Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

2 SZOT,VÖK MEGYEI NÉPLAP 1962. március 6. A párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában (Folytatás az 1-ső oldalról) választékának keretében old­juk meg, nem vezetett ered­ményre. Azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság, külö­nösképpen az állattenyésztés fejlődési üteme lassúbbá vált, s nehézségekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más termékkel való zavar­talan ellátása tekintetében. A hús és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a földművelés rendszere nem felel meg a mezőgazdaság új feladatai­nak — állapította meg Hrus­csov. — Sok vezető nem ta­núsított kellő figyelmet a mezőgazdaság iránt. 5,A mezőgazdaság-irányítás gyengülésének következtében komoly veszélybe került a mezőgazdasági termékterme­lés hétéves tervének telje­sítése. Erről a Központi Bi­zottság plénumán ma teljes őszinteséggel beszélnünk kell.’" Hruscsov beszámolójában Idézte az 1980-ig kiterjedő számításokat. 1965-ben egy főre számítva 64 kilogramm húst és húsipari terméket, 386 kilogramm tejei és tej­terméket és 44 kilogramm cukrot kell biztosítani; 1970- ben 90—100 kilogramm hús­féleséget, 467 kilogramm tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell előállítani; 1980- ban 90—100 kilogramm húst és húsféleség, 467 kilogramm tej és tejtermék, valamint 44 kilogramm cukor terme­lését irányozzák elő. Ahhoz, hogy ezeknek a normáknak megfelelően elégítsék ki a lakosság szükségleteit, a ga­bonaféleségek termesztését 1965-ben 11,7 milliárd púd­ra; 1970-ben 14 milliárd púdra és 1980-ban 18—19 milliárd púdra kell emelni. A húst ennek megfelelően 16,1 millió tonnára, — 25 millió tonnára,- majd 30—32 millió tonnára kell növelni; a tejet és tejtermékeket 105 miliő tonnára,- 135 millió tonnára és végül 170—180 millió tonnára kell növelni. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelésnövelésének lehe­tősége határtalan. Mind­ezek lehetővé teszik, hogy rövid határidőn belül biz­tosítva legyen az ország ellátása élelmiszercikkek­kel és mezőgazdasági nyersanyaggal, s amit ez jelent: hogy döntő lépést tegyünk a népjólét emelésének útján. Hruscsov rámutatott, Hogy már a most folyó ötéves terv végére a kolhozoknak és szovhozoknak mintegy 12 milliárd púd gabonafélesé­get kell termelniök, és az államnak négy milliárd 500 millió pudot kell eladniok. A gabonatermelésben ez a színvonal teljességgel elér­hető. A pártnak, a mezőgazda­ság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy munkát kell végeznie az állattenyésztés terén. ^Meggyőződésem, hogy a sertés — és a baromfite­nyésztés Intenzív fejleszté­sével képesek vagyunk — írd és mondd — egyetlen év leforgása alatt lényegesen megjavítani a városok la­kosságának húsellátását”. A füves vetésforgóról Hruscsov ezután felhívta a figyelmet azoknak a föl­deknek a helyesebb felhasz­nálására, amelyeken jelenleg fű éi zab nő, vagy amelye­ket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt találhatjuk meg a szemestermény, a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek. termelése növelé­sének egyik legfontosabb forrásait. Jelenleg ötvenkét millió hektárt foglal el a fű és az ugar. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára tények­kel bizonyította, hogy móst a mezőgazdaságban tart­hatatlan Viljamsz akadé­mikus füves vetésforgó rendszere. oldja a ma feladatait”. Kijelentette, hogy a Köz­ponti Bizottság plénumán e rendszert el kell ítélni és fel kell szólítani a mezőgazda- sági dolgozókat, bátrabban haladjanak a föld intenzí­vebb kihasználásának, a ka­pásnövények és hüvelyesek széleskörű bevezetésének út­ján. ' A párt; felhívja a tudó­sokat, vizsgálják felül a földmű­velés füvesherés rendszeré­re vonatkozó álláspontju­kat” — jelentette ki a Köz­ponti Bizottság első tit­kára. Az irányításról Legyenek a tudósok az el­sők, akik megmutatják böl­csességüket és bátorságukat az elkövetett hibák bírálatá­ban és tanúsítsanak irány­mutató magatartást a föld- művelési rendszer átépítésé­ben. „Kesztyűs kézzel kell bán­nunk azokkal a tudósokkal, akik ezideig a füvesherés rendszer harcos hivei voltak. A pártszervezetek félúton elébe mennek a tudósoknak. De maguk a tudósok is mond­ják meg nyíltan és becsüle­tesen, hogy hibát követtek el.’* Hruscsov felsorolta, milyen problémákra fordítsa ma leg­inkább figyelmét a szovjet mezőgazdaságtudomány. To­vábbra is tökéletesíteni kell a vetőmagtermelóst és a sze­lekciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan új nö­vényfajtáikat, amelyek alkal­mazkodni tudnak a külön­féle övezetek sajátosságaihoz. A mezőgazdaságtudomány halaszthatatlan feladatai kö­zé tartozik a fajállat-tenyésztés további javítása. Komoly tá­mogatást érdemel Liszenko akadémikus munkája, amely a tehenek tejhozamának és a tej zsírtartalmának növelé­sére irányul. Nagy feladatok várnak a mezőgazdaságban a vegyé­szet, valamint a mezőgazda­ság gépesítése területén mű­ködő tudósokra. Napjainkban — hangsúlyozta Hruscsov —; csak a tudomány és a tech­nika alapján lehet nagyhoza­mú mezőgazdálkodást foly­tatni A beszámoló jelentős ré­sze foglalkozott a mezőgaz­daság vezetésének kérdései­vel. r „Gyökeresen át kell szer­veznünk a mezőgazdaság irá­nyító apparátusát, helyeseb­ben szólva, újjá kell terem­tenünk ezt az apparátust.’* Az előadó emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány a legutóbbi időkben bi­zonyos munkát végzett a mezőgazdasági szervek át­szervezésében. A mezőgaz­dasági szervek átszervezése azonban még nem érintette magát a termelést, nem érin­tette a kolhozok és a szov- hozok közvetlen vezetésének kérdését, Arról a harcról szólva, amely a szovjet mezőgazda- sági tudományban lezajlott a két Irányzat, a Viljamsz- iskola és a mezőgazdaságnak a , gépesítés és a vegyészeti tudomány alapján való In­tenzív fejlesztését védelmező Prjanyisnyikov akadémikus iskolája között Hruscsov rá­mutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott le áldoza­tok nélkül. A nép ellenségének nyil­vánítottak egyes kiváló tu­dósokat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó rend­szert. r,A.földművelés füves­herés rendszere, amelyet J. V. Sztálin támogatott, fo­kozott mértékben kezdett meghonosodni az ország min­den kerületében.” Miért ragaszkodott Sztálin éppen a füvesherés földmű­velési rendszerhez, amikor az általános nyugati tapasz­talatoknak is ellentmondott? Nemcsak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a mezőgazdasághoz, hanem láthatólag foglyul­ejtette 6t Viljamsz az a megállapítása, hogy ez a rendszer kevesebb beruhá­zást igényel a mezőgazda­ságban, nem kell egy sor műtrágyagyárat építeni. Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket a füves vetésforgó okozott a szovjet mezőgazdaságnak. Viljamsz többek között ta­gadta az őszi növények je­lentőségét. „Ml nem követjük azt a tudományt, — mondotta Hruscsov — amely nem te­szi lehetővé, hogy a mező­gazdasági termelés meg­Hruscsov hangisúlyozta; a kolhozok és a szovhozok ter­melési tevékenységének irá­nyítási kérdései nyomulnak ma előtérbe. A mezőgazdaság! olyan irányító szerveit kell megteremtenünk — mon­dotta, — amelyek a terve­zéssel, a könyveléssel és a számadással foglalkoz­nak, s a termelés szerve­zésére minden kolhozban és novhozban befolyást gyakorolnak. Enélkül lehetetlen a mező- gazdaság irányítása.” Az előadó hangsúlyozta; a vezető szervekben sok em­bert foglalkoztatunk, de a kolhozokkal és a szovhozok- kal, termelésük szervezésével közvetlenül senki sem fog­lalkozik. Végeznünk kell a mező- gazdaságban az irányítás- nélküliséggel, a tervszerűt- lenséggel. A Központi Bizottság el­nökségének nevében Hrus­csov javaslatot terjesztett a plénum elé: szervezzenek a területeken kolhoz-szovhoz, vagy szovhoz-kolhoztermelési igazgatóságokat, attól füg­gően, hogy a kolhoz vagy a szovhoz forma van-e több­ségben. Az ilyen igazgatóságok te­vékenységében a legfonto­sabb feladat az, hogy kivá­lasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghala­dóbb gazdaságok legjobb ta­pasztalatait átadják minden kolhoznak és szovhoznak, A kerületekben az új igaz­gatóságoknak báziskolhozra vagy szovhozra kell támasz­kodnak. E gazdaságok pél­dája nyomán kell kidolgozni a termelési terveket Az igazgatóság által egye­sített kolhozok és szovhozok számára termelési tervet ál­lapítanak meg. Ez a terv előirányozza, mennyi termé­ket kell termelnie a gazda­ságnak. Az igazgatóság el­lenőrizni tartozik, hogy tel­jesítsék a tervet, irányítja a gazdaságot, feladatokat ad, felkutatja a tartalékokat, szervezi a termelést, ellen­őriz. Hruscsov egyidejűleg hang­súlyozta* hogy az utolsó szót a kolhozok és szovíibzok ve­zetőinék kell kimondaniok. Ha az utolsó szó az ellen­őrzést Illeti meg, akkor csökketjük a kolhoz és szovhoz szakembereinek fe­lelősségét, dezorganizáljuk a mezőgazdasági termelést”. A termelési igazgatóság munkája közvetlenül össze­függ majd a felvásárlással, azzal, hogy biztosítsák az országnak valamennyi me­zőgazdasági termékkel való ellátását. „A mi szocialista gazdaságunkban a felvásár­lás mindenekelőtt a terme­lés megszervezését jelenti”. Hruscsov azt mondotta, gondolkodni kell azon. nem lenne-e célszerű, ha a Köz­ponti Bizottság vagy a terü­leti pártbizottság apparátu­sából két-három instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az ins­truktorok segítséget nyújtaná­nak a szovhozok és kolho­zok pártszervezeteinek a ter­melési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósí­tásban. Nyikita Hruscsov kijelen­tette, hogy meg kell alakítani az or­szágos, a köztársasági, a határterületi és területi mezőgazdasági bizottságo­kat. A köztársaságokban a Köz- társasági Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának kell vezetnie ezt a bizottságot. „Akkor a köztár­saságban és a területen a mezőgazdaság valamelyik részlegének kudarca esetén nem lehet azt mondani, hogy a mezőgazdasági kérdések­kel foglalkozó titkár felül­vizsgálta, de a Központi Bi­zottság vagy a területi párt- bizottság nem tanulmányoz­ta a dolgot”. A Szovjetunióban a mező- gazdasági bizottságot való- színüjeg a Minisztertanács elnökhelyettesének kell ve­zetnie. A szövetségi bizott­ság főfeladata: megszervez­ni a párt és a kormány me­zőgazdasági jellegű határo­zatai teljesítésének minden­napos ellenőrzését. Lehetséges, — mondotta Hruscsov — hogy az SZKP Központi Bizottságának me­zőgazdasági osztályát is újjá kell szervezni, olyan tapasz­talt embereket kell kivá­lasztani. akikre a pártellen­őrzés feladata hárul majd a létrehozandó Irányító szer­vek munkájáért. A köztársaságokban is cél­szerű újjászervezni a kom­munista pártok központi bi­zottságainak mezőgazdasági osztályait és feladatul kell állítani eléjük a mezőgazda- sági termelésben a szervező tevékenység mindennapos párttellenőrzését. „Meg kell értenünk, hogy mi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezetéséért, a párt tekin­télyéért. így. csakis így kell értelmezni a pártszervezet­nek a mezőgazdaság hely­zetéért való felelősségét a nép előtt. A munka termelékenysé­gének színvonala, a mező- gazdasági termelés emelke­dése az az ismérv, amely alapján értékelni kell a ter­melési hivatalok, a párt- és a tanäesi szervezetek, a kol­hozok és a szovhozok mun­káját Úgy gondolom, hasznos — mondotta Hruscsov —, ha a Központi Bizottság nevében felhívással fordulok azokhoz az agron ómusokhoz, zootech- nikusokhoz és gépszakértő mérnökökhöz, akik nem me­zőgazdasági intézményekben dolgoznak, hogy gei megértik — folytatta Hruscsov —, hogy a Szovjet­unió az ipar fejlesztésében előre haladt és sikeresen lép át újabb és újabb határokat Már nem merik kétségbevon­ni hazánk jövendő ipari fej­lődésének nagy ütemét sem.” „Ami a mezőgazdaság újabb fellendülésének terve­it illeti, ebben más vélemé­nyen vannak továbbra is ki­tartanak a régi kételyek mel­lett a szocialista rendszer lehetőségeit illetően. Egyes burzsoá közgazdászok és po­litikusok véleménye szerint hazánk nem képes biztosíta­ni a mezőgazdasági termelés magas színvonalát; Igyekez­nek lejáratni a mezőgazda­ság szocialista rendszerét, mondván, hogy a kapitalista rendszer termékenyebb a szocialista rendszernél.” Hruscsov kijelentette, hogy a nagy amerikai farmokon valóban magas a termelé­kenység, majd hangsúlyozta hogy e termelékenységet a tőke koncentrációja és cent­ralizációja utján érték el, a nagy farmok felfalták a ki­csiket. í,Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban*— mondotta Hrus­csov — kénytelenek voltak csökkenteni egyes növény­fajták vetési területét, mert felesleg gyűlt fel mezőgaz­dasági termékekből. Nem azért van Amerikában túl­termelés, mert nincs aki el­fogyassza a terméket, hiszen ott vannak a munkanélküli­ek milliói, akik nem esznek eleget; ás vannak, akik egy­szerűen éheznek.’* 5,A Szovjetunió, a szocialis­ta országok — mondotta Hruscsov — tovább haladnak majd a termelés fokozásának utján és nem félnek a túl­termeléstől. A kapitalisták azért csökkentik a termelést, hogy tartani tudják az árakat és mesés profithoz jussanak. Mi csökkenteni fogjuk a munkaráfordítást, s ez lehe­tővé teszi a kiskereskedelmi árak leszállítását, hogy az ember annyi terméket vásá­rolhasson, amennyire szük­sége van; Ez a mi utunk, ilyenek a szocialista gazdaA"* ság fejlődésének távlatai.’* Be tudjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy a szo­cialista rendszer a mezőgaz­daságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés színvo­nalát és a legmagasabb élet- színvonalat biztosítja a la­kosság számára’* — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban vannak olyan emberek, akik képesek a mezőgazdaságra váró fel­adatok sikeres megoldására. Megvan a szükséges techni­ka is, a továbbiakban pedig erősen növekedni fog a gépek és a mezőgazdasági felszere­lések gyártása. Az a fő — mondotta Hrus­csov —. hogy az élen hala­dó gazdaságok tapasztala­taira támaszkodva felemel­jük az elmaradókat Ha ez megtörténik, ez döntő lépés lesz a mezőgazdasági termékek bőségének meg­teremtéséhez, a nép jólété­nek emeléséhez. Pártunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a Központi Bizottság jelenlegi plénumának. E plénum fel­adata kidolgozni a mezőgaz­daság Irányításának megja­vítására teendő határozott intézkedéseket, amelyeknek segítségével hamarosan meg­oldhatjuk a XXII. pártkong­resszuson kitűzött feladatot: a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését. „Ez bonyolult és felelősség- teljes feladat, nagy erőfeszí­téseket kíván a párt, az egész nép részéről.’* Ha megoldjuk azt a fela­datot, hogy teljesen kielégít­jük az ország mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségleteit, akkor gazdasá­gi fejlődésünk egyik fő ma­gaslatát hódítjuk meg, tör­ténelmi jelentőségű győzel­met aratunk a pártunk prog­ramjának megvalósításáért vívott harcban. Ez a marxis­ta-leninista tanítás újabb győzelme lesz, azé a tanítá­sé, amely a kommunizmus diadaláért vívott harcban a népeket lelkesíti. (MTB menjenek dolgozni a kolhozokba és a szovhozokba A Ezek között a szakemberek között sok a párttag és a komszomolista. A párt által a mezőgazdaság számára ki­tűzött feladatok iránt, és fe­lelősséget éreznek az egész nép iránt a kommunista épí­tés programjának teljesíté­séért) Némelyik kolhozban nincs elég képzett szakember. Azt hiszem, felhívással kéH for­dulnunk a városi és falusi fiatalsághoz is, fel kell szólí­tanunk az ifjakat és lányo­kat, utazzanak falura, hogy élenjáró, öntudatos emberek­kel tölthessük fel a kolhozo­kat és a szovhozokat Á párt Központi Bizottsá­gának a mezőgazdasági vezetés megjavítására irányuló erőfeszítései azonban nem hozzák meg a kellő ered­ményt, ha a párt nem tart­ja gondoskodása közép­pontjában a mezőgazdaság­nak nyújtandó anyagi- technikai segítség kérdéseit, ha megsértik a kolhozok és a szovhozok anyagi érdekelt­ségét a gabona, a hús, a tej és egyéb termékek előállítá­sának növelésében. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó új feladatoknak megfelelően, nö­velni kell a mezőgazdaság­nak nyújtott anyagi-techni­kai segítséget is. ,,Ha mi csak a felhívásokat intézzük az emberekhez, hogy termeljenek kukori­cát. cukorrépát, és térjenek át a haiszálkás fejőállásra, de nem biztosítjuk kukori­ca- és cukorrépa szedő kombájnok gyártását, nem adunk modern rendszerű fejőgépeket és egyéb esz­közöket, akkor közönséges fees égőknek bizonyulunk. azok önköltségét”. A jövedelemelosztás Hruscsov a továbbiakban azokról a hibákról beszélt, amelyeket a kolhozok a jö­vedelem elosztásában követ­nek el. A kolhozok és a szovhozok fokozott anyagi és technikai megsegítése — mondotta Hruscsov — a párt mezőgaz­dasági politikájának egyik legfontosabb kérdése. „Elfo­gadtuk azt a programot, amelynek alapján termék­bőséget kell teremtenünk ha­zánkban. E programot rend­szerünk egész erejével alá kell támasztani”. Megvitatjuk azokat az in­tézkedéseket, amelyeknek segítségével meg lehet való­sítani a program életbevágó­an fontos és talán legnehe­zebb részét: a mezőgazdaság fejlesztésére teendő intézke­déseket és azokat a lépése-, két, amelyeknek alapján bő­ség lesz hazánkban szemes­terményekből, húsból, tejből Lehetetlen, hogy magas mun- katermeléikenységre hívjunk fel, és ugyanakkor baltával vágjuk a kukoricaszárat.** Az SZKP Központi Bizott­ságának elnöksége úgy véli — mondotta Hruscsov —, hogy határozott programot kell kidolgozni a mezőgazda­ság anyagi és technikai meg­segítésére; Hruscsov számítá­sokat idézett, amelyek mu­tatják, hány gépre van szükség, figyelembe véve a mezőgazdaság fejlesztésének és műszaki tökéletesítésének távlatait: meg kell kétszerez­ni a mezőgazdasági gépi esz­közök gyártását. „Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy vagy két-három [ év alatt megoldani. De hala­déktalanul hozzá kell lát­nunk e feladat megoldásá- hoz.”­E feladat megoldásának fő irányai: a már meglévő traktor- éa mezőgazdasági gépgyárak teljesítményének növelése, legalább három új hatalmas traktor- és mező- gazdasági gépgyár, illetve az állattenyésztés gépesítéséhez szükséges felszereléseket elő­állító üzem felépítése; Rá kell lépni a nagyteljesítmé­nyű traktorok és egyéb gépek még szélesebbkor!! alkalma­zásának útjára; Az előadó foglalkozott a mezőgazdasági gépek és pót- alkatrészek árának kérdésé­vel is. Hangsúlyozta. A kolhozokban és a szov- hozokban folyó munka he­lyes megszervezése a fő kér­dések közé tartozik — mon­dotta a továbbiakban Hrus­csov. Az élenhaladó gazdasá­gok tapasztalatai azt mutat­ják, hogy j,erősen emelni tudjuk a termékek termelé­sét és csökkenteni *”djuk és a nép növekvő szükség­leteinek teljes kielégítését szolgáló egyéb termékekből — mondotta Hruscsov. E feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladataink egyikének tekintjük, mivel a társadalom termelőerőinek fejlesztésére, a mezőgazda­ságnak az élelmicikkek bő­sége megteremtésében ját­szott szerepére és jelentősé­gére vonatkozó marxista— leninista tanításból indulunk ki. A nehézségek abban rej­lenek, hogy mezőgazdasá­gunk még mindig lényege­sen elmaradt az ipar mö­gött mind a termelés meg­szervezése, mind pedig a vezetés és a rendelkezésre álló lehetőségek kihaszná­lása területén. A mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meg­hódítanunk — mondotta Hruscsov. „A kommunizmus ellensé-J

Next

/
Oldalképek
Tartalom