Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

1982, február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s GYERMKEKNEK Ne dicsekedj! Legjobb portalanító: a porszívó^ép Ma mór sok háztartásban teszi könnyebbé a takarítást a porszívógép. Sok háziasz- szony azonban csak a gép egy szívófejét, a vánkosszívó­fejet használja. Ez ugyan ki­tűnően . használható vánko­sok, kárpitozott bútorok por­talanítására, viszont a cso­mózott szőnyeget könnyen tönkretehetjük véle. A szőnyegek tisztításához a szőnyeg-szívófejet használ­juk, amely úgy van kialakít­va, hogy ne feküdjön rá tel­jesen a szívott felületre, s így nem gyakorol erős szívó­hatást. Ez a szívófej jól hasz­nálható még függönyök és ágyneműk' portalanítására is. A kefés szívófej a padló- tisztításnál a söprögetés utáni feltörlést helyettesíti, a kis kerek kefés szívófejet pedig fogasra akasztott ruhák por­talanítására lehet legjobban használni. A rósz-szívófej a falak mentén, a sarokban, a fotelek mélyén, az ablakpár­kányokon felhalmozódott por felszívására alkalma®, a ru­galmas gumiból készült szí­vófej pedig a díszítések, por­celántárgyak tisztítására. .A porszívózsákot minden porszívás után ürítsük ki, a zsákot pedig soha ne mossuk, ne keféljük. A gépet munka közben körülbelül 20 percen ­ként pihentessük, nedves hol- mi.t soha ne pprszívózzyitK! A mozgékony9 a lassú 9 az érzékeny gyermek SOK TULMOZGÉKONY gyereket láthatunk, akiknek értelme ragyogó bizonyítvá­nya pedig rossz. Ha megad­tuk az ilyen gyereknek a le­hetőséget a sok mozgásra, akkor megkövetelhetjük tőle, hogy iskolában, tanuláskor, evéskor nyugton maradjon. Ha ennek ellenére sem si­kerül ezt elérnünk, akkor meg kell vizsgáltatni. A túl lassúakkal viszont meg kell szerettetnünk a mozgást. Kezdjük például a hintára ültetéssel, ahol ugyan a java mozgást a hin­ta végzi, de valamit neki is segíteni kell. Azután térjünk rá az egészen önálló mozgás­ra, ez azonban egyelőre le­gyen nagyon kényelmes, mint például a karikázás, vagy evezés. így jutunk el lassan a tornára, öltözködés­re, az evésre, az iskolatáska bepakolésárn, az írásra. Ha fáradozásunk nem lenne eredményes, vizsgáltassuk meg a gyereket. VANNAK túl érzékeny gyermekek is, akik mindun­talan elsírják magukat, még akkor is, ha nem durván szó­lítjuk fel őket a lecke elvég­zésére és nem csapjuk hozzá­juk a pacnis, helyesírási hi­bákkal telt füzetet; akik kint a kapu előtt sírdogálnak rossz bizonvítvánvuk miDtt, noha megértéssel fogadjuk őket. Ha mindennek ellenére is érzékenyek maradnak, akkor kérjünk szakvizsgálatot. Az ilyen mimóza érzékenységű gyermeknek az iskola gyöt­relem. Re, sok .1)óHé*sége desz az ilyen természettel ihajd az plf'thpn is A TÚLZOTTAN érzékeny általános iskolásra á sírdoga- lás jellemző. Ha a serdülő túlzottan érzékeny, akkor ő — a félig már férfi, vagy nő — gőgösen elrejti könnyeit, talán saját maga előtt is. De tele lehet tépelődő gondolá­tokkal, önmarcangoló érzések­kel, súlyos összeütközések dúlhatnak benne. Csínján kell bánni vele, mert elvo­nul, süllyedt hangulatú, nyo­mott kedélyű, búskomor tud lenni. Ha megértő közeledé­sünk elől elzárkózik, s egy- egy tantárgy, vagy tanár el­len, esetleg az egész iskola ellen vívja önmagát őrlő harcát, forduljunk az isko­lához, vagy lélektani, vagy idegorvosi intézményhez. Két különlegesség Adicsekvés jellembeli gyökere a túlzott ön- szeretetben rejlik. Ennek az önszeretetnek következtében egy-egy jó felelet után a di- csekvő kislány ragyog, han­goskodik, s az egész világ tudomására hozza sikerét. Persze az természetes ér­zés. hogy az élért eredmény­nek örülünk. Az sem baj, ha ezt közöljük ismerőseinkkel. A közlés módját azonban helyesen kell megválaszta­nunk. A sikerült számtan dolgozat feletti öröm indo­kolt. Az azonban már nem­csak nem indokolt, hanem egyenesen visszatetsző, ha ezt úgy hozzuk a világ tudo­mására, hogy mindez azért van, mert „én rendkívül okos vagyok, tehetséges va­gyok” stb. No, tudom, nem szó sze­rint mondod így csak gesz­tusaidban. jelzőidben rejlik benne. Mindegy. Mennyivel ff szebb, ha elmondod azt a félelmet, iparkodást, ami ezt az örvendetes eseményt meg­előzte; nagyobb hitele lesz szavadnak, s őszintén örül­nek veled sikereden a töb­biek is. A dicsekvést azért sem jó megízlelni; mert nincs ben­ne megállás. Az olyan kis­lány, kisfiú, aki hozzászo­kott az állandó dicsekvéshez, ünnepléshez, az előbb-utóbb. akkor is dicsekedni fog, ha nincs mivel. Dicsekedik áz új ruhával, az új cipővel, pedig neki abban semmi ér­deme. S ha nem talál ilyen külsőleges dicsekednivalót, hát majd kitalál magának, így szokik rá észrevétlenül a füllentésre, a háryjánosko- dásra. Az ilyen gyermek, ha felnő, lehet, hogy társasági sikereket ér el, de nem nye­ri meg á jóérzésü emberek szeretetét. Ha valaki megbetegszik a családban:, rögtön meg­kezdődnek a bajok. De nemcsak maga a beteg­ség jelent bajt, azt tetézi , még a hozzátartozók ije­delme és az, hogy nem tudják mit Kell tenniöK a beteggel, hogyan kell ■ segíteni az orvos munká- ' ját, a beteg gyógyulását. Házi betegápolási tanfo­lyamunkkal segíteni kí­vánunk olvasóinknak ab- ban, hogy ne tétován és tudatlanul álljanak a be- : tegágy mellett, hanem ' tudják, mit kell tenniük. Tanfolyamunk első „elő­adása” azzal foglalkozik, hogy mi a teendő az or­vos megérkeztéig. (1.) Az orvos megérkezté­ig a családtagok legfonto­sabb feladata a beteg meg­nyugtatása, mert a túlzott aggödalmaskodás és az ijedt kapkodás csak felizgatja és súlyosbítja állapotát. A hoz­zátartozók feladata a beteg­ség első tüneteinek gondos megfigyelése is, hogy azokat később az orvossal a léhető legpontosabban közölni tud­ják.. Az orvos érkezéséig csak akkor adjunk gyógyszert a be­tegnek, ha hasonló állapotban már volt és ezt a bizonyos gyógyszert rendelte az orvos ismétlődés esetére (például szívrohamnál a Nitromint tablettát). Egyébként az or­vos érkeztéig ne adjunk gyógyszert, főleg olyat ne, amelyet a beteg addig nem szedett. Ne adjunk beöntést, ne inhaláltassuk. A betegség természetének megállapítása előtt ugyanis nem lehet tud­ni, hogy a -legegyszerűbb be­avatkozás is nem von-e ma­ga után káros következmé­nyeket. Mér>ük meg a lázát, ha. a beteg fejfájásról, gyen­geségről, végtagfájdalmakról panaszkodik és arca kipi­rult. Gyermekeket végbélben hőmérőzünk: a végbélben a hőmérő már öt perc alatt átveszi a test hőmérsékletét, míg a hónaljban ehhez tíz perc szükséges. A végbélben mért hőmérsékletből egyéb­ként fél fokot le kell vonni, hogy a szokott, ismert ada­tot kapjuk. Igen fontos, hogy lázmérés után a hőmérőt gondosan letisztítsuk és le­rázzuk. Ezzel nemcsak a fertőzés átvitelétől óvjuk meg családtagjainkat, hanem esetleges későbbi tévedése­ket is elkerüljük. Tudni kell, hogy 38 Celsius fokig álta­lában hőemelkedésről beszé­lünk és csak az e fölötti hő­mérsékletet nevezzük láznak. A lázas beteget fektessük ágyba és adjunk neki bőven folyadékot (langyos teát, cit­romos limonádét, vagy gyü­mölcslevet), 39 fok felett pe­dig a beteg mellkasára vagy lábára tegyünk állottvizes bo­rogatást. Ájulás esetén, ha a beteg arca sápadt, fektessük őt laposan úgy, hogy a fej a testnél alacsonyabb legyen, emeljük fel két lábát ma­gasra, ezzel a vért lábából a fejébe juttatjuk, nyissunk ablakot, oldjuk meg ruháját, arcába fröcsköljünk hideg vizet, éledezés után pedig adjunk neki vizet és erős feketekávét. De vigyázat: eszméletlen beteg szájába ne töltsünk folyadékot, mert félrenyelheti, s ezzel eset­leg halálos veszedelembe so­dorjuk! Hasonló okból, há­nyás esetén a zavart tuda­tú beteg fejét oldalt kell for­dítani, mert a gyomorból felhányt és a légcsőbe került étel fulladást okozhat. Ha az eszméletlen beteg arca pi­ros és légzése nehéz, akkor magasra kell fektetni és Ha meggondoljuk, hogy el­érkezett az ember űrhajózá­sának korszaka, egyszeriben fontos és érdekes kérdéssé válik az űrhajós étrend. Biz­tosra vehetjük, hogy a szov­jet tudósok sikeresen meg­oldják ezt a problémát is. A frissen sültek egyelőre alighanem kimaradnak az űrhajós étrendjéből, dé egyébként ed fogják látni őket minden jóval. A táplá­lék nagyrészét folyékony, vagy pépes állapotban tárol­ják majd az űrutas számára. Az a fontos, hogy az ételek mind könnyen emészthetőek, kalóriadúsak legyenek, ki­elégítsék a vitaminszükségle­tet és meg lehessen óvni azo­kat a romlástól. Valószínű, hogy könnyen, kezelhető kon- zerv-gyümölcsök ■ és •• csokolá­dé i|?szerepeL ftiafd. $ lá­pon. ‘ '• ' ■ . Később az űrexpedíciókhoz több hónapra is gondoskodni kell majd néhány ember el­látásáról s ezzel kapcsolat­ban érdekes megemlíteni a zsírszükséglét fedezésére is alkalmas algákat —. egysej­tű moszatféléket —, melyek­kel mostanában sikeres kí­sérleteket folytatnak. — A másik kényes prob­léma ugyanis a' légkon­dicionálás, az oxigéndús, egészséges .légkeverék előál­lítása az űrhajós számára Nos. nemrégiben Franciaor­szágban fehér egereket össze­zártak algatenyészettel lég­KERESZTREJTVÉNY n * 5 r b KJ 6 k Irt megfőzzük. Egyet előre ki­próbálunk szétfő-e, ha igen akkor kevés zsemlemorzsái adunk még hozzá. Ha meg­főtt. szűrőkanállal kiszedjük i a levesből s tálaláskor rak- ' juk a tányérokra, hogy ösz­I sze ne törjön. FtlSTÖI.THŰSOS BAKOTTKOCKA A szárított kockatésztái szokás szerint kifőzzük Főtt füstölt húst, vagy kol­bászt ledarálunk és- .zsírban pirított', apróra yéy.ott vörös- híjgymál ‘ keverünk nőzzá. Piros paprikával, töröttbors- sa] ízesítjük és gyakori ke­verés mellett kissé lepárol­juk A tűzről levéve elke­verjük a tésztával, néhány kanál teifelt adunk hozzá. Most mély tepsibe tesszük, elsimítjuk a tetejét és kevés tejfellel megloesoljuk. Mér­sékelt hőfokú sütőben piros­ra sütjük. Forrón tálaljuk. Hogy a rántotthus finom legyen A bő zsírban váló sütés legfon­tosabb szabálya az, hogy a sü­tést miniiig megfelelő hőfokúra felhevített zsírban kezdjük el, de vigyázzunk arra is, hogy túl ne hevítsük a zsírt. Amíg a zsír nem elég forró, addig azért nem szabad pl. a bécsi szeletet bele­tenni, mert a hússzelet így csak ázik, nem sül. hanem szinte meg­fő és sokszor a panírozás Is le­ázik róla. Ha a zsiradék megfe­lelően forró, a benne megsült rántotihús szép piros, ropogós, jóízű és puha lesz és ezenfelül kevesebb zsírt is vesz magába mint a helytelen eljárással sütött hússzelet. Hogy zsírunk elérte-e a meg­felelő hőfokot, azt úgy tudjuk meg leglobban, ha egy kis darab kenyerét dobunk a zsírba. Ha körülötte kis hab képződik és a kenyér feljön a zsír felszínére, akkor a sütést megkezdhetjük. Ha viszont a kenyérdarab leszáll a zsír aljára vámunk kell a sü­téssel. Nem szabad azonban a zsírt túlságosan forróra sem hevíteni, mert a belehelyezett hússzelet burka pillanatok alatt megpirul, de a közepe nyers marad. A túlhevítés azért le káros, mert a megégetett zsiradékot további sütésre már nem használhatjuk fel. ________________ HE TI ÉTREND Vasárnap: zöldségleves velős- gombóccal. fokhagymás sertés­sült burgonyakrokettel. Szilva­befőtt. Női szeszély. Hétfő: csontleves, tökfőzelék marhahús pörkölt feltéttel. Kedd: zellerkrémleves, gomba­pörkölt nokedllval. Szerda: almaleves, füstölthúsos rakottkoeka. Csütörtök: paradicsomleves, hurka-kolbász. Cékla. Péntek: gulyásleves, esokolá- désfánk. Szoe-hat: karalábéleves, rán­totthal. csemegeuborkával. U V» il Vízszintes: 1. Fénykép — idegen szóval. 4. Anna fele. 5. Mondatnak van. 7. Olasz- országi folyó. 9. Érik betűi keverve. 10. Igekötő. 12. Autó Közlekedési Vállalat rövidí­tése. 13. ötlet. 14. Dékány Tamás. 15. Vissza, fiúnév becézve. 18. Sok-e. 19. Déli gyümölcs névelővel. 20. Az étel enélkül nem jó. 21. Szol­noknál ömlik a Tiszába a .... va. Függőleges: 1—3. öthőna- pos munkátok eredményét mutatta meg. (A meefeitést folytatólagosan írjátok be!) 2. Harci kocsi. 6. így kezdő­dik az arany. 7. Iskolai ülő­hely. 8. Hónap rövidítés. 10. A galambnak állítólag nincs. 11. Lepke mássalhangzói. 16. Tág. 17. Hint közepe. Megfejtésül a függőleges 1—3-ast küldjétek be. Bekül­dési határidő: február 15. Legutóbbi keresztrejtvényünk helyes megfejtése: , Margit- híd, fizika óra. Könyvjutalmat kapott: Molnár Zoltán, Jásztelek, ta­nya 11. r HÁZI íETEGÁPGLÁSÍ tanfolyam Amíg a% orros megérkezik mentes edényben. A táplálé­kot is légmentesen adták be a kis állatoknak. S a növé­nyi moszatok vígan asszimi­láltak az egerek által telehet széndioxid segítségéved, míg az utóbbiak egészségesen át­vészelték a kísérleti időszá- kot a moszatok által termelt oxigén utánpótlással. • r 111 1 1 1 ú liíil iáíszia Történelmi staféta A játékosok két csoportra oszlanak. Mindkét csoport pajtásai egymással szemben állnak fel. A játékvezető, az a pajtás, aki legjobban is­meri a történelmet. az oszlo­pok előtt áll. . . Mielőtt - elkezdődnék, it já­ték, az egyik oszlop pajtá­sainak kiosztja az előre el­készített kartonlapocskákat, amelyeken évszámok van­nak.- A másik oszlop pajtá­sainak olyan lapokat ad át, amelyeken nevek, csaták, fontosabb történelmi esemé­nyek vannak. * S most kezdődhet a játék. Á játékvezető egy évszámot mond, mire az a pajtás, aki­nél az évszámhoz kapcsoló­dó esemény van, szó nélkül az évszámot . tartó pajtás, mögé áll. Ha történelmi ese­ményt mond,. akkor'az év­szám keresi a gazdáját. AH háromszor ■ vét, kieseik a já­tékból. Használjuk mind a két kezünket Az otthoni munkák közül az ablaktisztítást is felhasz­nálhatjuk testnevelésre. Különösen a balkezünk mozog kevésbé gyorsan min­den irányban. Kezünk kü­lönböző mozgatása az agy megfelelő központjából tör­ténik. Minél fejlettebb, be- járatottabb az idegpálya, an­nál ügyesebb a kezünk, an­nál fejlettebbek összes izmai. A kéz könnyed fel-le , törté­nő mozgatását váltogassuk a jobbra-balra simítással úgy. hogy a balkezünkre több feladat jusson. A két kéz arányos haszná­lata nemcsak a felső test, a váll és kar szépségét szol­gálja, hanem praktikus is. Hányszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor valami nem esik kezünk ügyébe. Ilyenkor nagyon jó, ha a bal­kezünkkel is tudunk dolgoz­ni. gyorsan orvost szerezni, mert e tünetek Súlyos állapotot jeleznek. Rángógörcs esetén az or­vos megérkezéséig a beteg kíméletes lefogásával, a fo­gak közé tett zsebkendővel és fej alá tett párnával kell megakadályozni a sérülések bekövetkezését, ne akarjuk azonban erőszakos lefogás­sal a rángatózást megszűnt tetni. Hasfájdalmat, hányingert, hányást a legkülönbözőbb természetű betegségek idézhetik elő, ez- ért ilyenkor minél hamarabb orvost kell hívni. Hashajtó vagy beöntés alkalmazása az orvosi vizsgálat előtt tilos! De helyes, ha ilyenkor is megmérjük a beteg lázát,, az orvosnak később segítségére leszünk ezzel. Torokfájás esetén az orvo­si vizsgálatig öblögessünk langyos sós vízzel és tegyünk állottvizes borogatást a nyak­ra. A fájó fülre helyezzünk száraz meleg kendőt, de ha a beteg közérzete romlana és láza emelkedne, akkor sürgősen vigyük orvoshoz. Orrvérzéskor ne tömjünk vattát a beteg orrába és ne tanácsoljuk, hogy szippant­son fel vizet, hanem a vérző oldali orrszárnyat kissé elő­rehajtott fejjel szoríttass-ik ujjával 8—10 percen át az orrsövényhez és közben te­gyünk nyakára hideg boro­gatást. A vérköpés és vérhányás sürgős orvosi segítséget igé­nyel. A beteget fektessük le, deréktól felfelé alápolcolva, mellkasára, hasára pedig te­gyünk hideg borogatást. Dr. S. R. V EI.ÖS GOMBÓC A tejben áztatott és ki­csavart zsemlét az apróra vágott sertésvelővel összeke­verjük. Kevés zsíron össze­vágott petrezselymet megfut­tatunk és ezt is hozzátesz- 3zük. Sót, törött borsot és agy egész tojást adunk bele, majd meghintjük zsemle- morzsával és nagyon jól isszedol gozzuk. Hideg vízbe mártott kézzel apró gombó­cokat formálunk belőle és a lorr^sbgn lévő_ levesben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom