Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-13 / 60. szám

A Nagykunsági Állami Gazdaságban két növényvédő $ repülőgép dolgozik már közel egy hónapja. Az őszi kalá- 1 szosokat fejtrágyázzák. A későbbiek folyamán Pedig a j gabona vegyszeres gyomirtását, a rizsvetést, a porozást » és a levéltrágyázást végzik majd. j Az időjárás eddig nem kedvezett a repülőgépek le- ♦ és felszállásának, ennek ellenére mégis közel háromezer ♦ holdon már elszórták a műtrágyát. j Képünkön Csák Géza és Országh László, a két repS- « lőgépvezető a gazdaság térképét tanulmányozza, hogy a ♦ következő napokban melyik táblára kerül majd sor. ♦ A békés építőmunka plénuma VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M / * g A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XKL évfolyam, 60. szám. Al*&* 50 Hllél* 1962. március 13., kedd. Öntözésre készül a tiszafüredi járás Nyolc szivattyút adnak a zuglói patron áló üzemek öt napig tanácskozott a moszkvai nagy Kreml-palo- tában a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának plénuma a mezőgazdaság minden eddi­ginél gyorsabb fejlesztésé­nek lehetőségeiről, mód­szereiről. Nem arról, mint ezt nyugaton egyesek hinni szeretnék, hogy a szovjet mezőgazdaság válságban van. „Nem azért bíráljuk most mezőazdaságunkat — állapí­totta még Hruscsov a záró­ülésen — mert keveset tet­tünk, hanem azért, mert még többet kell tennünk és azért, mert többet tehetünk, ha ésszerűen kihasználjuk lehetőségeinket". Ez a meg­jegyzés rávilágít a plénum hangvételére, a vita módsze­reire is. Valóban: a nagy Kreml-palotában elhangzot­tak éles bírálatok. De ezek­kel párhuzamosan a Közpon­ti Bizottság referátuma és a felszólalók bőségesen idéz­tek adatokat arról is, milyen nagyszerű eredményeket ért el a mezőgazdaság 1953 óta. Az egyik legnagyobb ered­mény: a Szovjetunióban ezekben az években 42 mil­lió hektár szűz és parlagföl­det törtek fel. S még néhány adat: 1953-ban 5 036 000 púd gabona termett. 1961-ben 8 380 000 púd. Ez igen jelen­tős növekedés. Az állami ke­reskedelem útján forgalom­ba hozott hús és húsipari termékek mennyisége az 1953. évi 1 757 000 tonnáról 1961-ben 4 033 000 tonnára, a tej és tejtermékeké 1 980 000 tonnáról 9 393 000 tonnára, a zsiradékoké 330 000 tonnáról 632 000 tonnára, a cukoré 2 410 000 tonnáról 4 550 000 tonnára növekedett. E számadatok szerint tehát a termelés a legfontosabb me­zőgazdasági termékekből át- lagban másfélszeresére nőtt, a fogyasztás viszont csaknem megkétszereződött. Közben nedig — s ez ugyancsak nem elhanyagolandó szám — a lakosság 1953 óta 29 millió­vá] gyarapodott. A Központi Bizottság be­számolója ennek ellenére megállapította, hogy ezek az eredmények nem elégségesek ahhoz, hogy a szocializmus a mezőgazdaságban is túl­szárnyalja a kapitalizmust. A szovjet mezőgazdaság ma még elmarad az ipar fejlődésének ütemétől. Az ipari fejlődés évenként a ter­vezett 8,3 százalékkal szem­ben 10,1 százalék volt, a me­zőgazdaság viszont 1961-ben pgymilliárd púd gabonával 3 millió tonna hússal és 16 millió tonna tejjel termelt kevesebbet a terv előírásá­nál A plénum statisztikai ada­tok százaival érvelt: adatok­kal szemléltette az elmara­dást és adatokkal bizonyítot­ta be az elmaradás okait, a így jelölte meg a tennivaló­kat, amelyek az elkövetkező években valósággal forradal­masítják a mezőgazdasági termelést. „Nemcsak kozmi­kus, hanem földi dolgokban is meg kell tnulnunk ponto­san számolni, nem pedig vaktában dolgozni” — mon­dotta a szovjet miniszterel­nök záróbeszédében. Persze nagyon nehéz az Ötnapos tanácskozásnak akárcsak legfőbb megállapí­tásait, határozatait; tudomá­nyos tételeit néhány sorban összefoglalni, hiszen mind­egyik fejezet külön részletes elemzést érdemelne.­Egyet azonban le kell szö­gezni: a kommunizmus épí­tésének sikere azon múlik, milyen gyorsan teszik bel­terjesebbé a kolhozok és szovhozok gazdálkodását, A plénum on sok nagysze­rű javaslat hangzott el a gé­pesítésről. Hruscsov különö­sen nagy, teret szentelt be­szédében ennek a kérdésnek. Pontos adatokkal illusztrál­ta, milyen gépek állnak je­lenleg a mezőgazdaság ren­delkezésére, s jgyancsak hosszú statisztikákat idézett arról, mennyivel több nagy- kapacitású, univerzális gépre van szükség. E kérdés meg­oldását szolgálja a határozat új mezőgazdasági gépgyárak létesítéséről. A plénumon nagy derültség fogadta a szovjet miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy nem le­het a kommunizmus építésé­nek időszakában baltával vágni a kukoricaszárat. Hrus­csov megvárta, amíg elül a taps, azután így folytatta: „De az sem lehetséges, hogy baltával vágjuk a kukorica- szárat és közben állnak a rosszul kijavított, hasznave­hetetlen kombájnok. Na. most tapsoljatok, elvtársak!” Ezzel kapcsolatban a plénumon sok sió esett az amerikai mező- gazdaságról is. A szovjet szakemberek tudják, hogy ebben a vonatkozásban, a gé­pesítést, a termelékenységet illetően tanulhatnak az ame­rikai farmerektől. De csak ebben a vonatkozásban. Mert a szocializmust, bármennyit termel is, nem fenyegeti túl­termelési válság, mint az Egyesült Államokat. A plénum azt bizonyítja, hogy nagyon sok még a ten­nivaló a szovjet kolhozokban és szovhozokban, s hogy most az egész szovjet népnek minden tudására, energiájá­ra szükség van e feladatok teljesítéséhez; S a szovjet mezőgazdaságnak 1953-tól máig elért eredményeit te­kintve nem lehet kétséges, hogy az új tervek reálisak, megvalósíthatók. A szocializ­mus a mezőgazdaságban isle fosta győzni a kapitalizmust Első pillanatra biztató ké­pet nyújtanak a tiszafüredi járás öntözési tervei. A me­gyei tanács e járás számára 1962-re 4000 kh. öntözését ja­vasolta; a tervekben 4120 kh. szerepel. Ebből hat esőztető berendezés üzemeltetésével 720 kh-ra kívánnak vizet jut­tatni. A járási párt VB és a já­rási tanács VB azonban — mint erről már korábban megemlékeztünk — 6000 kh. öntözését határozta el. Hová lett 1,880 hold? — érdeklődtünk a járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán. A főagronómus elmon­dása szerint nem marad szá­razon ez a terület sem. Itt a tsz-ek egynyaras öntözést óhajtanak végezni. Mint kö­zölte, nagy vonalakban meg­születtek már erre az elkép­zelések. A tiszaszöl’’ki Petőfi és a tiszaszentimrei Haladás Tsz 70—70, a tiszaigari Petőfi és a tiszaderzsi Kossuth Tsz 100—100, a tiszafüredi Há- mán Kató Tsz 500 holdon ter­vez egynyaras öntözést. Helyeseljük e kétségtelenül megmutatkozó jószándékot, amelyről azonban azt sem hallgathatjuk, el, hogy. — ke­vésnek tartjuk; Az lenne megnyugtató, ha minden ér­dekelt tsz pontosan kijelölte volna már az egynyári öntö­zésre szánt területet. . sőt a vízhasználati szerződést is aláírta volna, S még ennél is megnyugta­tóbb nak éreznénk, ha valamennyi szivattyú rendelkezésre állna A gépi felkészültség ugyanis ma még nem nyújtja a leg­kedvezőbb képet. A Tiszafü­redi Gépállomás öntözőkapa­citása 650 kh-ra elegendő, a járást patronáló zuglói üze­mek nyolc Kiratz-szivattyút szállítanak, további két Ki­A vasárnap esti nem hi­vatalos „nyitány” után hét­főn délelőtt élénk diplomá­ciai tevékenység folyt Géni­ben. Mint a TASZSZ jelentette, Grpmiko szovjet külügymi­niszter hétfőn villásreggelin látta vendégül Rusk ameri­kai külügyminisztert. A Reuter értesülései sze­rint a találkozón a nyugat­A Hazafias Népfront jász­berényi járási és városi bi­zottsága, valamint a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság, vasárnap barátsági na­pot rendezett a Jászságban. Délelőtt Jászberényben foga­dást rendeztek a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének képviselői részére. A város vezetői közvetlen ba­ráti beszélgetést folytattak a Jászság fővárosának politi­kai, kulturális és gazdasági fejlődéséről; Elmondották, hogy a jászságiakat szoros kapcsolatok fűzik a szovjet emberekhez. Jászberény vá­ros testvérvárosi kapcsolatot nitz-szivattyút bocsát rendel­kezésre a Debreceni VÍZIG, két mástípusú, de nagytelje­sítményű szivattyút pedig a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az egynyaras ön­tözési elképzelések realizálá­sához azonban további tíz Kinitz-féle szivattyú kellene! Ezek megvételére a tsz-eknél rendelkezésre áll az anyagi fedezet; a tárgyalások meg­indultak — az azonban még nem bizonyos, hogy a zuglói üzemek a többlet-szivattyú­kat is elő tudják-e állítani a kívánt időre. A tél folyamán a járás te­rületéről nyolc gazda szerez­te meg Jászberényben a leg­fontosabb öntözési ismerete­ket. Reméljük, hogy tsz-eik vezetői mindent megtesznek azért, hogy frissen szerzett tudásukat hasznosíthassák. Nem úgy, mint tavaly mikoris a Hámán Kató Tsz kiváló öntözőmestere hiába akart legjobb tudása szerint öntözni: a fez-bői azóta tá­vozott vezető nem engedte. Reméljük, a nagyiváni Űj Ütőn Tsz-ben az idén nem csak akkor eresztik, s nem másfélméteres gazzal borított csatornába a vizet, mikor ép­pen áz öntözést" ellenőrzendő járnak a kukottcaföldön a~ já­rási vezetők .,. Reméljük, a tiszaőrsi Búzakalász és Rá- rőfzi Tsz gazdái sem kíván­nak egyetlen permetező be­rendezéssel 500 holdat meg­öntözni ... Sőt, reméljük, hogy a tiszaszöllősi Petőfi Tsz.ben sem veszi majd sen­ki kölcsön — szó nélkül! *— a szomszédos Szarvas Sándor Tsz-be irányított csatorna­nyitó ekét... Bízunk ellenben abban, hogy éppúgy, mint tavaly, derekasan öntöznek a tisza- igarí Petőfi Tsz-ben; nemkü­lönben az imént bírálattal említett tiszaszöllősi Petőfi Tsz-ben. (Hiszen azt a bizo­berlini helyzetről volt szó. Ugyancsak a Reuter jelen­tette, hogy ma, kedden Rusk látja vendégül villásreggelin Gromikót. Az élénk diplomáciai te­vékenység hétfőn délután is folytatódott. — Előbb Rusk amerikai és Lord Home an­gol külügyminiszter találko­zott, majd csatlakozott hoz­zájuk a kanadai és az olasz küldöttség vezetője is. alakított ki Kijewel, Köl­csönösen kiállítási anyagot küldtek városuk fejlődéséről, amelyet Jászberényben több­ezren tekintettek meg. A vendégek megtekintették a várost, majd délután! tovább utaztak Jásztelekre. Itt ellá­togattak a helybeli Tolbu- chin Tsz-be, ahol Lázár Jó­zsef, a tsz elnöke ismertette a többszörösen kitüntetett gazdaság eredményeit, fejlő­dését. Este a községi műve­lődési házban békegyűlést rendeztek, ahol fe'szólalt a ; szovjet nagykövetség titkára is. A barátsági napot színes kultúrműsorral zárták be, , nyos csatomanyitót sem a rossz szándék, hanem inkább a jóra való törekvés vezérel­te — ha nem is egészen egyenes úton — az egyik tsz- ből a másikba.) Tudjuk, nagy a füredi já­rás; s épp mivel nem te­nyérnyi, sokat is vár tőle a népgazdaság. Ne feledjék a gazdák: amit a népgazdaság vár — nem ingyen várja. Or­szágszerte bebizonyosodott, hogy mily szoros az össze­függés az öntözés, a termés­átlagok növekedése, a terv- teljesítés — valamint az egy tagra jutó éves jövedelem kö­zött Élénk diplomáciai tevékenység Genfben ^ Barátsági nap a jászságban — bz. — Mezőgazdászok ^ találkozója Szolnokon Szombaton délután az MSZBT klubjában találkoztak megyénk mezőgazdászai és feleségeik. A baráti beszél­getésen résztvett Kökény István, a megyei pártbizottság titkára és Kasza Béla, a megyei- tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A találkozót este bál követte a Ti­sza Szállóban, ahol bájnál négy óráig szórakoztak igen jó hangulatban a jelenlévők. # (----MA:----. Dü Á RON BÁCSI ÉS FIAI * Munkához kezd a kis­újszállási „csibegyár" Hl oldal GYORSLISTA AZ ELSŐ, ÖTÖDIK ÉS HATODIK BÉKEKÖL­CSÖN SORSOLÁSRÓL 0 oldal Tanulók mester­munkája * FORTUNA SZEKERE SZOLNOKRA TART

Next

/
Oldalképek
Tartalom