Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

1962. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A egyetlen C termelési tervek mutatóját se tévesszük szem elől megyei pártbizottság üléséről ~ ;; ; A honismereti szakkörök A megyei pártbizottság március 16-i ülésén az egyik napirendi pontként szerepelt a megye minisztériumi ipar- vállalatainak munkája. Az ezzel kapcsolatos beszámolót Tóth János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője tartotta. Beszédéből és a pártbizottság elé terjesztett határozati javaslatból az alábbiakban részle­teket közlünk: Üzemeink teljesítménye meghaladja az országos célkitűzéseket — Megyénk minisztériumi iparhoz tartozó üzemeiben egészében véve eredményes munka folyt 1961-ben, — mondotta bevezetőül Tóth elvtárs. — Az üzemek több­ségében érvényesültek pár­tunk gazdaságpolitikai és iparpolitikai célkitűzései. Megállapítható, hogy válla­lataink kollektívái általában kellő felelősségérzettel mun­kálkodtak a második ötéves terv első évére előírt felada­tok megoldásáért. Ennek eredményeként 1961-ben a minisztériumi iparhoz tarto­zó megyei üzemek 11,4 szá­zalékkal termeltek többet, mint 1960-ban. Ez a növeke­dés meghaladja az országos célkitűzéseket» —* A termelésemelkedés 75,3 százaléka a termelékeny­ség növekedésének eredmé­nye. A fontosabb cikkek ter­melése a következő mérték­ben növekedett: kénsav 3,9, vasöntvény 26,5, konyhabú­tor 20,4, vágottbaromfi 29,4, finomított cukor 11,7, kőolaj 52,1, földgáz 81,3, hűtőszek­rény 46,2 százalékkal. Javult a vállalatok gazdasági ered­ménye tervszerűbb, üteme­sebb volt a termelés, mint az előző években. A jászbe­rényi Fémnyomó és Lemez- árugyár például élüzem szin­ten dolgozott. Tervét 107,3 százalékra teljesítette. Ter­melése a bázishoz viszonyítva több mint 18 százalékkal nö­vekedett. Nem foglalkoztató tak annyi munkást, mint amennyit a létszámterv en­gedélyezett, így a termelés emelését teljes mértékben a termelékenység fokozásával biztosították. Az üzem terme­lési költségszintje 6,5 száza­lékkal csökkent, az üzemi eredmény majdnem megdup­lázódott. Az exporttervet 103,9 százalékra teljesítették, a műszaki fejlesztési terv valóraváltásának eredménye­ként 5,6 millió forint megta­karítást értek el. Csökkentet­ték a vállalatnál elfekvő in- kurrens tételeket. Villamos­energiával való takarékosko­dásuk 2,5 millió forintot je­lentett. — Üzemeink dolgozóinak szorgalmas munkája, sokszor külön faltéglát 35 százalékos so­le j ttel gyártották. — A fegyelmezett, terv­szerű anyaggazdálkodás fon­tos követelmény volt tavaly. Az üzemek egy részében a készletgazdálkodás mégsem javult, sőt helyenként rom­lott. A tervezettnél nagyobb mértékben nőttek a válla­lati késztetek, jelentős el­fekvő készletek keletkeztek, nem hatott kellőképpen a bankok részéről eszközölt büntetőkamatok alkalmazása sem. A készletgazdálkodás hibái legszembetűnőbbek voltak a gépjavító vállalat­nál, a Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalatnál, s a megyei építőipari vállalatnál. A népgazdaság érdekeinek tudatos megsértésével most már kevesebbet találkozha­tunk. Kirívó, súlyos fegyel­mezetlenségek nem fordul­nak elő ezzel kapcsolatban, mégis a pártbizottság elé terjesztjük ezt, hiszen végeredményben a népgaz­dasági érdek szenved csorbát a tervfegyelem, a gazdálko­dási fegyelem megsértései­nek eseteiben. 1961-ben pél­dául 86 esetben akadályozott meg á Beruházási Bank en­gedély nélküli, program- és előkészítés nélküli, pénzügyi fedezettel nem rendelkező beruházási lebonyolítást. Az egyik vizsgálat megállapítot­ta, hogy az üzemek felújítási; keretük nagyobb részét nenv felújításra, hanem beruhá-; zásra használták fel, ami; csak olyan áron lehetséges,; hogy a termelő berendezések: esedékes felújítását elhanya-; golják. : — Ezek után nem túlzás; levonná olyan következtető- ■ seket, hogy néhány gazda-; sági vezető nem tiszteli kel-; lóképpen a törvényeket, nem; képes tudatosan alárendelni; az általa vezetett vállalat; tevékenységét az népgazda-; ság, a társadalom érdekei-; nek. Ügy véljük, a pártszer-; vezetéknek is nagyobb fi-; gyeimet kell fordítani az; ilyen irányú nevelőmunkára.; Arra kell törekednünk,; hogy a gazdasági vezetők; döntéseiben a népgazdaság; érdeke legyen az irányadó. J — Megyénkben is bon to-! gat ja szárnyait pártunk so-! ron következő VIII. kong-! resszusának tiszteletére a i szocialista munka verseny, s! üzemi dolgozók, üzemi kol-; lektívák a legfontosabb nép-; gazdasági célkitűzések meg-! valósítását szolgáló J szocialista kötelezettség­vállalásokat tesznek | Napjainkban egy új mű- | velődési forma kialakulásá­nak lehetünk tanúi. Egymás * után jönnek létre Szolnok i megyében is a honismereti í szakkörök. A legkülönbözőbb í fenntartó szerv keretei kö- ízött, más és más néven mű- I ködnek, (honismereti, múze- X umbarát, lakóhelyismereti, I néprajzi szakkör) célja azon- X ban valamennyinek közös, a * szocialista hazafiságra neve­lt lés szolgálata. X A honismereti szakkörök t tagjai környezetük, szűkebb »értelemben vett hazájuk ala- »posabb megismerésére töre­* kednek. Ennek érdekében t kutató-gyűjtő tevékenységet * folytatnak. E munkák kö­* zé soroljuk a krónika ve- jzetését a község, az üzem. a * termelőszövetkezet vagy az ♦iskola életéről, dokumentu­* mok, szemléltető anyagok [gyűjtését. A környék föld­* rajzi, lakóhelyismereti anya- I gána'k gyűjtését és feldolgo- I zását. Fontos feladata lehet fa honismereti szakkörnek a {néprajzi tárgyak összegyűj- [tése. A helység történelmi, [ helytörténeti, munkásmoz- S galmi, levéltári anyagának {kutatása és feldolgozása is | cél. Kiterjedhet a kutatás az í irodalomtörténeti vonatkozá- ! sok összegyűjtésére is. ► Fontos terület a honisme- | réti szakkörnek a kutató- | gyűjtőmunka alapján végzett I népművelési, ismeretterjesz- | tő tevékenység. A szakkör | tagjain kívül másokra is ha- i tást gyakorolnak. Előadáso- [ kát, vitákat, kiállításokat [ rendeznek. Városnézést, mú- [ zeumlátogatást, üzemlátoga- [ tást, kirándulást szerveznek. | A helyi népművészeti hagyo- ; mányok felkutatásával a ; műkedvelő művészeti cso- í portok számára tudnak anya- ígot nyújtani A honismereti szakkörök számára megtisztelő feladat lehet a helyi műemlékek, emléktáblák, természeti és történelmi emlékek számon­tartása, gondozása és az is­mertetésükben való tevékeny közreműködés. Idegenforgal­mi szempontból sem közöm­bös, ha minél többen ismerik ezeket» A megyében jól működő honismereti szakkörök talál­hatók Karcagon. Abádszaló- kon, Kisújszálláson, Mezőtú­ron, Kenderesen, Tiszafüre­den és másutt is. Valameny- liyiük. munkájához jelentős segítséget nyújtanak a szol­noki Damjanich Múzeum munkatársai, különösen Csa- log Zsolt múzeológus, de a többi múzeum munkatársai is. Kérjük, igényeljék is e tá­mogatást a már régebben dolgozó csoportok és ott is, ahol még ■ a jövőben kíván­nak honismereti szakkört lét­rehozni. Égy veszély azonban fenyeget ezeknél a szakkö­röknél: a