Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-24 / 70. szám

1962. március 24. S70LN0K MEGYEI NÉPLAP 3 A brigád- mozgalom vad hajtása Az utóbbi időben egyes szovjet lapok például az Ogonyok című képes folyó­irat, felkarolták a kommu­nista brigádok mozgalmá­nak egyik elszigetelt jelen­ségét, amely kísérletkép­pen született meg egyes üzemekben. Az említett lapok újításként feldícsér- ték, hogy a brigád tagjai egyenlő bérezést vezettek be, közös munkalapokat íratnak ki és a keresetet a tagok szakképzettségétől teljesítményétől függetle­nül egyenlő arányban oszt­ják fel egymás között. A Szovjetszkaja Rosszija szerkesztősége a lap pénte­ki számában két moszkvai brigádvezető bíráló levelé­re válaszolva, hangoztatja, hogy a szóbanforgó ■„kez­deményezés” alapjában helytelen, mert figyelmen kivül hagyja az anyagi ér­dekeltség lenini elvét. Az egyenlősdi akadályozza a technika fejlődését, a ter­melékenység emelését, nem ösztönzi a dolgozókat szak­mai képzettségük fokozá­sára. A „közös bogrács”- elve ellentmond az SZKP programjának, amely sze­rint „a kommunizmus épí­tésének az anyagi érdekelt­ség elvére kell támaszkod­nia” — írja a lap. iimiiiiiiiiimniiiiiiiniiiiiiiiHiimMiiiiiHiiMi Ahol hasznos volt a márciusi tél A magyar mezőgazdaság új szántóföldi növényfajtáit min­den esztendőben a mátra- szentlászlói fagykísérleti ál­lomáson vizsgáztatják. Az or­szágnak ezen az egyik leg­magasabb és leghidegebb vi­dékén még mesterséges úton is fokozzák a hideget: rend­szeresen eltávolítják a vé­delmet nyújtó hótakarót a növényekről, hogy jobban, megfigyelhessék hidegtűrő képességüket. Az utóbbi esz­tendők időjárása nem ked­vezett ezeknek a kísérletek­nek, a telek általában rövi­dek és enyhék voltak, s eze­ket még az érzékenyebb, me­legebb éghajlaton nemesített olasz búzák egy része is jól bírta.­A természet az idén „pó­tolja mulasztását”. A fagykísérleti állomáson különféle őszi vetésű takar­mánynövények mellett negy­ven hazai és külföldi búza­fajtát, illetve fajtajelöltet tartanak megfigyelés alatt. Áttelelésük eredményét ál­talában már március közepén megállapítják, most azonban még csak a megfigyeléseket gyűjtik. A kutatóknak az a véleményük: most kivétele- sen nem baj a határidő kito­lódás, mert azok a búzafaj­ták, amelyek kiállják a ter­mészetnek ezt a ritka provo­kációját, biztosan jól viselik majd el a szokásos téli idő­járást (MTI) Hízóból merészen, gabonából óvatosan tervezett a tiszafüredi járás A tiszafüredi járás terme­lőszövetkezetei kész, jóvá­hagyott tervekkel várják, hogy hozzáláthassanak azok megvalósításához. A tervező munka ideje a kívánatosnál hosszabb volt ugyan, de színvonala magasabb a tava­lyinál. A tsz-ek ez évben 1300 kh-dal nagyobb területen gazdálkodnak, mint 1961-ben. Ez részint abból adódik, hogy számos szövetkezetben több tanyahelyet, földutat felszántottak; részint néhány faluban átvették a legeltetési bizottság földterületét. Járási szinten helyesen növelték a kenyérgabona ve­tésterületét a tavaly 10 060 kh-ról 10 800 kfi-ra. Indoko­latlan vonakodás mutatko­zott meg azonban az olajlen termesztésével szemben. E növényből 700 kh-t ajánlott számukra a megyei tanács; a közös gazdaságok 274 kh-t is elegendőnek véltek. Nem sokkal kedvezőbb képet nyújt eddig a zöldség szer­ződés állása sem. 1961-bem 536 kh zöldség­félére szerződtek a füredi járás tsz-ei, ez évben csak 525 kh-ra. A csökkenés még szembeszökőbb, ha figyelem­be vesszük, hogy 1961-hez képest a szövetkezeti csalá­dok száma negyvennel, a dolgozó tagoké száztízzel nőtt. A tartózkodást némi­képp megindokolják a kel­lemetlen tapasztalatok, me­lyeket a múlt gazdasági év­ben a MÉK-kel kapcsolat­ban szereztek a tsz-ek. Nézetünk szerint a tsz-ek túlzott óvatossággal tervez­ték a kenyérgabona termésát­lagát. . A kh-anként tavaly elcsépelt 9,5 q-val szemben az idén 10,8 q-t terveztek. Jobban bíztak a tavaly 96 q-val fizetett cukorrépában, melytől ez évben 152 q-t várnak; 12 q-val többet, mint a megyei tanács java­solta. Az anyagi érdekeltség ösztönző erejében bízva sok szövetkezet részes művelés­sel kíván kukoricát termesz­teni. Ennek tavalyi járási át-' laga — májusi morzsoltban — 13,6 q volt; az 1962-es ter­vek 16,9 q-ról beszélnek. A füredi járás tsz-ei 1961-ben csak 65 q-s termést értek él silókukoricával; erre az évre mégis mertek tervezni 140 q-t kh-anként. A tavalyi 12,4 q/kli őszi árpa ered­mény ismeretében kévéséij ük az 1962-es 12,7 q/kh tervet. Mivel különböző okok miatt 700 kh-al csökkent a takar­mánygabona területe, külö­nös fontosságú, hogy a tsz-ek a termésátlagok növelésére törekedjenek. Annak ellenére, hogy a járás területén sok a szak­képzett baromfigondozó, elég a férőhely —, a tsz-ek igen kevés baromfit tervezték. 100 kh-anként 4,5 q-t lenne kívánatos értéke- siteniök, de terveikben csu­pán 3,7 q szerepel. A ta­valyi eredmény 3,6 q volt. Ilyen minimális növekedést — képletesen szólva — már azzal is el lehet érni, hogy egyetlen alkalommal jobban kiseprik a nevelőházat; csök­kentve az elhullás veszélyét... Mértéktartó és reális 100 kh­C A Tisza Táncegyüttes a televízióban Akik csütörtökön este néz- Iték a televízió műsorát Szol- | nokon, kedves „földi ismerő­sökkel”, a szolnoki Tisza táncegyüttes tagjaival talál­kozhattak a tv képernyőjén. A műsor este 6.05-től 6.47 óráig tartott, s az együttes táncosainak, zenekarának ‘ és énekeseinek szereplése ismét kivívta tetszésünket, elisme­résünket. — Milyen tapasztalatokat szereztek a tv-fellépés során? — kérdeztük az ‘ együttes egyik táncosától, Tarkó Gyu­lától, munkahelyén a Szol­noki Fűtőházban. Tarkó Gyula tíz éve sze­repel, táncol az együttesben, így „őstagnak” számít. — Hogy milyen volt a si­ker? Ügy érzem, nem csalód­tak bennünk sem az ittho­niak, sem a tv vezetői. Kár is lenne tagadni: valameny- nyien izgultunk. Pesten igen kedvesen fogadtak bennün­ket a Bolgár Kultúrotthan- ban, az Üllői úton. Ebéd után mindjárt hozzáfogtunk a próbákhoz, 9 igen gyorsan éltéit az idő, s egyszerre mát TERMELŐSZÖVETKEZETEK! FIGYELEM! Múlt évinél kedvezőbb feltételekkel köt sörárpa értékesítési szerződést a SZOLNOK MEGYEI MALOMIPARI ÉS TERMÉNYFORGALMI VÄLLALAT Szerződéses és nagyüzemi felárra! együtt má­zsánként 298.