vé­gére megháromszorozódik, tehát ekkor legalább négy­százhatvanezer holdat öntö­zünk majd. A gyengébb ter­mőképességű talajokon a ter­mésfokozás érdekében szükséges, a jó talajo­kon viszont a sokszoros termésfokozás érdekében ér­demesebb öntözni. 1965-ben öntözőrendsze­rekben háromszázezer holdat öntözünk. Főműveink ki­használtsága már ma 72 szá­zalékos, de egyes helyeken eléri a 90 százalékot is. A második ötéves tervben meg­kezdjük a nyugati főcsator­na, a kiskunsági—kalocsai, továbbá a martfűi öntöző- rendszerek építését is. — A tervidőszak végére százöt­venezer holdra helyi vízfor­rásokból juttatjuk el a vizet. Dégen elvtárs megállapí­totta, hogy a sok vitát kivál­tott csőkutas öntözés problé- idősza- mái megoldódtak. Tavaly a kutak huszonkilencezer hold öntözését biztosíthatták vol­na, ezzel szemben csak tizen­hatezerháromszáz holdat ön­töztek belőlük. így elmond­hatjuk — ha nem is őröm­mel —, hogy az öntözőberen­dezések fejlődése megelőzte a felhasználást. A kívánatos az lett volna, hogy a kettő párhuzamosan haladjon.) 1965-re a csőkutakból ön­tözött terület kilencvenezer holdra nő. Felszín alatti vi­zekből azonban csak ott cél­szerű öntözni, ahol azt a víz minősége megengedi és a kút vagy kútcsoport hozama eléri a percenkénti kilenc­száz litert (Intenzív kultú­ráknál ennél alacsonyabb ér­ték is elfogadható.) Hatalmas fejlődés előtt áll a korszerű permetező öntö­zés is. Ezt 1965-ben az öntö­zött terület 43 százalékára tervezzük. Végrehajtásához előbb és jó időben kell meg­oldanunk a berendezések gyártását a karbantartást az alkatrészellátást Megyénk parasztsága jog­gal lehet büszke Dégen elv­társ bejelentésére: «,Szolnok megyében úttörő módon ter­(Folytatása a 3. oldalon.) A genfi értekezlet ülésének első szónoka Cromiko Genf (MTI). A szerdai rövid ünnepélyes megnyitás után a genfi leszerelési érte­kezlet csütörtökön kezdte meg tulajdonképpeni mun­káját. Gromiko és Rusk nyilatkozatokat tett. — Az első felszólaló Gromiko volt A csütörtök délelőtti ülésen, amely magyar idő szerint 10 órakor kezdődött. Green ka­nadai külügyminiszter elnö­költ mint soronkövetkező a naponta váltakozó elnökök között Az ügyrendi megállapodás szerint az értekezlet ülései titkosak. A Reuter szerint Valószínű, hogy a szovjet, az amerikai és az angol külügyminiszter még a hét vége előtt újabb tanácskozásra ül össze. Lord Home pénteken vagy szom­baton hazautazik Londonba, hogy a hétvégi szünet alatt tanácskozásokat folytasson Macmillan miniszterelnökkel. •* Kennedy elnök szerdai saj­tóértekezletén ismertette azt a levelet, amelyet Rusk kül­ügyminiszterhez intézett a nfi tanácskozásokat ille­tően. A levelet ezzel egyide­jűleg nyilvánosságra hozták Genfben is. A levélben, amelyet egyéb­ként úgy tekintenék, mint a leszerelési értekezlethez inté­zett üzenetet, Kennedy han­goztatja: „A leszerelés fel­adatához bátran és felelős­ségteljesen kell hozzálátni és a közben felmerülő nehézsé­gek ellenére is törekedni kell sikeres végrehajtására. Az Egyesült Államok — írja az elnök — a leszerelés problé­máján belül elsőrendű fon­tosságúnak tartja az atomkí­sérletek nemzetközi biztosíté­kok alapján való betiltását, illetve az erről szóló megál­lapodás megkötését, önnek, mint az Egyesült Államok képviselőjének feladata, hogy csatlakozzék kollégáihoz az e cél elérésére irányuló maxi­mális törekvésekben” — ol­vasható Kennedy Ruskhoz írt levelében. Hightower, az AP kom­mentátora közli azt az ame­rikai körökből származó érte­sülését, amely szerint az Egyesült Államok az atomkí­sérletekre vonatkozó tárgya­lásokat folytatni szeretné a leszerelési értekezlettel pár­huzamosan. Fock Jenő látogatása a Vegyiművekben Az országos vízügyi érte­kezleten résztvevő Fock Jenő elvtárs, a Minisztertanács el­nökének helyettese, a Politi­kai Bizottság tagja, tegnap a délutáni órákban a 'Tisza- menti Vegyiművekbe látoga­tott és elbeszélgetett az üzem vezetőivel. Tatarozzák a szolnoki lakóházakat 21 épületet felújítanak — 500 lakásba ^ gázvezetéket szerelnek A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat elkészítette idei programját. A terv — melyet Bővül a vízügyi igazgatóság székháza megnő az öntözéses gazdálkodás jelentősége. Dégen Imre nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a csak korlátozott mér­tékben rendelkezésünkre álló természeti kinccsel: a vízzel, tervszerűen, takarékosan kell gazdálkodnunk. Ennek a gaz­dálkodásnak alapja a lehető­ségeket feltáró és a fejlődés irányát megszabó Vízgazdál­kodási Keretterv. A Tisza csatornázásának kulcsfontosságú létesítménye ® kiskörei-, második tiszai vízlépcső, melynek építése a második ötéves terv során kezdődik és 1967-re fejeződik be. Ez az alkotás további há­romszázezer hold öntözését, kettőszázmillió köbméter víz tárolását, évente pedig ki- lencvenmillió kilowatt villa tnosenergia termelését teszi lehetővé. Ugyanakkor bizto­sítja, hogy a Tisza Kiskör­éi TiSZaiők között jól hajóz ható úttá válhasson. A következő években je­lentős fejlődés előtt áll a vízépítés. 1960-ban egy fo­rint Vízépítőgép-értékre csak hetven fillér termelési érték jutott Ebben az év­ben, jóllehet a gépi föld­munka ára csökken, ez az érték 1,30 forint lesz. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője ezt kö­vetően ismertette azokat a feladatokat, amelyek a víz­gazdálkodási tudomány em­bereire várnak. Utalt arra, hogy ma még jobban ismer­jek a tölünk száz és száz fényévnyire lévő égitestek mozgási törvényeit, mint a felszín alatti vizek mozgá­sát. azok utánpótlódását a vízkörforgalom kapcsolatait. Ezért szükséges, hogy fej- 1 esszük a vízgazdálkodás tu­dományos kutatási módsze­reit E módszerek — közvet­ve — rövid éveken belül Szolnokon, a Dózsa György úton magasföldszinttel és két emelettel bővül a vízügyi igazgatóság székháza. A mun­ka jó ütemben halad, S mint az építőktől megtudtuk, az augusztusi határidő helyett már májusban átadják ren­deltetésé--k az épületet. Jelenleg a szak’narl munkákat és belső falazást végzik az épületen. a városi tanács végrehajtó bizottsága is jóváhagyott — előírja, hogy tovább kell csi­nosítani a várost. A belterü­let számos lakóháza új kön­töst kap. Több épületet tata­roznak a Beloiannisz, a Tán­csics Mihály, a Jókai, a Ság vári Endre, a Madách, az Ady Endre és Tisza Antal utcákban« Együttesen 21 lakóházat újítanak fel. Ebből 9 épüle­ten teljes, 5 ingatlanon pedig külső és belső homlokzati fel­újítást végeznek. Tavaly mindössze 3 helyen volt tel­jés és 13 helyen részleges fel­újítás. Az idén csaknem egy­millió 300 ezer forinttal töb­bet költenek a szolnoki lakó­házak szépítésére. A ráfordí­tás eléri a hatmillió forintot. A vállalat vezetői elmon­dották, hogy 1961-ben 676 000 forintot költöttek a lakások belső felszerelésének felújí­tására. Többek közt 150 új kályhát és tűzhelyet szerel­tek fel. öt fürdőszobában cse­rélték ki az elavult berende­zést és 120 ajtót-ablakot ja­vítottak meg. Sok épületen megrongálódott és csurgóit az esőcsatorna. A KIK sze­relői csaknem 2 kilométer el­avult esőcsatornát kicserél­tek« Az Ingatlankezelő Vállalat­nál meggyorsult az ügyinté­zés és a szakipari munka. 1961. január 1-én még 911 hibabejelentést tartottal: nyil­ván. Egy év aiatt ez a szám 173-ra csökkent. A panaszo­kat lelkiismeretesebben inté­zik és gyorsították a szolgál­tatást. A bejelentés sorrend­jében és a sürgősség figye­lembevételével szállnak ki a vállalat szerelői és megold­ják a lakók panaszait. A szerelők tovább foly­tatják az ősszel megkezdett gáz bekötést. Az első ütem­ben 500 szolnoki lakásba szerelnek gázvezetéket. Már elkészültek a Marx park, a Duclos, a Táncsics utcai sze­relés munkálataival, s jelen­leg a Ságvári utcánál tarta­nak. Ezt követik a Mali- novszki, és a Költői Anna úti munkálatok. A magán háztulajdonosok között korábban elterjedt az a rémhír, hogy csupán az ál­lami tulajdonban lévő épü­letekbe szerelnek gázt Azó­ta meggyőződhettek róla, hogy a gázellátásnál nem tesznek különbséget az épü­letek között. Természetes azonban, hogy a szerélés költségei a háztulajdonost terhelik. Közismert, hogy milyen nagy gondot okoz Szolno­kon a lakáshiány. Hinnék csökkentésére a KIK több lakóházon statikai vizs­gálatot végeztetett Kitűnj hogy több belvárosi épület tetőtere alkalmas a beépí­tésre. Ezáltal tíz-tizenkét 2—3 szobás lakás építhető nagyobb beruházás nélküL A tervek szerint ezek a la­kások még az idén elkészül­nek. Varga Béla, a vállalat mű­szaki vezetőjének tájékozta­tása szerint a tavaszi idő beálltával megkezdik a la­kóházak tatarozását Az 50 000 forinton aluli munká­kat saját brigádjukkal« az ennél nagyobb összegű fel­újításokat az Építőipari Ja­vító Vállalattal végeztetik, A tervek szerint a negyedik negyedév ebiére befelezik szolnoki lakóházak tataro­zását ’ — ».1. m v \

Next

/
Oldalképek
Tartalom