Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I9ű2. március 4, »Ennél szebb pályát soha nem tudtam volna választani« C I fSldművesszSvelkezeteltnek nagy üvőjiik lesz a szocialista társadalomiul is Újjáválasztották a MÉSZÖV tisztikarát Kilencen, akik nem tanúinak tovább Egyre kevesebben tekintik ma már „nemzeti szerencsétlenségnek”, ha nem veszik i! 1 Bányai László, fel az egyetemre, technikumba. A félévkor kiadott jelentkezési lapokon már gyakran olvasható ez a bejegyzés, j,nem tanulok tovább, dolgozni megyekő Az ilyen diákok egy része azok közül kerül ki, akik helyesen mérik fel képességeiket és inkább szeretnének jó szakmunkások, mint vergődő egyetemisták lenni. De a jó tanulók között sem ritka a munkába törekvő, aki egyetemi felvétele előtt szakmai gyakorlatot kíván szerezni Gyetvai Teréz Kilenc diákot szólaltattunk meg kis villáminterjúnkban, azt kérdeztük meg tőlük, miért választották éppen azt a hivatást, amely mellett kikötöttek, mennyiben segíti őket az iskola törekvéseik megvalósításában? íme a feleletek; Patkó Anna, a közgazda- sági technikum negyedikese; Ipari tagozatra járok, de bejelentettem, hogy a mezőPolgár Rozália gazdaságba szeretnék menni. Magam is parasztlány vagyok, nyaranként szüleim mellett dolgozom. A tsz-ben látom a jövőt; ha lehet, haza szeretnék menni Kenderesre. Szüleim is örülnek elhatározásomnak. Az iskola felhívást bocsájtott ki a megyében, jelentsék be az igényt könyvelőkre, statisztikusokra. Segítenek is az elhelyezkedésben. Bán Dénes Patkó Annának évfolyamtársa, ö sem tanul tovább, hanem Törökszent- miklősra szeretne menni a mezőgazdaságba. Szintén ipari tagozatos, de mint nagy komolyan mondja, érzi, hogy Patkó Anna nagy szükség van most a szakemberekre a mezőgazdaságban. Négy törökszentmiklósi gimnazista leendő életsocsá- ról is érdeklődtünk. •— Minden vágyam az, hogy elektroműszerész lehessek. Pestre az Orion gyárba szeretnék menni. Évek óta rádiózom, tanulmányoztam a szakkönyveket, összeállítottam már egy tranzisztoros rádiót is. Ehhez a pályához érzek kedvet, tehetséget — jelenti ki magabiztosan Gon- da Mihály a XV. c-bőL Az iskola segített, rádiósszakkörében biztosította az anyagot, a szerszámokat KönyvKreicsovszki János tárunkban sok értékes szakkönyvvel ismerkedtem meg. Remélem elérem célomat. Gyetvai Terinek az érettségi jár a fejében. Mint mondja, egyelőre ez a legfontosabb. Aztán elmegy fog-' technikusnak. Hogy miért? — Ennél szebb pályát soha nem tudtam volna választani. Osztályfőnökünk részletes tájékoztatást adott emellett egy fogtechnikus ismerősömtől is érdeklődtem a pálya iránt A IV. b-ből ketten is egészségügyi pályára kívánnak lépni. Polgár Rozália és Kiss Mária. — Beteg, bajbajutott embertársainkon segíteni a legszebb hivatás, mi ezt tartjuk a világ legszebb foglalkozásának, mondják szinte egyszerre. — Iskolánk egészségügyi tanfolyamot indított, mondja Polgár Rozália, melyre mi is szorgalmasan járunk. Hogy célunkat elérhessük, a továbbiakban még szorgalmasabban kell tanulnunk. A szolnoki Beloiannisz úti általános iskolában éppen szünet van. Két melegítős fiút éppen a kergetőzés kellős közepéből szólítunk ki, hogy megkérdezzük, hová mennek a nyolcadik osztály után. G. Kiss József villany- szerelő lesz. Apja a járműben dolgozik, ő is oda szeretne kerülni. — Én esztergályos leszek — jelenti ki a kis Bányai Laci, mert az szép és érdekes foglalkozás. A bátyám is esztergályos a járműben, az apám meg tűzikovács ugyanott Nem kértem segítBán Dénes séget az iskolától, de megkérdezték, van-e szükségem rá? Ez jól esett. Kreicsovszki János olajos overallban lép ki a gépipari technikum műhelycsarnokából és a csuklóját nyújtja kézfogásra. — Technikusként szeretnék elhelyezkedni valamelyik nagyobb ipari üzemben. Az iskola helyez el, nem lesz gondom ilyesmire. Ha azután jól bedolgoztam magam, akkor esetleg egyetemre megyek majd. (Halász Miklós az iskola igazgatója elmondotta: körülbelül két- szerannyi technikust igényelnek a különböző üzemek, mint amennyi most végez. Vannak olyan gyárak, amelyeknek képviselői évről évre ellátogatnak a technikümr-W—'*■ — —- WW—? ^ G. Kiss József ba és szinte az osztályteremből „ragadják el” az ifjú technikusokat.) Kilenc fiatal útnak indul. Megvalósítható elképzelésekkel, igazi hivatásszeretettel. Hernádi Tibor Bubor Gyula A MÉSZÖV kétnapos küldöttértekezletén sokan szóltak hozzá az igazgatóság és a felügyelő bizottság beszámolójához és a harminchárom küldött egyetértett a beszámolókkal. Sokan beszéltek saját szövetkezetük életéről, tevékenységéről és eredményeiről. Kritikusan szóltak a hibákról és számos javaslatot tettek az irányítás megjavítására, A HŐSI MUNKA MEGHOZTA GYÜMÖLCSÉT A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatták Csáki István elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának felszólalását Csáki elvtárs felelevenítette a földműves- szövetkezeti mozgalom tizenhatéves harcos múltját, A Magyar Kommunista Párt kezdettől fogva igen nagy figyelmet fordított a földművesszövetkezeti mozgalomra. Amíg a reakciós erők, a kulákok és a „lakkcsizmás parasztok^ mindent elkövettek, hogy a parasztságot saját eszközüknek használhassák feL, és a régi kapitalista szövetkezetekben megtartsák a vezetést, addig a párt mindent megtett azért, hogy a parasztság megteremtse a szövetkezetekben saját érdekképviseletét. Hősi munka volt ez. Annál is inkább, mert a felszabadulás utáni közvetlen időkben kevés volt a gyakorlattal rendelkező káder, aki vállalta az fmsz-ek vezetését, de lelkesedésük, akaraterejük meghozta az eredményt. Kevés volt akkor az áru, de annál több az azt igénylő, s keményen kellett küzdeni azért, hogy a kevésből a falunak is jusson, A lelkesedés, a párt jövőt mutató politikája erőt adott. Engedjék meg,- ; hogy a küldöttközgyűlésen KÖSZÖNTSÜK A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETI HARCOSOKAT akik veteránjai voltak az fmsz-mozgalomnak. Nem volt a magyar történelemben még ilyen tömegszervezet, melyben a falu többrétegű — korábban egymással szemben is álló — parasztsága tömörült. Az fmsz-eknek jelentős részük van abban, hogy a falu parasztsága a termelőszövetkezetekben is megtalálta helyét. Csáki elvtárs hangsúlyozta: a íaldművesszövetke- zeti mozgalomra nagy jövő vár, nemcsak a szocializmus alapjainak lerakása időszakában, hanem a szocialista társadalomban is. Csáki elvtárs kiemelte az fmsz kereskedelem fontosságát. Mint mondotta: egyre nagyobb jéLentősiéget kell erre fordítani. Itt nem csupán az áru elosztásáról van szó, hanem a szó igazi értelmében vett kereskedelemről. Ezért ismerni kell az igé- nyeket, tudni, hogy milyen árut hova kell vinni. Bár létrejöttek a termelőszövetkezetek, az fmsz-eknek most is jelentős szerepük van a termelés — a háztáji, a kis darab földek, hegyközségek ter- melvényeinek — szervezésében, a felvásárlásában, Végezetül a megyei pártbizottság nevében köszönetét mondott az fmsz-mozgalom veteránjainak és köszöntötte a földművesszövetkezetek száztizenötezemyi tagját, családjaikat és sok sikert, egészséget kívánt a további munkához. A FALÜSZÉLI BOLTOKAT IS FEJLESZTENI KELL Több küldött az áruellátás zavarainak megszüntetéséről és a falu végi boltok fejlesztésének fontosságáról beszélt. Savai István örményesről kifogásolta, hogy a szovjet kerékpárokhoz nem lehet gumit kapni. A válaszadás során kitűnt: nem áruhiányról, csunán arról van szó, hogy a helyi boltvezető nem rendelt utánpótlást. Ugyanis a vasnagyker raktárában megfelelő mennyiségű szovjet kerékpárgumit tárolnak. Csikós Istvánná kőteleki küldött kifogásolta, hogy a falu szélétől a központig két és fel kilométert kell gyalogolniuk a legközelebbi boltig. Nánási László, a SZÖ- VOSZ felügyelő bizottságának elnöke, országyűlési. képviselő hangsúlyozta, hogy arányosan kell a kisboltokat fejleszteni. Jelenleg ugyanis az fmsz-ek szívesebben építenek a központban neonfényes önkiszolgáló boltokat, mint hogy a külsőket is egy kicsit rendbe hoznák. Javasolta, hogy a Szolnok megyei küldöttek mondják el elgondolásaikat a SZÖVOSZ V. kongresszusán, KERESSÉK A LELTÁRHIÁNYOK ÉS TÖBBLETEK OKAIT Több felszólaló mondta el véleményét a vagyonvédelemről. Rozmis Márton a besenyszögi tapasztalatokról számolt be, Mint mondotta, hiába figyelmeztették az iszákos boltvezetőt, nem változott meg. Ezért — mielőtt leltárhiány lett volna — el bocs áj to tták. Márk István, a. megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője a súly- csonki tásoikról szólott. Nem szabad megengedni a vásárlók becsapását — mondotta. JászárokszáHáson például huszonkettőezer forinttal megkárosították a vevőket, mert drágábban adták el a fát. Örömmel mondta el a résztvevőknek, hogy az fmsa-bol- takban a leltárhiány nagyobb arányban csökkent, mint az állami kereskedelemben, majd javasolta* hogy az fmsz igazgatóságok . minden esetben elemezzék a többletek és a hiányok okait HOSSZÚ AZ ÁRU ÚTJA A FOGYASZTÓKIG A felszólalók kifogásolták, hogy esetenként vontatottan szállítják el a megtermelt és felvásárolt árut. Ez különösen hiba a friss zöldségféléknél, melyek a másnapi elszállítással vesízítenek értékükből. Tóth Mihály tisza- kürti. küldött javasolta: ha nagyobb tömegű zöldségféle, vagy gyümölcs vár elszállításra, azt közvetlenül az elosztóba vigyék. így le tudják rövidíteni az áru útját & nem romlik a minőség, A küldöttek örömmel számoltak be a falusi asszonyok igényeinek növekedéséről. Több helyen sürgjetik a háztartási gépek beszerzését, melyeket az fmsz-ek kölcsönözzenek ki tagjaiknak. Többen a szolgáltatások fontosságát hangsúlyoztak, Bordás László, a KISZÖV elnöke tájékoztatta a részvevőket, hogy a kisipari szövetkezetek fokozni fogják szolgáltató tevékenységüket. Arra kérte a küldötteket, hogy adjanak segítséget a javításra váró iparcikk összegyűjtéséhez. A túrkevei küldött hozzátette: megszervezték: a villamos háztartási gépek, rádiók, televíziók szervizét az fmsz keretem belül. CSÖKKENTSÉK A BÜROKRÁCIÁT. ADJANAK NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁGOT Nemes Mihály, a szolnoki járási FJK elnök nagyobb önállóságot javasolt a szövetkezetek és az FJK-k ügyintézésében. Nem kérdeznem meg bennünket a bérek rendezésénél és a beruházások eldöntésénél — mondotta. — Esetenként a kereskedelmi főosztály élőadói jogtalan utasítást adnak: „X. elvtársat azonnal vonja felelősségre és küldjön erről igazolójelen- tést”. Ez sérti a szövetkezeti demokráciát és az önállóságot Simon József, a túrkevei fensz elnöke elmondotta, hogy a MÉSZÖV különböző osztályaitól néha ellentétes intézkedések érkeznék. Ö is javasolta, hogy a beruházási keretek szétosztását bízzák az fmsz-ekre. A sok papírmunka helyett — mondotta — helyes lenne, ha az előadók nem kötnék az fensz- elnököket Íróasztalhoz« ÜLÉST TARTOTT AZ ü# VÁLASZTMÁNY A felszólalók javaslataira bírálataira Varga Illés, az igazgatóság elnöke válaszolt. Ezután lemondott a régi választmány nevében. A küldöttgyűlés részvevői titkos szavazással, a szövetkezeti demokrácia élveinek érvényesítésével megválasztották a harmincöt tagú választmányt, a hét tagú felügyelő bizottságot, továbbá huszonkilenc küldöttet választottak a SZÖVOSZ V. kongresszusára. , /^választmány tagjaiul az alábbi küldötteket választották meg: Bakó Kálmán, Pesti Kálmán, Farkas Sándor - né, Bordás László, Fehér Lar- jos, Litkei Istvánná, Tőzsér Lajosné, Csengeri Bálint, Jó- vér Kálmánné, Miskolczi Kálmán, Gacsal István, Radőcz Mátyás, Uliczki Sándor, Hres- kó Józsefné, Boda Mihály, Benedek Kálmán, Varga Illés, Somodi Mihály. Kardos János, Mező Sándorné, Tigyi István, Bereczki Lajos, Székely Magdolna, Lőkös Miklós, Elek Ferencné. Echba^- uer Józsefné, Szenes Ottóné, Márk István, Gácsi _János, H. Varga István, Sáros! Béla, Szilágyi Mihály, Kubai Kálmánné, Zsigri Istvánná. Gortva Kálmán. A felügyelő bizottság tagjaiul a következőket választották meg: Tátrai István, Ferenczi Vendelné, Vincze Imre, Savai András, Deme Ferenc. Nagy Magdolna, Borbély Lajos. A MÉSZÖV küldöttértekezlete Sárosi Béla zárszavával ért véget. A MÉSZÖV új választmánya ülést tartott. Saját tagjai sorából tizenegy tagú igazgatóságot választott. A MÉSZÖV igazgatóságának elnökévé ismételten Varga Illés elvtársat választották meg. I.......................................... ..........................................................3 Nő napi ünnepség I Szolnokon i • I A nemzetközi nőnap alkalmából március 4-én ; ; (vasárnap) délután 5 órakor a Ságvári Endre Műve- " I lödési Házban diszünnepséget rendez a városi nőta- ; ; nács. Ünnepi beszédet mond Kökény István, az « I MSZMP megyebizottságának titkára. Ezt követően a ; ■ város öntevékeny kultúr együttesei színvonalas i I műsorral szórakoztatják a nőnapi ünnepség résztve- ■ ■ vőit. 3 ■ " ..................................................................................
