Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
2 870LNÖK MEGYEI NÄPtAr 1962. február 17. (Folytatás az 1. oldalról.) — Az 1961-eé terv néhány sajátos, fontos célt tartalmazott — mondotta a pénzügy- miniszter. — A népgazdasági erőforrások felhasználásában is, a javak elosztásában is bizonyos átcsoportosításokat irányzott elő a korábbi évekhez képest. A termelés növelés# nagyobb mértékben a termelékenység emelése útján írta elő, a nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a beruházásokra fordított részt, fokozottan támogatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdítását, előtérbe állította honvédelmünk korszerűsítését. Úgy terveztük, hogy ezeket a sajátos célokat a termelés ütemes emelésével, a lakosság fogyasztásának szolid növelésével és az államháztartás egyensúlyának biztosításával együtt valósítjuk meg. Ma már megállapítható, hogy célunkat elértük, tavalyi munkánkat nem lebecsülendő siker koronázta, bár számításba nem vett nehézségek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is, helyes irányban továbbfejlődött. A fejlődés ütemét jelző mutatószámok némelyikében túlhaladtuk az ötéves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lényeges mutatók terén azonban csak megközelíteni tudtuk a kívánt ütemet. A népgazdaság egészét tekintve, nem beszélhetünk elmaradásról. hanem azt mondhatjuk, hogy ötéves tervünk teljesítését kielégítően kezdtük. A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jövedelem alakulása mutatja. 1961-ben a nemzeti jövedelem 7 százalékos növelését terveztük, a tényleges eredmény azonban ennél valamivel kisebb pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jövedelemszintet azért nem értük él, mert a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez nem éri el sem a tervezettet, sem az előző évit. Az iparban viszont a terveA pénzügyminiszter előterjesztése az állami költségvetésről zettnél 1—2 százalékkal nagyobb mértékben nőtt a nemzeti jövedelem. A népgazdaság egészét tekintve tehát egyrészt a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem jött létre, másrészt azon belül az ipari és mezőgazdasági termékek részaránya is eltolódott a tervezetthez viszonyítva. Mindkét körülmény hátrányosan befolyásolta a nemzeti jövedelemelosztását. Az ipari termelés — változatlan áron számított — 11,5 százalékos növekedése annyit jelent, állapította meg Nyers Rezső, hogy a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével és meghaladta a vezető tőkés országok többségét az ipari termelés növekedésének ütemében. Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a kevésbé anyagigényes műszeripari, híradástechnikai, villamosgépipari termelés részaránya. Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten teljesítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terveket. 1961-ben a termelés növekedésének már több. mint kétharmada termelékenység emelkedésből származott. A termelékenység 1961-ben mintegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok termelékenység-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkenése j ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek. Pozitív tény, hogy magasabb követelményeinek eléréséhez. Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmek népgazdasági szintű tervezésén alapul. Úgy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább javul, a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal — tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén. A költségvetés egyensúlyban van beterjesztett költségvetés végrehajtása és a költség- vetés egyensúlyának megvalósítása az egész esztendőben. Növeljük az állami beru- i hózásokat, a szövetkezeti hiteleket, a szociális-egészségügyi, valamint a tudományoskulturális kiadásokat, a tanácsi hozzáiárulást, biztosít- ujk az állami vállalatod pénzellátását A szükséges mértékben növekszik ebben az esztendőben is a honvédelmi kiadások összege, és nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is a tavalyinál nagyobb összeggel te- j szünk eleget. A pénztöbble- ; tek arányos elosztásával biz- | tosítani tudjuk az állami és ! gazdasági élet minden olda- ! iú, harmonikus továbbfejlődését. A beruházásokra fordított pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visszaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk Ez évben ismét növelhetjük az álló alapok bővítésére szánt pénzösszeget. Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves terv céljainak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és üzem fejlesztéséi szolgálja. Többek között az év végéit elkészült a dunai szalmacellulóz gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén mái 200 000 televízió-képcsövei gyárt. Szocialista viszonyok között az állami költségvetés keretében rendszeresen, év- ről-évre növekvő mennyiségű anyagi javakkal gazdálkodunk. Nő a társadalom szükséglete és nő a közcélokra fordítható jövedelem összege is. Ez a tendencia ez évi költségvetésünk tervezetében is tükröződik. A bevételek és kiadások összege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyinál. A bevételek 84,4 milliárdos és a kiadások 83,8 milliárdos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van. A tervezet összeállításakor célunk volt minden reális bevételi forrós felkutatása, igénybevétele és a rendelkezésre álló összegek ésszerű, arányos felhasználása. A költségvetés kiadásai megközelítően fedezik a felhasználók igényeit, de nem ÍOŐ százalékosan. A tervezet összeállításakor nem az igénylistákat vettük kiinduló pontnak, hanem a várható bevételi lehetőségeket. A tavalyihoz képest előirányzott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok befizetéseiből nyerjük, míg a lakosság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. A vállalatoktól származó többletek nagyobb részét, 8,6 milliárd forintot a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jövedelméből, 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vételezzük be. Miután a szocialista vállalatoktól származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásától döntő mértékben függ a a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak, és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép, ha aszerint teszünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek és melyik az állandóan ható tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes, átmeneti jelzővel illethetjük, még akkor is, ha tudj uk, hogy nem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos szilár- dulásával viszont a jövőben is állandóan ható . pozitív erők jönnek létre a magyar mezőgazdaságban. Fontos és örvendetes, hogy 1961-ben a nemzeti jövedelem felhRc?oá,,áoT p fő arányok tekintetében tervszerű volt. Az állami beruházások tervét előzetes adatok szerint 98—99 százalékra teljesítettük, a termelőszövetkezeti beruházásokat pedig 100 százalékra. A közületi kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a szociális-kulturális kiadások az előirányzat szerint növekedtek. Biztosítottuk a szükséges anyagi eszközöket a honvédelem fejlesztésére, elsősorban a hadsereg korszerűsítésére és eleget tettünk nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinknek is. — Egyetlen területen jelentkezett letérés a terv vágányairól, mégpedig a vállalati forgóeszközök aránytalan növekedése miatt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél lényegesen nagyobb részét kellett kés’7' •'♦bit »lekre felhasználni. Erre azért kell figyelni, mert nemcsak a tervekkel, hanem a takarékos gazdálkodással is ellentétes irányú folyamatról van szó. A lakosság fogyasztása a tervezettnél kisebb mértékben, nem egészen 2 százalékkal növekedett. A tervtől való elmaradás fő oka a kisebb mezőgazdasági termelésben keresendő. A lakosság jövedelmének növekedését elsősorban a foglalkoztatottak számának — a mezőgazdaság nélkül számított — mintegy 50 000 fős emelkedése okozta. A kereskedelem árukészlete főleg iparcikkekben növekedett, a választék bővült. A takarékbetétállomány a múlt évben tovább nőtt, az év végén 1,1 milliárd forinttal volt nagyobb, mint az év elején. Országunk pénzügyei 1961- ben kielégítően alakultak. A pénzügyi egyensúlyt minden vonatkozásban sikerült biztosítani. Talán ez a legszembetűnőbb bizonyítéka a gazdaságpolitikában érvényesülő józan megfontoltságnak és takarékosságnak. Á pénzügyi egyensúly alapvető feltételét az bizonyította, hogy a múlt évben a nemzeti jövedelem felhasználása nem a tervezett magasabb, hanem a valóban létrejött, némileg alacsonyabb nemzeti jövedelemhez igazodott. Tehát beruházásra, fogyasztásra és egyéb célokra nem használtunk fel többet, mint ameny- nyit ténylegesen termeltünk is az országban. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt gazdasági év mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban és megfelelő lépcsőt jelent az 1962-ik év Jelentős eszközök a mezőgazdaság fejlesztésére A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére. Közel 7000 traktorral, 1250 gabona- kombájnnal, több ezer munkagéppel nő a gépállomány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 katasztrális holddal való növelésére, 12 ezer katasztrális hold szőlő 18 000 katasztrális hold gyümölcsös telepítésére, további 103 000 katasztrális holdon pedig talajjavításra. A most beterjesztett költségvetés az első, amelynek összeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal számolhatunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme milyen változásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt összehasonlítjuk. azt látjuk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitelfolyósítások, a mezőgazdasági termelés pénzügyi támogatása, a szociálisegészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mező- gazdaságból származó adóbevételek. Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mezőgazdasággal kapcsolatos költségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átalakítás tehát kétségtelenül jelentős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyeket nyugodt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Vegyük például a hitelfolyósításokat. Ebben az évben 2,5 milliárd forinttal több hosszú- és középlejáratú hitelt folyósítunk a termelőszövetkezeteknek, mint négy esztendővel ezelőtt. A hitelek zöme beruházási célokat szolgál és a szövetkezetek örömmel igénybeveszik. A termelőszövetkezeti gazdaságok létrejötte a beruházási kedv nagyfokú megélénkülésével járt együtt. Az állami hitelek mellett a legtöbb termelőszövetkezet saját anyagi eszközökből is számottevő beruházásokat végzett. Az egész országban évente körülbelül 1 milliárd forintot ruháznak be a termelőszövetkezetek saját pénzalapjukból. A beruházási kedv ilyen fel- élénkülése biztató és feltétlenül meghozza gyümölcsét. A termelés növelését célzó különböző támogatások révén ez évben 1,3 milliárd forinttal többet juttatunk a termelőszövetkezeteknek, — mint egy évvel ezelőtt. E támogatásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket, valamint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosítására, kiEbből 90 millió forint felett a tudományos és felső- oktatási tanács rendelkezik. — Ebben a2 évben 110 millió forintot irányzunk elő a költségvetésben az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására. Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1962-re 2.6 milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre, — amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magám lakásépítés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ezzel a magánerőből létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő, Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emelet ráépítésekre. Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül el. Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra. hogy a költségvetési eszközök fel- használásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet. — A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénzügyi szabályok következetes megtartását, a rendszeres ellenőrzést és a takarékosság érvényesítését, — hozzáteszem: a szocialista morál érvényesítését. Ebben az évben nagyobb igénnyel kell fellépni a vállalatok és a szövetkezetek mérlegeinek elbírálásakor. Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteiméi rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilvántartás és mérlegkészítés terén. El kell ítélni és ki kell üldözni gazdasági életünkből az úgynevezett pénzügyi „bravúrokat” is. — mondotta a pénzügyminiszter. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költség- vetés elfogadását. (Nagy taps). A pénzügyminiszter expozéja után Molnár Ernő, a terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel. Indítványozta. hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés általánosságban és részleteiben együttesen vitassa meg. A javaslatot a képviselők elfogadták. Az 1962-es költségvetési javaslat vitájában elsőként Gáspár Sándor képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára szólt. Tizedszer is lefújták Glenn alezredes űrrepülését Cape Canaveral (MTI). Az Amerikai Űrhajózási Hivatal pénteken a hajnali órákban bejelentette, hogy Glenn amerikai űrhajós jelölt kilövését ismét — ezúttal kereken tizedszer — elhalasztják, a leszállási térségben, az Atlanti-óceánon dühöngő vihar miatt. Az új időpont kedd reggel. Glenn-nel, helyi idő szerint, néhány perccel éjjeli egy óra előtt közölték a döntést. A hírügynökségi jelentések szerint Glenn csak ennyit jegyzett meg: „Azt hiszem, ez várható volt”. Glenn az igazi helyett — közölte az űrhajózási hivatal — pénteken a kísérleti űrkabinban tervez „földkörüli utazást”. Néhány órával k'■rabban az űrhajós-jelölt orvosa, dr. William Douglas az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette. hogy Glenn lelki és fizikai felkészültsége egyaránt kiváló. A repülés sorozatos elhalasztása sokkal nagyobb hatást gyakorol a technikai szakemberekre, mintáz űrhajósra. Ezzel szemben dr. Constantine D. J. Generales, a neves amerikai űr-szakorvos egy sajtóinterjúban kijelentette, hogy a sok halasztás következtében a legjobb lenne, ha Glennt valaki más helyettesítené az első amerikai űrutazáson. Kétségtelen — mondotta —, hogy Glenn-ben a sok „stopp” és „mehet” döntés következtében nyugtalanság keletkezett, márpedig ez határozottan szerepet játszik az úgynevezett „megszakítási jelenségben”, amely előfordulhat a repülés során. Ez a műszó azt jelöli, hogy a pilóta úgy érzi: sohasem tér vissza már sértetlenül a földre. „Ez arra bírhatja, hogy valamit úgy cselekedjék, hogy azt sem tudja, miért teszi és nem is emlékszik rá. Ez történt például Grissommal.. .** Mint ismeretes, Grissom, a második 'Jnerikai rakétautas kabinja a tengerbeérés után majdnem elmerült, mert az űrkabin teteje kideríthetetlen okokból levált. váló tenyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére. A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben 2 milliárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek, az újonnan alakult szövetkezeteknek azonban lényeges segítség ahhoz, hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehézségeken. Az adóteher csökkentését részben lehetővé tette a termelőszövetkezeteknél alkalmazott egyszerűbb adókivetési -rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenése is. A jövőben lehetségessé válik egész mezőgazdasági adórendszerünk lényeges egyszerűsítése. Szükségesnek látszik már | most megindítani ennek ér- i dekében az előkészítő mun- \ kát. ! A mezőgazdaság szocialista óltalakítása következtében jelentősen növekedtek ! az állam szociális-egészség- 1 ügyi kiadásai. Ebben az év- ' ben a termelőszövetkezeti j tagok szociális-egészségügyi ellátására 800 millió forinttal nagyobb összeget fordí- ! tunk, mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következménye annak, hogy a dolgozó parasztok is részesülnek a társadalombiztosítási szolgáltatásban. Átmeneti kiadásként jelentkezik a költségvetésben a gyenge termelőszövetkezetek pénzügyi támogatására előirányzott 500 millió forint. Ez az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában — fokozatosan csökken, s reméljük, mielőbb el is tűnik a költségvetésből. A költségvetési előirányzat összeállításakor mesz- szemenő figyelmet fordítottunk a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítására, — a hehetőségek határain belül. Ez évben a Magyar Nép- köztársaság valamivel több mint 2 milliárd forintot költ a tudományok ápolására. — Néhány hónappal ezelőtt a tudományos akadémia javaslatára a kormány létrehozta a tudományos kutatások fejlesztési alapját 110 millió forintos évi előirányzattal.
