Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-09 / 57. szám
1962. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP —■BBüSüff • UHIMIMM Nem a medve bőrére.. Mi lesz, Ka kisüt a nap? A járási, városi tanácsok időben eljuttatták a megyéhez a tsz-ek vetőmagigényét, melyet államunk — átmenetileg csekély kivétellel — teljesíteni tud. A vetőmagvak leszállítása mindnütt idejében megtörtént, kiosztása azonban lassan halad. Kisújszálláson, Törökszentmik- lóson messze még a tavaszi árpa attól, hogy a vetőgépek magládájába kerüljön. A zabra mintha megyeszertc haragudnának: imiit-amott vettek csak át belőle valamelyest. leginkább a szolnoki és a kunszentmártoni járásban. E jelenségekből arra kell következtetnünk, hogy ez évben nem minden tanács szervezte meg elég igényesen ^ a vetőmagakciót. A várva várt jóidő pedig bármikor bekö- szönthet, — akár holnap tenné!... —, s mi lesz akkor a vetéssel? A kukorica vetőmagjának szállítása megindult; jóllehet, mire e sorok megjelennek, be is fejeződik. Az államhatalom helyi szerveinek: a tanácsoknak kell gondoskodtok arról, hogy a mag ne késve érjen a tsz-ekbe. Ezzel természetesen senki sem ■ menti fel akár a tsz vezetőket, akár az ellenőrző bizottságokat a vetőmagátvétellel járó felelősség alól. Nagy szó, hogy ebben az évben nem marad kielégítetlen igény lucerna és vöröshere magból. Átvételével mégis aggasztó módon késlkedik számos termelőszövetkezet. . Mások megfeledkezni látszanak arról, hogy fedezetigazolást küldjenek az AGROKER Vállalatnak. s ezzel is lassítják a szállítást. Néhány járásban arra hivatkoznak, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem ad minden tsz-nek hitelt a vetőmag átvételére. Alig elfogadható indok ez," hiszen a megyei tanács mezőgazdasági osztálya előrelátó módon megállapodást kötött a MNB megyei igazgatóságával. Múlik az idő, de még most sincs késő a cselekvésre, nehogy valamelyik szövetkezetünkben felkészületlenséget találjon az első igazi tavaszi nap. Gazdálkodás és tsz-demokrácia a tissakiirti Hunyadi Tsz-ben ' Egytestvér a jő gazdálkodás és a helyesen alkalmazott termelőszövetkezeti demokrácia. Nem véletlen, hogy országszerte épp azok a tsz- ek érik el a legszebb eredményeket, melyekben a gazdák gyakran hallatják szavukat, szívesen felszólalnak a rendszeresen megtartott közgyűléseken. A tiszakürti Hunyadi Tsz a tavalyi évben fejlődött is, osztott is — ám juthatott volna többre, oszthatott volna gazdagabban, ha jobb a tagság és a vezetőség kapcsolata. A közös birtokot gyakran járó vezetők szinte naponta hallanak valamely hasznos javaslatot a kétkezi tagoktól. Meggyőződhetnek arról, hjgy a parasztok valóban magukénak tekintik a közöst, fejlesztéséért szívesen hoznak áldozatot. így ajánlott fel a szövetkezet számára saját zsebéből kölcsönt Papp László brigádja, hogy eggyel több permetezőgéppel tehessék eredményesebbé a munkát. A vétel ilyen formájára a pártvezetőség javaslata ellenére sem került sor; a gépet csak később vásárolták meg. Biztató .jelenség, hogy több olyan ötlet kerül az idén megvalósításra, mely tavaly valahogy elsikkadt. Augusztusban történt még, hogy Rádi Pál munkacsapata vállalta: a szőlőben, hullott gyümölccsel felnevel húsz sertést, melyet csak rövid időre' kéll hízóba állítani. (A Hunyadi Tsz háztáji gazdaságaiból ezzel a módszerrel került ki tavaly 400 szerződött hízó.) Akkor semmi sem lett az ötletből; idén azonban már megszületett az elhatározás: nem húsz, de ötven sertést nevelnek fel a szőlőben 90 kilogrammos súlyig. Ily módon mintegy harmincezer forint értékű takarmányt takarítanak meg; az állatokat pedig terven felül értékesítik. A tsz 159 holdnyi nádjának levágására ősszel több gazda jelentkezett, ki a munkaegység jóváírásával erre az évre is beérte volna. A munka elvégzéséhez — kissé kifutottak az időből — húsz pár gumicsizmát kellett volna vásárolni. Ehhez akkor nem járult hozzá a tsz elnöke, ma azonban már nem zárkózik el a vásárlástól. Belátta, helyesen döntött a taggyűlés, mikor a még hosszú évekig használható csizmák megvétele mellett foglalt állást. Kedvező jelenség, hogy a Hunyadi Tsz-ben őszinte érdeklődés mutatkozik a közgyűlések iránt Egyen-egyen 400—450 gazda jelenik meg. Mégis megesett az a hiba — mely az alapszabállyal is ellenkezik —, hogy 1961-ben mindössze három közgyűlést tartottak. Elsősorban a párt- szervezet aktivitásának köszönhető, hogy a felelős vezetők megfogadták: ebben az évben rendszeresen megtartják a közgyűléseket. Vezetőségi szakember ötletességének köszönhető, hogy tavaly ősszel idejében és jó minőségben került ki a földből öt holdnyi gyökeres vesz- sző. A kedvezőtlen időjárás közepette a hagyományos módon nem boldogultak volna ezzel a munkával; a gépállomásiak nem tudták a kívánt módon átalakítani a répalazítót. A hunyadisták hirtelen támadt ötlettel megfordították az erdőgazdaságtól kölcsönzött csemete kiemelő 'eke talicskáját — s az eredetileg tervezett idő töredéke alatt elvégezték a kiemelést. Semmi sem szól az ellen, hogy a közgyűlések bármelyikén ne születhetne ehhez hasonló életre való ötlet Kapáslucerna telepítés Az évelő pillangósvirágú növények közül első sorban a lucerna telepítésére kell . nagy gondot fordítanunk. Ezt az évelő növényt ugyanis öthat évre telepítjük. Az őszi mélyszántást munkáljuk el alaposan, készítsünk jó magágyat. Vetés előtt lehetőleg sima hengerrel tömörítsük annyira az apró-morzsalékos talajt, hogy arra lépve lábbelink egykét centimétert süppedjen. Az így előkészített talajra nehezedő csoroszlyák már nem tudják mélyre letenni az apró lucemamagot. Vetés után ismét könnyű hengerrel nyomatjuk a magvakra a talajt; ezzel biztosítjuk az egyenletes kelést. Megyénk tsz-ei ez év tavaszán 55ÖÓ kh-t meghaladó területen kapás művelésűre telepítenek lucernát. Vetéskor a két 12 centiméteres ikersor között 50—70 centimétert hagynak. így e sorköz a későbbi időkben művelhető lesz. Az első évben már kikapálhatjuk a gyomokat, tehát a kultúrnövény szabadon fejlődhet. A következő években a széles sorban munkálhatjuk a műtrágyát a talal- baj óta járhatnak a növényvédő és betakarító gépek, melyek így — a sűrűvetésű kultúrával ellentétben — nem gázolják a lucematöve- ket. A kapálás segíti a talaj- nedvesség megőrzését. Kapásművelésű lucernánál kh- nként 5 kg vetőmag kell csupán; sűrű vetésűnél 15 kg szükséges. Ha a kapáslucemát első évben felülvetéssel — például borsóval — termeljük, előbb a borsó, majd a lucerna magját vessük el. így a csoroszlyákkal nem ziláljuk szét az ikersorokat: Gazdaságos, ezért ajánlatos a lucerna magját vetés előtt Rhizonit-tal bevonni. Ennek az oltóanyagnak hatására 10—15 métermázsa 4u- cemaszéna-többlet remélhető; a talajbaktériumok évente 50 kg nitrogént kötnek meg — ami 2ík kg pétisó tápértékével egyenértékű. A Rhizonit-ból kh-nként elég 20 dg-t a magok bekeveréséhez felhasználni; ennek ára még a tíz forintot sem éri el. A bekeveréshez fontos tudnivalókat az oltóanyag megküldésekor szakmai utasításban ismerteti a Philaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet (Budapest, X., Szállás út 5— 7J>. Helyes tehát a közgyűlések rendszeres megtartására j tett ígéret. A Hunyadi Tsz vezetősége reálisan ítélt, mikor úgy látta, hogy a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítése nem csupán jogszabályban foglalt kötelezettség, hanem az eredményesebb gazdálkodás segítője is. — b. z. — iszik előre Besz- teri Mihály, a jászberényi Lenin Tsz elnöke... Annak örömére hajt fel egy korsóval, hogy a szövetkezetbe éppen megérkezett a sörárpa vetőmagja a terményforgalmi vállalattól. Az árpára szerződött területen lucerna felülvetést alkalmaznak a gazdák. Ily módon jó támnövényt adnak az árpának;, jó- szágállományuk számára pedig évekre biztosítanak tápdús takarmányt. A biztosítás a közös vagyon védelme Az előrelátó gazda házát már a múltban is meg lehetett ismerni arról, hogy eresze alatt valamely biztosító társaság táblácskája fénylett. Túl azon, hogy a tőkés társaságoknak célja a haszonszerzés, nem pedig a gazdák vagyonvédelme volt — napjainkban a biztosítás különös jelentőségű. Tervgazdálkodást folytatunk; a gazdák a szövetkezetek termelési terveinek ismeretében tudják, mire számíthatnak. Ha kár éri a közöst, csökken a munkaegység értéke — s ezzel a munkakedv is. Hazánk termelőszövetkezetei tavaly negyedmilliárd forint kártérítést kaptak az Állami Biztosítótól. Megyénk közös gazdaságai jégkárok után hat milliót, állatkárokért tizenkilenc milliót, tűzés viharkárokért pedig majdnem két milliót Esztendeje, hogy bevezették a tsz-ek általános vagyonbiztosítását, azóta az ország tsz-einek 95%-a kötötte meg biztosítását Nőtt a biztosított terület nőtt a biztosított növények száma. Az Állami Biztosító az addiginál lényegesen nagyobb kockázatot vállalt a szövetkezetek vagyonáért. Hasáb hosszan sorolhatnánk a tsz-eket, melyeknél épp a biztosítás jóvoltából nem keletkezett fennakadás a gazdálkodás menetében, nem csökkent a munkaegység értéke. A közösségre veszélyes néhány agronómus, főkönyvelő nézete, mely szerint jégkár ellen nem érdemes biztosítani a jégérzékeny növényeGazdaságos az étkezési borsó nagyüzemi termelése Tavaszi vetésű növényeink között az elsők sorában kerül a földbe az étkezési és a takarmányborsó. Tsz-eink ezt nemcsak főnövényként, de rávetéssel is termelik. A közelmúlt évek tapasztalatai szerint a telepítés évében magra termelt borsó mind sűrűsoros, mind kapás művelésűre vetett lucernára vethető. Mivel a telepítés évében a lucerna aránylag kevés forintbevételt eredményez, célszerű a rávetést minél nagyobb területen alkalmazni• A lucerna szénáját a borsó szénájával együtt kedveli, jól hasznosítja a jószág. Jelentős természetesen a borsótermés értéke is. A bőtermő, hosszabb tenyészidejű „Viktória” fajtából a törökszentmiklósi, kunhegyest, kunszentmártoni járásban a jó esztendőben meg szokták termelni a 14—18 métermázsát holdanként. Ismert, hogy a borsó mint pillangós növéhy, nagy mennyiségű nitroc'nt juttat a talajba. Ezek figyelembe vételével vele, mint egyik legjobban jövedelmező növényünkkel számolhatunk. Sikerrel gépesítették szomszédunkban — Békés megyében — a borsó betakarítását. Ennek módját érdemes megtanulnunk. Vetéskor a magot 180—200 dkg mustármaggal egyenletesen elkeverve juttatják a földbe. Kelés után a növények összekapaszkodrak; s így később fűkaszával, rend- revágóval könnyen arathatok. Nem gond a cséplés sem; az apró mustármag könnye n elválasztható a borsótól. Számos szövetkezet szép sikert ért el a rövidebb tenyészidejű „Caractacus” fajtával is. Ez 10—14 nappal előbb érilf, nint a többi fajta, így — mivel a kalászosok előtt aratható — nem idéz elő rosszkor munkacsúcsot. A MEZÖMAG megyei ki- rendeltségénél még mindkét borsófajtára lehet szerződést kötni. két. E különben jószándékú, takarékosságra hajló szakembereknek érdemes emlékezetükbe idézniük, hogy a jégre érzékeny cukorrépa károsodásáért megyénk tsz-ei 1961-ben öt millió forintot kaptak kártérítésként. Ezernyi tapasztalat szól amellett, hogy a szocialista szellemű, állami biztosítás mennyire más, mennyivel több, mennyivel hasznosabb, mint a tőkés biztosítás volt. Az egész kapitalista világban nincs biztosító cég, mely az árvízkárok ötven százalékos megtérítését vállalná. Az Állami Biztosító mégis ezt teszi. Teszi, hiszen végső célja a termelőszövetkezeti gazdálkodás zavartalanságának segítése, a tsz-ek megszilárdítása. Mennyi új.,.! Mostanság keresik fel a tsz-eket az Állami Biztosító megbízottai. Ajánlatuk a tavalyinál is kedvezőbb, hiszen újabb lehetőségek nyíltak a közös vagyon biztosítására. Idén először lehet jégbiztosítást kötni a búsás jövedelemmel kecsegtető primőrökre; most lehet először kiterjeszteni a jégbiztosítást a kétmenetesen aratott ga- bonaneműeknél a renden fekvő kalászosokra. Külön bekezdést érdemel a baromfitenyésztők régi kívánságának megvalósulása. Ez év január első napja óta a nagyüzemben nevelt baromfiakra is kedvező feltételek mellett köthető biztosítás. Ez a lehetőség remélhetően számos olyan tsz-t is baromfinevelésre serkent, amely eddig túlzott óvatosságból húzódozott e jövedelmező üzemág bevezetésétől. miiiiHiMiniiiiiiiimiiiiiiiimiiiimiiiMHiiiH* Még mindig kevés! Ma egy hete emlékeztünk meg arról, hogy a kalászosok fejtrágyázásának fontos munkájával, mennyire lemaradtak Kisújszállás és Túrkeve közös gazdaságai. E tsz-ek az elmúlt héten körülbelül megkettözték ugyan addigi teljesítményüket; az azonban még mindig nem érte el terveik negyedét sem. Velük ellentétben a karcagiak dicséretesen nekigyűrkőztek • termésfokozó munkának: immár a 130 százalékot is túlhaladták. A műtrágyaszórásban jó eredménnyel második a szolnoki járás, nem rosst harmadik Jászberény városa. Kezdjük meg tavaszi vetőmagjaink csávázását Március a kitavaszodás hónapja. Néhány napos derült idő és kezdhetjük a vetést. Ideje tehát, hogy ahol még nem tették, mielőbb kezdjék el a vetőmagvak csávázását. Az optimális vetési idő rövid, mégsem kívánatos, hogy akár egyetlen dekagramm mag csávázatlanul jusson a földbe. A csávázás számos növénybetegség ellen nyújt védelmet. Mi ellen, s hogyan védekezzünk? ÁRPA FEDETT ÜSZÖGJE CUSTILAGO HORDED Az árpa kalászában a maghéjból megmaradt ezüstszürke. vékony hártya fedi a barnás fekete üszögspórákat; — tehát szem helyett spórákat találunk, ha nem csávázunk. A hártyákból a spórák cséplésekor válnak szabaddá, s ekkor az egészséges szemek felületén tapadnak meg. A vetőmaggal a talajba jutnak, s megfertőzik a csiranövényeket. Az árpa fedett üszögjének életmódja hasonló a búzakő- üszögéhez. A védekezés higanyos hatóanyagú csávázó szerekkel történik; FEKETE PORÜSZÖG (USTILAGO NIGRA) A fedett üszöghöz hasonló kórtüneteket idéz elő. A spóratömeg színe sötétebb a fedett üszögénél. A betegség a déli országokból terjed; nálunk még ritka. Az ellene való védekezés szintén higanyos csávázószerekkel történik; PORÜSZÖG (USTILAGO NUDA) Életmódja és megjelenése hasonló a búza porüszögéhez. A kalász már a kalászhányáskor fekete portömegként jelenik meg, mely hamarosan szétporlik és csak a kalászorsó marad meg. A spórákat a szél az egészséges kalászok virágaira hordja, ahol a bibén keresztül a magházba jutnak. A kórokozó a mag héja alatt lappang csírázásig, akkor a csirán keresztül fertőz.: A mag külsőleg egészségesnek látszik A védekezés . melegvizei csávázással történik, akár a búza poriiszög esetében; SZÁRAZ KORHADÁS (NIGROSPORA ORYZAE) A betegséget penészgomba idézi elő. A csövet és a szárát támadja meg; a csövön a szemek zsugorodottak lesznek. Védekezés: egy métermázsa vetőmagra 200 gramm Fernasáp, TMTD, Phygon. Arzán pprcsávázó szer valamelyikével; A tavaszi vetőmagvak nagyüzemi csávázását elsőként a karcagi Lenin Tsz-ben kezdte meg — 500 métermázsa árpával — növényvédő állomásunk PC csávázó gépe, Szeretnénk, ha e- szövetkezet példája nyomán a többi tsz bejelentené állomásukon csávázási igényét. A csávázással hozzájárulhatnánk terméseredményeink növeléséhez. Csizmadia László a kenderesi Növényvédő Állomás üzemgazdásza e.í, üt 'T'jtt