— Ft-os ár mellett 30 százalékos takarmányldutalást adunk. Részletes felvilágosí­tást a járási és városi kirendeltségek nyújtanak* ugyanitt a szerződés is megköthető* ott találtuk magunkat a te­levízióban, a smink-szobában. Bizony, néhány lánynak re­megett a keze, ahogy kifes­tette magát, de a fiúk sem voltak a legnyugodtabbak... — Úgy láttuk, mire a 3u- piter-lámpák közé kerültek, megnyugodta k. — Igen: Bár melegünk volt, mert tíz hatalmas ref­lektor ontotta ránk fényét. A padló is rendkívül síkos volt, valóságos akrobatikai színvo­nalú egyensúlyozásra volt szükség ahhoz, hogy el ne csússzunk. De aztán minden „simán” ment; A székely- tánc, a botos-tánc, a tapsos, a kunsági szvit és a finn népi tánc, amelyet legutóbb mutattunk be finnországi vendégszereplésünkön* — Mikor értek haza a fő­városból? — Hajnali fél kettőkor már Szolnokon voltunk, s másnap reggel természetesen mindenki ment dolgozni, mint ahogy én is, ide, a fűtő­házba. Tarkó Gyula elmondotta még, hogy további nagy fel­adatok várnak a Tisza tánc- együttesre. Ha még nem is száz százalékos, de valószínű, hogy augusztusban a francia- országi Nancy-ban és Bor- deaux-ban megrendezésre ke­rülő nemzetközi népitánc- fesztiválon a Tisza táncegyüt­tes képviseli hazánkat* — bubor — áriként 22,6 q marhahús ér­tékesítésének terve. (A ta­valyi eredmény 22,5 q/100 kh volt.) Helyesen tervezték a já­rás tsz-ei, hogy az idén 100 kh-anként 30,4 q hízott ser­tést értékesítenek, — a tava­lyi 25,3 q-val szemben, ör­vendetesen megnövekedett ugyanekkor a háztájiból ser­tésre kötött szerződések szá­ma. Ez év első két hónap­jában annyi sertésre szer­ződtek háztájiból a gazdák, mint tavaly egész esztendő­ben. Építésre ebben az évben nyolcmillió forintot fordíta­nak a tiszafüredi járás ter­melőszövetkezetei. Ritka jubileum ^ Húsz éves a kisújszállási Vas és Faipari KISZ 1942-ben tíz fővel alakult meg Kisújszálláson a Kerék­gyártó Mesterek Központi Üzeme. Ma, március 24-én, a ktsz fennállásának 20. év­fordulóját már százkilencen ünnepük meg. Farkas István. az elnök, egykori alapító tag mondta el, miként alakult az üzem és milyen fejlődésen ment keresztül a két évtized alatt. — Abban az időben rit­kaság volt az ilyenfajta ösz- szefogás mesteremberek kö­zött. Olyan kommunista féle szervezkedésnek vették. Az akkori nagygazdák nem is hozták a szekereiket javíttat­ni hozzánk. Inkább Kende­resre vitték. Bojkottálták az üzemet. Ebben az időben ásó Előadás az űrrepülésről és kapanyeleket készítettünk üzletek részére. 1943-ban társultunk a kovácsokkal. Nyolc fővel nőtt az üzem létszáma. Ebkor már hon­védségi megrendelésre kor­dákat csináltunk. A felszaba­dulás után új szekerek gyár­tásába kezdtünk. 1947-ben már kétszáz szekeret is meg­csináltunk egy év alatt. Aztán a szekérgyártásnak is befellegzett. A mezőgazdaság fejlődött. Nemigen kellett a parasztszekér. Zetor és pótkocsi ma már a „divat”. — Jelenleg mit gyárt a ktsz? — Tojásos ládákat készí­tünk nagy mennyiségben. Exportra is dolgozunk. A Szovjetunió részére satupa­dokat és víznyelő rácsokat szállítunk. 1961 januárjában egyesültünk az asztalos ktsz- el. festett konyha- és háló­szobabútorokat is gyártunk a Bútor Értékesítő Vállalat­nak. — Mi lesz a bognárokkal, ha végleg munka nélkül ma­radnak? — Ez a veszély nem áll fenn. Áprilisban gumijavító és vulkanizáló részleget ál­lítunk munkába. Ügy gon­doltuk, hogy embereinket át­képezzük erre a munkára. Egyébként 1962-re el va­gyunk látva munkával. A lakatos részlegünk 1000 üst­ház elkészítésére és hordágy­vasalások gyártására kapott megrendelést. Milyen eredménnyel zárták a tavalyi évet? — A mi ktsz-ünk ered­ményei a legjobbak Kisúj­szálláson. Egy havi fizetés­nek megfelelő részesedést oszthattunk ki dolgozóinknak. Ennyit a városban egy üzenik vagy ktsz sem fizet.- b. ). ­iiiiiiiiiiiHiiiiiiMimniiimmiimiminiiimiM MINDENFÉLE ÉPÍTŐIPARI MUNKÁT, új családi lakóházak építését kedvezmé­nyes áron vállal a JÁSZAPÁTI ÉPÍTŐIPARI KTSZ, Kossuth Lajos utca 5. Telefon; 48. Immár egy évezred óta foglalkoztatja az emberiséget a magasság, az űr, a repülés problémája, s a nagy kérdés, hogy van e rajtunk kivül élet más égitesteken, s azo­kon élnek-e hozzánk hason­ló emberek? Ezekről a kérdésekről, me­lyeket az újságokból, a rá­dióból, a televízióból sokszor hallottunk, olvastunk vagy láttunk már, nem lehet ele­get beszélni. Erről tart rend­kívül érdekes előadást Dr. Nagy Ernő, az ismert asztro- nautikus, az Országos Űrha­józási Társaság titkára. Fel­vázolja az első, második és harmadik űrrepülés feldol­gozott adatait és ismerteti a további égitestekre való el­jutás eddigi elképzeléseit, programját. A nagysikerűnek ígérkező előadás után „A hatalmas szárnyak” című szovjet szí­KISZ-fiafa!ok tanácskozása Jászberényben A jászberényi járási párt- bizottság és KISZ-bizottság hétfőn délelőtt 9 órakor hív­ja össze a járás KlSZ-fiatal- jait. A tanácskozás színhelye a helyi Fémnyomó klub nagyterme lesz, ahová min’-,- egy háromszáz, tsz-ben, álla­mi gazdaságban és gépállo­máson dolgozó KISZ-fiatalt várnak. Az ankéton Bethlen- dy Béla, a jászberényi járási KISZ-bizottság titkára is­merteti a KlSZ-fiatalok kö­zött folyó mezőgazdasági munkaverseny tavalyi ered­ményeit, tapasztalatait. Ez­után a fiatalok idei mező- gazdasági termelési versenyé­nek feladatait ismerteti a járási KISZ-titkár, mellyel kapcsolatban a résztvevők is elmondják javaslataikat, el­képzeléseiket* nes dokumentumfilmet vetí­tik. A film arról szól; miként juthatott a szovjet technika a legelső helyre a világűr­kutatásban. Az előadás március 27-én, este 6 órakor kezdődik a szolnoki Ságvári Endre Mű­velődési Ház nagytermében. Belépés díjtalan. Meghívót — amely egyúttal helyjegynek is számít — a szolnoki repü­lőklub anyagboltjában (Be­loiannisz út) lehet igényelni. Megjelent az új finn-magyar szótár A magyar szótárirodalom nyeresége Papp István, deb­receni egyetemi tanár finn— magyar szótára. Az új szótár 50 000 címszót, mintegy 80 000 szótári adatot ölel fel* a modern finn köznyelvi és irodalmi szó és kifejezés- készlet alapanyagát. Az Aka­démiai Kiadó gondozásában megjelent kötet párjának, a magyar—finn szótárnak elő­készületei ugyancsak meg­kezdődtek. (MTI) Előbb célhoz ér, ha kerékpárt a földművesszövetkezeti szakboltokban vá­sárol. Gazdag áruválaszték. Férfi turakerékpát 960.— Ft- tól, női kerékpár (Mátra) 1240.— Ft-tól, Robuska férfi kerékpár 1200.— Ft. Budapest női kerékpár 1240 Ft. Paj­tás gyermekkerékpár 995.— Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom