Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

198?, március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 tC Termelőszövetkezeteink ál latáUománya évről évre nö­vekszik. Jelentős azoknak a közös gazdaságoknak száma is, melyekben a mennyiségi fejlődés a minőségivel pár­huzamos. Nem csekély azon­ban azok száma sem. me­lyekben indokolatlanul nagy az elhullás Az elhullás okait részint az állatorvosi jelentések, ré­szint megfigyeléseink nyo­mán ismertetjük. A szám­adatok a Központi Statiszti­kai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságától származnak. Az utóbbiak jóval magasab­bak, mint az állatorvosi fel­jegyzésekben szereplők. (Ez a tény nem szolgál a külön­ben értékes, hasznos munkát végző állatorvosok dicséreté­re, Ám nem vet jó fényt né­mely szövetkezeti jószággon­dozóra sem, aki csak késve — vagy egyáltalán nem — Hozza a veszteséget az állat­orvos tudomására.) A közös gazdaságok állat- állományát elsősorban a fel­nevelési, valamint a helyte­len takarmányozásból eredő betegségek károsítják. Ezek folytán 1961-ben tsz-einkben — kefek számokban szól­va —■ 33 000 sertés, 1900 szarvasmarha, 1800 juh és negyedmillió baromfi pusz­tult el, az állatorvosi jelen­tések szerint. A megyei sta­tisztika az összesen elhullott állatok sorában majdnem 63 000 sertést, 2352 szarvas- marhát, 10 000 jvhot és 800 ezernél több tyúkfélét említ Számos jó szövetkezet több­éves példája bizonyítja, hogy a felnevelésből, rossz takar­mányozásból eredő elhullás gyakorlatilag nullára csök­kenthető. A tászaszentlmrei Haladás Tsz-ben például évi 640 db átlaglétszám­ból csak tizenhat sertés hul­lott el. Ugyanebben a szövet­kezetben 144 db szarvasmar­hából egyetlen egy sem pusztult el A tiszafüredi Hámán Ka­tó Tsz juhászai egy év alatt ezer-négyszáz jószágból csupán százharmincat írtak veszte­séglistára. A törökszentmik­lósi Aranykalász Tsz-ben 35 ezer baromfi kilencvennél több százalékát nevelték fel; értékesíthették. A most em­lített tsz-ekben bárki meg­láthatja: szakszerű a gondo­zás, helyes a takarmányozás. Más, előnytelen kép tárul ellenben a tiszaroffi Kossuth Tsz látogatói elé. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyengén tn karmányozott, tisztátalan helyen tartott 65 ezer tyúkféle közül 21 ezer­nél több ment veszendőbe. A kunhegyes! Lenin Tsz-ben — hasonló okok miatt — a baromfiállomány harmadánál többje hullott eL A jászárokszállási Táncsics Tsz gazdái jól tudják, miért zárták gyengén az 1961-es évet. Egyéb okok mellett: gazdaságukban 1077 sertésből nem fett forint. A kunhegye­se Lenin Tsz-ben a felnevelni — és eladni! — remélt ser­tések negyedrésze hullott el. Hihetetlennek látszón magás a szarvasmarhák elhullás! aránya a tűrkevei Vörös Csil­lag Tsz-ben. Ott tavaly 1952 állat közül 107 nem kerülhe­tett átvételre. A szarvasmar­hák megyei elh állási aránya i Még a neves tsz-ek sorá­ban is akad olyan, hol mi­előbb kívánatos az állatte­nyésztői munka megjavítása. Igaz ugyan, hogy a mezőhéki Táncsics Tsz-ben két száza­lék alatt? marad a szarvas­marhaelhullás — ám sertés­nél már hat százaléknál, ba­romfinál huszonkét százalék­nál magasabb a veszteség. A karcagi Dimitrov Tsz serté­seinek öt százalékára várt hiába a népgazdaság. Nem tudunk Szolnok megyei tsz- ről, melyben több sertés hul­lott ék mint a kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben. Ott tizennyolc százaléknál több a sertéselhullás. A kunhegyesi Vörös Csillag Tsz nyolc szá­zalékos sertósvesztesége eh­hez mérten — de csak ehhez mérten! — csekély. Ugyan­ott 26 000 baromfiból 12 000 elhullása szegény ítette a szö­vetkezeteit. A magas elhullás sehol sem törvényszerű. A megelő­zés módjait valójában min­den gazdaember ismeri. Más kérdés, hogy ismeri-e nagy­üzemi szinten ,i. A jó szö­vetkezeti állattenyésztői munka alapfeltétele tehat minél több, jószágszerető gaz­da oktatása. Hasonlóan fon­tos a takarmánybázis bizto­sítása; takarmányszűkében KÉRDEZZÜK: MIKOR INTÉZKEDNEK? I pedig az egyenletes, gondos elosztás. (A takarmánybázist inkább a termésátlagok nö­velésével, a szakszerű beta­karítással kívánatos biztosí­tani. mintsem a takarmány­terület növelésével más kul­túrák rovására.) A mondottaknál több anya­gi áldozatot követel a megfelelő férőhelyek felépítése Helytelenül jár el ai a né­hány tsz, mely az állami hi­tel mellé sajnál saját erőből a beruházásra áldozni. Ne feledjék e gazdák, hogy az állati termékekből mutatkozó — és tetemes kárt okozó — kiesés leggyakrabban a rossz elhelyezés következménye. A jobb állattenyésztői munka megszervezésében nagy a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok felelős­sége. Azoknak — mint az az alapszabályban olvasható — a gazdálkodás egész me­netét figyelemmel kell kísér- niök, s hasznosnak ígérkező javaslataikat megtenniök. Szalóky Erzsébet mezőgazdasági mérnök Leveleket közlünk. Özv. Válenti Vendelné sorait, aki­nek ügye már elintéződött volna, ha egy kis szívvel és több emberséggel kezelnék panaszát. Özv. Valentiné első leve­lében így írt „Az uram is tagja volt a jász­berényi Haladás Tsz-nek. I960, április 2-án szivtrombőzisban halt me?. Beteg ember léttére is dolgozott. En is beteg vagyok. Férjem halála után kimentem a 'sz-irodába, hogy kapok-e ház­tájit, mint özvegy. Azt mondták, nem jár semmi, mert az uram még nem volt nyugdíjas. Nekem nincsen családom, aki tartson, s ha nem adnak semmit a 14 hold föld ntán, miből élek? Igaz, az elnök megígérte, hogy a temet­kezési költségben segítenek, — azonban egy fillért sem adtak. Fejadagot, áizelöt sem kaptam. írtam a rádiónak. Meg is kap­tam a választ, hogy kötelesek a nyugdijat megadni, mert az uram ott lett beteg. Mikor a vá­laszt kivittem az elnöknek, azt mondta: miért Írtam a rádió­nak? Miért nem mentem őhoz­zá? Pedig én először öt keres­tem fel panaszommal. A városi tanács is azt a felvilágosítást Tanuló kertészek. Cserk A TÖRTÉNET V tulaj­donképpen a tavalyi erfurti nemzetközi kertészeti kiállí­táson kezdődött. A bemuta­tón résztvevő magyar kül­döttségnek tagja volt Simon Sándor is, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet cserkeszöllői primőrtelepének vezetője. A kiállítás megte­kintése után mintegy tapasz­talatcsere- látogatásként el­jutott Thüringiába, — Lass- dorfEa, az Ernst Thälmann Termelőszö vetkezettbe. E látogatás alkalmával Simon Sándor barátságot kötött az NDK szövetkezeti vezetőivel, s kölcsönösen el­hat:' ózták: elküldik szak­embereiket egymás gazdasá­gába tanulmányútra. Annál is inkább indokolttá vált e látogatás, mivel ez a német szövetkezet nagyobb hajtató­üzemmel rendelkezik, s fő termelési profilja a kertgaz­daság. Régóta foglalkoznak — s nagy eredménnyel —■ alig több két százaléknál; a Vörös Csillag Tsz-belieké — tessék utánaszámolni! — az öt százalékot is megha­ladja! Szomorúi hogy még az igénytelen juh is veszteséget okozott — persze, önakara­tán kívül — a nagykörűi Ti- szamenti Szebb Élet Tsz gaz­dáinak. Ott 993 juhból 192 hullott el. A károsodás oka elsősorban — akár a többi, nem kellően irányított tsz- ben — a mostoha tartás, a szeretetlen takarmányozás. Ez aztán a személyzetis — Üj munkaerőt kapunk, akinek a keze alatt állító­lag ég a munka! Közgazdaságtudományi sorozatot indított az Akadémiai Kiadó Az Akadémiai Kiadó Köz- gazdasági értekezések cím­mel széles olvasótábor érdek­lődésére számot tartó soro­zatot indított. Az egyes kö­tetek a közgazdaságtudomány fontos kérdéseit ismertetik színvonalas, nem nagyterje- delmű tanulmányokban. Kü­lönös figyelmet szentelnek azoknak az egzakt mérési módszereknek, amelyek se­gítségével viszonylag ponto­san meg lehet határozni a népgazdasági tervezés szem­pontjában jelentős összefüg­géseket. A szerkesztőbizott­ságban a magyar közgazda­ságtudomány számos neves szakembere foglal helyet A napokban jelent meg a sorozat első kötete, amely a nemzeti jövedelem nemzet­közi összemérésének fő prob­lémáit tárgyalja. (MTI) Me« jelent a Magyar Tudomány A Magyar Tudomány, az Akadémia folyóirata legú­jabb számában közli Erdei Ferencnek, a Tudomány sze­repe és jelentősége a XXII. kongresszus tükrében című cikkét. A kongresszus tudo­mánypolitikai tanulságait Hevesi Gyula elemzi. Törő Imre a „mesterséges” emb­rióról. Tárczy-Hornoch An­tal a nemzetközi geofizikai évről ad színvonalas ismer­tetést. A nemzetközi szemlé­ben a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának köz­gyűléséről és a jugoszláviai Opatijában az analógiás szá­mológépekről ‘ rendezett kongresszusról szóló beszá­molók olvashatók. A törté­nelmi adattárban Csapodi Csaba Wesselényi Miklósnak az akadémia kézirattárába került, eddig ismeretlen nap­lójából közöl részletedet. A számot gazdag szemlerovat teszi teljessé. (MTI) uborka-haj tatással E mód­szert a magyar szövetkezet nem ismerte. Viszont a pa­radicsom és paprika-hajta- tás új módszereivel a német kertészek nem voltak tisztá­ban. Mitagadás — meglepődtek, hogy számukra milyen primitív eszközökkel dol­goznak a magyar kerté­szek. Úgyszólván sem­mi automatizálás nincs Cser­keszöllőn, míg az Emst Thälmann Tsz kertészeté­ben majd minden munkafo­lyamat gépesített. A legnagyobb meglepe­tést azonban az okozta szá­mukra, amikor előttük ül­tettek el a magyar kertészek száz szem paradicsommagot, s egy hét múlva már zölden virítottak a kis palánták. Náluk — mint mondották — hat hétig kel ki a mag. Mi a titka a magyarok eredmé­nyének? Altalaj-fűtést al­kalmaznak, nemcsak légfű- test — Vagyis, az a fontos, hogy a gyökérzet legyen me­legben — magyarázták a cserkeszöllőiek a csodálkozó németeknek. Az egyik német szakmun­kás például itt Cserkeszöllőn láto+t életében elször termő paprikát. Eddig csak a gyü­mölcsét ismerte. A MAGYAR kertészek meg szinte ámulva hallgat­ták. hogy német kollégáik számára már ismeretlen a gumicsővel való öntözés. A locsolást náluk egy központi vezérlésű öntözőberendezés szolgáltatja. A talicska hasz­nálata is kiment már náluk a divatból. Miniatűr dömpe­rekkel hordják a földet az üvegházakba. Hatezer négy­zetméteres üvegfelület alatt termelnek uborkát az Emst Thälmann Termelőszövetke­zetben. — Igaz, a miénk kisebb — mindössze ketőezer négyzet- méter —, de nálunk is sike­rül majd az uborkahajtatás... — mondják a cserkeszöllői­ek. Furka István munkacsa­patvezető és Dobos István brigádvezető már elszánta magát a tanulásra. Ugyanis a közeliövőben ők utaznak ki a német teStvérszövet.ke- zetbe, hogy megismerkedje­nek a híres uborkahajtatás- sal. Előreláthatólag négy höna- nig tartózkodik Oszkár és Jürgen Cserkeszöllőn. Fi irka Pista bácsi és Dobos István ugyanennyi ideig Laasdorf- ban. -* Reméljük hogy ezek a ta­nulmányutak mindkét szö­vetkezetnek meghozzák a várt eredményt. V. V. adta, hogy jár a 130 forint nyug­díj és a fél hold háztáji. Azt is visszautasította az elnök”. özv. Valentiné panaszos levele a jászberényi városi tanács mezőgazdasági osztá­lyához került. A tanács a kivizsgálás eredményeképpen a követ­kező levelet írta, melyet a termelőszövetkezetnek is el­küldött: „Kötelezem a jászberényi Rá­kóczi Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetet, hogy a 6/1960. kor­mány számú rendelet 3. g (1) be­kezdése értelmében —- ‘amennyi­ben nevezett az öregségi jára­dékra jogosító életkort (65 év) betöltötte, úgy részére 130 forint bavi özvegyi járadék folyósítá­sát a nyugdíjintézeten keresztül eszközölje és mint tsz-tag özve­gyének az öregekre megállapí­tott háztáji föld kijelölését is ejtse meg. Egyben felhívom a panaszte­vőt, hogy ügyének intézése vé­gett 'ezen levelemmel egyidejű­leg keresse fel a tsz vezetősé­gét”. A panasz nem intéződött el, mert özv. Válentinétől 1962. február 24-én ismét le­velet hozott a posta. ,,Az önök kérésére a jászberé­nyi tanács kivizsgálta ügyemet. Azt a választ kaptam, menjek ki a szövetkezet vezetőségéhez és megkapom a 130 forint nyug­díjat és a fé! hold háztájit. A nyugdijat meg is kaptam, de a fél hold háztájit nem. Sőt a legdurvábban — már két eset­ben — elutasítottak. Azt mond­ták, bogy én oda többet ne menjek. Majd utána a nővérem ment ki a szomszédommal, s is­mét elutasították őket. — Most már a tanács is azt mondta, nem jár csak a 130 forint. S ha ez igy van, mit tegyek? Mert itt állok magányosan, semmi nél­kül. Házam sincsen, családom sincs, akárhogy osztom, nem elég a 130 forint, mivel még SZTK-t sem kapok. özv. Válenti Vendelné, Jászberény’*. • Kérdezzük a jászberényi Rákóczi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet vezetőségét: mikor akarja véglegesen or­vosolni özv. Válenti Vendel­né jogos panaszát? C NEMET KÖRHINTA A szolnoki irodalmi színpad bemutatója versmondó igényes volt ön­magával szemben, a verseket jobbára helyesen értelmez­ték, szépen és érthetően be­széltek. Talán éppen a nagy akarásból, hevületből fa­kadt az a — különösen a női szereplőkre jellemző — teát- rális előadási mód, amely­nek egyes verseknél tanúi voltunk. Az est kiemelkedő megle­petése Horváth Judit szerep­lése volt. Ahogyan elmondta Anna Frank naplójának részletét az nagyszerű, mű­vészi volt. vw,— KRÁLIK JÓZSEF, nagyon nehéz feladatot oldott meg, tegyük hozzá, kitűnően. Ep­AZ IRODALMI színpad igényes, bátor hangvételű műsorral jelentkezett ez évi első bemutatója alkalmával. Az előadás irodalmi anya­ga egyetlen alapgondolatra épült, ne legyen többé hábo­rú! A békés élet szépségét, jelentőségét kívánták hang­súlyozni azzal, hogy bemu­tatta az emberiség ellensé­gét, a német fasizmust Mindezt a legmagasabb szintű művészet hevületével tették. Bemutatták Erich Kästner rendkívül kifejező és szellemes Német körhin- táját, Aqna, ..jFttSlIin .napló- részletéi, egy Boll dramati- zálást, Becher és Brecht egy-egy versét és annak do­kumentálására, hogy a, fasiz­mus nálunk is hasonló esz­közökkel pusztított, Radnóti Miklós két művét AZ ELŐADÁS legki­emelkedőbb, legszuggesztí- vebb műsorszáma kétségte­lenül Henrich Böll: Ádám hol voltál c. regényének dramatizálása, amely a mű­sor szerkesztőjének, Valkó Mihálynak ötletességét, kez­deményező készségét dicséri. Miszlay István stílusosan, saLlagmentesen rendezte a műsort. Hangulatos, mindig a lényeget szolgáló képei szépek, az előadás stílusá­hoz simulóak voltak. Naev erénye ez a produkciónak. A dramaturgiai fogyatékos­ságokból eredő tempótlan- ságról. a kének kapcsolásá­nak ritmushibáiról nem ő tehet. őszinte öröm tölt el ben­nünket, amikor az együttes munkájáról keli szólnunk. Bátran kimondhatjuk, min­den elismerést megérdemel­nek. Fegyelmezettem, hittel telítve dolgoztak, mindegyik pen ezért hadd figyelmez­tessük: az előadását kísérő mimikái fegyelmezetlensé­gekről feltétlenül le kell szaknia. Almás! Józsefné szépen tolmácsolta Becher: A férfi, aki hallgatott c. versét VI n- cze Judit az Erőltetett me­netet szép, tiszta szövegkiej­téssel mondotta el, kár hogy a patétikus előadásmód kissé elhalványította a vers lénye­gét. Nagy Izabella figyelem- reméltóam adta elő az Első eclogát A szolnoki ifjúsági Irodal­mi színpad az említett hibák ellenére kitűnő produkciót hozott létre. Természetes, hogy az útkeresés nehézsé­gei még jelentkeznek. Eze­ket minden bizonnyal legyő­zik majd, hiszen az új mű­sorukkal színvonalas, érté­kes előadást alkottak. Reméljük, az együttes az est műsorát többszőr megis­métli, s a szolnoki közönség olyan megértésben és támo­gatásban részesíti őket. ame­lyet méltán megérdemelnek. Fábián Péter Jurij, German, John Hármasikrek a Szovjetunióban Gurjev (TASZSZ) A kazahsztáni Gurjev város­ban Alekszandra Revkova asszony hármasikreknek adott életet. A szülők a vi­lág első három űrhajósáról, Jurij Gagarinról, German Tyitovról és John Glennről nevezték el gyermekeiket. Megkérték a TASZSZ tudó­sítóját. hogy közölje elhatá­rozásukat az űrhajósokkal. A Revkov-házaspár 35 éves, eddig már négy gyermekük van. az első kettő ikerpár. A hármasikrek születése al­kalmából Revkovék új la­kást kaptak. (MTI) MŰSZAKI BECSLÉST tart Szolnokon 1962. március 13-án délelőtt 10 órakor a Magyar Hirdető kirendeltségén, Kossuth tér 9. sz. alatt, telefon: 19—50, — a Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérünk. —* Budapesti címünk: Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgaz dasági és egyéb gépek, komp­resszorok, műszerek, stb. elad ásával, vételével és közvetíté­sével. SOK,^- de könnyen csökkenthető az állatelhullás tss-einkben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom