Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-09 / 33. szám
19G2. február b. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP minden fagymentes napot iparkodnak kihasználni így a helyes! Szükséges, hogy termelőszövetkezeti gyű- mölcsöseinkben is mielőbb megkezdjék a következetes növényvédelmi munkát. Érdemes. A fegyverneki Kossuth Tsz tavaly már felzárkózott a minőségi termelésben évek óta vezető Vörös Csillag Tsz mellé. Példájukon helyes lenne valamennyi tsz-ünknek okulnia, s az exportminőség elérésére törekednie. Annál is inkább, mert ebben az évben majdnem minden gyümölcsnemből többet kívánunk exportálni a tavalyinál. A minőségi termelés, egyben az egész évi védekezés alapját rakjuk le a gyümölcsfák mechanikai védekezésével. Mit tegyünk tehát?... A gyümölcsfák koronájáról tá- volítsunk el minden elszáradt részt csonkok hagyása nélkül; vágjuk ki a beteg, szuvas, vértetves, rákos fészkeket, a taplógombát. A korona megtisztításával elősegítjük a későbbi permetezés eredményességét. Mindezt síma felülettel végezzük, hogy a beforradás megtörténhessen. A fákon keletkezett sebhelyeket faseb-kát- ránnyal kell bekenni. A cserepes kérgű fák törzsét és vastagabb ágait az elhalt kéregrészektől a fa testének megsértése nélkül kéreg- kaparó vassal kell megtisztítani, és drótkefével lekefélni. Mind a kaparékot, mind hulladékát gondosan gyűjtsük össze, hiszen abban rengeteg kártevő bábja, tojása lehet. A levágott ágrészeket ' éppígy ne hagyjuk a gyümölcsösben, hanem a leszedett téli hemyófészkek- kel, száraz levelekkel, lepke- tojás esomókkal, gyümölcsmúmiákkal, fagyönggyel együtt égessük el. Lassú tűz pillét pusztít A fatörzsek, ágak kéregtisztításából származó kaparékot lassú tűzön, apró adagonként égessük el. A gyü- rűspille tojásai ugyanis nagyobb mennyiségben tűzre kerülve robbanásszerűen szerteszét pattognak — s továbbra is életképesek maradnak. Kertjeink gyümölcsbokrait szintén vizsgáljuk át, s azokat is hasonlóképpen ritkítsuk meg. Gyakori, hogy a bokrok pajzstetűgócot képeznek a kertben. A pajzstetű- vel erősen fertőzött ribizli - bokrot meg kell semmisíteni. Csak a megtisztított fák lemosó permetezése lesz eredményes exportunk első számú kártevője: a kaliforniai pajzstetű ellen. Amilyen kicsi e kártevő, leküzdése olyan nagy és következetes növényvédő munkát igényel. Erős pajzstetű- fertőzésnél rügypattanás előtt Védekezzünk alma- és körte- féléknéí 5 Százalékos, szilvaféléknél 4 százalékos gyümölcsfa olajos permedével. Az olajos permetezés nem ismételhető meg évente; azt i csak háromévenként alkal- j mázhatjuk. A közbenső évek-1 ben elegendő a téli (5 Eaume- j fokos) hígítású mészkénlével j való permetezés. Alkalmas a j gyári készítményű Neopol 5 százalékos oldata. (A Neopol voltaképpen szilárd mészkénlé.) Igen jó eredményt adott pajzstetű ellen a téli hígítású mészkénlének 1 kg-os Novendával (sárga méreg) készült keveréke. Ez olcsóbb, mint a 2 százalékos sárga méreggel való permetezés, Ezért zárt jól az okleveles tizenhármak szövetkezete Kedvetlen emberek széled- tek szét tavaly a jászjókóhal- mi Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlése után. Hogyisne... 12,80 forintos munkaegység nem ok a vigalomra. Bezzeg másként festett az 1961. évről szóló számvetés. Ekkor már 22,60 forintnak hívták a munkaegységet, mely valójában —! a részesművelésért kapott terménnyel együtt — 27 forintot ért. Nagy Sándor, a zsámbéln iskolát elvégzett elnök vísz- szaémlékezéséből tudjuk, hogy a gazdák nagyrésze kezdetben csak afféle előlegezett bizalommal viseltetett a részesművelés gondalata iránt. Az is igaz, hogy a premizálás részletes, precíz kidolgozására már alig jutott idő. Mégis sikerült helyesen kialakítani, hogy MIÉRT MIT ADJANAK? A kukoricában, lucernában dolgozók az össztermés egy- harmadát. a szőlészek az egyszer fejtett tor egytizedét búza kukorica (májusi morzsol szőlő paradicsom csemegeuborka (tarlóba v< A legutóbbi zárszámadás örömteli hangulatában különösen ünnepélyes volt tizenhárom szövetkezeti gazda oklevéllel történt kitüntetése. Megérdemelt tapsot kapott ez alkalommal Nagy Miklós és Sípos László tehenész. Körösi Elekné nyugdíjas, Ter- ji’ki Imréné növénytermesztő, Nagy Sándor fogatos, továbbá Forgács Tibor, Gállá László, Baráth Béláné, Men- gyi Erzsébet és László, Horváth Péter, Mondvai Katalin, Lukácsi -József. Lukácsi Jő- zsef állattenyésztő brigádvezető és Horváth József agro- nómus iránt azzal fejezte ki megbecsülését a közösség, hogy jutalomutazásra küldi őket a Szovjetunióba. Nem kis részben Lukácsi József érdeme, hogy a hízóterv túlteljesítésével — és expresszhizlalással — 70 000 forint helyett 107 000 forinthoz segítette a szövetkezetét 1961 a próbálkozás, a jövedelemelosztási kísérletezés éve volt a jászjákóhalmi Pekapták, a cukorrépa ápolóinak, betakarítóinak a répa minden métermázsája után 1,30 kilogramm cukor jutott. A gabonaneműek betakarításakor jóváírták a munkaegységet, s munkaegységenként három kilogramm búza célprémiumot osztottak. A gulyások minden liter kifejt tejért — a munkaegységen felül — tíz fillért kaptak; a ráhizlalt súly értékének öt százaléka is pénzben illette őket. A sertésgondozók a terven felüli fialás tíz százalékához jutottak természetben, választáskor. Minden száz hízóból egy, szintén a gondozóké lett. A juhászoknak a terven felül előállított sajt értékének tíz százalékát pénzben fizették ki. Már EGY KURTA STATISZTIKA is szemlélteti, mily szépen emelkedtek a lelkiismeretes, helyesen serkentett munka következtében a termésátlagok. 1960 1691 7,5 q/kh 11,5 q/kh ) 16,2 q/kh 18,0 q/kh 16,0 q/kh 42,0 q/kh — 125,0 q/kh tve) — 142,0 q/kh tőfi Tsz-ben. Ebben az évben továbbfejlesztik a jónak bizonyult módszereket.' Mint tervezik, a baromfigondozók (10 százalékos elhulláson belül) a leadott áru értékének öt százalékát kapják. A juhászokat a terven felül termelt gyapjú árának tíz százaléka illeti majd. A bárányszaporulatot úgy kívánják honorálni, mint tették ez évben a sertéseknél. Prémium jár idén a tejeskocsisnak, ha időben« gondosan szállít... : Á szövetkezetiek úgy kalkulálnak, hogy az 1962-es gazdasági év végeredményeként 31 forint összértékű munkaegységet oszthatnak. A premizálást, a részesművelést — helyesen — CSUPÁN ESZKÖZNEK TEKINTIK a ^ magasabb termésátlagok eléréséhez, a jövedelmezőbb gazdálkodás megvalósításához. Távolabbi, de reális célkitűzésük: a garantált értékű munkaegység bevezetése, biztosítása. Jászfényszarun hallottuk A jászfényszarui Zöld Mező Tsz 30,40 forintos munkaegységgel zárt; jó tíz százalékkal fizetett többet tagjainak, mint tavaly. Jellemző, hogy ezzel az eredménnyel épp azok a legkevésbé elégedettek, akiknek — köszönhető; tehát azok, kik egész éven át, családtagjaikkal együtt dolgoztak. A szövetkezet ISO tagja teljesített tavaly 80 munkaegységnél kevesebbet. Ezért látott a tsz némelyik kukoricatáblája csak egyszer, jobb esetben csupán kétszer kapát. A Zöld Mező Tsz-ben — mondhatjuk — minden gazda érti a maga közvetlen munkakörét; az igazi, átfogó irábyitás azonban hiányzik. A kertészet szakavatott munkásai — például — eddig 70 kh paprika, 150 kh paradicsom számára gondoskodtak szervestrágyázásról; az állattenyésztésben azonban még sok a kívánnivaló Ezért helyeseljük, hogy a gazdák elhatározták: hozzáértő, képzett vezető mezőgazdászt hívnak szövetkezetükbe. Szereti a magyar gyiimolcso ? Küzd.ön a nsrancséjy elten S Néhány héttel ezelőtt a Termelőszövetkezeti Életben megírtuk, hogy hazánkban is megjelentek a Földközitengeri gyümölcslégy —más néven: narancslégy — nyü- vei. Noha a határon gondosan megvizsgál ják a hozzánk érkező vagonok tartalmát, mégis több narancs- és mandarinszállítmány hurcolt be fertőzött mandarint, naran' csőt. >\ naran eslégy' — sajnos — élet- és szaporodóképes hazánkban. — Megtelepedése máris gondot okoz a szomszédos Romániában, Ausztriában, Jugoszláviában. A narancslégy valamennyi ex- portgyümöl esünk károsítására képes, sőt a dinnye, paradicsom, paprika termésének elértéktelenitésére is. Népgazdasási sz"iunontb61 megengedhetetlen, hogy hazánkban bárki gondatlansága folytán elszanorodjék a narancslégy. Mindenkinek erkölcsi kötelessége, bogy a fertőzött, vagy akár gyanús: narancs- és mandarinrésze- í két tűzben semmisítse meg.' A szemétbe dobott, fertőzött i hulladék éppen a kártevő elszaporodását segítené elő. Kívánatos, hogy kereskedelmi szerveink a fertőzés-gyanús gyümölcsöt a konzerz- r> váraknak adják át feldolgozásra. flapta’arj! hiityc'Ak a szárazbab krdemett termeHxieniy — de érlení kell hos%á \ A téli étrend megszokott, fontos keiléke, a világpiac keresett cikke a szárazbab, mely megyénk területén eredményesen termeszthető. Ennek ellenére ritka sztárja az élelmiszerboltoknak, piacoknak; s mint ilyen kilogrammonként gyakran 10- 15 forinttal duzzasztja a spekulánsok zsebét. Megyénkben az utóbbi esztendőkben összezsugorodott a szárazbab termő terület. A háztájiból kiszorult Parasztbecsü’et okok miatt nem kifizető ez az üzemág. — Nem-e?! — kiáltott fel valaki. — Hiszen Bozsó Pál száz kislibát vett át felnevelésre, száz kihízottat adott vissza. — Ügy ám! — replikázott az elnök. — Csakhogy kilencet a magáéból tett hozzá, nehogy kilencveneggyel szégyent valljon! Ezt a vezető ség is csak akkor tudta meg, mikor a libák csontjáról már valahol -Pesten, vágy Prágában szopogatták le a húst.. Bozsó Pál — igaz — kilenc libával szegényebb lett: de kalapemelést érdemlő tisztessége folytán becsülete nagyot nőtt gazdatársai szemében. a bab, de a nagyüzemi táblákon sem jutott számára elég hely Sok szövetkezeti vezető azért viszolyog termesztésétől, mert — nézete szerint — alacsony a terméshozam, kevés a megfelelő cséplőgép kevés a munkaerő. Ez a panasz-őzön NEM SZÓFIA BESZÉD, ám a problémák sem meg- oldhatatlanok. Ismert tény, hogy ahol a kukorica megterem, ott a szárazbab is szépen díszlik. A terméskiesés megelőzhető azzal, hogy a babot korán, — lehetőleg a kukoricával égj’időben — vetik. Valóban nem rendelkezünk elég speciális babcséplőgéppel. A gépek szakszerű átállításával azonban át lehet hidalni e nehézségeket. Ehhez elsősorban a megyei tanács mezőgazdasági osztályának és a gépállomásoknak megértő együttműködése szükséges. Számos tsz földterület hiánya miatt nem állított termelési terveibe szárazbabot. Hosszú évtizedek tapasztalatai igazolják, hogy a köztesként vetett bab gazdagon fizet: sőt termése a ku korira területen többlet- termésként jelentkezik. (A babtermesztés ugyanis nem rontja a kukorica termésátlagát.) A köztesként kukoricába vetett bab 100 kh-nként 28 -30 000 forintos bevételhez juttathatja a közöst A munkaerő-kérdés szinte önmagától megoldódik azokban a szövetkezetekben, hol a kukorica művelését — véle együtt a babét, sőt talán cséplését is — természetbeni részesedésért bízzák a tagokra. Jelentős mennyiségű bab teremhet meg a háztáji gazdaságokban is. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a gazdák részére mielőbb mérjek ki a HÁZTÁJI FÖLDET. hogy abba késedelem nélkül kerülhessen- a vetőmag. A földművesszövetkezetek baléra szerződő tagjainak év vegén vásárlási és értékesítési visszatérítést fizetnek. MÉK, az fmsz-ek a szerződéses áron felül métermá- zsánként 20 forint nagyüzemi felárat is folyósítanak, ha az átadott bab mennyisége meghaladja a 20 métermázsát. A szerződők számára a vetőmag is biztosított. A szárazbab termesztése körű] — min- olvashattuk — elég sok a téves, a népgazdasági célkitűzések teljesítését akadályozó nézet. Ezek leküzdésében a termelő- és földművesszövetkezetek kommunistái, e kérdéscsoportban táiékozott szakemberei értékes munkát végezhetnek. Csá*í f ajos MÉK *Megállt az iJő•••” a szolnoki járásban? Biztos tudomásunk sze- szerint számos szerelmes mezőgazdász andalodik el szívesen a kedvelt táncdal; a „Megállt az idő” lágy ritmusán... Am más a parkett, más a közös birtok; más a szerelem, más a gazdálkodás! Az utóbbi számára igen veszélyes, ha „megáll az idő”: azaz, a késedelem lesz úrrá a gvors, aktuális cselekvés helyett. Az ezévi beruházások előkészítésével kapcsolatban a szolnoki járás tíz termelő- szövetkezete még mindig nem adott megbízást a tervezőirodának; huszonkettő pedig a Magyar Nemzeti Bankhoz nem nyújtotta be még hiteligénylését. Még szomorúbb, hogy a tervezett negyven magasépítésű létesítmény közül eddig csupán négy részeltetett abban a szerencsében, hogy megvalósulása érdekében a kivitelezési szerződés is megköttetett. A szolnoki járás a műtrágyamegrendelésben is utolsó helyei) kullog. Kilenc tsz eddig egyáltalán nem rendelt műtrágyát: húsz pedig — talán — a fedezetigazolás elküldését tekinti fölös tehernek. Túrkevén bezzeg nem lesik a biblia-beli holló megjelenését manna helyett műtrágyával — hanem időben gondoskodtak mind a megrendelésről, mind a fedezetigazolásról. Gyanítjuk, hogy meg-énk számos szövetkezete még a rendelkezésre állónál több műtrágyát is szívesen megvásárolna. Nos, ha a megrendelések február 15-ig sem futnak be: a Pató Pál Tsz-ből a Szorgos Sándor Tsz-be kerül majd a műtrágya. (Így és helyesen rendelte ezt el a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője.) Nézetünk szerint elsősorban a tsz-vezetőség, másodjára az ellenőrző bizottság feladata lenne, hogy rendet teremtsen végre a beruházások megindítása, a műtrágyarendelés körül. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy a szolnoki járási tanács mezőgazdasági osztályának is nagyobb eréllyel kellene fellépnie e követelmények teljesítéséért Nem azért, hogy a heti jelentés statisztikáját szépítse...!, a közös gazdaságok, a népgazdaság érdekében. — borváró — Fo«y a száotatlan A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint e hét elején megyénkben a mélyszántatlan terület tizenkétezer kát. hold alá zsugorodott. A Karcagi, Mesterszállási Gépállomás dolgozói már befejezték ezt a fontos munkát, sőt az utóbbiak a tlszaugi szövetkezeti gazdák földjeinek művelésére siettek. Példás lendület tapasztalható a fegyvemekiek, cibakházak portáján Is. Nem hiányzik i jószándék a mezőtúriakból >em; sajnos azonban, hogy az ő *2 hold szántatlan földjük teljes egészében viz alatt áll. Gyümölcsösök növényvédelmének időszerű tennivalói Hullámzó időjárású az idei tél. Tegnap szép, tavaszi as napok csalogatták az embert a kertbe, honnan ma bekergette a hófúvás... Az őszi munkák dandárjában hát-1 térbe szorult a gyümölcsösök téli növényvédelmének | . főrésze: a tisztogatás. Csupán imitt-amott permeteztek lombhullás után. így bizony ! télre szúfolódott össze minden munka. ) Az eredményeivel élenjáró i Surjáni Állami Gazdaság I gyümölcsöseiben t ami szintén pusztítója a pajzstetűnek és a korán megjelenő rügyfúróknak. Az ismertetett növényvédelmi munkákat megyénk egész területén szükséges elvégezni, még a házikert sem lehet kivétel A földművesszövetkezetek minden községben rendelkezést kaptak arra, hogy permetező brigádot szervezze- • nek és működtessenek a! szórványgyümölcsfák vedel- j mére. Dr. VácZv M'hfv a Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagronómusa. A jaszboldoghazt Aranykalász Tsz-ről azt hírelni, hogy jó közös gazdaság — annyi, mint újságolni: kedd követi a hétfőt. Éz is, az I« tudott dolog. Szintén ismert, hogy e szövetkezet második zárszámadásán 43 forintos munkaegységet osztott. A számvetés gazdái, vendégei megtudták, hogy sikerült e pompás eredményt elérni. Szakszerű munkával, becsületes helytállással. Része volt abban a beszámolóban nem említett Bozsó Pálnak is. Ügy történt, hogy az egyik felszólaló a nagyüzemi libanevelést szorgalmazta. Konkoly Béla elnök válaszában elmorhogy az Aranykalász Tsz-ben különböző & TM