mindenáron való múzeumlétesítés gondolata. Nem ez a célja a honismereti szakköröknek, mert a meg­felelő szakértelem nélkül, adatok hijával összegyűjtött anyag inkább kárára, mint hasznára van a tudo­mánynak. A Hazafias Népfront véd­nökséget vállalt a honisme­reti szakköri mozgalom fe­lett. Kívánatos lenne, hogy minél több helyen létesüljön ilyen szakkör, minél több ember, vagy fiatal kapcso­lódjék be ebbe a munkába* hogy ezáltal szükebb hazánk* Szolnok megye múltja és ha­ladó hagyománya része le­gyen kialakuló szocialista kultúránknak« — Sp -* tiszteletet és elismerést kiváltó erőfeszítése, alkotó kedve pá­rosult a vezetés színvonalá­nak emelkedésével, a párt- szervezetek, a szakszerveze­tek, a KISZ szervezetek kez­deményezéseivel. A felada­tok megoldását hatékonyan segítette a tartalmában és formájában gazdag politikai és szervező munka. — Amikor az egészében pozitívnak értékelhető mun­ka eredményeiről beszámo­lunk, azt is szóvá kell ten­nünk, hogy néhány üzemben a feladatok tervszerű és tu­datos megoldásának szerve­zésében sok kívánni való volt még, s van ma is. — Szembetűnő néhány üzemben a mennyiségi elő­írások teljesítésében a terv­szerű tlenség, a fegyelmezet­len tervteljesítés, egyenlet- lenség a termelés, a munka ütemében» Néhány vállalat­nál figyelmen kívül hagyják, hogy a termelés terven felüli növelése csak a felügyeleti szervek engedélye alapján lehetséges. A másik oldalról is megsértik egyes üzemek­ben a tervfegyelmet, adósak is vannak a minisztériumi iparban. A népgazdaság szá­mára nagy hátrányokkal jár ez az exportvonatkozású szál­lítmányoknál. Adóssággal zárt 1961-ben a Nagyalföldi Kő­olajtermelő Vállalat, a jász­berényi Aprítógépgyár. Az Aprítógépgyárban a tavalyi szerződésekben rögzített szál­lításának 44 esetben egy hó­napi késedelemmel, 67 szál­lítási szerződésnek pedig több hónapi késedelemmel tettek eleget:. — E tapasztalatok 1962-re is figyelmeztetőek, indokol­ják, hogy a pártbizottság ha­tározatában megkülönbözte­tett módon emelje ki a ter­vek mennyiségi előírásainak betartása mellett az egyéb mutatók valóraváltását, s lép­jünk fel határozottan az el­len, hogy megsértsék a terv­fegyelmet. — A minisztériumi ipar- vállalatok összességében néz­ve valamivel több, mint ket­tő százalékkal túllépték az ipari munkás létszámterve­ket, s az alkalmazottak lét­száma is több volt a terve­zettnél. A különböző címeken kiesett munkaórák száma nö­vekedett az üzemekben. A veszteségidők okainak ellen­őrzésére irányuló tevékeny­ség, azok csökkentéséhez szükséges intézkedések meg­tétele, energiája, határozott­sága visszaesett, az egész kérdés vesztett jelentőségé­ből. Ügy véljük, egyes üze­mekben múló divatként fog­ják fel ezt a fontos munka- és üzemszervezési tevékeny­séget; ~ Megyénk üzemeiben emelkedett a túlórák száma Az egy félév alatt igénybe vett túlórák a minisztériumi ipar üzemeiben 1195 munkás egy teljes hónapi munkaórá­jának feleltek meg. — Egyes üzemekben még nem fordítanak kellő figyel­met a termelő berendezések, a kapacitások jobb kihaszná­lására, s bizonyos munkák gépesítésére; Az építőiparban emiatt nem haladunk kel­lően a rakodással, a föld­munkákkal, a szakipari- és szerelő - munkákkal. Általá­ban elmaradott az üzemek­ben a festő-, illetve mázoló-, a szerelőmunkák, s az anyag- mozgatás gépesítése. — A termékek minőségé­nek javítására előírt felada­tok sem valósultak meg ma­radék nélkül. A martfűi Ti­sza Cipőgyárban, a Tégla­gyári Egyesülésnél, s a jász­berényi