Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

1962. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S „Sokrétű, hasznos munkát végeznek társadalmi munkatársaink" RIPORTERÜNK JELENTI TÜRKE VgRÖLs NEM A VILÁG KÖZEPE A társadalmi alapon végzett pártmunka jelentőségé­ről, kiterjesztéséről sok szó esett az utóbbi hónapokban. A pártszervek igyekeznek megtalálni a legjobb módszert a partmunka társadalmasítására. Ilyen céllal alakultak pártbizottságok mellett mű­meg tavaly a járási, városi ködő osztályok. A jászberényi városi párt- bizottságon is társadalmi munkásokból alakították meg az agitácdós és propaganda osztályt, amely Kapus Fe- rencné — a pártbizottság munkatársa — irányításával fogott a feladatok megoldá­sához. Megkértük Kapusné elvtánsnőt, adjon tájékozta­tást az osztály eddigi mun­kájáról, a * néhány hónap ta­pasztalatairól. — Tavaly augusztusban alakítottuk meg 22 aktivista bevonásával az agitációs és propagandaosztályt, mélynek tagjai a társadalmi és gaz­dasági élet különböző terüle­tén dolgoznak. Van közöttük üzemi munkás, mérnök, tsz- elnök, agronómus, pedagógus, egészségügyi dolgozó stb. Há­rom csoportba — úgy is mondhatnám alosztályba osz­tottuk az aktivistákat. Mind­egyik alosztály elkészítette munkatervét, mely szerint önállóan dolgoznak, de tar­tunk közös tanácskozásokat is. Az elmúlt hónapokban kétszer beszéltük meg együtt ez egész osztály feladatait. Úgy gondolom, hogy társa­dalmi munkatársaink ered­ményesebben dolgozhatnak, ha ismerik, miként kapcsoló­dik részmunkájuk az egész osztály tevékenységéhez. Kü- iön-külön is sokrétű, hasznos munkát végeznek. Fejből nem is tudnám elsorolni mindazt, amivel már eddig foglalkoztak, amiben segítet­tek. De itt vannak a munka­tervek, lássu k csak. A PROPAGANDA Alosztály — Eredményesen segítette az oktatási év előkészítését. S azóta is kézben tartja a tanfolyamok irányítását, el­lenőrzését. Jó munkáját bi­zonyítja, hogy évközben is 6zaporodott a hallgatók szá­ma. Városszerte 20 százalék­kal többen tanulnak a szer­vezett tanfolyamokon, mint az oktatási év kezdetén. Je­lenleg azért fáradoznak az alosztály tagjai, hogy minél több párttag és pártonkívüli vegyen részt a XXII. kong­resszus anyagát feldolgozó tanfolyamokon. Példaként említhetem a Vörös Csillag Tsz-t is, ahol Baráth Bálint — a propaganda alosztály egyik tagja — a propagan­dista. Neki is része van ab­ban, hogy a gazdaságpolitika mezőgazdasági tagozatán a korábban jelentkezett 77 szö­vetkezeti gazda helyett most 128 tanul. A propaganda al­osztály tagjai propagandista­ként, vagy oktatási ellenőr­ként mindannyian résztvesz- nek a propaganda munká­ban. — Az első negyedéves munkatervük szerint február­ban egy-egy oktatási formát ellenőriznek. Karkus István­ná, az alosztály vezetője a munkásmozgalom és a filo­zófia tanfolyamait látogatja. Daróczi Miklós a KISZ okta­tásról szerez tapasztalatokat. A többi oktatási formán is résztvesz a propaganda al­osztály egy-egy tagja, össze­gyűjtik a propagandisták és hallgatók tapasztalatait, hogy azt majd az új oktatási év előkészítésénél hasznosíthas­sák. Azokban a pártszerveze­tekben, ahol március közepén befejeződik az oktatási év, már most megbeszélik a zá­rófoglalkozások megtartását, amelyeken a tanfolyam egész évi munkájáról is számot adnak. AZ AGITÄCIÖS ALOSZTÁLY —- Már az első hónapok­ban jól dolgozott. Lestár Mi­hály irányításával vizsgálta meg az alosztály egy-egy párthatározat végrehajtását. Jelentést készített többek kö­zött a műszaki agitáció és az ismeretterjesztés tapasztala­tairól. A jelentéshez hozzá­fűzték javaslataikat is, s a végrehajtó bizottság így tár­gyalta a műszaki agitáció és ismeretterjesztés helyzetét, s megszabta a tennivalókat. A munkásakadémiák, a szak­mai továbbképző tanfolya­mok tapasztalatait is össze­gyűjtötte az agitációs alosz­tály. — Most negyedéves tervük­ben szerepel az üzemekben, termelőszövetkezetekben lévő aktíva csoportok működésé­nek megvizsgálása. Az ipari osztállyal együtt ankétot tar­tanak, a műszaki, üzemi agi- tációról azzal a céllal, hogy segítsék az újítókat és mű­szakiakat. A jó termelési módszereket tapasztalatcsere. útján is ismertetik. Legköze­lebb a városi tanács mező- gazdasági osztályával közösen a Kossuth Tsz-ben rendeznek tapasztalatcserét az állatte­nyésztők részére. AZ OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI ALOSZTÁLY — Hiúin István vezetésé­vel dolgozik a tizenkét tagú alosztály. Az oktatási, a kul­turális és egészségügyi fel­adatok elvégzését segíti. Az elmúlt hónapokban felmérte a felnőtt oktatás helyzetét, számot adott a könyvtár munkájáról és a kultúrcso- portok tevékenységéről is. Je­lenleg legfontosabb feladatá­nak tekinti az alosztály az új iskolatörvény ismertetését. Emellett segítséget nyújt a pályaválasztással, s az egész­ségüggyel kapcsolatos elő­adások megrendezéséhez. — Ez a vázlatos felsorolás is érzékelteti, hogy a párt­munka társadalmasítása mi­lyen nagyjelentőségű. Lehe­tővé válik ezáltal, hogy szin­te minden párttag kapjon megbízatást és aktívan részt- vegyen a feladatok megoldá­sában. N. K. Engem, bizony becsaptak. Ismerek ugyanis « megyei kórházban egy fiatal orvosnőt — túrkevei az illető — és ő szokott szülőhelyéről olyan imádattal beszélni, s ahnyi jót és szépet mondani, amennyit talán még egy párizsi sem enged meg magának. így mentem Túrkevére: kíváncsian és várakozás­teljesen... És azután csak tocsogtam a térdigérő lu- csokban szenzáció után kutatva, vagy ha már azt nem találok, legalább valami aprócska érdekesség­re vágyva. És mindhiába. Bolyongásom során bevetődtem a csúnyábbik cukrászdába és ott összeismerkedtem bennszülött keviekkel. Persze tőlük is érdeklődtem. Hár­man nyomban rávágták: érdekességet semmit nem találok. A negyedik azonban ellentmondott: — Miért? Az talán nem érdekes önmagában is, hogy városi rangot nyejrt Túrkeve? Fanyar mosoly kísérte szavait, amelyeket akkor én is tréfának tartottam, még ha rossz viccnek is. Csak most, amikor lapozgatom a jegyzeteim, és ta- nakodok, mit írhatnék meg a túrkevei élményeim­ből, érzem kissé igaznak, s eléggé szomorúnak a megállapítást. Engem bizony becsapott B. J. doktornő. Be bi- zony, mert nem Túrkeve a világ közepe. De nem ám! Volt jobb Országszerte megkezdődött a jelentkezés a KISZ nyári önkéntes ifjúsági táboraiba A KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáboraiba or­szágszerte megkezdődtek a jelentkezések. Az idén külö­nösen vonzza a fiatalokat a KISZ központi bizottságának az a határozata is, amely kimondja: azok, akik 1958-tól kezdődően minden évben résztvettek a nyári munkák­ban, s az idén ötödször men­nek táborozni, megkapják a KISZ aranykoszorús jel­vényét. Megkezdték az előkészüle­teket a táborok munkájának megszervezésére is. Az Épí­tésügyi Minisztérium mérnö­kei, a vízügyi és mezőgaz­dasági szakemberek készítik a terveket, s mire eljön az idő. a fiatalokat már a ki­jelölt munkahelyek, s a meghatározott feladatok vár­ják. Az idén az elmúlt évek­hez képest a nyári táboro­zásnál jóval nagyobb . fel­adat hárul a megyei KISZ bizottságokra is. Míg koráb­ban a KISZ központi bizott­sága, most a megyei KISZ bizottságok irányítják és ellenőrzik majd a területü­kön működő táborparancs­nokságok munkáját. Ugyan­csak a „megye” feladata a táborok közművesítése és gazdasági ügyeinek intézése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyei KISZ bizottságok eleget tud­nak tenni a reájuk váró fel­adatoknak. CMTI) A nagy, családi asztal fő- helyén ül az öreg. Ai apa. Az asztal körül a gyere­kei. Négy fiú. Meglett embe­rek, tekintélyes gazdák. Azaz, hogy most lesznek azzá. Vég­re elhatározta magát az ap­juk: még életében szétosztja a birtokot. A legidősebb fiúé a szó: — Édesapám, magának ed­dig egy háza volt, ezután négy lesz. Hozzáteszi a legfiatalabb. A kedvenc. *-» Mindenhol otthon lesz. De azért leginltább azt sze­retnénk, ha velünk élne... —* Mi is... — kórusban a többiek. — Jók vagytok — mondja az apa, és könny szökik a szemébe. • Most, sok év után, mind­annyian itt állnak a bíróság előtt. A legidősebb fiú fején is ősz hajszálak csillognak már... Az öreg, az apa pe­dig magatehetetlen aggas­tyán. — Fázom — vacog a fű­tött tárgyalóteremben is. — Miért nem kellett ma­guknak az apjuk? — Utálom — rándít vállán az idősebb fiú. —- Magatehetetlen az örea — így a legkisebb. A négy fiú kizavarta a la­kásából az apát, a szerencsét­len, beteg öregembert. — Fázom —/ mondja újra az apa. Nagyon csendes, reszketeg a hangja és mégis visszhang­zik szava, mintha valami ha­talmas kőterem falai vernék vissza a hanghullámokat egyenest az emberek szívé­hez. — Azt mondták, faggyon mea — szólnak a tanúk. Igaz, hogy most, amikor papírra vetettem túrke­vei élményeimet, helyesbíteni akarok. De aki azt hi­szi, hogy a címet javítom ki, — téved. Csupán arról van szó, hogy kötelességemnek ér­zem megmondani, Túrkevén is akad érdekesség. Még akkor is, ha írásaimból ezt nem vette észre az olvasó. Van bizony. Legfeljebb nem szabad szenzációéhesen érkez­ni ebbe a kis — botcsinálta— városkába. A minden­napok történeteit kell keresni és gyűjteni. És ezek is érdekesek. Mert emberekről, az emberek munká­járól, a hétköznapok életéről írni nem is lehet egyéb, mint érdekes téma. Láttam már szebb várost, mint amilyen Túrke­ve. De — hadd mondjam meg — láttam már csú­nyábbat is. Nem a világ közepe, de nem is a széle. Valahogy így igaz ez, kedves doktornő. Leg­alább is én, ha már a lelkiismeretemre akarok hall­gatni. ezt írom alá. Szántó István \ó keviek ■ vannak, akik egyetlen köny ■ vet sem olvasnak el. — Kik olvasnak? — kér t dem. • — Leginkább tsz-tago!; Persze csak télen, amikor rá érnek. A városi tanács tiszt i viselői közül mindössze ötéi s könyvtári tagok és a több : hivatalról sem mondhatni ■ jobbat. Még a KTSZ dolgo ■ zói látogatnak el leggyakrab • ban... De onnan is csak ti ■ zenketten. — Pedagógusok?-— Nézze, a könyvtárnál » összesen negyven értelmisé gi tagja van. Ebben a négy venben értendők a környezi ■ tanyasi iskolák pedagógusa i is. Mondjak egyebet? Ez bizony szomorú. — Propagandát kellene.. Nem is fejezhetem be a mondatot, közbevág: — Ha valami értekezletet ■ vagy gyűlést tartanak a vá > rosban, én is elmegyek. Vi­• szék magammal néhány ■ könyvet és beszélgetünk 1 Akár ott helyben be is irat­kozhatnak, hiszen nálam vai t ilyenkor a napló is... Könyv­tári híradókat készítettem és • szembeötlő helyeiken kirak­tuk... • És az eredmény? — Azt szoktuk mondani ‘ hogy a könyvtárosi munki ‘ kényelmes, mert egyhélyber ülhet az ember naphosszat Nem igaz ez! Lejárom a Iá- : bam, mert annyit kell men- 1 nem, mint egy postásnak. — És mégis ilyen siral­mas az eredmény. Bólint. — Persze, mert végered­ményben mégis város ez és 1962-ben élünk... Szégyen manapság tukmálni a köny­vet. A könyvtári híradóra mindig szükség lesz, abból látják nz emberek, milyen ú jdonsS'gbt ’ kaptÜÖK,.. Dí ilyen módon gyűjteni az ol­vasókat? — Azért, ha lassan is, csak jutnak előre. — Higgye el, ez ad erőt És most szépen berendezzük majd az új könyvtárat. Ha egyszer eljönnek r a az em­berek, egészen biztos, kíván­koznak majd máskor is. — Reméljük — mondom. — Remélem <=« bólint. És hozzáteszi: — Elérjük még, hogy vem olvasgató, hanem olvasó ké­piekről beszélhetünk... Sz. I. „Zárszámadás” a TIT-ben A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat jó eredménnyel zár­ta az elmúlt évet: a társulat te­vékenységének tő formáját je­lentő előadásokon néhányezer htján négymillió hallgató vett részt. A TIT múlt évi tevékenységé­nek egyik fő jellemzője, hogy az ipari és a mezőgazdasági terme­lést közvetlenül segítő' témák a korábbiakhoz képest nagyobb arányban szerepeltek: az ipar­ban több mint 18 000, a falvakban mintegy SO 000 Uyen előadás hangzott el. (MTI). Az önállóbb bérgazdáik odásért Az önállóbb bérgazdálkodás érdekében az ország kétszázkettő állami gazdaságában a helyi adottságoknak megfelelő bérsza­bályzatot dolgoznak ki. Az álla­mi gazdaságok vezető szakembe­rei a MEDOSZ bizottságaival együtt végzik el ezt a munkát, szabályzatban rögzítik, hogy a különböző üzemágakban milyen bérezésre számíthatnak a dolgo­zók az egyes munkákért. Az ön­álló bérszabályzatok kidolgozása lehetővé teszi, hogy a gazdaság viszonyait messzemenően figye- lembevéve, úgy állapítsák meg a munkanormákat, hogy az össz­hangban legyen az üzemszerve­zési elvekkel. (MTI). K § Z*4^k-détei&n&M — Apa és fiúk — • Az öreg vaksi szeme csak ! néz egyenesen ki az ablakon és a homályos üvegek mintha nagyobbodnának... Tágul az ablak és valami különös kö- ■ dön át, amely mintha nem is ez a téli levegő lenne, régi képek vetítődnek fáradt agyára. ...Vörös bor csillan az üvegpohárban és ő tiltakozik, nem szokott inni... Persze, fia egészségére, üríteni kell ezt az egyet legalább... fia született. És múlnak ®3 évek... Már négy fia van... Bálba indultok mindannyian? Felnőttetek, fiaim. Menjetek csak... Te is nősülsz, legki­sebb, te apja kedvence?... És én hogy megöregedtem, de így van ez rendjén... Már nem tudok az unokákkal ját­szani. Néha nem is ismerem meg őket... Miért van ez? És fázom? Törődjetek már ve­lem is egy kicsit, fiaim... Hi­szen nincs más, csak ti vagy­tok egyedül... Kötelességük gondoskod­ni az apjukról! — Igen? És hová fektessük, ezt a vén?... 1 Kidobták a vackát az ud­vari fáskamrába. öreg ron- gi/okon, semminek sem jó ka hát cafat okon aludt... cÉs fázott. — Csak nem tüzelünk neki, hogy még valami bajt csinál­jon, felégessen mindent? Nézem az öreget, valamit motyog reszkető szája. Ta­lán ezt: meleg kellene... Meleg szobára vágyik sze­gény öreg és ágyra, hol vég­re jót alhat. De nincs meleg és nincs szoba és nincs ágy, amelynek puha dunnája alatt fekhetne. Semmi sincsen. Csak ez a négy konokfejű fiú, aki most leszegi kemény kun koponyá­ját... Olvasgat Városi könyvtár. Két szo­bában siók könyvtől roskado­zó, mennyezetig érő polcok. A magas állványok között apró asszonyka. Kovács Im- réné, a könyvtárvezető. Ezt ő mondja: — Érdekesség? Űj helyre költözünk, hamarosan kész az épület... Négy helyiséget kaptunk. Külön lesz a fel­nőtt és külön az ifjúsági köl­csönző. Mindkettő szabad- polcos. És hangulatos olva­sótermet rendezünk be... — Rendezvények? — A mezőgazdasági hónap keretében előadás lesz... Cseng a telefon. Felveszi a kagylót... A be­szélgetés végén sírósra vált hangon mondja: — Ezt húzza ki. — Mit? — Az előadást «- Miért? — Mert nem lesz előadás. Beteg az előadó... Pedig könyvkiállítást akartam csi­nálni erre az alkalomra me­zőgazdasági szakkönyvekből ; és most ez sem... — Nehéz dolog Túrkevén könyvtárosnak lenni? — Keveset olvasnak az emberek. Ez az első hely, ahol ilyet hallok. Meglepődöm. Csodálkozásom látva Ko­vács Imxéné, megmagyarázza a túrkevei állapotokat. — A könyvtár a múlt év végén 1285 olvasót tartott nyilván. Csakhogy milyen olvasók ezek? És mondja. Erről jutott eszembe az ismert kis együgyű játék: szeret... nem... szívből... szín­ből... egy kicsit... cseppet sem... Közben pedig levele­ket kell tépd esni. A túrkevei könyvtáros az olvasók kartonjait szokta így nézegetni és közben a ke­zeit tördeli. A beiratkozok között ugyanis igen 6okan után szépen sorban kezdtek bedögleni ezek a higanygőzös csodák. És az éjszaka még feketébb lett, mint azelőtt bármikor. Segítség pedig nincs sem égen, sem földön. A TITÄSZ ugyan segíthet­ne, de nem teszi. Sőt talán még a helyi vil­lanyszerelők is tehetnének egyet mást, csakhogy ehhez létra kellene. És az egész városban nincs létra, amelyet erre a célra: az armatúrák kicseréléséne használhatná­nak. • / így azután csak siratják a régi, de mindenképpen be­vált villanyégőket. Pedig iga­zán megoldhatnák ezt a nagy-magy problémát; Még ők maguk is, ha már a TITÁSZ nem törődik velük. Hogy hogyan? Álljanak bakot. Egymás vállára kapasz­kodva talán sikerül. , ­Persze, egyszerűbb lenne létrával. De ha nincs? A modern technika nagy­szerű vívmánya... A mai kor messzefénylő lámpása... Hirtelen nem jut több jelző eszembe azok közül, ame­lyekkel a túrkeveiek a hi­ganygőz armatúrákat illet­ték. Persze mindez még ab­ban az időben volt, amikor nálurlk azok az ósdi kis va­cakok adták az éjszakai ut­cák hangulatvilágítását. A körték. Körtécskék. Kérésük meghallgatásra talált és Túrkeve főbb utcá­in is felszerelték ezeket a korszerű alkalmatosságokat. Hatvanötöt összesen. Csodá­latos volt, amikor először árasztotta erős fényét: éjsza­ka is világosak lettek az utak... Minden csoda három na­pig tart; Vagy még addig sem. Legfeljebb három napig. Régi, igaz közmondás: is­mét bebizonyosodott a ‘ vá­roska lakói előtt is. Néhány napos tündöklés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom