Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

ff Verseghy Könyvtár VIL. SZOLNOK Hazai földben hegyezték örök nyugovóra Károlyi Mihály hamvait A szovjet nép rendíthetetlenül tömörül a kommunista párt és a szovjet kormány körül Moszkva (TASZSZ). A köz­ponti Választási bizottság je­lentése szerint Moszkvai idő szerint este 6 óráig a legfel­ső tanács képviselőinek meg­választásában a választók 99,21 százaléka szavazott le. Moszkvában este hat óráig a választók 99,28 százaléka, Le­nin grádban 99,38, Ukrajná­ban 99,59, Belorussziában 89,29, Kazahsztánban 99,46 százaléka a választóknak ad­ta le szavazatát* Este hat óráig tehát gya­korlatilag az összes választó­polgárok eleget tettek állam­polgári kötelességüknek. Vasárnap este Moszkvában fiiéit tartott a központi.4 vá­lasztási bizottság és meghall­gatta elnökének, Vuktor Grí- Btimek jelentését a szavazás lefolyásáról, A Szovjetunió egész terü­letén a legfelső tanács kép­viselőinek megválasztása a választásról szóló rendelet értelmében helyi idő szerint reggel hat órakor kezdődött meg. A szavazás szervezetten és a választási törvény ma­radéktalan megtartásával folyt le. A központi válasz­tási bizottsághoz nem érke­zett egyetlen panasz sem, hogy megsértették volna a választási rendeletet. A központi választási bi­zottsághoz beérkező jelenté­sek azt mutatták, hogy a választások a dolgozók nagy politikai aiktivitásának és szervezettségének jegyében folytak le A választások napja mindenütt valóságos ünnep volt, világos bizonyí­téka annak, hogy a szovjet nép rendíthetetlenül tömörül a kommunista párt és a szovjet kormány körül (MTI) Vasárnap • Budapesten, a Nemzeti' Galéria gyászdrapé­riákkal, nemzetiszínű és vö­rös zászlókkal. Népköztársa­ságunk címerével ékesített díszcsarnokában ravatalozták fel utolsó útja előtt Károlyi Mihály ha2aí földre hozott hamvait. A gyászemeivény körül kandeláberek lobog­tak; a ravatal előtt vörös bársony párnán pihentek a kitüntetések, melyéket szo­cialista hazánk adományozott nagy fiának A ravatal mellett a fegy­veres testületek tagjai álltak őrséget; a díszőrség tagjai ötpercenként váltották egy­mást. Díszőrséget állt Biszku Béla, a Minisztertanács el­nökhelyettese; Kállai Ovula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára; Nemes Dezső, Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai; Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja; Nagy Dániel, az Elnö­ki Tanács elnökhelyettese; Czottner Sándor, tncze Jenő, Kisházi Ödön, Losonci Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Fe­renc, Péter János és dr. Trautmann Rezső miniszte­rek; Veres József, a fővárosi tanács vb-élnöke; dr. Ortu- tay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára; valamint a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa által a gyászünnepség megrendezésére kiküldött bi­zottság tagjai, veteránok, a tömegszervezetek: képviselői, Kápolna község küldöttei, a főváros, az ország lakosságá­nak képviselői. Lerótta ke­gyeletét a ravatal előtt a bu­dapesti diplomáciai testüle­tek több vezetője. Jelen vol­tak többen az elhunyt kül­földi barátai kőiül is. Néhány perccel félti zen­kettő előtt elhalt a gyászze­ne, s a nagy hazafi virágok, koszorúk erdejétől elborított fémkoporsóját leemelték e talapzatról. A Kossuth La­jos téren akkor már hatalmas.- tömeg várta a gyászmenetet, melyben részt vettek a Poli­tikai Bizottság, az Elnöki Ta­nács, a kormány *, tagjai is. Tizenkét motoros rendőr dísz- kísérete mellett Indult él a drága hamvakat szállító ko­csi. Mögötte Károlyi Mihály özvegyének gépkocsija ha­ladt. A gyászmenet számára kijelölt útvonal mentén bu­dapestiek százezrei búcsúz­tatták nagy halottunkat. Búcsúzók ezrei álltak a családi sírbolt előtt is, hová már előző nap elhelyezték Károlyi Mihály fiának, Ká­rolyi Ádwmmak hamvait. A Kerepesi temetőben Kállai Gyula — a gyászünnepség megrendezésére alakított bi­zottság elnöke — mikrofon előtt búcsúztatta a magyar nép nevében hazánk történel­mi alakját. Kállai Gyula beszéde A szónok az Elnöki Tanács, a párt, a kormány, a nép­front, az egész magyar nép nevében rótta le tiszteletét Károlyi Mihály előtt. Mint mondotta, a sírhely a Kos­suth-mauzóleum és a mun­kásmozgalom mártírjai sír­emlékei szomszédságában szinte jelképe annak a hosz- szú útnak, mélyet Károlyi Mihály életében megtett, ű abból a földbirtokos arisztok­ráciából származott, mely előszeretettel hirdette magát nemzetfenntartónak — való­jában azonban nemzetvesztő szerepet játszott. Károlyi Mi­hály szembefordult ezzel az osztállyal; szembe, mert igaz és nagy hazafi volt, aki éle­tét a magyar nemzeti függet­lenség, a népjólét, a népek közötti béke és barátság ér­dekében vívott harcnak ál­dozta. Amint a kiváltságo­saktól távolodott, úgy köze­ledett a néphez; amint be­zárultak mögötte az arisztok­rácia fellegvárának kapui, úgy fogadták szívükbe az el­nyomottak? Megegyezés Evianban Tegnap délben életbe lépett Algériában a fegyverszünet — Rendkívüli minisztertanács Párizsban — Hét évi-fogság után kiszabadult Ben Bella, az algériai felszabadítási mozgalom hőse — Az OAS lázadásra szólította fel a hadsereget — A szovjet kormány hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni az algériai kormánnyal Algír A vasárnap este Evianban megszületett megegyezés ér­telmében hétfőn helyi idő szerint délben. 12 órakor életbe lépett Algériában a fegyverszünet. Párizs, (MTI) A francia rádió és televí­zió vasárnap este közvetítet­te De Gaulle elnök beszédét az algériai fegyverszünet megkötése alkalmából* De Gaulle három okot emlí­tett meg mint olyanokat, ame­lyek a fegyverszünet megkö­tését diktálják. Az első az, Ben Hhedda, az algériai ide­iglenes kormány miniszterel­nöke beszédében kijelentette: a fegyverszünet nem je­lent békét Algériában. hogy Algéria önrendelkezése Franciaországnak is nemze­ti érdeke. A második az el­nök szavai szerint a2, hogy algériai nép érdekel és kívánságai Algériát ösz- SZekapcsolják Franciaország­gal” A harmadik ilyen ok — adat Da Gaulle mondotta — az, hogy „túl a harcokon, ter­rorista támadásokon, pere­ken faji és vallási ellentéte­ken, Algériát és Franciaor­szágot 132 éve fűzik szoros kötelékek egymáshoz”. Az elnök felhívta Francia- ország lakosságát, valamint az Algériában élő európaia­kat, ismerjék el a fegyver- szünetet, amelynek most el­sősorban „nemzeti jóváha­gyásra és a nemzet bizalmá­ra” van szüksége. Ezt a jó­váhagyást és bizalmat vilá­gosam kifejezésre kell juttat­ni — hangsúlyozta De Gaulle egy közeli népszavazásra cé­lozva. Algír utcáin francia egy­ségek cirkálnak, az útkeresz­teződéseknél és a középüle­tek előtt géppuskákat állítot­tak fel. Vasárnap az esti órák- Jban a város egyes pontjairól összetűzéseket jelentettek, este 10 óra felé azonban már viszonylagos nvugalom volt. Az összetűzéseknek 15 halá­los és 16 sebesült áldozata van. A helvzet továbbra is rendkívül feszült, bár az al­gériai hatóságok intézkedé­seket tettek a normális élet fenntartásnak biztosítására. Oranhal megszakadt a te­lefon összeköttetés. A rend­őrség szerint a sűrű és hosszantartó esőnek köszön­hető. hogv súlyosabb rend­bontásra nem került sor. A katonaság és rendőrség ké­szenlétben áll. láthatólag ke­rülik azonban az összetűzést az európaiakkal, akiknek egv része tüntetett a fegyverszü­net ellen. Mint már jelen­tettük, az orani kalóz-rádió közvetítette Sálán felhívását, amelyben ellen-akcióra szó­lítja fel az OAS tagjait. A bejelentés De Gaulle beszé­dével egyidőben történt és a francia elnök nyilatkozatá­nak adása az orani rádióban és televízióban percekre megszakadt. Sálán szerint a fegyverszünet megkötése „bűnös cselekedet volt” és az OAS vezetője lázadásra Szólította fel a hadsereget. Párizs Visszaérkezett Párizsba az eivani tárgyalásokon részt vett francia küldöttség. A küldöttség tagjai azonnal az elnöki palotába siettek és megbeszélést kezdtek De Gaulle-lal. Hétfőn délután rendkívüli minisztertanácsot, (Folytatása a 2. oldalon.) Március 21. megünneplése Szolnokon A dicső emlékű Tanács- köztársaság kikiáltásának negyvenharmadik évforduló­ján, március 21-én koszorú­zás! ünnepség lesz Szolno­kon. A városi pártbizottság koszorúját helyezik el a Be­loiannisz úton, a volt Bala­ton kávéház falán levő em­léktáblára,. amely azt hír-, deti, hogy ebben az épület­ben alakult meg 1918-ban a KMP szolnoki szervezete. Itt Fodor János a párt régi harcosa mond rövid meg­emlékezést. A Nemzeti ét­teremnél levő emléktáo'át a városi tanács koszorú zza meg. Az ünnepség résztvevőit Fazekas Ferenc, a párt régi harcosa emlékezteti 1919 ese­ményeire. A járműjavító dolgozói F. Bede László emléktáblájánál róják le kegyeletüket a ko­szorúzással, a Hokrási em­léktáblára a hűtőháziak he­lyeznek koszorút. Tisza An­tal mellszobrát az építőipari munkások, Szamuely Tibor szobrát pedig a gépipari technikum tanulói koszorúz- zák meg. A párt-alapszervezetekben röpgyűléseken, emlékesteken méltatják az első magyar proletárdiktatúra felejthetet­len napjait, s megemlékez­nek a párt több mint négy évtizedes harcáról. A második ötéves terv nagy feladatairól, a szállítás korszerűbbé tételéről tárgyaltak a közlekedési aktíva részvevői A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium tegnap az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában közleke­dési aktivét tartott, amelyen megvizsgálták a közlekedés különböző ágaira háruló idő­szerű feladatokat. Dr. Csanádi György meg­nyitójában felhívta a figyel­met, hogy az eddiginél sok­kal bátrabban és gondosab­ban kell felhasználni a gya­korlati munkában a közle­kedéstudomány által adott értékes útmutatásokat. Meg­nyitója után Kossá István miniszter elemezte a múlt év munkáját. — Kifejtette, hogy a vasút a korábbi évek­hez viszonyítva több utast és árut szállított, bizonyos gazdasági és műszaki muta­tószámokban azonban elma­radt. A továbbiakban Kossá Ist­ván a második ötéves terv nagy célkitűzéseiről szólt. — Rendkívüliek a feladatok, hiszen a második ötéves terv idején körülbelül négymil- liárd utast kell szállítani és több mint 1,3 milliárd tonna árut. A szállítási feladatok zöme továbbra te a vasútra há- ruL Most már azonban a gépkocsiközlekedés folya­matosan egyre nagyobb munkát vállal magára, — A feladatok megkövete­lik, hogy bátran támaszkod­junk a dolgozók munkalen­dületére — hangsúlyozta a továbbiakban •— alkotóere­jére. örvendetes, hogy a közlekedés különböző ágai­nál terebélyesedik a szocia­lista munkaverseny. Nyomatékosan fel kell hív­ni az aktíva-értekezlet rész­vevőinek figyelmét az önál­lóbb vezetésre — mondotta a miniszter. Sok igazgató olyan probléma megoldását várja a minisztériumtól. — amelyet saját hatáskörében nyugodtan elintézhet A második ötéves tervben 15 milliárd beruházási és 13 milliárd felújítási hi­telt kap a népgazdaságtól a közlekedés, Eddig is Sokat tettünk a fej­lesztés érdekében, új teher­kocsikat szereztünk be, pá­lyákat újítottunk fel, ezek­ben az években azonban je­lentősen gyarapodik a vasút vonóereje is. Figyelmünket különösen a biztosító beren­dezések korszerűsítésére kell fordítani, mert ezen a téren elmaradtunk. Az Aktíva-értekezleten — Kossá István miniszter még további két fontos kérdést vizsgált. A2 egyik a dolgozó­kat megillető emberséges bá­násmód. E2en a téren mind a vasútnál, mind a közleke­dés más ágazataiban akad­nak kívánnivalók. Néhány példával is aláhúzta ezt. — Nem egyszer előfordul, hogy kisebb botlásokat túloz! gorúan megtorolnak, mások hibáit elkendőzik. Ezen is változ­tatni kell. A másik fontos probléma a gazdaságosabb beruházás. A tervezők és az építészek időnként túlzásba e9nek, mint például a debreceni ál­lomás csarnokának építése­kor. Az ilyen túlzásokat le kell „nyesni”. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a közlekedési beruházásoknál csak egy százalékot takarí­tunk meg, az milliókat jelent a népgazdaságnak. A tanácskozáson a felszó­lalók ismertették elgondolá­saikat a beruházások meg- ‘»yorsítésíról, az új szállítási módszerek kiterjesztéséről, majd az aktívaülés Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter zárszavával ért véget, (MTI). t Kállai elvtárs méltatta az 1918-as polgári forradalom jelentőségét, történelmi szük­ségszerűségét. 1919 márciusé­ban hazánkban békés úton győzött a szocialista forrada­lom, s hogy így diadalmas­kodhatott, abban felbecsül­hetetlen értékű szerepet ját­szott Károlyi Mihály huma­nizmusa, bölcsessége. Belát­ta, hogy a munkásosztálynál« kell átvennie a nemzet veze­tését. Noha, kápolnai birto­kán már az előző hónapban saját kezével verte le a föld­osztást jelző cövekaket, már­ciusban még nem kristályo­sodott ld benne az a tudatos meggyőződés, hogy hazánk­ban a szocialista forradalom történelmi szükségszerűség, á mégis növekvő rokons2env- vel figyelte a Tanácsköztár­saság erőfeszítéseit a halas dúsért. Az emigráció súlyos —> gyakran anyagi gondokkal terhes er éveiben Károlyi Mihály már rendíthetetlenül vallotta: V(Az új Magyaror­szágért folyó harcot a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja viszi”. A Szovjetunióról szólva megállapította, hogy az a világon, az első állam* mely valóban az ipari és mezőgazdasági dolgozóikért él és harcol. A felszabadulást követő év­ben a magyar kormány ha­zahívta Károlyi Mihályt. Ek­kor a föld már azé volt, akt megművelte. Az országgyű­lés ünnepi ülésen köszöntöt­te őt és érdemeit törvénybe iktatta. A hetvenedik évét megha­ladt Károlyi Mihály szocáa- distának vallja magát; mű­ködik a magyar békedelegá­ció tanácsadójaként; két éven át az új Magyarországot kép­viseli Párizsban« Akiben emberség van, harcosa lehet a szocializmus* nak Kállai elvtárs gyás2beszéde befejező részében ismét utalt arra. honnan jött, mivé vált Károlyi Mihály. Az ő élete például szolgál arra, hogy még a2 olyan távolról jövők is. mint ő volt —, ha van' ■ bennük igaz emberség, töret­len hit és akarat —, harco­sai lehetnek a szocializmus­nak. az emberiség nagy ügyé­nek. A gyászbeszéd végeztével a koszorúk, virágok elhelye­zésére került sor. Elhelyezte koszorúját Károlyi Mihály özvegye, az Elnöki Tanács, a párt Központi és Politikai Bizottsága, a Minisztertanács, a népfront, számos diplomád ciai testület, a fővárosi ta­nács és Kápolna község la­kosságának képviselője. Aa ünnepséget, melyről joggal mondhatjuk el, hogy az egész magyar nép búcsúzott nagy fiától, a Szózat hangjai mel­lett fejezték be m^Veniwt ésfdysínf 86. szám. Árat 50 fillér 1963. március 20,, kedd.-------Más —> a old al A termelési tervek egyetlen mutatóját se tévesszük szem elől a oldal Ház a meredély alatt * önkiszolgáló sertéstelep Kun- csorbán 0 oldal ELTŰNTEK A HÓAKADÁLYOK * Legjobb csapatával jön Szolnokra a szovjet válogatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom