Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-28 / 73. szám
1962. március 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Amit a statisztika számai nem mutatnak 'f' Képek a — Vélemények as ismeretterjesztésről — Megyénkben többezer ismeretterjesztő előadás hangzik el évente, tízezer meg tízezer hallgató ismerkedik ezeken a csillagos ég titkaival, Vörösmarthy Mihály költészetével és a többi érdekes témával. A statisztikák hűen regisztrálják ezt a számot. Arról azonban már nem tudnak számot adni, hogy milyen módszerekkel szervezték az előadásokat, — milyen volt azok színvonala, hogyan alakul a gyakorlatban egy-egy község lakóinak érdeklődése. Azokat kérdeztük meg erről, akik a legilletékesebbek: három művelődési ház igazgatóját. S az őszinte beszélgetésekből nem a legbiztatóbb kép alakult ki az ismeretterjesztés mai helyzetéről. Azt mindhárman leszögezték, hogy az általuk elmondottak nem vonatkoznak az akadémiákra, elsősorban a munkásakadémiákra. Ez az ismeretterjesztési forma, zárt jellegével, látogatási bizonyítványával, viszonylag egységes tematikájával népszerű, betölti hivatását és a jövő ismeretterjesztésének legfontosabb formája. A baj az egyes előadások körül van. — Huszonnégyezer lakosa van városunknak — Mondotta Berczeli Gyula Mezőtúron — ebből jó ha háromszázan járnak az ismeretterjesztő előadásokra. Mindig nagyjából ugyanazok az arcok láthatok. A látogatók legtöbbje ' az alkalmazotti, kisiparos rétegből verbuválódik. Nem járnak el az értelmiségiék, kevés a tsz tagok száma. Ezek csak az úgynevezett közérdekű előadásokat látogatják. Indítottunk egy műszaki előadás-sorozatot. Negyvenen látogatják. A műszaki témák iránt érdeklődő emberek száma mintegy kétezerre tehető. — Mi erűnek az oka? ,: Blég sok rosszat, nem megfelelőt kaptak már az emberek ismeretterjesztés címén. Egyrészt azért, mert az előadó nem volt jó. Túl magasra rakta a mércét, vagy éppen lebecsülte a közönséget, felkészületlenül állt ki. Nem használtak az ismeret- terjesztésnek a szervezés régebben divatos — erőszakos módszerei sem. Ezek ma már alig találhatók, viszont az emberek tudatából nem egykönnyen törölhető emlékük. A nehézségek közé tartozik, hogy a címeket megkapják az előadók de az anyag vázlatát nem, így aztán nem tudják miről beszéljenek. Ez különösen sorozatoknál fordul élő, rokon témáknál. — Gyakran ugyanazt hallja a résztvevő, mint egy, vagy két előadással élőbb. Utóbbi időben nagy konkurrencla a TV is. Ez természetes, hiszen egy falusi fizika tanár már csak eszközök hiányában sem tud olyan élőadást tartani, mint mondjuk öveges professzor. — A kiút? Válogatott, alaposan előkészített előadásokat! Nézzék meg a TIT tagok, kiket akarnak tanítani! Azt is vegyék tekintetbe hogy a rendelkezésre álló 45—50 perc alatt bőséges, új ismeretanyagot nem tudnak adni. Csak azt a műveltséget újíthatják fel, bővíthetik kissé amelynek az alapjai már megvannak. Itt is kivétel természetesen az akadémia. Óvakodni kell a túlzott tudományosságtól. Ez visszatetszést kelt, azt hiszik az emberek, hogy az előadó „brillírozni” óhajt. A résztvevő nem azzal a szándékkal jön: „most pedig tanulni fogok”, hanem csak érdeklődik és szórakozva akar ismertekre szert tenni. Ezt a szándékot az előadóknak tiszteletben kell tartaniuk. Tóth Gyula a törökszentmiklósi művelődési ház igazgatója is kifejtette a véleményét. — Én két részre bontanára a kérdést — kezdte. Ugyanis nagy a különbség városi és taivai népművelés között. Faluhelyen kevesebb a lehetőség a művelődés más formáinak igénybevételére. Kevesebb a TV. sokkal ritkábban jutnak el a színházak együttesei, a mozik technikai felszerelése is sok kívánni valót hagy hátra. A városokban tapasztalataink szerint egyre kisebb az előadásos ismeretterjesztés iránti érdeklődés. Ezen erőltetett szervezéssel lehet egy ideig „segíteni”, de az eredmény legalább is kétséges. Az érdeklődés sokféle, ezért sokkal helyesebb rövid sorozatokat tartani, de hasonló témakörrel. — Sokan félnek a TV-től, pedig annak óriási a jelentősége. Az az ismeretterjesztés, amit nyújt, feltétlenül többet ad, mint amit mi tudunk produkálni. Semmiesetre sem helyeselhető annak a kollégámnak az esete, aki a napokban büszkén jegyezte meg, hogy jó módszere van: A jó TV produkciók napján tartja az ismeretterjesztő előadást, addig nem engedi kinyitni a TV-t, amíg az előadó el nem mondotta előadását. El lehet képzelni, milyen véleménnyel van a közönség erről a „remek” módszerről. — Be kellene látni végre, hogy az előadásos ismeret- terjesztés, a konkrét célokat szolgáló akadémiák kivételével — letűnőben van. Helyette szellemi fejtörőket, klubszerű irodalmi, illetve tudományos esteket, ankéto- kat kellene tartani. Rendkívül helyes az élő újság, mint az ismeretterjesztés és a világnézeti nevelés kitűnő hatásos módszere. — Még valamit a közönségszervezésről: helyénvaló az az intézkedés, amely nálunk van érvényben: diákok nem látogathatnak egyes rendezvényeket. Számukra más, sajátos ismeretterjesztési formákat kell találni, és így megelőzhetőek a látszat-eredmények. Ismét egy gyakorlati példa: Egyik művelődési ...kiskosarát a karjára felakaszt ja... (Balogh zongorakisérőnő szerepében). ház igazgatója kijelentette nekem: nálunk megoldott' p. néző probléma, mert a TIT-es a diákkollégium vezetője. — így csak szól a diákoknak... Pedig mi nem a diákokat akarjuk elsősorban nevelni, tanítani, megteszi azt az iskola. Badár Sándor a kunszentmártoni művelődési ház Igazgatójának véleménye nagyjából megegyezik a másik két véleménnyel, ö inkább azt emelné ki, hogy egyes előadásitípusokra nehéz szervezni, érdekes azonban, hogy helységenként ez nem egyformán jelentkezik Kunszentrnártonban például igen nehéz a világnézeti előadásokra közönséget toborozni, ugyanakkor Öcsödön a nők akadémiájának politikai előadásain rendszeresen 170— 180-an vannak. Nálunk az egészségügyi előadások iránt mutatkozik nagy érdeklődés. A szintén a nevelés céljait szolgáló művészeti öntevékeny csoportoknak, irodalmi színpadnak viszont ismét nincs közönsége. — Szerintem a színvonalas előadások, a kiváló szemléltetés, a jó propaganda az eszközei az érdeklődés felkeltésének. Bármelyik hiányzik is, az ismeretterjesztés látja kárát, hiszen a kon- kurrencia, elsősorban a filmé, rendkívül erős. Nagyon figyelemre méltó, — elgondolkoztató dolgokat mondtak a megkérdezettek. Nyilvánvaló, hogy az ismeretterjesztés előadásos formája már nem mindenütt és nem mindenben éri el a célját. Újat, jobbat, változatosabbat kell nyújtani a tudatalakítás e fontos módszerében, akkor a TV terem bezá- | rása, a diákok kivezénylése, és a telefonnal is elérhető: emberek előadásra verbuvá- 1 lása nélkül is fellendíthető i az ismeretterjesztés ügye. Illúzió a szerelem (A nagyherceg Krémer József — tat. — 1 Sybil!: Pataki Ottilia). Rózsa a m. v. Az élelmiszerfogyasztás Szigorló orvosok alaknlásáról Érdekes tanulmányt állítottak össze a statisztikusok arról: hogyan alakult hazánkban az élelmiszerfogyasztás az elmúlt években. Általában 40 kilóval fogyasztunk évente többet, mint az 1930-as évek derekán. Húsból például 13, tojásból három és fél, tejből, tejtermékből ugyancsak 13, zöldségből és gyümölcsből 29,4, cukorból 15,4, zsiradékból (színzsirból) 5,3 kilóval emelkedett az egy főre jutó fogyasztás. Csökkenés csupán a burgonya, a liszt és a rizsfogyasztásnál tapasztalható. (MTI) Kónya Katalin így mentegetőzik: — Azért késtünk, mert műtétnél asszisztáltunk. — Császármetszés volt — jegyzi meg Hairer Magdolna. A két lány a pesti egyetem hallgatója. Szülészeti gyakorlatra jötték a mezőtúri kórházba. Három hónapot töltenek itt, február 15-től május 15-ig tanulnak megyénkben. A szigorló év utánra természetesen már készek a tervek. Kónya Katalin fül, orr és gége szakvizsgát akar tenni, Harrer Magdolna pedig a gyermekgyógyászatot választja. — Pesten akarnak maradni? — Ha akarnánk sem maradhatnánk. — Nincs hely? — Még azok a pestiek is, akiknek családjuk van, csak a 100 kilométeres körzeten belül helyezkedhetnek el. — Tehát vidékre mennek. Harrer Magdolna szőke fürtjei előrehullanak, a másik nagyobb gonddal fésült frizura mozdulatlan marad, amikor bólintanak. — Bánják? Kónya Katiin ezt mondja elképzeléseikről: — Most már csak egyetlen dolog érdekel bennünket. Az, hogy amit a hat év alatt beszedtünk, a gyakorlatban hasznosítsuk. A szak a fontos. De, hogy hol? Mit számít? Gyógyító orvosok akarunk lennü — Akár Szolnok megyében is. — Miért ne? Pedig Budapestiek vagyunk mindketten. A budai hegyek tövében nőttünk fel, megszoktuk, megszerettük az ilyen vidéket. Az Alföld? . i. Talán jobban tetszene a Dunántúl... — Hogyan tetszik Szolnok megye? Egymásra, néznek mintha' kérdeznék, erre mit mondjak? — Nem tetszik? — Én először vagyok itt — mondja Kónya Katalin —és még alig láttam valamit. De hogyan is érnénk rá körülnézni? Az igaz, ahogy annakidején közeledtem Mezőtúrhoz, úgy hervadt el a jókedvem. Azelőtt sohasem láttam az Alföldet. Harrer Magdolna első benyomásai sem voltak kedvezőbbek. — Szinte az első nap beleestem az influenza-járványba. Résztvevőén bólogatok, arcán még most is viseli a betegség jeleit Elgondolkodva mondja Harrer Magdolna: — A vidék? — Most már egyéb momentumok is vonzzák az embert. Például az, — hogy kellemes munkahely a mezőtúri kórház. Jók az orvosok, sók jót is tanulhatunk tőlük. — És végeredményben — meg lehet szokni az Alföldet is. . — Szól közbe Kónya Katalin. •— Igen, és itt van munka is. Itt a szülészeten is látjuk, hogy még sok tennivalónk lenne az emberek felvilágosításában. Most nem akarok mást mondani, csak emberi hibákat sorolok. Közömbösek .. • — Hogy érti? — Megszül a feleség és s férj csak két nap múlva érdeklődik ... Itt nem látni szülészet előtt izgatottan to- porgó férfiakat, mint másutt. Aztán... Egyszóval igy vagyunk; — Már ezer féle munkát találtak maguknak, látják, mit kellene tenni, hogyan lehetne jobb. Szigorló orvosok. Már csak néhány hónap a/ államvizsgáig. Aztán kezükben a diploma és kihelyezik őket valamelyik vidéki kórházba. Talán épp Szolnok megyébe kerülnek, Talán, de nem biztos. Persze, mindegy. Csak az a fontos — nekik és nekünk egyaránt —, hogy jó orvosokká váljanak, ök ezt akarják. És mi is ezt szeretnénk. Sz. I. Termelőszövetkezetek, Állami gazdaságok, Közületek FIGYELEM! Nyári időszakra szükséges 200 literes víztárolót és fedeles szeméttároló hordót most szerezzék be a SZOLNOK MEGYEI V" S ÉS MŰSZAKI N \GYKERESKEDELM: VÄT.LALATNÄL, Szolnok, Vörös Hadsc.eg útja 4. Telefon: 31—31. Vendég- ^ primadonnák Április 7-én a Három nővér bemutatója A Kossuth Lajos utcai Szervező Irodában kerestük fel Fodor Istvánt, a színház titkárát. A Szigligeti Színház műsora iránt érdeklődtünk. — A vendégszereplők névsora e héten két népszerű primadonnával bővül Jacobi operettjének előadásain. A Münchenben szereplő Pataky Ottilia helyett Serfőző Ilona játssza a címszerepet, kit már néhány éve szívébe zárt a Szolnok: közönség —. ugyancsak a Sybill előadásain. Április 1- én Pálffy Aliz játssza Sy- bill-t, az énekesnőt. — A felszabadulás ünnepén mit játszik a színház? — Az ünnepi programot április 2-án a debreceni operaegyüttes előadásában Mozart Figaró házasságával kezdjük. Főszereplők: Gazsó János, Marsay Magda, Han- kiss Hona. Tessényi János és Gallai Judit. A MÁV Filharmonikusokat Rubányi Vilmos vezényli. 3-án ünnepi műsor lesz a színházban, 4-én pedig Kállai István: Az igazság házhoz jön című színművét tűzzük műsorra. — Mikor lesz a következő bemutató? — Április 7-én Csehov remekművét, a Három nővér-1 mutatjuk be, Győri Ilonával, Hegedűs Ágnessel és Petényi Ilonával a főszerepben. Rendező: Berényi Gábor Jászai-díjas művész. — Még egy érdekes hír: Schiller Stuart Mária e. romantikus drámáját ápr. 16-án a budapesti Petőfi Színházban játsszuk. Előtte a nagy ér: deklődésre való tekintettel, j április 13-án Szolnokon is I felújítjuk az előadást. | MIIIIIIIIIIIIHIIIIIHIlUUlllllillllllllllUIIMIIIMI Szuperszefektiv vegyszerrel perzselik ki az arankát a lucernából Néhány évvel ezelőtt a kisüzemi gazdaságokban még eléggé általános módszer volt. hogy a lucernából tűzzel égették ki a sárga-aranka foltokat. Az állami gazdaságokban az idén már szu- perszelektív vegyszerrel perzselik ki a káros növényt a lucematáblákból. Ez a vegyszer úgy írtja ki az arankát, hogy közben nem tesz kárt az értékes takarmánynövényben. Az idén először használt szupeTsze- lektív vegyszert összesen 10 000 hold lucemaföidön alkalmazzák. (MTI) Ki lehet a mezőgazdaság ifjú mestere? A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium határozata értelmében a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakemberek is részt vehetnek a „Szakma ifjú mestere” mozgalomban, szántóföldi növénytermesztő gépész és mezőgazdasági gépszerelő szakmában. A megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban és a gépállomásokon többszáz 30 éven aluli fiatalnak van ilyen szakmunkás képesítése. A mozgalom célját és feltételeit a KISZ bizottságok és alapszervezetek márciusi, áprilisi tagyűléselken és ifjúsági gyűléseken ismertetik. S nemcsak a fiatal szakmunkások, hanem a mezőgazda- sági tanulók között is propagálják, hogy a mozgalom továbbképzésüket, szakismeretük gyarapítását szolgálja. Ezentúl lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy az ISZM egyik követelményének (a tanulásnak) eleget tegyenek. A mozgalomban résztvevő fiatalok vizsgaeredményeiktől függően bronz, ezüst és arany jelvényt nyerhetnek.
