Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

1962. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ha színvonalas— % akkor kell Hozzászólás és vitazárás a „Kell-c a közönségnek?" című cikkhez Igaza van Lőkös elvtárs­nak: a lakosság igényli a műsoros estek rendezését, de hozzáteszem, a kultúrált, valóban színvonalas műso­ros-esteket. Jó az, hogy van ilyen igény, de nem mind­egy. hogyan elégítjük ki. A közönség nem „általában” elégedett, hanem „általában elégedetlen”, mert a ml kö­zönségünk nagy része már elég jó kritikus, példa erre az 1961. szeptember 12-i nagy műsoros est Kisújszál­láson, ahol a tizenegy fellé­pő. művész közül csak a két valóban legjobb kapott vas­tapsot. Nem mindegy, hogy mit adunk! Ha népdalt, az nép­dal-est legyen, ne magyar­nóta zuhatag. Ha táncdalt hirdetünk, azt adjunk, s ha operettet plakatírozunk, ne keverjük benne a műfajokat. Ezekből a keverékekből na­gyon vegyes felvágott kerül ki. (Szándékosan nem szólok illetékesekkel együtt, hogyan lehetne jobbá tenni ezeket? Mert bevételt nem igen je­lentenek e műsoros estek a vendéglőnek, -sőt néha ráfi­zetést. Meg aztán a kultú­rált körülmények körül is van még javítanivaló! Két­ségkívül van azonban még olyan rétege közönségünk­nek, amely csak az fmsz műsorokat látogatja. (Bár egyre kevesebb ez a „csak”). Meg kell nyernünk e réte­get is a rendszeres kultúrád lódás számára, ehhez azon­ban az eddiginél sokkal ní- vósabb és színvonalasabb műsort kell nyújtanunk. Mi tehát a tennivaló? Keveseb­bet, de minőségit! Állandó színvonal-emelkedést igényel a falu, város, vendéglőben és azon kívül is. Ha vállal­juk és meg tudjuk teremte­ni vendéglőinkben az Igé­nyesen összeállított és elő­adott színvonalas műsoro­kat. akkor, de csakis akikor keli a közönségnek! Várnai' Jenőné népművelési felügyelő Kisújszállás Lpznriuk a vitát itt az operákról, ennek sem­mi helye fmsz. műsoros es­teken.) Itt azonban van egy tisz­tázatlan kérdés, A műsor- terveket ugyan a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyán engedélyezik, — de ki és honnan tudja azt megál­lapítani,' hogy a művész a ’’ megjelölteket énekli-e? Van égy állandó műsortervezete művészeinknek, azt bemutat­ják, de a gyakorlat egészen mást mutat. Sem a vendég­lő vezetői, sem a népműve­lési felügyelő nem integet­het közbe — mivel nincs is , (jjálunk másolat — hogy: bo­csánat, ez műsorpolitikailag----nem-megfelelő. ­- Az előadás-mód, a kultú­rált viselkedés már nincs a ‘műsortervezethez mellékelve. Pedig ezzel nagyon sok a oaj és elsősorban ezzel le-1 hét ártani a közízlésnek. Itt | nincs kivétel nagy művész; és kis művész között. A cikkben említett „nagy ne­vek” között is van olyan, akit magatartása miatt nem kívánunk Kisújszálláson töb­bé felléptetni Tudom, hogy a MESZÖV- nek nem célja a fércművek terjesztése, de nagyon sok­szor előfordul, hogy jó mű­veket fércműszerűen tolmá­csolnak. S erről ki tehet? Mindannyian, akik az fmsz és a kultúrálls élet területén dolgozunk. Sok vendéglői műsort lát­tam, sóirat gondolkodtok az A „Kell-e a közönségnek” című cikkhez számos hozzá­szólást kaptunk levélben és személyes beszélgetés során egyaránt, ami bizonyítja, hogy széles körben váltott ki érdeklődést a kérdés: színvonalat, vagy giccset7 Ál­láspontunkat egu ízben már kifejtettük. Azóta is szóltak a kérdéshez. Balogh Sándor kunmadarasi ■ fmsz üzemági vezető például Lőkös elvtárs álláspontját támogatja, aki a vendéglői műsorok jelenle­gi állapotát védelmezi. Sze­rinte nem giccs az, ami ma- gyamótaestek címén az fmsz éttermekben meghonosodott. Várnai Jenőné hozzászólásá­val egyetértünk. Tehát le­gyenek műsoros estek, de azokat ellenőrizzék, legyenek népdalok, magyamóták! Táncdal-müsorok, operett es­tek. de igényesen összeválo­gatott, nem elcsépelt szá­mokból összeállítva. Végül a fellépő művészek ne hak- ni-zsákmányterületnek néz­zék a vidéket, hanem min­denütt legyenk tudatában kultúra-terjesztő missziójuk­nak. És ha ma nem i* de holnap-holnapután biztosan ez kell a közönségnek, me­gyénk egyre jobban kulturá­lódó parasztjainak. ■ Mit építenek Kisújszálláson ? Az idén egy miiló 300 ezer forintot költenek Kisújszál- láslás fejlesztésére. Mit épí­tenek ebből az összegből? — kérdeztük Szabó Kálmántól, a városi tanács vb. titkárától. ÖT ÉS FÉT, KILOMÉTER JÁRDA — Az idén tovább folytat­juk a járda építést a város­ban. Csaknem öt és fél kilo­méter hidegaszfalt és beton­járdát létesít a tanács házi brigádja. Aszfaltjárdát kap a Bajcsy-Zsilinszki, a Malom és a Dózsa utca. Betonozzuk a főutcát, ahol eddig tégla­járda volt. Az anyagot már beszereztük, s a kedvező idő­re várunk, hogy hozzá kezd­hessünk az építkezéshez. Ezenkívül több mellékutcá­ban kijavítjuk a feltöredezett téglajárdát. AZ EGÉSZ BELTERÜLET VILLANYT KAP —- Egy kilométerrel bővít­őik a villanyhálózatot A ki­sebb utcákat és zugokat is villamosítjuk. Ezzel a város minden pontján lesz villany­fény, s befejeződik a villa­mosítás. Utcáink is világo­sabbak lesznek, mert újabb 50 közvilágítási lámpát szerel­tetünk fel. VÍZTÁROLÓ létesül “ Az idén egy újabb mélyfúrású kutat létesítünk és hozzákezdünk a víztároló medence építéséhez. Az utóbbi két év múlva lesz kész. A kút és a víztároló hiánya jelenleg akadályozza a vízvezetékhálózat bővíté­sét. Ennek elkészülte után tudjuk csak a város egész területén lefektetni a vízve­zetéket. Számításunk szerint 1965-ben véglegesen megold­juk a város vízellátását. Az említett munkálatok együtte­sen körülbelül két millió fo­rintot igényelnék. Solohov regénye filmen Magvarországrói szóló riport könyv A szovjet filmgyártás nagy tartozást rótt le Solo­hov, ÚJ BARÁZDÁT SZÁNT AZ EKE című regénytriló­giájának ismételt megfilme­sítésével. A 30-as évek kö­hitvese, áld. miután férje el­űzte a házból, Davidovot hi­tegeti szerelmével, majd nem tudván megtagadni ön­magát, visszatér kulák ked­Jelenet a trilógia első részéből. veséhez. A film legszebb lí­rai jelenetei közé tartozik Varjuha tiszta szerelmének Davidovot eltaláljta az ellen- forradalmárok golyója, Az elmúlt néhány év alatt több Solohov regényből ké­szült filmet láthatott közön­ségünk. A CSENDES DON trilógia. és az EMBERI SORS sok száz ezer mozilá- togatóval ismertették és sze- retteték meg Solohov nevét. Solohovot ma a világiroda­lom története v- tartja szá­mon, mint Gorkij után a szovjet próza Igg nagy óbb leépviselőjét. Az elismerés megérdemelt, mert Solohov minden írásából a nép gond- \ jának, bajának ismerője szól hozzánk, a kozákság szerete- | te csendül ki. Nem véletlen, hogy a nagy író ma is szü­lőfalujában él. | Alekszander Ivanov ren­dező a trilógia megfilmesí­tésekor elsősorban a nagy ' regény hű tolmácsolására i törekedett. Olyannak látjuk a Gremjpcsij Log-i falut, j az ott élő embereket, mint- \ ha a könyv lapjairól lépné­nek elő. A filmben szereplő kozákok valóban azok: re­mekül megformált figura Polovoev fehérgárdista tiszt, akit Pjotr Glebov, a CSEN­DES DON főszereplője kelt életre, Csuka apó, a bizal­Hityjajeva, tűzről pattant kozák menyecske. mattan, de jóakaratű öreg, akit Dorofjejev művész ala­kít, igazi tűzről pattant ko­zák menyecske a Luskát alakító Ljudmilla Hityjajeva, akinek tehetségéről szintén a CSENDES DON-ban volt alkalmunk meggyőződni. Dávidon alakja Pjotr Cser- nov megformálásában kitű­nő. Egyszerűségében, szűk­szavúságában a munkás- osztály nagy ereje jut kife­jezésre. A szép színes felvételek j Fásztivocs operatőr munká­ját dicséri. Külön meg kell említeni, hogy a film nagy része a szabadban, a termé­szetben játszódik. Ezeknél a felvételeknél remekelt iga­zán az operatőr, mert gaz­dag sokszínűségében adja vissza a kozák tájat. Oleg Karavajcsuk zenéje jól al­kalmazkodik a műhöz. Moszkva (MTI) Az Izvesztyija kiadásában 50 000 példányban megjelent Pavel Barannyikovnak, a lap budapesti tudósítójának tízmillió című 140 oldalas riportikönyve. amely a tíz- milliomodik magyar állam­polgár születésének napjai­ban mutatja be hazánkat. Barannyikov, aki évek óta Magyarországon dolgozik* több színes riportban és iro­dalmi rajzban ismerteti Bu­dapest és a vidék életét, be­mutatja a magyar élet új vonásait. (MTI Kiisgasilasági hírek A N YERS V AS KIVITEL­BEN A SZOVJETUNIÓ ÁLL AZ ELSŐ HELYEN A VILÁGON Moszkva (TAS2SZ). Ta­valy a Szovjetunió külkeres­kedelmi forgalmának értéke elérte a 10.5 milliárd rubelt* s ezzel elérte a hétéves terv végére tervezett szintet — je­lenti a Szovjetunió Statiszti­kai Hivatala. A Szovjetunió múltévi ki­vitelének több mint’ a felét gépipari, kohászati- és kő­olajipari termékek alkotják. Nyersvaskivitelben a Szovjet­unió áll az első helyen a vi­lágon. * SPANYOLORSZÁG TÁRSULNI KIVAN AZ EURÓPAI KÖZÖS PIACCAL London (MTI). A Times jelentése szerint Spanyolor­szág brüsszeli követe átnyúj­totta az Európai %özös Piac tanácsának a spanyol kor­mány levelét, amelyben kéri, vizsgálják meg Spanyolor­szág előbb társult, rriajd ké­sőbb rendes tagként való csatlakozásának lehetőségeit. • . SPANYOLORSZÁG HI­TELT KÉR NYUGAT* NÉMETORSZÁGTÓL M a d r í d (Reuter). Maria­no Navarro Rubio spanyol pénzügyminiszter Bonnba utazott, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nyának képviselőivel hitel- tárgyalásokat folytasson. A spanyol pénzügyminiszter ta­lálkozik majd Erhard nyu­gatnémet alkancellárral és gazdaságügyi miniszterrel. — (MTI) A TV finanszírozza a színházat A bajor rádió és televízió második televíziós műsorá­nak vezetősége szerződést kö­tött a müncheni Kamaraszín­házzal; a szerződés értelmé­ben a színház egyes előadá­sairól készült TV-filmek el­lenértékével finanszírozzák a színház új bemutatóinak költségeit. (Az „Arbeiter Zeituntf’-ból) Pjotr Csernov Davidov szerepében. SO = 3 + automatizálás Érettségre Túrkeve kisváros, de a kisvárosban is megtalálható a gimnázium. Igaz, mindösz- sze 98-an járunk ebbe a kedves iskolába, ezenkívül hetenként kétszer levelező tagozat is van. A felnőttek­kel egyetembe szívünkhöz nőtt a magasba nyúló, sárga épület, ahol kedves, odaadó tanárainktól sajátítjuk el a tudást. Mi negyedik osztályosok vagyunk. Tehát ez az év az érettségire való felkészülés éve. Most mindenki tanul, — tanul, hiszen tudja, hogy éle­te egyik nehéz állomásához közeledik. Az érettségire ké­szülve lényegében élethiva­tásunk felé teszünk lépése­ket. ezért nem lehet közön­yszilnek bős számunkra a vizsga ered­ménye. Iskolánkban — illetve osz­tályunkban év eleje óta szor­galmasan tanulunk. Ezt mu­tatta a félévi bizonyítvány is hiszen osztályunk átlaga: 3,80 volt. A sikeres ered­ményt elsősorban osztályfő­nökünknek, ‘Kőrizs Istvánnak köszönhetjük, aki évekkel ezelőtt arra ösztönzött ben­nünket, hogy rendszeresen, óráról órára tanuljunk. Mi meg is fogadtuk szavát, amit nagyon sokszor, szinte min­dennap elmondott, és remél­jük mindannyian eredmé nyesen tudunk érettségizni. Vad Anikó Túrkeve Talán így fogalmazhatnám meg egy mondatban azt, amit a Kar­cagi Villany Malomban láttam és hallottam. Politikai foglalkozás keretében egy szocialista nagy­üzemet látogattunk meg. Nem akarok nagy szavakkal élni, de amikor megtudtuk, hogy ma­lomban vagyunk, többen megje­gyezték, hogy: — lesz mit kefél­ni! — csupa liszt lesz a köpe­nyünk! — és mi lett a vége? Menjünk csak sorba! — A ma­lom udvarán fehér köpenyben Kovács Pál elvtárs, a szocialista üzem vezetője barátságosan fo­gadta a kíváncsi katonákat. Ké­résünkre elmondta a malom tör­ténetét, majd először a malom szivébe, az energiaelosztő szobá­ba vezetett bennünket. A falon körbe nagy aeélszekrény mű­szerekkel, kapcsolókkal. Innen egy ember irányíthatja az üzem­részek munkáját és látja a hibá­kat. Megyünk a hántolóba — közöl­te Kovács elvtárs, — és ez szá­munkra szokatlan látványt nyúj­tott. Az emlékeinkben élő ma­lomrészből csupán az átható zú- í gás maradt meg. Kitűntek a deszkacsövek és eltűnt a min­dent belepő liszt. Helyette neon- világitás, vascsövek, kapcsolóka­rok és szabályozó kerekek, a brüsszeli világkiállításon nagydi- jat nyert gépekkel, a régi szíj- ; áttétel helyett tengelykapcsolás, i Az ember a gabonához csak a liszteszsákok vagonbarakásakor nyúl, addig mindent gépek vé­geznek. Arra a kérdésre, hogy ml a feltétele egy üzem irányításának, a következő feleletet kaptuk: «■* A főmolnár mérnöki, az al- molnár technikusi diplomával rendelkezik. Feladatuk az ellen­őrzés és az esetleges hibák ki­javítása. — Még egy érdekesség: az őrlő üzemrész kezelő személy­zete műszakonként 3 fő. Hol van ez az 1920-as évek 50-es őrlőlét­számú malmaihoz? Ez a szodtalista nagyüzemi A laktanyába visszatérve be­szélgettem a katonákkal és több szájból hallottam: „Most már tu­dom, miért kell teljesítenem min­denkor, amit az esküben vállal­tam’’. Szalavárl Miklós honvéd. Karcag érzéseinek ábrázolása Dávi­don iránt. Rövid boldogsá­guknak hamar vége szakad, zepén Julij Rajzman rende­zésében elkészült Solohov könyvének első filmváltoza­ta, amely mint a regény is, forrét sikert aratott. A triló­gia befejező része csak né­hány évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. így vált szük­ségessé az izgalmas, fordu­latokban bővelkedő film is­mételt elkészítése. A regényt nagyon tokán ismerik, olvasták hazánk­ban, ezért csak néhány mon­datban utalunk a film tar­talmára. A szovjet mezőgaz­daság kollektivizálásának idején játszódik a történet az író kedvenc környezeté­ben, egy kis kozák faluban, Gremjácsij Dogban. Ide ér­kezik Davidov p étervári munkás, hogy segítse a kol­lektivizálás munkáját. Nem könnyű feladat ez. hiszen az emberek bizalmatlanok, s az ellenforradálmárok ugyan­csalt szervezkednek. Dávi­don, Nagulnov, és a falu többi .kommunistája sok ne­hézség árán győzelemre vi­szik a párt ügyét. A filmben két szerelem története is vé­gig vonul. Az egyiknek hőse Luska, Nagulnov kicsapongó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom