Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

19G2. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Fenti című cikkében Sági elvtárs a Szolnok megyei Néplap február 6-i számá­ban a földművesszövetkezeti vendéglátóipar műsorpoliti- lcájáit és a rendezvények szín­vonalát bírálja. Nem lenném: tárgyilagosak, ha az idézett cikkben nem a segítő jószán­dékot látnánk, mert a cikk alapgondolata véleményünk szerint ez. Ennek ellenére néhány felvetett kérdésre reagálnunk kell. Tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy mióta az fmsz vendéglátóipari egységekben műsoros estek vannak, az egységek kiszolgálási színvo­nala kulturáltabbá vált, a kö­zönség sokkal nagyobb szám­ban látogatja a rendezvé­nyeinket és a műsorokkal ál­talában elégedett. Erről egyébként a cikk írója bár­melyik rendezvényünkön sze­mélyesen is meggyőződhet. Ellentétben Sági elvtárs vé­leményével, semminemű ver­sengés nem késztetett^ ben­nünket arra, hogy a műsoros estek számát növeljük, csu­pán csak az a körülmény, hogy a falvak felnőtt és ifjú lakossága igényli a műsoros estek rendezését földműves­szövetkezeteinktől . A földművesszövetkezetek műsoros rendezvényein nép­szerű magyamóta-, táncdal- és operetténekesek lépnek fel. Például Kovács Apolló­nia, Vörös Sári, Csapó Irma, Ákos Stefi, Keméndi András, Margareta Petrova, Neményi Lili, Barlai Kató és még so- , kan mások. Ezek a művésziek a rádióban és a televízióban nap mint nap szerepelnek. Nem hinnénk azt, hogy ezek a művészek ártanának mű- sorszámaikkal az általános közízlésnek. Kétségtelen, hogy a ma- gyamótákban van érzelgős­ség, a táncdalokban — Sági etvtáns szavaival élve -r- bi- r.Söriyog szirup, azonban ez --ezen dalok természetéből is adódik éa véleményünk sze­rint helytelen úton jár a cikk írója, ha a magyarnóta- és táncdaleseteket az operaestek színvonalára akarja emelni. Ne haragudjon meg, de ez bírálata mércéjéből nagyon erősen kitűnik. Egyébként a műsorok ter­vezetét minden esetben mel­lékéljük a műsorengedély-ké- relemhez.' A kérelmeket Sági elvtárs engedélyzi, a műsort szintén ő bírálja felül. Ne haragudjon, ha megkérdez­zük. hogy miért nem alkal­mazza a kritikát a benyújtott programoknál? Tudomásunk szerint a népművelési cso­port egyetlen egy esetben sem közölte velünk, bogy a műsor' nem megfelelő, bár ezt a színvonal további ja­vítása érdekében helyesnek tartottuk volna. Ami a zenekarok felké­szültségét illeti, egységeink többségében „A” és „B” ka­tegóriájú zenészek dolgoz­nak. Országoshírű művésze­ket nem ritkán dr. Arató Pál Túrán László, Darázs István. Haidú Júlia és más élvonalbeli művészek kísér­nek. A Csín Bumm cirkusz mű­vészeivel kapcsolatban csak annyit kívánunk megiegyzni, hogy még más alkalommal is1 fel fogjuk őket léptetni gyer­mekruha bemutatóinkon. Vé­leményünk szerint a falusi gyermekele kulturális ízlését nem rontjuk el azzal, ha szeméivesen megismertetjük velük Bilicsi Tivadart, Kele­tit. Balázst és a cirkusz többi művészeit. Egyébként az em­lített rendezvényt fagylalt- délután és iáték-kiállítás ke­retében a földművesszövetke­zeti vendéglő kerthelyiségé­ben rendeztük meg a gyer­mekek és a szülők legna­gyobb örömére. Ha ezeket a rendezvényeket az osztály il­letékesei ervszer is meetekie tették volna, szilárd meggvő ződésiink: más volna a véle­ményük. Az igazsághoz hozzá tarto­zik az is. hogy Borszéki Mol­nár Zsigmond egvetlen egy szövetve7eti vendég1 átó egy­sem lépett fel ha­nem a szolnoki Nemzeti Ét­teremben szerepelt. összegezve véleményünket e kérdésben: nem célunk a táncdalok, magyarnóták és egyéb zeneművek területén fércművek terjesztése. A ren­dezvényekkel az a célunk, hogy a földroűvesszövetkezeti vendéglőket a családok talál­kozó- — és jólértelmezett vendéglátóipari felfogásban és szórakozóhelyeivé te­gyük. Lőkös Miklós a MÉSZÖV kereskedelmi főosztá­lyának vezetője- * A szerkesztőség helyet adott Lőkös Miklós válaszá­nak, de nem mindenben ért vele egyet. Azt helyesnek ta­láljuk, hogy a megyei tanács művelődési osztálya ezentúl ne csak a nyilvánosság előtt, hanem a rendelkezésre álló más eszközökkel is küzdjön a giccses fércművek bemuta­tása ellen, Az érzelgős magyamóták műsorra tűzését azonban semmivel nem lehet menteni. Jelenleg, sajnos, a televízió és a rádió is helyt ad a sziru­pos, érzelgős, banális képek­kel operáló műdalóknak, ez azonban nem mentség. Re­méljük, egyszer végre a fen­tebb említett szervek is be­látják, hogy a zenei giccset csak azok radikális megvo­násával és hehiettük népda­lok és ízléses, jó szövegű táncdalok bemutatásával le­het Iáirtani. Elismerjük, hogy a válasz­ban említett kitűnő művészek felléptek megyénkben az fmsz-rendezvényeken. De ar­ról is tudunk, hogy rajtuk kí­vül igen sok ismeretlen és tehetségtelen „művész” is sze­repelt a 225 est jónéhányán. S a neves művészeknél sem mindig biztos, hogy vidéken lépvén fel, nem engedtek-e abból a bizonyos „pesti” szín­vonalból. Ilyenre is-volt már példa. . Véleményünk szerint a ja­vulást azzal lehetne elérni, hogy a cigányzenekarok és nótaénekesek műsorából tel­jesen száműznék a „Van egy szőke asszony”, az „Este, há lefekszik, álmodozzon ró­lam” — s az ehhez hasonló émelygős műdalokat akkor is, ha a közönség elrontott ízlésű többsége ezt követelné. Amellett a MESZÖV-nek is gondoskodnia kellene az ál­tala felléptetett ének- és ze­neművészek munkájának ál­landó és Rendszeres ellenőr­zéséről. esetleg éppen a mű­velődésügyi osztállyal közö­sen. Ugyanez vonatkozik a tánczenei műsorokra. A. válasz józan és mérsé­kelt hangja arra enged kö­vetkeztetni, hogy a jövőbeni jobb együttműködésnek a MÉSZÖV és a művelődésügyi osztály között nincs különö­sebb akadálya. Ennek pedig csak a tömegkultúra látja majd a hasznát. A Szolnoki pA'Dio'riiJ% Tiszamenti hétköznapok. Zenés riportműsor. Tartal­mából: Uj szállodát kap Kecskemét. — Báli hangulat­képek. — Nagykőrösi zenés üzenet. — Szz’oli hiradás. — Snortlevél. — Műsorzárás. Szakosítással növelik a magyar „magszanatórium j óhíró' A „magyar magszanatóri­umnak jó hírneve van az európai kertészek körében. Angliából, Franciaország­ból, Németországból évtize­dek óta hazánkba küldik a különböző kerti magvakat, hogy itt elvetve, a régi és új nemesítésű növényfajták csíraképessége megnöveked- jék és egy év után több és értékesebb vetőmagot kapja­nak vissza, A kertimagtermelő tájak már a felszabadulás előtt kialakultak és azóta elsősor­ban ezeken a vidékeken tör­téntek jelentős lépések a magvak nagyüzemi termesz­tésére. A külföldi cégek jó- néven veszik, hogy a zöld­ségmagvak felfrissítését ma már a nagyüzemek intézik, a szakszerűség és a biztonsá­gos termelés ugyanis sokkal inkább megoldható így, mint a kisparcellákom. A hazánk­ba érkező külföldi kertészek elmondották, hogy 20—40 holdas zöldségmag-termelő táblákat csak nálunk lehet látni Európában. Az állaimi gazdaságok most fokozott szakosítással kívánják növelni a magyar Dirat, nem divat A gyermekek és szüleik számára egyaránt hasznos film gyártásához készítenek kosztümöket a Ruhaipari Tervező VáilalatnáL A di­vat. nem divat című film kosztümjei valójában a leg­célszerűbb gyermekruhák lesznek. A gyermekek öl­tözködése az utóbbi 30—40 évben nem sokat változott, de ami kevés új akad, azt sem ismeri mindenki. A film ötletes módon ad majd tájékoztatást arról, hogy ne az esetleg rosszul értelme­zett divatot, hanem a célsze­rűséget tartsák szem előtt. A csecsemőket- már nem kí­nozzák a - póly ákban , hanem helyette a rúgdalózókat használják, amelyben köny- nyebben mozognák, jobban fejlődnek a kicsinyek. A na­gyobbaknak új praktikus ru­hadarabok. az overállök. A fehér, dúsan fodrozott or- gamün ruhák helyett a köny- nyen mosható piké, karton ruhácskát ajánlják. Előtérbe kerültek a kötöttholmik, köztük például a harisnya- nadrágok is. A film bemu­tatja majd, hogy a nyugta­lanul alvó, gyakran ldtaka- ródzó gyermeknek mennyi­vel jobb a pehelyhálózsák. vagy ha zsák nines is. háló­ing helyett legalább pizsa­mát viseljenek. (MTI) „magszanatarium’’ jóhíme- vét. Nyolc gazdaságot bíz­tak meg a zöldségmagvak, a gyógy-, és illóolaj-növények termesztésével. A kerti mag­vakat a hagyományokhoz híven továbbra is elsősor­ban Békés és Csongrád me­gye területén kívánják sza­porítani. de a kedvező adott­ságokat kihasználva, új ter­mőtáj alakul ká Somogybán. Ezenkívül Szabolcs-Heves, Bács- és Pest megyében. Több mint 3200 orosz nyelvtanfolyam Csehszlovákiában évről év­re nagyobb az orosz nyelv- tanfolyam sikere. A cseh­szlovák dolgozók idén több mint 3200 nyelvtanfolyamon sajátítják el az orosz nyelvet. A nyelvtanfolyamok kereté­ben rendszeresen gyakorol­ják a szakirodalmi fordítá­sokat. A különböző szakla­pok cikkeinek lefordítása le­hetővé teszi számukra, hogy elsajátítsák az élenjáró szov­jet termelési tapasztalatokat. y­MEZŐTÚR! o NAGYSIKERŰ MÓRICZ EST A PETŐFI TSZ-BEN Pénteken nagysikerű Mó­ricz estet rendeztek a Petőfi Tsz Stempel tanyáján. A tsz akadémia előadássorozatának ez volt a kilencedik rendez­vénye. Mintegy 80 tanyasi, szövetkezeti gazda érdeklő­déssel hallgatta Szabó Ernő, a megyei tanács művelődés- ügyi osztály főelőadójának elő­adását a nagy magyar író műveiről. Móricz Zsigmond életét a levetített kisfilmről ismerték meg a részvevők. Az előadás méltó folytatá­sa volt az akadémia korábbi előadásainak. A mezőtúriak remélik, hogy a Petőfi Tsz rendezvényeit a többi tsz-ek is követik, s jövőre minde­nütt megindul a szakmai és kulturális továbbképzés, VÍZI JÁRTASSÁGI TANFOLYAM A mezőtúri művelődési otthon vízijártassági tanfo­lyamot indít február 19-én. Az előadások megtartására Csorna Mihályt. a fiúgimná­zium testnevelő tanárát kér­ték fel. A művelődési otthon igaz­gatója amiatt panaszkodott, hogy a nagyszámú érdeklődő igényét, egyelőre nem tud­Szocialista összeköttetés — Tessék a kis menü ellenőr kartás. Két szereplő tizenöt je’mez ják kielégíteni. Ezért csak a TITÁSZ és az fmaz ....ötven­eg y dolgozójának jelentkezé­sét fogadták éli Az említett két szerv ugyanis csónakok­kal rendelkezik, s azok hasz­nálatának előfeltétele a ví­zijártassági vizsga, Későbbi időpontban a- középiskolák tanulóinak is tartanak ha­sonló tanfolyamot. TOLONGÁS A VASÚTI JEGYPÉNZTÁRNÁL Szombaton délután népes társaság várakozott a mező­túri vasúti jegypénztár előtt. A 16.28-lcor Szolnok felé in­duló személyvonatra lega­lább ötvene-a akartak jegyet váltani. És nem is az utolsó pillanatban, hanem a vonat- indulása előtt 25 perccel. Másoknak az Orosházára in­duló személyvonatra kellett volna jegy. Mindenki sorba állt, s türelemmel várt, amíg jegyet kap. De csak a vonat beérkezéséig. Aztán megro­hanták a pénztárat, mert nem akartak jegy nélkül felszállni. Nem biztos, hogy ez mindenkinek silcerült... Sok panasz elhangzott már a mezőtúri jegypénztár előtti tolongás miatt. És még sem változtatnak az eddigi kiadási módszeren. Furcsá­nak találjuk', hogy esúcsfor- galmi időben nem működte­tik a másik két jegypénz­tárt, vagy legalább az egyi­ket. ' A vonaton a' jegyellenőr- nek panaszkodtunk a tolon­gás miatt, s .; megkérdeztük: — Mi történt volna, ha jegy nélkül sziliünk fel? Szemrebbenés nélkiil vá­laszolt: — Húsz forintos pótdijat fizetnek. Élünk e jegyellenőr adta ja­vaslattal és a mezőtúri pénz­tár ügyében panaszt’ teszünk a MÁV szegedi igazgatósága 111/10 csoportjának. Remél­jüknem exedipénytelenül. . — m. 1. — A Madách Színház Kama­raszínházában játsszák- Gib­son: Libikóka című színpadi alkotását. A darabról már sok hír jelent meg a sajtó­ban, de azt még nem írták meg az újságok, hogy. az előadásban szereplő két szí­nész- két óra’ alatt tizenöt jelmezben jelenik meg a színpadon. Ila az még nem is lenne feltűnő, hogy sok­szor átöltöznek a szereplők, de az már egy kicsit furcsa és „igazságtalan” elosztás, hogy Gábor Miklós egyetlen szürke ruhában játsza végig az előadást, Váradi Hédi pe­dig tizennégyszer vált ruhát. A kiváló színésznő tehát nyolc és fé1 percenként öl­tözik: lastex nadrágban, pu­lóverekben, szoknyákban, es­télyi ruhában, kínai selyem­kabátban, esőköpenyben, pi­zsamában, sőt egyszer ruha nélkül, fürdőlepedőbe bur­kolva jelenik meg a nézők előtt. A különböző lábbeli­ket — magassarkú, nagyon magassarkú, törpe túsarkú, papucscipő — már össze sem lehet számolni. A bányászok első népi -egyeteme A csehszlovák bányászok világviszonylatban párját nem ismerő első egyetemét a közelmúltban ünnepélyes keretek között megnyitották az észak-csehországi „Dukla” szénbánya körzet egyik bá­nyájában. A népi egyetemen a brigádok és a szocialista munkabrigádok tagjai két félév alatt megismerkednek a szénkitermelés különböző módszereivel, a gazdaságos termelés, valamint a bizton­ságos és fiigieniküs munka kérdéseivel. Nagy István: A perzsautánzat fadeste* SZOUMIU/#. /_ Ä A ÖlNOlífl / ( / U étfő reggel nagy tömeg verődött össze a szőnyeg­-*■* üzlet unalmas kirakata előtt. Kocsisok, kosarat cipelő cselédek, mindig koszos inasgyerekek, ődöngö munkanélküliek, tisztiszolgák és fura kalapot viselő dá­mák ágaskodtak egymás hegyén-hátán, hogy minél job­ban láthassák a legújabb reklámcsodát, a kirakatban tevékenykedő perzsa embert. A hátul állók kérdezőskö- désére egy diák szellemesen kiáltotta oda, hogy itt lát­ható egy remekbekészült perzsautánzat. A meghatározás nagyon találó volt, mert az üvegen belül gépiesen szor­goskodó színes figura díszes turbánt viselt, elől hosszú, fehér lószőrpemzlivel. karcsú alakján pedig aranyzsinó- ros, testhezálló kék bársonymente feszült, ami szinte a bokájáig ért. Bal kezében hosszúszárú antik pipát tar­tott, csodálatosan elevennek látszó szájához emelte és szinte élethűeket szippantott belőle. Közben ropogó drót­inakkal lehajolt a lábánál heverő szőnyeghalomhoz s ab­ból egyenként felemelt egy-egy darabot, ezt követő- leg pedig kétszer-háromszor jobbra-balra tekergette, mintha nem tudna megválni tőlük. 'Pipacsutorájával biz­tatóan mutatott a szövés mintáira, a fejét nagy elragad tatással csóválta, mintha sohasem látott volna ennél szebbet. De a sokaság rá se hederített a szőnyegre, egyre csak őt nézte, hogy a megcsodált darabokat miként helyezi gépies, kimért mozdulatokkal a kirakat másik sarkába, s mikor ezzel elkészült, miként teregeti újra vissza a régi helyére, ugyanazon mozdulatokkal és fáradhatatlan türelemmel. Miként csóválja a fejét, hogyan szipákol n pipából s úgy ötpercenként még a bajúszát is félretör1! — Csudálatos — sóhajtott valaki hátul. — A technika remeke — hagyta rá egy kamasz. — És tényleg, olyan alkotásnak tetszett, amely má szinte nem is gép, de még nem is ember. Erre látszott utalni az is, hogy a kirakat hátterét képező nehéz füg­gönyön időn1 ént keskeny rés hasadt, s egy fehér homlok és két szúrós szem — talán évven a feltalálóé — lesett Id a szorgalmas perzsa utánzatra, de a bámészkodók ezt nem vették észre. Büvöletes zavarukban sehogysem tud­ták eldönteni, vajon a perzsa ember-e, gép-e... Csak a % virtusra kész darabontok és legénykedő inasok, fogták tréfára a dolgot, hangos, nevettető kérdésekét intéztek a közönyös bábúhoz, vajon, ha csípné égy tíotha, Vaka­rózni is tudna a pipaszárral? Várja-e a zárórát, nem kéne-e kimenni a bajára? Végül kötekedőn feléje fújták a cigarettafüstöt s tüzet kínáltak neki, ne szopja úgy hidegen azt az üres pipát... . . ­S ekkoj történt a csuda. A perzsautánzat Hirtelen megmeredt és a pipát kiejtette a kezéből. Az, egyik inasgyerek rámüatott: • — Né, nyitva a perzsa nadrágja... A megmerevedett perzsa arca lángba borult s ön­kéntelen mozdulattal ruhájához kapott. A har­sogó nevetésre arca többször egymásután megrándult, mintha küzdene a beléje tolakodó lélekkelt de mind­hiába, mert váratlanul kipuffant belőle is a nevetés. A gép emberré vált. Ellenállhatatlanul együtt röhögött a kirakaton kívül harsogó tömeggel. De ekkor a háttér függönye vadul megrázkódott és két szőrős kéz a füg­göny mögé rántotta a gépembert. A tömeg egyszerre el­némult. Lélegzetvisszafojtva lesték, mi lesz. Tán meg­szorítanak egy rugót és pár csavart a perzsa bábúban, hogy maradjon továbbra is csak jó utánzatnak, amely már nem gép, de még nem is ember. S amint így izgul­tak, az üzletajtón váratlanul kipenderült egy csámpás, sovány alak zsíros, kopott ruhában, s az orra alatt vala­mi sötét csirizes maszat fénylett, mintha éppen most tépték volna ki tévestől a bajúszát. Riadtan nézett a hát­ráló csődületre s végül félszegen Gáspár■ bácsi mellé lépett: — Ez nem volt szép maguktól — szólalt meg fanya­rul —, ősz óta ez lett volna az első keresetem. Nekem két gyermekem van, kérem. Miért buktattak meg? — Oszolni, oszolni ■— jelent meg néhány rendőr s a perzsautánzat csakhamar magára maradi. Egy darabig tétován nézett jobbra-balra, aztán lehorgasztott fővel el­kullogott. Ráköpött az ujjaira és próbálta lemosni aZ orra alatt fénylő ragadós csirizt. Nagy István a romé"1 orózaire IMőm egyik legtclietsé­esebb képviselője. „A perzsa- .uánzat” részlet „Huszonöt év’' elmfi kötetéből. Kell-e L a közönségnek ? A MÉSZÖV illetékese válaszol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom