Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

1962. március 14. I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Összefogott erővel ( Gondolatok egy járási párt bízott sági ülés után A jászberényi járási pártbizottság ülést tartott a közelmúltban. A legfőbb kér­dés az volt: hogyan dolgoz­zanak a pártszervezetek az­ért, hogy a szocialista nagy­üzemek tagjai szocialista gondolkodású emberekké vál­janak. A gazdasági szervező mun­ka — ahogyan ezt a pártbi­zottsági ülés hangsúlyozta — a szövetkezetek erősítésének, nagyon fontos, mégiscsak egyik oldala. A másik elen­gedhetetlen feltétel a tagok politikai és erkölcsi nevelé­se. A szövetkezeti gazdák nagy többsége ugyanis szor­galmasan, nagy odaadással dolgozik. Odaadok, önzetle­nek, ha a munkáról van szó. Amikor azonban a kö­zösség ügyeinek intézésére kerül a sor, már korántsem ilyen aktívak. Nem minde­nütt vált még vérévé az em­bereknek, hogy kezdeménye­zőien, józan meglátásaikat is közkinccsé tegyék. Nem érez­nek olyan felelősséget a kö­zös ügyek intézéséért, mint amilyent fizikai munkájuk­kal minden további nélkül bizonyítanak. Ugyanezt mondhatjuk el arról is: ha a közösség iránti odaadásról, megbecsülésről kell tanúságot tenni, sokan elbuknak még. Több helyen előfordul, hogy egyébként szorgalmas, törekvő emberek hozzányúlnak a közös tulaj­donhoz, megengedhetetlen módon bánnak azzal. Ilyen dolgok előfordultak Jászágón, Jászf elsőszentgyörgyön, s még néhány helyen. Voltak, akik a háztáji területek mérték­telen és méltánytalan növe­lésére törekedtek. Mindezek azért fordulhatnak elő, mert egymás nevelésével, gondol­kodásának formálásával nem törődnek még eléggé a kö­zösségekben. \ Nem is egyszerű, nem is könnyű feladat ez. Legtöbb tennivaló itt a pártszerveze­tekre hárul. Ezért a járás pártszervezeteiben most azt az elvet követik, hogy a ne­velő munkát a párttagok ösz- szefogott erejével valósítsák meg. Elsősorban a párttago­kat kell segíteni abban, hogy napi politikánkban eligazod­hassanak, jól értsék azt. Ennek érdekében a járás­ban sok helyen létrehozták a társadalmi osztályokat. A járási pártbizottság mellett jelenleg ötven aktíva mű­ködik. Hat községben is megszervezték már a társa­dalmi osztályokat, a közel­jövőben mindenhol kialakít­ják. A pártbizottság egyik legfontosabb elvként szabta meg a pártszervezetek szá­mára azt is, hogy küzdjenek az ellen a helyenként tapasz­talható káros nézet ellen, amelyből kiindulva sokan azt a nézetet képviselik: a fel­adatokat a párttagok maguk is megoldhatják. Ne feledjék el a pártszervezetek egy percre sem — hangzott el a pártbizottsági ülésen —, hogy a feladatok eredményes megoldásához a pártonkívü- liekre elengedhetetlenül szük­ség van. Nélkülük nem tu­dunk előbbrejutni. A járásban ezzel az elvi állásponttal szemben ki­mondva, vagy kimondatlanul értetlenség, idegenkedés van. Csak néhány kirívó példát említve: Jászf elsőszentgyör­gyön az egyik termelőszövet­kezetben brigádvezetőknek is csak párttagokat akartak be­állítani. Egy másik község­ben a termelőszövetkezeti mui}kacsapatvezetőktől, a ta­nácsvezetői beosztásig szinte alig lehet pártonkívülit ta­lálni. Ennek több oka is van. Vagy az, hogy a posztok be­töltésekor csak a párttago­kat vették számításba, vagy ami szintén több emberrel előfordult: aYnikor elfoglalta állását vagy beosztását, az volt a törekvése, hogy be­lépjen a pártba még akkor is, ha ezt nem teljes meg­győződésből, hanem csak beosztásának biztosításáért tette. Sokan nem értik még pár­tunk álláspontját, hogy ná­lunk pártfunkció kivételével minden beosztást betölthet- nek pártonkívüliek, ha arra képzettségük, emberi maga­tartásuk, hozzáértésük ké­pessé teszi őket Jászapátin a közelmúltban fordult elő a következő: az egyik terme­lőszövetkezet elnöki tisztsé­gébe pártonkívüli szakem­ber került. Megválasztása után a községi párttitkár hamarosan felkereste őt, mondván: most már itt az ideje, lépjen be a pártba. Nem vezetne jóra, ha ez a módszer több helyen is gyakorlattá válna. Hisz a vezetők munkáját nem sza­bad csak annak alapján megítélni, hogy párttag-e vagy sem. Mindenekelőtt azt kell figyelembe venni: mun­káját becsülettel ellátja-e, meg tudja-e úgy szervezni, hogy a szövetkezet, a vállalat vagy bármely más munkahely is — gazdaságosan, a nép és az ország érdekeinek meg­felelően gazdálkodjon. Helyesen járt el a járási párt-végrehajtó bizottság ak­kor is, amikor az egyik fmsz ügyvezetőjének tagjelöltfel­vételi kérelmét visszaadta. Az ügyvezető maga mondta el: azért kéri felvételét, hogy a most betöltött állásban ma­radhasson. Elutasították je­lentkezését, ugyanakkor a párt-végrehajtó bizottság megerősítette őt abban, hogy beosztását bármily hosszú ideig betöltheti párttagsági könyv' nélkül is, ha rende­sen dolgozik. így, csakis így lehet azt elkerülni, hogy bárki is — mielőtt teljes meggyőződés­Kedden délelőtt Karcagon, a Dimitrov Tsz kultúrházá- ban három esztendei mun­kára tettek pontot a Dimit­rov, a November 7 és a Le­nin Termelőszövetkezetek ön­tözéses dolgozói. Ezek az emberek őseik szakmáját, a vízi gazdálkodást tanulták meg. Ugyanis nincs még másfél évszázadra sem, hogy a Kun­ság olyan volt, mint egy ha­talmas mocsár. A Tisza, a Hortobágy, a Mirhu, a Be­rettyó és a Körös lecsapolá- sával kezdődött a szárazföldi élet. Ez a lecsapolás megke­serítette a karcagiak életét. A földek ősereje pár évtized alatt kilobbant. Sivó szik lett a rétek feltört helyén, mely terjedt mindaddig, míg az emberi ész, a ■ tudomány sei tevékenykedne a párt politikájának megvalósításá­ért — bekerüljön a párt so­raiba. így előzhetjük meg azt, hogy bárki is a párttag­ságától várja érvényesülését, annak lehetőségét, így érjük el, hogy a pártba valóban csak azok lépjenek,.akik az eszmének kötelezik el ma­gukat. Sokszor szó esett már ezek­ről a kérdésekről, s beszélni is kell róluk mindaddig, amíg ezzel kapcsolatban ké­telyek merülnek fel. S e kérdések tisztázása minden bizonnyal segít majd a jász­berényi járás pártszerveze­teinek is abban, hogy mun­kájukat eredményesebben vé­gezzék. A párthoz való tartozás ilyen tudatossá tétele azt is magával hozza, hogy a tár­sadalmi és tömegszervezetek­re nagy munka, nagy felelős­ség hárul. Ezért a járási pártbizottság úgy határozott, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kell tulajdonítani a nők aktivitásának. A velük való fokozottabb törődés nem mindenütt áll az alapszer­vezetek munkájának előteré­ben. Bár a járás szövetkeze­teiben hat és fél-, hétezer nő dolgozott tavaly is, sok helyen indokolatlan megkü­lönböztetéssel viseltetnek irántuk. Több mint ötven olyan pártalapszervezet van a járásban, ahol nem válasz­tottak nőket a vezetőségbe. Olyan hivatalokban is, ahol a dolgozók többsége nő, a vezető posztokra való beállí­tásból szintén nem tükröző­dik a megfelelő megbecsülés, öt hivatali alapszervezetben például harminc nő tagja van a pártnak. Az alapszer­vezetek vezetőségébe ezeken a helyeken mégis mindössze egy nő került. Különösen alacsony a szövetkezetek ve­zetőségeiben, igazgatóságai­ban a nők aránya. Mindazok a hiányosságok, amelyeket ezen a pártbizott­sági ülésen feltártak és őszintén elemeztek, megmu­tatják azt is, hogyan kell dolgozni az alapszervezetek­ben, s hogyan lehet ezektől a hibáktól mielőbb megsza­badítani az előrehaladás út­ját. A nyílt, őszinte bírálat és önbírálat segíti a gyor­sabb előrehaladást. Borsi Eszter meg nem akadályozta. Ennek is elérkezett az ideje. Az el­múlt évtized gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodás irányát; Ma azt tervezik Karcag szövetkezetei, hogy az idén héteker holdon folytatnak ön­tözést. Ehhez azonban nem­csak vízre, hanem szakérte­lemre is szükség van. Ezért tanulnak egyre többen eb­ben a városban. Főző József, Kun Elek, Molnár Sándor, Törő András és a többi de­reshajú szövetkezeti gazdák­kal együtt tizenkilencen kap­tak szerdán délelőtt, a sike­res vizsga után szakmunkás bizonyítványt.- Rajtuk múlik az öntözés, mert hiába adják ki a legjobb szakmai utasí­tást a vezetők, ha a gyakor­latban nem végzik el helye­sen azokat. Ezek a gazdák a nyáron bebizonyítják, hogy a karcagi ember nemcsak a birkatenyésztéshez ért, ha­nem az esőcsináláshoz is. V. K. Rendőrségi közlemény Talált tárgyként több férfi és női kerékpárt szolgáltattak be a Szolnok várost és járási rend­őrkapitányságra. Jogos tulajdo­nosaik kellő igazolás felmutatása mellett a délelőtti órákban át­vehetik kerékpárjukat a kapi­tányság Ságvári Endre út 11, föidszint 14. szám alatti helyisé­gében, Vizsgázik az esőcsináló karcagiak C Tavaly semmit, az idén minden munkát premizálnak a jászapáti Velemi Endre lsz~ben A terv jóváhagyó közgyű­lésen találkoztak a jászapáti Velerni Endre Tsz gazdái. Megtelt a nagyterem, sőt a belőle nyíló kisebb helyiség­ben is sokan szorongtak; A Szövetkezetiek alaposan, szépen kimunkált előterveket készítettek. Azokon csupán Farkas Katalin lényegtelen változás esett: a járási tanács mezőgazdasági osztályának óhajára öt hold­dal növelték a dohány terü­letét. Ezt is figyelembe véve ez évben hat és háromne­gyed millió forint értékű terményt, terméket kívánnak értékesíteni a szövetkezet gazdái. A tavalyi esztendőhöz ké­pest jelentős fejlődés mutat­kozik a beruházásban. 1961- ben 752 000 forintot áldoztak fejlesztésre; ebből 407 000 forintot saját erőből. Az idén 963 000 forintot irányoztak elő beruházásra, mely ösz- szegből 752 000 forintot — a teljes summa több mint há­romnegyedét — számolnak le saját erőből. A Velerni Endre Tsz-ben tavaly egy tagra 11 600 fo­rintos évi átlagjövedelem ju­tott; az ez évben várható 11 700 forint. Ez a száz fo­rint említést sem érdemelne, ha nem kínálkoznék egyide­jűleg olyan többletbevételi lehetőség, mely az idén elő­ször nyílik meg a Velerni Endre Tsz gazdái előtt. Arra a premizálási rendszerre Farkas Ernő gondolunk, melyet számtalan beszélgetést, tanácskozást követően dolgozott ki a párt­szervezet, a gazdasági veze­tőség. Az immár elfogadott pré­miumterv elvként mondja ki, hogy a jutalmazási rendszer .legyen közérthető, igazságos és serkentő — de csak a ter­ven felül elért eredménye­ket honorálja. Akinek mun­kája ellen minőségi kifogás merül fel, aki megsérti a munkafegyelmet, akit fe­gyelmi büntetéssel kell súj­tani, azt kizárják a premizá­lásból. A velemisták prémium- rendszere gavallért®. A ku­korica többlettermésének hatvan százaléka természet­ben. a cukorrépa többlet­termésének hatvan százalé­ka pénzértékben illeti a szorgalmas gazdát. A do­hánytermesztőkkel szemben mennyiségi és minőségi kö­vetelményt támasztottak; ők az előállított többletértékből negyven százalékos arányban részesednek. A lucernát elég jól s jókor sikerült betaka­Berki Ferenc rítaniok. Az ezzel elért mun­kaegységek mindegyike után egy kilogramm lucernaliszt jár természetben. A szőlésze­ket, kertészeket szintén hatvan százalékkal jutalmaz­zák a többleteredményekből. A gulyások a terven felül kifejt tej értékének húsz szá­zalékát kapják forintban. A baromfinevelőknek tíz százalékos elhulláson belül; három hónap alatt, négy ki­logrammnál nem több takar­mány feletetésével kell az állományban 80 dg-os átlag­súlyt elérniök. Ha minden­nek eleget tesznek, a többlet­baromfi értékének 50 száza­lékát pénzben kapják. Sokakat — így a sertés- és növendékmarha gondozókat az elnököt, párttitkárt, agro- nómusokat, éjjeli őröket; gépjavítókat — megszerzett munkaegységeik arányában jutalmazzák a tervein felül elért tiszta jövedelemből. Ez a részesedés munkaegységen­ként két forintnál több nem lehet. Nézetünk szerint a nremizálásnak ez a módsze­re — különös tekintettel a növendékállatok gondozóira — csak mint kezdeti lépés elfogadható. Kívánatosnak tartjuk, hogy jövőre aprólé­kosabban, a súlygyarapodás, feletetett takarmány, stb. arányában dolgozzák ki a premizálást. A tervjóváhagyó közgyű­lésen számos új szövetkezei! gazda felvételére került sor. Szembeszökő volt, mennyire megnőtt a tsz becsülete Jász­apátin. A honvédségtől lesze­relt Berki Ferenc, a közös­ben felserdült Urbán Kata­lin, Farkas János gépáliomá- si traktoros éppoly örömmel hallotta felvételét, mint Bárt- fa Józsefné, Imrik Barnabás továbbá a vasúttól a mező- gazdaságba kívánkozó Mik­lós Barnabás, továbbá a gyáriparból hazatérő Géczi Andrásné, nem különben Farkas Ernő. A most emlí­tetteket a vezetőség javasol­ta felvételre... i.. mások ellenben — ve­zetőségi javaslat’ hiányában — magától á közgyűléstől re­mélték (és nyerték el) azt; így lett hajlott korára szö­vetkezeti paraszt Nagypál Gábor; az Aoátin véglegesen megtelepedni óhajtó, több- gyermekes, de fiatal Farkas István. Két jelentkezőt, kik távolmaradtak a közgyűlés­től, elutasítottak a gazdák. Helyeseljük, hogy a szövet­kezetiek azoktól sem tagad­ták meg bizalmukat, kikkel szemben a vezetőség fenntar­tással élt. Érdeklődéssel hall­gattuk volna azonban, ha az emelvényről az is részletesen elhangzik, kit miért nem ja­vasolnak a vezetők. A népgazdaságnak is, a gazdáknak is érdeke, hogy minél többet hasznoljanak a háztájiból Ennek elérésére Luzsi Jó­zsef mezőgazdász adott kéré­sünkre megszívlelendő taná­csot. — Tavaly csak 250 kh-ora Urbán Katalin vetettük négyzetesen a ku­koricát, az idén már 448 kh-n alkalmazzuk ezt a , korszerű vetési módot; persze, a ház­tájiban is. Javaslom gazda­társaimnak: bízzanak a ma­gas tőszámban! Hagyjanak meg bátran a múlt évi 13 ezer helyett akár 15 ezer tö­vet; nem lesz okuk a meg­bánásra. Lám, elnökünk 17 ezres tőszám mellett 4' mé­termázsás csövestermést ért el; B. Z. Háromszáz új mezőgazdasági gépjavító szakmunkást képeznek Szolnok megyében, ahol az utóbbi években csaknem megtízszereződött a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazda­ságok gépparkja, nagyarányú szakmunkásképzés indult meg. A szolnoki 605-ös szá­mú Petőfi Sándor iparitanu­ló intézetben, valamint a mezőgazdasági gépjavító vál­lalat tanműhelyében három­száz fiatal ismerkedik az erő- és munkagépjavítással. A szakmát választó fiatalok többsége termelőszövetkezeti tagok gyermeke. A leendő szakmunkások három éves tanulmányi idő után szereznek képesítést. Képzésüknél figyelembe ve­szik a megye speciális hely­zetét is. Mivel a nagykunsá­gi szikeseken főképpen lánc­talpas traktorokat használ­nak, a hallgatók jelentős ré­szét ezen gépek javítására képezik. Miután a termelő­szövetkezeti gazdaságokban is megkezdődött a nagyobb arányú gépesítés, ebben az évben újabb száz fiatalt is­koláznak be a mezőgazdasá­gi gépjavító szakmára. „Tanú-fák“ a régi erdőkről Az erdőgazdaságok, az újabb tudományos módszere­ket felhasználva, tervszerű telepítésekkel sok helyen megváltoztatják az erdők ere­deti állományát. Az orszá­gos erdészeti főigazgatóság utasítására a legszebb öreg fákat azonban „tarfú-faként” meghagyják, hogy hírt adja­nak a jövő számára a régi erdőkről. Így például a más­fél méteres átmérőjű bük- köket csak a főigazgatóság engedélyével lehet kivágni. A „tanú-fákat” az erdőgaz­daságok üzemi térképein is feltüntetik és védett faként kezelik, MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom