Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Xlil. évfolyam, 53. szám. Ara 60 fillér 1953. március 4,, vasárnap. r A százszázalékosok Megyénk ipari üzemei közül — a tavalyi telje­sítményeket véve alapul Kimagaslik a Szolnoki Jár­műjavító Vállalat, s a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár. Termelési előirányzatukat ugyan csak néhány százalékkal Teljesítették túl, sőt van olyan üzem, amely ilyen vonatkozásban meg is elő2te őket, mégis övék a pálma. Példájuk azt igazolja: a termelési tervek készí­tői megtanultak tervezni, az előirányzatok kidolgo­zásakor a reális tényékhez igazodnak, így aztán nincs nagy eltérés a tények és a tervek közölt. S ez a he­lyes. Ma már néhány ex­portra kerülő cikk kivéte­lével nincs szükség arra, hogy terven felül nagy- mennyiségű árút gyárt­sunk, feleslegesen növelve ezzel a készleteket, s ugyanakkor nyersanyagot vonva el más vállalatok elől. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy olyan tervet készítsünk, amit játszva valóra lehet vál­tani. Szó sincs erről. Mind a járműjavítóban, mind a fémnyomóban nagyon ke­ményen meg kellett dol­gozni tavaly is az elő­irányzatok valóraváltásá- ért. Külön elismerést ér­demelnek azért, hogy a tervteljesftés nehezebben járható, de sokkal nagyobb eredménnyel járó útját választották mindkét he­lyen: Nem a létszám növelé­sével szárnyalták túl elő­irányzataikat, hanem tel­jes egészében a termelé­kenység fokozásából adó­dott a tervtúlteíjesítés. Nálunk az ilyesmi még úgyszólván fehér holló, — de általános jelenséggé kell válnia minél előbb, hiszen a Német Demokra­tikus Köztársaságban & hogy csak közvetlen szom­szédainkat említsük — már gyakorlattá vált, hogy a létszámnövelés má­sodrendű szempont a ter­melés fejlesztésében Első a termelékenység fokozá­sa, a műszaki fejlesztés. S ez érthető is. A gép többre képes, mint az em­ber. Mondhatná valaki, hogy könnyű a Fémnyomó és Lemezárugyámak „száz százalékosának lenni, azaz teljes egészében a ter­melékenység fokozásával növelni a termelést, mert új üzem, korszerű techni­kai berendezéssel rendel­kezik. Van is ebben vala­mi igazság, — tagadhatat­lan — de csak nagyon ke­vés. A másik jászberényi üzemet, az Aprítógépgyá­rat is korszerű techniká­val látták el, mégsem ad­hat számot olyan ered­ményről, mint a fémnyo­mó. A Szolnoki Járműjavító Vállalat példája meg hom­lokegyenest mást mutat. Ennek, a százéves üzem­nek a berendezését egyál­talán nem mondhatjuk tel­jes egészében kifogásta­lannak. mindenben megfe­lelőnek. Mégis megelőzött számtalan új üzemet! Többről van tehát szó, nemcsak a berendezések állapotáról S nem is kü­lönleges, ’ csak néhány üzemben megvalósítható módszerekről. Nézzünk né­hány péidét. A járműjavító tavalyi munkáját mindenekelőtt az ütemesség, a tervszerű­ség jellemezte. Más üze­mek termelési grafikonja meg úgy alakult 1961-ben, mint a háborgó tenger fel­színe. Jóriéhámy vállalat — így az Aprítógépgyár, a Tisza Cipőgyár — tete­mes késéssel tett eleget esetenkénti szállítási köte­lezettségének. Ilyen előz­mények után könnyen adó­dik a tanulság: a siker egyik előfeltétele az üte­mes termelés. Sajnos, ez az év sem jól kezdődött. Januári előirányzatát, — amit tudvalevőleg jóval kisebbre szabnak, mint a márciusit, — a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gépgyár és még jónéhány üzem nem teljesítette. Az ilyesmi könnyen ve2et ne­gyedév végi hajrához, túl­órázáshoz, felesleges kap­kodáshoz. A másik megszívlelendő tanulság: a Fémnyomó és Lemzárugyárban tavaly nyolcvan műszak! szerve­zési intézkedést foganato­sítottak, félév alatt félezer újítási javaslatot tettek. A járműjavítóban teljes egészében megvalósították a műszaki Intézkedési ter­vet, s 134 újítási javasla­tot fogadtak el. Nagy gondot fordítottak a takarékossági mozgalom­ra is. A járműjavítóban például ötvözetlen kovács­acélból hat százalékkal, új fenyőfűrészelt áruból pe­dig négy százalékkal keve­sebbet használtak fel az előirányzatnál. Mindez azt bizonyítja, hogy hasznos volt a dolgozók kezdemé­nyező képességének kibon­takoztatása. elképzeléseik meghallgatása. Jórészt en­nek köszönhető, hogy a járműjavítóban 8,9 száza­lékkal, a fémnyomóban pe­dig 6,5 százalékkal csök­kent a költségszint az 1960 évihez képest. A kiváló üzemek példá­ja arra is int, hogy egy-egy új cikk gyártásához szük­séges rajzokat, szerszámo­kat idejében készítsük el, ne gyártás közben kísérle­tezzünk. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a pumivulkanizálók készíté­sénél volt ilyen példa. Kí­sérletezni természetesen le­het, sőt kell is, osak nem akkor, mikor már a szállí­tási kötelezettségeknek kellene eleget tenni. Helyes például, hogy a Tisza Bútorgyár kol­lektívája a kender­pozdorja lappal va­ló kísérletek kudarca után sem adta fel a küzdelmet az import fenyő hazai anyaggal való pótlására. Most francia (később ná­lunk is előállítható) vajpa­pírral és műgyantával von­ják be a kenderpozdorja lapokat, s úgy festik azo­kat. így csökkentik a nedv­szívóhatást. S ha a kísérlet sikerül, nemcsak import­anyagot takarítanak meg, hanem az új anyag fel- használásával a termelé­kenységet Is fokozzák. Ilyen kísérletet kell foly­tatni, — de kiforratlan el­képzelésekre gyártást vál­lalni, közeli határidőre szerződést kötni nem sza­bad, A termelékenység ala­kulását a különböző mű­szaki-gazdasági mutatók alakulása jelentősen be­folyásolja* — esetenként* MAr a oldal FELKÉSZÜLTEN KEZDHETJÜK A TAVASZI MUNKÄT B oldal ENNÉL SZEBB PÁLYÁT S3HA NEM TUDTAM VOLNA VÁLASZTANI L£J oldal MÉG SZOKATLAN * DB. BALOGH ISTVÁN E oldal TANUL AZ ASSZONY 0 oldal MAI MŰSOR Kiválóan dolgozó nőket tüntetett ki az Elnöki Tanács A nemzetközi nőnap alkal­mából szombaton az Elnöki Tanács kitüntette az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra, a társadalmi szer­vezetek legjobb nódolgozóit. A parlament kupolacsarnoká­ban rendezett ünnepségen megjelent Kállai Gyula, ml- niszterelnökhelyettes, Kiss Károly, az Elnöki Tanácstit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Brvtyó János, a SZOT főtitkára, Nagy Jir zsefné könnyűipari miniszter, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. Erdei Lászlónál a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke, Ortvtay Zsuzsa, az MNOT titkára és Bugár Jánosné, a SZOT tit: kára. A kitüntetetteket az Elnöki Tanács nevében Marosán György, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese köszöntötte. Tízéves a képzőművész szakkör . .. — r A szolnoki Súgvári Endre Művelődési Házban műkö­dik megyénk egyik legidősebb szakköre, a tizéves kép­zőművészeti szakkör. Képünkön Imre Márta. Kovács An­na és Molnár Jánosné a képzőművészeti órán. Kennedy bejelentette a léffkfiri aiomfegyrerhísérletefe felújítását Washington (TASZSZ). — Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke televízió- és rá­dióbeszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok áp­rilis végén légköri atomfegy- verkísérlpt-sorozatot kezd a Csendes-óceán térségében, A Tál © szásesredlk konyhagarnilárán A második műszak eredménye — 2809-el több konyhabútor Uj gyártmánytechnológiával kísérleteznek a Tisza Bútorgyárban t Több mint. egy év telt el lazóta, hogy a bútorgyár két f ‘műszakban dolgozik. Papp Péter főkönyvelőtől afelől ér- ♦deklődtünk, hogy milyen {eredményeket hozott a mű- ♦szaknövelés, Pólyik főtechno- •lógus elvtárstól pedig a vál­lalatvezetést foglalkoztató {szakmai dolgokról kértünk {tájékoztatást. * — A második műszak be- ♦állííásával több, mint 7 mil- |lió forint érlék ú áruval ter­ímeltünk többet: a megelőző •évi 12 251 konyhagamitúra helyett 1961-ben 15 060 gar­nitúrát gyártottunk. Ez 32 százalékos termelékenység növekedést jelent. A máso­dik ötéves terv célkitűzését az ipari termelés növekedé- ^sének 70 százalékát — mi •nem a termelékenység növe­lésével, hanem létszámnöve­léssel oldottuk meg — mond­ata a főkönyvelő. — Eredmé­nyeink után körülbelül 12 • napnak megfelelő nyereség- részesedést értünk el. ♦ Ezek a tényszámok a bú­torgyárban, amelyeket an- Jnak ellenére, hogy elég jó «eredményekről számolnak be ♦— kissé feszengve hallgat­sőt a legtöbb esetben je­lentékeny beruházás nél­kül. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban például a formázótér jobb kihasználása több száza­lékkal fokozta a termelé­kenységet. A helyi lehető­ségek kihasználása tehát mindig nagy sikerekre ve­zet. Most. a pártkongresszus tiszteletére újabb munkasi­kerekre készülnek a száz- százalékosok, — de a sike­rekben más üzemek is osz­tozhatnak. Egyedül rajtuk múlik, (S- Bj tunk végig. Pólyik elvtárs veszi át a szót. — Kilenc éve egyazon konyhabútort gyártani! — mondja. — Nem kis szó. Több, mint százezer garnitú­rát gyártottunk le. Az igaz, hogy az első évben csak na­pi 16 garnitúrát készítettünk, azt is'nyers állapotban, tes­tetlenül. És hol tartunk ma? Szép fejlődésen mentünk ke­resztül. Ma már egy nap alatt 56 konyhabútor készül üzemünkben és ebből már négy garnitúrát befestünk. Míg az első évben 48 órát vett igénybe egy komplett konyhabútor elkészítése, ad­dig ma 20 és fél óra alatt ké­szül el. — Nem unják rnÓQ a ki­lencéves konyhabútor típus gyártását? — kérdezzük. — Mi nem annyira, mint ahogyan a vásárlók unhatják — mondja. — Próbáltunk is ezen segíteni. A Budapesti Ipari Vásárra készítettünk egy szép színes, modem kony­habútor mintadarabot. Aranyérmet nyert. Az ott — mutat a falon lévő képre. Az újtlpusú konyhabútor fény­képe. Nagyon szép garnitúra, a mi tetszésünket is azonnal ► megnyerte, hát még a házi­asszonyok hogyan megörülné- {nek, ha bútorüzletbe kerülne, í — Nagyon szép, — mon- {dunk őszinte véleményt. — %Miért nem gyártják? — kér- ídezzük. í — Nem olyan egyszerű do- |log ez. A Dunaföldváron ígyártott kenderrostlemez- {ből készülne és minőségileg {még nincs jóváhagyva kony- íhabútorgyártás céljára a {rostlemez. Ennek ellenére {mi kísérletezgetünk. Besze­reztünk egy festéköntő és {egy hidraulikus présgépet. {Úgy próbáljuk a kenderrost {lemezt felhasználni, hogy ♦mindkét oldalár« műgyan-, l tával francia vaj papírt ra­gasztunk, lepréseljük, és er­re jön a festékréteg. így tel­jesen elszigeteljük a ned­vességtől. mert tudjuk azt, hogy a konyhabútor elsősor­ban is gőznek és nedvesség­nek van kitéve. Ennek az anyagnak a felhasználása nagyon gazdaságos lenne, je­lentős import faanyagot tudnánk megtakarítani. A leszabott bútoralkatrészek megmunkálása is egysze­rűbb volna, mivel ez az anyag nagy lemezekben ke­rül forgalomba. — Van remény arra, hogy a közeljövőben a képen lát­ható díjnyertes konyhabú­tort. vagy hozzá hasonlót láthatunk az üzletekben? — ígérem — mondta Pó­lyik főtechnológus. — hogy a Tisza Bútorgyár dolgozói mindent elkövetnek ennek érdekében. j v.«ug«.r* suitan nur-taau.-nK-gs» Nemzetközi sajtóbemutató A tavaszi Lipcsei Nemzet­közi Vásár magyar részlegé­nek igazgatósága szombaton délután sajtóbemutatót ren­dezett, amelyen ez alkalom­mal is nagy számban jelen­tek meg nemcsak német, de külföldi újságírók is. Dr. Pindner László, a ma­gyar kereskedelmi kamara külföldi sajtószolgálatának főszerkesztője tájékoztatójá­ban elmondotta, hogy Magyar ország az idei tavaszi vásá­ron az eddiginél jóval na- gyob áruválasztékkal vesz részt. A vásár magyar rész­legeinek együttes alapterülete megközelíti a 6000 négyzet- métert. ami azt jelenti, hogy — az 1960. évi moszkvai ma­gyar kiállítástól eltekintve — ez Magyarország eddigi legjelentősebb nészvétele kül­földi vásáron. sorozat két-húrom . hónapig tan. Kennedy azt állította, hogy a légköri kísérletsorozatot megkövetelik az Egyesült Ál­lamok nemzetbiztonsági ér­dekei. Az elnök eltorzítva is­mertette a nyugat-keleti le­szerelési tárgyalások — egye­bei; között az atomfegyverkí­sérletek betiltásáról folyta­tott tárgyalások történetét és a , Szovjetuniót hibáztatta azért, hogy nem sikerült meg­állapodni a nukleáris kísér­letek betiltásában. A Szovjet­uniónak a2 atomfegyverek előállításában elért eredmé­nyei „kényszerítik” a2 Egye­sült Államokat saját atom­fegyverfajtáinak kipróbálá- > sára — mondotta —, „hogy képesek legyünk túlélni az Egyesült Államok ellen inté­zett bármely meglepetésszerű támadást ’és megsemmisítő csapást mérhessünk a táma­dókra”. Kennedy beszédében meg­jegyezte még, hogy ha a Szovjetunió hajlandó elfo­gadni az atomfegyver kísérle- tek betiltására vonatkozó szerződés megkötéséről szóló angol—amerikai javaslatot, és ha ilyen szerződést aláírnak és az április, végéig hatályba lép, az Egyesült Államok nem kezd légköri atomfegy- verkísérleteket. Kennedy a2 adott esetben semmit sem kockáztatott, hiszen jól tud­ta, hogy a Szovjetunió eluta­sítja az Egyesült Államok és Anglia által javasolt, teljesen elfogadhatatlan ügyeleti rend­szert. Az amerikai einölc hozzáfűzte, hogy ha a Szov­jetunió elfogadja az angol- amerikai tervezetet, ő és Macmillan angol miniszterel­nök „helyénvalónak találják, hogy találkozzanak N. Sz- Hruscsowal Genfben a Vég­legesen kidolgozott egyez­mény aláírása céljából”. Amikor az Egyesült Álla­mok elnöke ismertette a lég­köri atomfegyverkísérletekre vonatkozó döntést, ezzel ösz- szeférhetőnek tartott egy olyan kijelentést, hogy ő és kormánya a leszerelési tár­gyalások sikerességére törek­szik. Kennedy megígérte, hogy az Egyesü’t Államok a Genfben március 14-én mun­kához látó tizennyolchatalmi leszerelési bizottságban egésa sorozat leszerelési tervet ter­jeszt elő, s e tervek, amint mondotta. ,,a fő áttörést je­lentik majd a béke felé”. SZOLNOK M t * K IHb mám mSk ■■■' íraHfiMAI i nnn^ iMI íáÉnfliSflAfiÉáiHBHliÉ Ha nis ■. ■ h ■■ Han ■uitt&ujk* -A c >

Next

/
Oldalképek
Tartalom