Aprítógépgyárban .voltak a legszembetűnőbb hiányosságok. A Téglagyári Egyesülésnél a cserépselejt a tervhez viszonyítva 6.4 szá­zalékkal növekedett, s a tég­la átlagos minősége is romlott. A B—30-as blokkot 27 százalékos, a 6-os Válasz­Az építésügyi Minisztérium és Szolnok város tanácsa Elengedhetetlen a vállalati tartalékok feltárása és kihasználása — A minisztériumi ipar- vállalatok 1962 évi tervei elsősorban a termelés, a gazdálkodás minőségi muta­tóinak tekintetében jelente­nek az eddiginél nagyobb feladatokat, amelyekből kö­vetkezően elengedhetetlenné válik valamennyi üzemben a vállalati tartalékok továb­bi feltárása, kihasználása. A feladatok megoldásán új mó­don kell dolgozni azért is, mert az 1962. tervév sikerei — e térvév az ötéves terv második éve — döntően be­folyásolják az .egész ötéves terv célkitűzéseinek megva­lósítását, a VII. kongresszus határozatainak végrehajtásá­hoz közvetlenül kapcsolód­nak. — A minisztériumi ipar- vállalatoknál a pártszerveze­teknek, a szakszervezeti bi­zottságoknak. a gazdasági ve­zetőknek úgy kell dolgoz- niok, hogy a vezetés szín­vonalának emelésével, a po­litikai nevelő és gazdasási szervező, ellenőrző munká­juk javításával a dolgozók a termelés, a' jnunka vala­mennyi nosztján megismer­jék feladataikat, a dolgozók alkotó kezd cm én Vezése, akti­vitása még teljesebben ki­bontakozhasson, mindez azt eredményezze hogy az egyes üzemek 1962 évre előírt fel­adatait maradék nélkül meg­valósítsák. — A minisztériumi válla­latok tervezett teljes terme­lési értéke az idén 7,5 szá­zalékkal magasabb az elmúlt évinél, ez a növekedés azon­ban egyharmaddal kisebb, mint a teljes termelés múlt évi emelkedése. Az átlagos­növekedése haladja meg az átlagot jelentős mértékben, így a vegyiművekben 124,5 százalékos, a kőolajfúrási üzemben 28 százalékos, a Kőolaj kitermelő Vállalatnak 56 százalékos, az Aprítógép­gyárnak 12,5 -százalékos ter­melésnövekedést kell elérni. Más üzemekben az átlagos­nál alacsonyabb az előirány­zat növekedése, ez elsősor­ban az élelmiszeripari üze­mek mennyiségi előirányza­taira jellemző. Az 1962 évi tervek azt is jelentik, hogy néhány üzem termelő kapa­citását nem tudjuk kihasz­nálni. ez a téglaioarban, ma­lomipari üzemekben, rizs- hántolóknál áll fenn. Az üze­mek exportelőirányzata 410,3 millió forint, 2Ö százalékai alacsonyabbak az 1961 évi exportra termelésnél. Meg­állapítható. hogy a teljes ter­melés viszonylag alacso­tól eléggé eltérő előirányza- ., ... ,, , ,, . tok vannak, főleg a nehéz- hyabb, szolidabb növekedési ipari üzemek termelésének üteme kedvező lehetőségeket teremt a bonyolultabb összetételű, minőségi tervmutatók telje­sítéséhez, ennek 'ehetőségei felkutatásához. — A termelékenységi mu­tatók többsége azt tükrözi, hogy a termelésnövekedés nagyobb részben a munka termelékenységének növeke­déséből származik. Az egy munkásra eső termelési ér­ték — összesített adatok alapján számolva — 5,4 szá­zalékkal, az egy vállalati dol­gozóra eső termelési érték 5,1 százalékkal kell hogy emel­kedjék. Ez azt eredményezi, hogy minisztériumi ipar ösz- szesenben a munka termelé­kenységéből származik a termelésnövekedés 70 száza­léka Í962-ben. Az egyes vál­lalatokra természetesen a vállalati tervben előírt ará­nyok kötelezőek. A tervidő­szakban mintegy 260 fő mun­kásállományú dolgozó mun­kába állításával számolha­tunk. A termelékenység emelését kedvezően szolgálja néhány szervezési-. , munka­ügyi vonatkozású előirányzat, így például a munkanorma alapján dolgozók számának emelése. A túlórák csökken­tését is előirányozzák a mfi- szinttervek. A vállalatok döntő többsége elkészítette mellékletei március 20-tól vehetők át az ÉM város és községrendezési főosztályán (Budapest, IVI Beloiannisz utca 2—4. V. em. 64.) 2,30 forint befizetése ellenében. A pályatervek díjazására 100 000 forint áll rendelke­zésre, a beadási határidő 1962. június 18. (MTI) 1962. évi műszínttervét, ame­lyek műszaki fejlesztési munka- & üzemszervezési fejezetei a termelékenység emelését szolgálják« A vezető pártszervefc, a járási és városi pártbizottsá­gok, a kommunisták a mi­nisztériumi iparvállalatokban elsősorban a magasabb szín­vonalú, kultúráltabb, hozzá­értőbb politikai nevelő tevé­kenységük, másrészt az el­lenőrzés javításával biztosít­sál?:, hogy a vállalatok terv­teljesítése, fejlődése az 1962. évi tervekben előírt mutatók­nak megfelelően alakuljon. A minisztériumi vállalatok ter­melésére gyakorolt befolyás elsősorban, a jobb, tartalma­sabb politizálással, az embe­rekkel való alaposabb fog­lalkozással, a gazdasági ve­zetés ellenőrzésének javításá­val biztosítható, erősíthető. E munkában fejeződhet ki a pártszervezetek, a kommu­nisták növekvő felelőssége a párt gazdaságpolitikájának érvényesítésében, a tervek­ben előírt feladatok megvaló­sításáért a pártszervezetekre kommunistákra érvényes fe­lelősség is. A beszámolót követő vitá­ban többen kifejtették véle­ményüket. Majd Tóth János elvtárs összefoglalta a vitát és javasolta, hogy a felszóla­lások alapján néhány ponttal egészítsék ki a határozati ja­vaslatot. Ezután a pártbizott­ság egyhangú szavazással mind a beszámolót, mind » határozati javaslatot, vala­mint a módosításokat elfo­gadta, Termelési tanácskozásokon már beszéltek errőL Java­soljuk, hogy a megyei párt­bizottság bátorítsa, bíztassa ezeket a kezdeményezéseket, másrészt szólítsa fel a gaz­dasági vezetőket, a pártszer­vezeteket, a szakszervezetek­ben dolgozó elvtársakat, áll­janak e kezdeményezések élére, újult erővel bontakoz­zék ki a munkaverseny, kapjon p m unka verseny he­lyi célkitűzései, s ennek alapján a kötelezettségválla­lásokban minden eddiginél nagyobb helyet az exportkö­telezettségek maradéktalan teljesítése, a műszaki fej­lesztés. a munka termelé­kenységének növekedése, a termelés gazdaságosságának javítása, a termékek minő­ségének javítása. — Kérje fel a pártbizott­ság a szakszervezetekben dolgozó elvtársakat, hogy segítsék elő. hogy a kibon­I takozó kongresszusi munka' | verseny, a gazdasági célki­tűzések megvalósítása mel­lett hatékony eszköze le­gyen a szocialista tudat for­málásának i§. Kapjon met minden támogatást az a kez­deményezés, hogy üzemré­szek. gyárrészek kollektívá: tűzik ki a szocialista munte műhelye, gyárrészlege cin- elnyerését. A feltételek igét kedvezőek ahhoz, hogy a se­gítés és támogatás eredmé­nyeként növekedjék a dol­gozóik kezdeményezése, tudá­suknak. szorgalmuknak meg­felelően újabb és újabb ter­melési eredményeket, mun­kasikereket érjenek el. A minisztériumi ipar üzemei­nek dolgozói megyénkben mindig példát mutattak kez­deményezésben, lelkesedés­ben. Joggal várják; hogy a vezetés támogassa ilyen tö­rekvéseiket. í tervpályázatot írt ki a város ♦ központjának rendezésére, ♦közintézmények elhelyezésé­♦ re, a bevásárlóközpont meg- j tervezésére, valamint a 4-as S számú főközlekedési út át- Jkelési szakasza forgalmi kér- jdéseinek megoldására. | A tervpályázat kiírása és

Next

/
Oldalképek
Tartalom