Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
1962. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ÍÜ'LMI /r mm Szolnok megye közös gazdaságai közül hosszú idő óta a besenyszögi termelőszövetkezetek gazdálkodnak leggyengébb eredménnyel. Eredménytelen működésüket elsősorban a rossz talaj és éghajlati adottságok okozzák. A besenyszögi termelőszövetkezetek megsegítésére a szolnoki járás közös gazdaságainak legjobb szakembereiből, valamint a megyei tanács osztályvezetőiből a közelmúltban társadalmi bizottság alakult. Kidolgozták a besenyszögi közös gazdaságok eredményes gazdálkodásának feltételeit. A helyi adottságok figyelembevételével leegyszerűsítették a vetésszerkezetet. Főként árugabona, takarmánygabona és szálastakarmány termelését javasolták. A termésátlagok folyamatos emelkedése érdekében a falu térségében legjobban bevált intenzív búza — a Bezosztája — termelését indítványozták; A közelben gazdálkodó állami gazdaság példája nyomán szemestakarmányok közül az őszi árpa termesztését javasolták. A növénytermesztés reális következményeként a kevés szemestakarmányt fogyasztó juhtenyésztés és szarvasmarhatenyésztés további emelését helyezték előtérbe. A szakemberek véleménye szerint e két állatfaj számszerű növekedése saját szaporulatból biztosított, így emelkedhet a fél nem osztható szövetkezeti alap is. A bizottság javaslatainak betartásával a szakemberek úgy gondolják, hogy az ötéves terv végére a besenyszögi termelőszövetkezeteket eredményesen gazdálkodó, nagyüzemekké lehet fejleszteni. Félév után l • a cipőgyári szakiskolában A Tisza Cipőgyár lakótelepén régen nem fordult meg egyszerre annyi idegen ember, mint február 24-én. A cipőipari tanintézet minden félév után szülői értekezletet tart. Minden elsős édesapja vagy édesanyja eljött. Délelőtt 10 órakor csodálkozó felnőttekkel telt meg a tűnt, Tóth István tiszapüspöki cipészmester nagyon elégedett fia első pár cipőjével: — Szerintem is megérdemli Pista fiam az ötöst ezért a cipőiért— mondja aztán a fiúhoz fordul. — Becsületesen tanulj elméletben és gyakorlatban egyaránt és előzz meg engemet, fiam. Jobb Ifj. Tóth István büszkén mutatja az első pár saját ké- szítmcnyű cipőt. Megtartotta első küldöttközgyűlését o a termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyző csoportja pékén dolgozók is nagy sikert aratnak. Gallyas igazgató a szakiskola kultúrtermében azzal kezdi az értekezletet, hogy ismerteti az otthonban megkövetelt szigorú szabályokat és kéri, a szülőket, segítsenek ennek betartásában. — Nem engedjük, hogy a tanulók szeszesitalt fogyasz- szanak és dohányozzanak — mondta. — Ez a fiatal szervezetre rendkívül káros. — Beszélt arról, hogy szoktassák a gyerekeket az igazságosságra. Egy igazságos és becsületes társadalomhoz igazságos és becsületes emberek kellenek Aztán ki-ki gyermeke osztályfőnökétől érdeklődik, an~ ! nak magaviseleté és tanui- ! mányi előmenetele után. Vége ; a szülői értekezletnek. A közeli és távolabbi helységekből érkezett papák, mamák indulnak az állomásra egyedül vagy gyermekük kíséretében. A folyosó ajtaja mellett bánatos arcú fiú támaszkodik a falnak és néz, néz a semmibe. Bacsa Miklósinak hívják. Fehérvári tanár elv- j társtól hallottam szomorú ' történetét. — Szülei 56-ban dásszidál- • tak, a fiút idős nagyanyja oltalmára bízva. Svájcban élnek. Arra a kérdésemre, hogy segítik-e kintről a gyereket, a következőket mesélte el: — Levélen kívül semmit sem küldenek gyermeküknek — mondja. — Légy jó fiú, hogy vagy és majd ha találkozunk, ezt vagy azt kapsz, csókol anyád és apád. Ennyi áll rendszerint a levélben. Üres szólamok cifra levélpapíron. A fiú nagyanyja tavaly útlevéllel kiutazott Svájcba. Miklós már alig várta, hogy visszaérkezzen. Tudja, mit küldtek a fiú szülei? Egy brosstűt. Egy katicabogarat És még ezek után azt írják; hogy anyád és apád. — bognár — k Hasznos javaslatok a további munkához A megyei pártbizottság agi- tációs propaganda osztálya legutóbbi osztólyértekezletén értékelte a jászberényi járás propagandamunkáját. Megállapította az osztályértekezlet, hogy a jászberényi járásban egészségesen fejlődik a propagandamunka. Az 1961/62-es pártoktatást — mint a jelentés1 is tartalmazta — gondosan készítették elő. Községi, majd alapszervi titkári értekezleten még a múlt év áprilisában megbeszélték a tennivalókat. Az elbeszélgető bizottságok tagjai a rendelkezésükre álló két hónap alatt a hallgatók többségével beszélgettek, megállapodtak abban, hogy milyen oktatási formán fog tanulni. A jászberényi járásban 1961 őszén 124 tanfolyamon 2672 hallgató kezdte meg az anyag feldolgozását. A párttagok és tagjelöltek több mint 51 százaléka jelentkezett pártoktatásra. A termelőszövetkezeti párttagok 48 százaléka szintén különböző tanfolyamon gyarapítja politikai tudását. Az oktatási év kezdetén sok gondot okozott az, hogy kevesen jelentek meg egy- egy tanfolyamon. — Ebben éreztette hatását az, hogy a foglalkozások megkezdése előtt nem mindenütt keresték fel a hallgatókat újból a propagandisták, s az ezzel megbízott párttagok. Ezt a mulasztást igyekeztek pótolni és fokozatosan javult a helyzet Egyre több hallgató jelent meg rendszeresen a foglalkozásokon és érdeklődésük is fokozódott. A pártoktatás tanfolyamai mellett minden községben és járási székhelyed is megszel vezték a téli tanfolyamoké amelyeken 41 járási és nég központi előadó 170 előadás tartott. A tíz nap alatt átlagosan 550—600 ember jelent meg egy-egy előadáson, amelyek elérték a kívánt célt. Megfelelő érveket, agitációr anyagot bocsátottak a családlátogatásokba bevont párttagok, aktivisták részire. — Egy-egy aktivista három—öJ. családot látogat meg. • Járás’' szinten március 10-ig befejeződik a termelőszövetkezeti családlátogatás. Az osztályértekezleten sok hasznos javaslattal segítették a jászberényi elvtársak munkáját. Tanácsolták, hogy a propagandisták továbbképzésére nagy gondot fordítsanak. Hasznos lenne, ha részükre havonta elméleti konferenciát tartanának, ahol a párt-folyóiratok legfontosabb cikkeit is feldolgoznák. Ezzel is segíthetik, hogy a kül- és belpolitikai kérdésekben minél szélesebb látókörrel rendelkezzenek. A propagandisták számára is hasznos. ha a pártoktatási év befejezése után bekapcsolódnak az agitációs munkába. Az így szerzett gyakorlati ismereteiket a következő foglalkozások«» majd hasznosíthatják. A termelőszövetkezeti tagok, s közöttük is a nők pártoktatásba való bevonásával is többet kell törődni, mint eddig. Ugyanez vonatkozik a fiatalok politikai nevelésére, a KISZ által szervezett tanfolyamok segítésére. Ezért is sokat tehetnek a párt propagandistái. A PETER JULIÁNNÁ Az élenjáró ifjú nöneny- termesztők tanácskozásán találkoztunk. — Az a zöMkardigáncs lány Péter Julianna — modták nekem többen a fiatalok közül. — Már másodszor lett országos első a kukorica termes ztők versenyében. Vajon hogy csinálta? Mivel érte el az eredményt? Amikor megkérdeztem tőle, azzal kezdte a magyarázatot, hogy helyesbített: — Nem én csináltam, hanem mi: a munkacsapatom. Tizenegyen dolgozunk együtt évek óta. Igaz, most két lány közülünk férjhez ment és kilencen maradtunk. Azért továbbra is versenyzünk, sőt a korábbi ötven holdas terület helyett nyolcvan holdon vállaltunk kukoricatermesztést. Milyen eredménnyel lettek országos elsők Péter Ju- liannáék, a Középtiszai Állami Gazdaság tiszaszentim- rei üzemegységének dolgozói? Egy holdról 38.5 métermázsás kukoricatermést takarítottak be májusi mor- zsolatban számolva. Korszerű agrotechnikai eljárásokat alkalmaztak vetésterületükön: 44 centiméteres őszi szántásba tették a hibridkukorica vetőmagját. Fejtrágyázásnak pétisó-szuper- foszfát keveréket használtak. Simazinos gyomirtással elérték, hogy egyetlen egy-. hétezer forintot kaptak. Mit csinálnak ezzel a pénzzel? Még nem döntöttek. Talán kirándulni ménnek valahová a hegyek közé, vagy a Balaton partján töltenek kellemes napokat. Ezt Juliannának meg kell beszélnie a férjével, mert beszélgetésünk közben derült ki, hogy a tiszaszentimrei gazdaság híres muhka«sapa- tának vezetője nem is olyan régen házasságot kötött a vízügyi igazgatóság munkásával: Oros Miklóssal. Azt mondják, az volt csak a hétországra szóló lakodalom. Egy nap, egy éjszaka mulatott a vendégsereg. Volt ott minden, ami szemnek- szájnak ingere. Gyakran csendültek a poharak: ékes szóval köszöntve az ifjú párt! Hát boldogságban nincs hiány! Egyelőre a fiú szüleinél laknak, de amint hírlik, a gazdaságtól lakást’ kapnak, s aztán hozzáfoghatnak saját fészkük* szépítéséhez. Bár Julianna, — helyesebben Juliira — kelengyéjében semmi hiány nem mutatkozott. Megvette idejében a hálószoba-, konyhabútort, ágyneműt, edényeket. Dehát még kellene televízió, vagy lemezjátszó... aztán mit lehet tudni? Lehet, hogy jövőre már egy babakocsiról is gon- doskodniok kell.Egyelőre azonban tervez- getéssel telnek az esték a fiatal pár otthonába*: meg lesz a lakás... s ha jövőre ismét elsők közé kerülnek a több terméssel, magasabb lesz a jövedelem is. Sok sikert, sok boldogságot, Julika! Varga Viktória A mezőgazdaság legújabb ismereteit módszereit tartalmazó hetilap a Magyar Mezőgazdaság Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások szakembereinek hasznos segítője. Előfizetési díja 1 hónapra 8 forint. Előfizethető a postás kézbesítőknél és a postahi« italoknál. szakember legyél, mint amilyen én vagyok. — Tóth bácsi most van először cipőgyárban? — kérdezzük. — Igen, először látok ilyen nagy üzemet — mondja. — De a tanműhely futószalagja mellett a különböző gé■ tanműhely. Persze a gyerekek igyekeztek ámulatba ej- : teni szeretteiket ügyességük- : kel, tudásukkal. A látogatók közül feltűnt egy magas bőrkabátos férfi, : ki nagy szakértelemmel for- ' gáttá a fia által készített sápot.Amint a beszélgetésből kill 50 000 forintot pedig külön- | féle segélyek folyósítására fordítanak. A hozzászólók egyébként — szinte kivétel nélkül — arról is beszéltek, hogy mindazok a szövetkezeti tagok, akik már részt vettek üdüléseken, milyen m egeié-' gedettek a csoport eddigi működésével. Csak a falusi ember tudja, mit jelent, i hogy ma már üdülni me- j hetnek azok, akik eddig jóformán még községük hatá-| rán sem jutottak túl. Akik pedig segélyben részesültek, szintén meggyőződhettek arról, hogy az önsegélyző csoport tagsága mennyire előnyös minden szövetkezeti gazdának. Talán ennek hatására jelentette ki a kisújszállási Dózsa Tsz küldötte, hogy ők is bekívánnak lépni a biztosítási és önsegélyző csoportba. A tanácskozás szünetében pedig Bártfai Sándor, a karcagi Lenin Termelőszövetkezet Kossuth- díjas elnöke kijelentette: A tervjóváhagyó közgyűlésen mintegy nyolcszáz taggal náluk is megalakul az önsegélyző csoport. A küldöttközgyűlésen résztvevők egyhangúlag hagyták jóvá az 1962. évi költségvetést, majd a tanácskozás végén megválasztották a csoport állandó intézőbizottságát. Í szere folyósítottunk különféle segélyeket, négyszázhetvenhat szövetkezeti tag vett részt üdültetésben, negyvenhetén külföldi, hatszázhar- mincnyolcan pedig belföldi utazáson töltöttek kellemes napokat. Például a moszkvai utazásokról küldött képeslapok — ilyet például többek között a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai küldött az intéző bizottságnak — kifejezésre juttatják, milyen felejthetetlen élménnyel gazdagodtak szövetkezeti gazdáink. A belföldi üdülök szóban, levelekben mondták el, mit jelentett számukra az, hogy például Hévizén nyaralhattak, s megismerhették a magyar tenger környékének természeti szépségeit. Az intéző bizottság beszámolója után került ismertetésre az önsegélyző csoport 1962. évi költségvetése. így többek között arról dönthettek a küldöttek, hogy a segélyezésre és üílültetésre fordítható 850 ezer forintot ebben az évben milyen elosztásban juttatják vissza a tagoknak. A vitában felszólalók véleménye szerint növelni kell a belföldi társas- utazások számát. Ennek figyelembevételével ebben az évben 600 000 forintot belföldi társasutazásokra és üdülésekre, 100 000 forintot külföldi társasutazásokra, Szerda délelőtt 10 órakor a szakszervezetek Ságvári úti művelődési otthonában rendezte meg mintegy 130 fő részvételével első küldött- közgyűlését a termelőszövetkezeti tagok Szolnok megyei biztosítási és önsegélyző csoportja. Dr. Juhász Károly, az ideiglenes intéző bizottság elnöke ismertette a résztvevőkkel a csoport két éves működését, az elért eredményeket. Többek között elmondotta: — A csoport 1960. február 13-án alakult, s ma már 60 közös gazdaság mintegy 18 ezer 257 szövetkezeti gazdája tagja e közösségnek. A két év alatt közel 350 ezer forintot fizettek ki rendes segélyként. így például a kétpói Szabadság Termelő- szövetkezetben ifj. Csontos Imre baleset következtében meghalt, családja 10 ezer forint segélyben részesült. — Működésünk első esztendejében — 1960-ban — 130 esetben folyósítottunk különféle segélyeket, 42 szövetkezeti gazdát Hajdúszoboszlón üdültettünk, öten külföldi társasutazáson vettek részt. A múlt évben a megnövekedett taglétszámnak megfelelően már közel fél millió forintos kerettel tudtunk gazdálkodni, így a felmerült igényeket jobban ki tudtuk elégíteni. így például százhatvannégy fő részér sem kellett kapálni«*; S még egy. aminek sokat köszönhetnek: a kukorica vetésterületet árasztásos öntözéssel tették még terrnőb- bé. A kukorita törését, a szár letakarítását kézzel végezték. S bár annak ellenére, hogy nem kapáltak, azért szinte éjjel-nappal a területen voltak. A szorgalmuknak nem maradt el a jutalma: országos elsők lettek,
