Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

1962. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanulás [női gondok Család / EGY SZAKSZERVEZETBEN , Harminc százalékkal több sertést értékesít a tűrkevei Vörös Csilla«,Tsz C mint tavaly Megtartották a tizenötödik tervismertető közgyűlést Március 8-a egy kicsit a számadás napja is. Az ün­nepségek szónokai az asz- szonyok köszöntésekor arról is beszélnek, hogy az élet minden területén milyen sok tennivaló vár a nőkre. Nem hallgatják el azonban azt sem, hogy a vitathatat­lan eredmények mellett még sok mindent tehetünk azért, hogy a dolgozó nő élete könnyebbé váljon. , Ezekről a gondolatokról beszélgettünk Szenes Ottó- néval, a KPVDSZ Szolnok megyei Bizottságának titká­rával. S a következő kérdé­sekre kértünk választ. Köztudomású, hogy a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete tagságának nagy százaléka nő, milyen tapasztalatokat szereztek a választások során a nők tisztségekbe való jelölésé­ről és megválasztásáról? Miben várnak segítséget a dolgozó nők a szakszerve­zeti bizottságoktól? Szolnok megyében a KPVDSZ-nek 8700 tagja van s ebből 4400 nő. A szakszer­vezeti választások tapaszta­latai szerint — minden alapszervezetben meg volt a választás — az asszonyok és lányok nem hiányoztak a gyűlésekről, hallatták sza­vukat és részt is vállaltak a munkából. Ez természe­tes is, inert mint fentebb említettem, tagságunk fele nő. A nőket ott találjuk a szakszervezet minden vá­lasztott tisztségében a bizal­miak százaitól a szakszerve­zeti titkárokig. Bizalmat szavaztak nekik a szakszer­vezeti tagok, mert példák sokasága bizonyítja, hogy milyen lelkiismeretesen, kö­rültekintően — néha szinte aprólékos gondossággal tö­rődnek munkatársaikkal. Megértőén igyekeznek segí­teni — ha arra csak egy mód is adódik a hozzájuk fordulókon; legyen az szo­ciális természetű, bérezési probléma, vagy munkafelté­telek miatti panasz. Különösen a raktárakban, az árumozgatással foglalko­zó nők munkafeltételei vár­nak még javításra. Hiába írja elő a Belkereskedelmi Minisztérium, hogy milyen súlyt emelhetnek a nők, — a ládák, a csomagok súlya általában nem felel meg az előírásnak. Az árúmozgatás gépesítése megoldaná sok helyen ezt a gondot. Ennek orvoslását több helyen is kérték a nődolgozók. Néhány adatot arról, hogy az újjáválasztott szakszer­vezeti bizottságokba miként kaptak helyet a nők. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 12 tagú vezetőségé­ben 4 nő van, s a titkárnak ismét asszonyt választottak. A nemzeti bank .11 tagú bi­zottságában 5-en képviselik a nődolgozókat. A karcagi fmsz 320 szakszervezeti tag­ja 5 nőnek szavazott bizal­mat és még sorolhatnánk a példákat. A mostani válasz­tásokon a korábbihoz hason­lítva több nő került a bi­zottságokba. Ez — véleményem szerint — a nők megbecsülését, munkájuk elismerését mu­tatja, s azt is, hogy a mara­di gondolkodást képviselők egyre kevesebben vannak. Bár találkozunk még olyan jelenséggel, — szerencsére nem ez a jellemző — hogy létszámcsökkentéskor a nő­ket veszik elsőnek listára. Például olyant, aki gyakran hiányzik, mert gyereke be­teg. Mik a tapasztalatok a ta­nulásról, hogyan törődik ez­zel a szakszervezet? A munka jó elvégzése és az egyre növekvő feladatok mindenkitől hozzáértést, több tudást követelnek. S ahogy ez általában igaz, úgy igaz ez a mi szakszerve­zetünkhöz tartozó munkate­rületeken is. A pénzintéze­teknél például követelmény az érettségi, a könyvelői ké­pesítés. A kereskedelemben, a vendéglátóiparban is meg kell szerezni a szakképzett­séget igazoló okmányokat. A tanulási kedvre jellem­ző, hogy nagyon sokan jár­nak középiskolába, elsősor­ban a technikumokba kér­ték felvételüket a dolgozók. A szakszervezet is törődik a politikai és szakmai tudás gyarapításával. A megyében 36 helyen több mint ezer fő hallgatja a politikai előadá­sokat, s a 26 szabad akadé­miára több mint kétezren járnak. A nőket is közöttük találjuk, vállalják a munka­kör, a család ellátása mellett a tanulást. Elmondhatom, hogy például a nemzeti bankból hárman a közgazda- sági egyetemen tanulnak. örömmel morfdanék még több ilyen példát, de nem tudok. Egyetemre még nehe­zebben szánják el magukat a nők, különösen a családos anyák. Olyan esetet is említhet­nék, hogy tehetséges, ráter­mett nő maga mondott le munkaköréről, mivel nagy elfoglaltságot, megterhelést jelent számára a család mel­lett annak betöltése. Az is megtörténik, hogy előlépte­tésnél a nők vonakodnak a nagyobb felelősséget, több erőfeszítést kívánó munka­körtől; Hogjí még több nő legyen vezető funkcióban nemcsak az szükséges, hogy bátran megbízzák őket. Az is felté­tel, hogy a nők kellő tudás­sal rendelkezzenek és vál­lalják is a munkát. Véleménye szerint mivel lehetne' még azokon a gon­dokon enyhíteni, amelyeket a „második műszak” okoz a dolgozó nőknek? Már sok olyan intézkedés történt, melynek hasznát az asszonyok élvezik. így sok munkahelyen háztartási gé­peket vásároltak, s azokat csekély díj ellenében hasz­nálhatják. A meglévő köl­csönző hálózatot tovább bő­vítik, az fmsz-ek városokban, falvakban fognak gépeket kölcsönözni. Tervezik, hogy a patyolat bekapcsolásával szennyesruhagyűjtő helyeket létesítenek a falvakban, a háziasszonyok á tiszta ruhát kapják majd vissza. Idáig már voltak, s ezután is lesz­nek olyan tanácsadással egybekötött bemutatók, ame­lyeken például: a mosópor használatát, a gépi mosást ismertetik, a kész és félkész ételek vásárlását propagál­ják. A legutóbbi MÉSZÖV küldöttértekezleten sok hasznos javaslat hangzott el a lakosságot érintő közvetlen szolgáltatások bővítésére, azok megvalósítása sok gon­dot levenne az asszonyok, mindenekelőtt a dolgozó nők válláról. A nagykunsági Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet kisúj­szállási öntözési telepének szakemberei több éves vizs­gálat után megállapították, hogy a magasvezetésű öntö­zőcsatornákból, valamint az ideiglenes csatornákból a víz mintegy 40—45 százaléka el­szivárog, veszendőbe megy. Ez a körülmény rendkívül megdrágítja a nagyüzemi föl­dek öntözését. Az intézet kí­sérleti telepén, és a helyi Búzakalász Termelőszövetke­zetben az idén műanyagfóliá­val kísérleteznek. Mintegy ezer méter hosszúságú öntö- zőcsatomát nylonhoz hasonló műanyaggal bélelnek ki. A közelmúltban lépett életbe az új halászati tör­vény. — Felkértük Kálmán Dánielt, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának halászati felügyelőjét: tájé­koztassa olvasóinkat a ren­delet tartalmáról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról. — Hazánkban az egy főre eső évi halfogyasztás (a kon- zervhalon kívül) mindössze egy kilogramm. Ez a meny­A túrkevei Vörös Csillag Tsz tagsága tizenötödik terv­ismertető közgyűlésén min­den eddiginél alaposabb, megfontoltabb és hosszabb időn át készült gazdálkodási tervet fogadott el 1962-re. Számos gazda már az előter- vek készítése során jelent­kezett hasznos javaslatával, így a nyolcvannégy éves Seres János tavaly ősszel ajánlotta, hogy 12 kh-n ter­messzenek dinnyét; ez a ja­vaslat a terv jóváhagyásával szintéin helyi törvénnyé vált. Pártcsoport vezetői megbe­szélésen született elgondolás alapján került a tervbe, hogy 52 kh burgonya. 25 kh paradicsom, 6 kh paprika és 39 kh egyéb zöldségféle nö­velje a növényfélék terüle­tét 1961-hez képest. Az ez évi tervből megálla­A műanyagfóliát, kilón­ként 42 forintos áron, már beszerezték és a tavaszai bé­lelik ki a csatornákat. A szakemberek véleménye sze­rint a műanyagfólia alkalma­zása megtérülő befektetés. Kevesebb vízzel az eddiginél 25—30 százalékkal nagyobb területet öntözhetnek. A mű­anyagfólia három évig hasz­nálható és utána félórán visszaváltja a MÉH Vállalat. A kedvező gyakorlati tapasz­talatok után a következő években már több nagyüzem áttér a bélelt csatornák üze­meltetésére nyiség körülbelül tízszer ke­vesebb, mint a világ jelen­legi halfbgyasztása. A halá­szat távlati fejlesztési terve hat kilogrammban határozza meg a halhús-fogyasztásun­kat. — Az életbelépett halá­szati törvény sok segítséget nyújt a halhús termelésünk fokozásához. Lehetővé teszi, hogy a megyei tanácsok me­zőgazdasági osztályain szak­pítható, hogy a szövetkeze­tiek felhagytak egy helytelen eimélet káros gyakorlatával Korábban ezt hangoztat­ták: „Célozzuk meg a fának leghegyét, talán eltaláljuk a korona közepét.” A gazdasá­gi adottságok hiányában azonban hiába terveztek 500 kh-ra átlagosan 220 méter­mázsa cukorrépát; vagy 1200 kh-ról átlagosan 30 q májusi morzsolt kukoricát. A túlfe­szített tervezés kiesést oko­zott, az pedig a munkaegy­ség értékét csökkentve ked­vetlenséget, bizalmatlansá­got szült a tagság soraiban. Bizakodva mondhatjuk: nem ettük meg a jövőnket, azaz nem osztottunk előre. Tavalyról hárommillió nyolc- százezer forintot tartalékol­tunk erre az évre. Ez évi tervünk kialakítá­sánál felettes szerveink ja­vaslatára igyekeztünk ér­vényre juttatni az anyagi ösztönzés elvét. Premizálás­ra félmillió forintnál több készpénzt, majdnem 35 va­gon kukoricát, 726 métermá­zsa burgonyát, 27 métermá­zsa mákot terveztünk. Mind a növénytermesztőik, mind az állattenyésztők, de a szál­lítók előtt is nyitva a pré­miumhoz vezető kapu. Igen nagy figyelmet fordítottunk az öntözésben rejlő lehető­ségek kiaknázására. Mennyiségileg _ is. minősé­gileg is fejlesztjük sertéste­nyésztésünket. Ez év végére 500 kocánk lesz; s ebben az esztendőben négyezer hízósertést (106 kg- os átlagsúlyban), valamint ötszáz süldőt (40 kg-os átlag­súlyban) adunk a népgazda­ságnak. Sertésleadásunk 1961-hez képest mintegy 30 képzett halászati felügyelő­ket alkalmazzanak, a speciá­lis halászati termelőszövet­kezetekben, a halászattal foglalkozó közös gazdasá­gokban külön e termelési ággal foglalkozó agronómus segítse a- munkát. Segítséget ad azonban ahhoz is a tör­vény, hogy minden tógazda­ságban megfelelő halászmes­ter legyen. A törvény ezek­nek a munkaköröknek a be­töltését megfelelő végzett­séghez köti. Aki a meghatá­rozott időn belül nem szerzi meg a halászati szakmai ké­pesítést, nem dolgozhat to­vább a területen. — Talán éppen a szakem­ber-hiány miatt az elmúlt évben sajnos, kevés ered­ményt értek el megyénk tó­gazdaságai. Négyszázkilenc- venkilenc hold üz.emelő ha­lastavunk mindössze 224 ki­logramm bruttó hozamot adott holdanként. Ebből 145 kilogramm termelés a ter­mészetes és trágyázási-, 79 kilogramm pedig a takar­mányozási hozamból szár­mazik. Ez azt jelenti, hogy holdanként három kiló ta­karmányt használtak fel. — Ezzel szemben az említett természetes hozam mellett kilenc métermázsa takar­mányt kellett volna felhasz­nálni a gazdaságokban. Másik alapvető hiba me­gyénk halastavainál, hogy kevés a kihelyezett ivadék. Holdanként mindössze 45.7 kilogramm. százalékos növekedést mu­tat. Szarvasmarhánál, juhnál, baromfinál a minőség javí­tásával párhuzamosan a ho­zamok növelésére törek­szünk. 1962-ben 100 kh re­dukált szántónként feltétle­nül 100 métermázsa húst kí­vánunk leadni. Ez évi pénzbevételeinket a növénytermesztésből, ál­lattenyésztésből. a segéd- és feldolgozó üzemágakból har­mincöt millió forintnál töb- re terveztük. Az állatte­nyésztés tervezett bevétele majdnem kétmillió forinttal haladja meg a növényter­mesztését. Árutermelési ter­vünk harminc millió forint. Ebben az évben minden talajmunkát, minden szállít­mányozást saját gépparkunk­kal óhajtjuk megoldani. 1962-ben kerül sor első ízben arra, hogy valamennyi erő- és univerzálgépünk két mű­szakban dolgozzék. Kereken 440 000 munka­egység felhasználását tervez­tük. Számításunk szerint munkae&ységenként 28,22 forint összértéket oszthatunk; ebből 18,50-t készpénzben, a töb­bit természetben. Való, hogy nem terveztünk magas mun­kaegység értéket; de az egy főre jutó munkaegységek száma :— valamint a premi- zálás — azt Ígéri, hogy min­den becsülettel dolgozó gaz­dánk megtalálja majd szá­mítását a közösben. Gazdatársaim aktivitását hirdeti, hogy a tizenötödik tervjóváhagyó közgyűlésen húszán hallatták észrevéte­lüket, tízen pedig verseny­vállalást tettek. Most azon munkálkodunk, hogy a tervet üzemegysé­gekre, brigádokra, munka­csapatokra, sőt személyekre bontsuk.- Termelőszövetke­zetünk pártbizottsága már dolgozik azon, hogy tervünket — annak maradéktalan tel­jesítése érdekében — min­denki alaposan megismerje. Nagy Sándor a túrkevei Vörös Csillag Tsz párttitkára fiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiin 1 Uj műhelyeket és irodaházat kap a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat A mezőgazdaságban egyre növekszik a traktorok szá­ma, ezért a traktorjavításra specializált szolnoki Mező- gazdasági Gépjavító Vállala­tot 35 millió forintos beruhá­zással fejlesztik. Nyolcmillió forintos költséggel új Diesel- és forgácsoló műhelyt, nitrá- ló üzemrészt, transzformátor állomást építenek; Bővítik az ipari tanmű­helyt, ezenkívül irodaházat. modern fürdőt, öltözőt építe­nek. Mintegy négymillió fo­rint felhasználásával már az idén elkészül a Diesel-mű­hely. a nitráló üzemrész és az irodaház falait is felhúz­zák. Az üzem kapacitásának növelésére mintegy 27 millió forint értékben új gépeket 's kap a vállalat. A korszerű gépek elsősor­ban az Sz. 80-as és Sz. 100-as nehéz lánctalpas és a szuper Zetor traktor típusokhoz szükséges pótalkatrész gyár­tást teszik folyamatosabbá. A beruházást az ötéves terv végére fejezik be és ekkor már évente négyszáz lánc­talpas traktoregység javítása válik lehetővé az üzemben. A KORSZERŰ AGROTECHNIKA és r A TERMELÉS BIZTONSAGA a nagyüzemi gazdálkodás alapja­A közös gazdálkodás biztonságát a termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása védi! A biztosítás alapján teljes értékben megtérülnek a TŰZ- (villámcsapás, robbanás, vi­har, földrengés, kő és földomlás), a JÉG-, az ÁLLATKAROK, az Árvízkárok 50 százaléka. A kertészeti növények közül a paradicsom, paprika, zöldborsó, uboika, tök és saláta termésének 15 százalékáig primőr áron nyújtunk kártérítést! A biztosítás a kétm ecetes gépi úton (rendre vágó géppel) aratott, rendenfekvő gabona- neműeknek az aratást követő 6 napon belüli jégkáraira is kiterjeszthető. A nagyüzemi módon tenyésztett baromfiállomány biztosítását is vállaljuk. » ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Műanyag fóliákkal bélelt öntözőcsafornák Kisújszálláson Növeljük a halhús termelést Űj halászati törvény lépett életbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom