Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
1962. február 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Szokatlan első díj ' A francia kereskedelmi tengerészet francia festők számára versenypályázatot hirdetett, amelyet Yves Cor- bassiere nyert meg. Első díj: a festő élete végéig bérmentesen használhatja a francia partvidék egyik használaton kívül helyezett világítótornyát Közvé'eménykuftatással K készül a jászladányi népfrontbizottság programja A napokban felkerestem Dancsházi Istvánt, a jászladányi községi népfront bizottság elnökét, akivel arról beszélgettünk, hogyan dolgoztak az elmúlt évben. — Mindenek előtt azt tartom legfontosabbnak — mondta ő —, hogy a népfront bizottsági tagok most már szinte mindannyian aktívan dolgoznak a mozgalomban. Javaslatokat tesznek mikor mit, s hogyan dolgozzunk. így sokkal könnyebb a munkánk. — Azt gondolom, nem kell különösebben hangsúlyozni, milyen jelentősége van ennek. Igen sok embert nyertünk így meg a községfej- lésztési tervek végrehajtásához, Amellett egymásnak is sokat segített a lakosság. Idős Kazinczi Jánosnak, például, aki. tanyáról költözött be a községbe, a népfront- 'aktívák kezdeményezésére a közösség építette fel a falubeli házat. Egy. idős házaspárnak a nyáron leégett a hajléka. Azt is társadalmi erővel építettük újjá. Egyéb vonatkozásban is sokat segítünk. A termelőszövetkezetekben főleg a családtagok bevonását Sőt azt is elérjük. már, hogy azok a községbeliek, akik nem' a szövetkezetekben dolgoznak, szabadidejükben kimennek a földekre, segítenek, amit kell. — A további tennivalóinknál a jelenlegi helyzetből indulunk ki. A programot is ügy állítottuk össze erre az évre, hogy az elnökségi tagoknak olyan feladatokat £ Sz’Mk UUot&iA 'iiitiii',i,,M"ii!iiii)nti,!tiiiniiu[||iiiiiiiiiiiii|]iiiiiiiiiiiiiii^^,|M|iM ...........itiniimmminiiimiiHinimuniw? A ne velési követelményekről Á KAPOS MELLETT in. Beosztásomnál fogva a kulturális élet érdekelt a legjobban Somogy megye székhelyén. Éppen ezért érdeklődéssel forgattam a Somogyi Írást, a kéthavonta megjelenő színvonalas folyóiratot. Elénk, pezsgő irodalmi élet képe bontakozott ki előttem a lapok forgatásakor. László ibolya versei, Kerék Imre versei és műfordításai, Antal Géza, Somogyi Pál elbeszélései és még sok más szerepel ebben a folyóiratban. Tehetségesek a somogyi írók és igen termékenyek. Talán ezért is van az, hogy a Somogy megyei Néplap tárcarovata igen gazdag. Amellett a legtöbb írás sajátosan mai problémákat tárgyal, és a huszadik század emberének formanyelve szól az olvasóhoz. A Somogyi Írás igen népszerű, ottjártamkor már nem •■ikerült kapnom a legutóbbi számból az újságosbódéban. — Elutazás előtt okvetlenül látogasd meg a múzeumot — kötötte telkemre egyik ottani kollégám. Így hát utolsó délelőttömet a kaposvári múzeumban töltöttem. A Rippl-Rónai Múzeum egy klasszicizáló stílusban épült kétemeletes palota legfelső szintjét foglalja el. — A mi múzeumunkban órák hosszat el lehet bolyon- gani, bár nem nagy — mondja büszkén Draveczky Balázs segédmúzeológus. Valóban nagyon érdekes. A tárlókban a Kaposvár— nünk a gyermekek általános életkori sajátosságaival is, s e tényezőket egy percre sem szabad szem elől tévesztenünk. Logikus és következetes Logikus a követelmény akkor, ha nevelési elveink és célkitűzéseink összességéből szükségszerűen következik, s ha szervesen beleilleszkedik nevelőmunkánk egész folyamatába. Ezzel kapcsolatos a következetesség is, amely azt jelenti, hogy mindenegyes követelményünknek összhangban kell állnia a többi követelménnyel, azokkal nem kerülhet összeütközésbe vagy ellentétbe. Az ellentmondásos, kellőképpen végig nem gondolt követelmények ki- búvási lehetőséget biztosítanak a gyerek számára, s ezáltal könnyen komolytalanná válhat egész követelmény- rendszerünk. (Feltétlenül fontos, hogy ne csak a feladatok kijelölésekor törekedjünk következetességre, hanem azok végrehajtásának szigorú megkövetelésében is nyilvánuljon meg az az elv.) A könnyebb megértés kedvéért megemlítek egy negatív példát. Egyik tanítványom szülei — nagyon helyesen — követelményként jelölték ki a gyerek számára a jeles tanulmányi eredmény elérését. Igenám, de ugyanakkor négyféle különórára járatták, s ezek a különórák a gyérek minden délutánját lefoglalták. Ilyen körülmények között a gyerek — mii is tehetett volna egyebet? — hanyagolni kezdte a tanulást. Ennek következtében az osztályzónaplóban szaporodni kezdtek az elégtelenek.; .Végül nagynehezen sikerült meggyőznünk a szülőket követelményeik következetlenségéről, vagyis arról, hogy a jeles bizonyítvány eléréséhez a gyerek számára megfelelő tanulási Időt kell biztosítani. Tartós és állhatatos A követelménynek hosszú ideig érvényesnek kell lennie. Ha rendelkezéseinket gyakran változtatgatjuk, vagy ha a kiadott utasításokról néha megfeledkezünk, akkor a gyermekben nem alakulhat ki a követelményekhez való alkalmazkodás, az állandó, helyes magatartás készsége. Ez azért is káros, mert a gyerek a sokféle, gyakran módosuló követelmények között lavírozni tud, s a neki nem tetsző követelmény megvalósítását addig hüzza- halasztja, amíg az érvényét nem veszti. Jellemző az egyik gyermek megjegyzése, aki, miután beszámolt barátjának arról, hogy szüléi elrendelték számára az elkészített írásbeli házifeladat naponkénti bemutatását,- így szóit: „Minden csoda három-hapig tárt. Majd elfeledkeznek erről is”. Ellenőrizhető Az olyan követelmény, amelynek megvalósítása vagy meg. nem valósítása ellenőrizhetetlen, kevéssé járul hozzá nevelőmunkánk sikeréhez. A gyerek, ez általános tapasztalat, legtöbb rendelkezésünk tudomásulvétele után elsősorban azt mérlegeli, hogy annak végrehajtása ellenőrizhető-e. Ha igen, akkor igyekszik eleget tenni követelésünknek, de ha nem, akkor könnyedén és félvállról veszi a dolgot. Természetesen a szülők által megjelölt követelmények egy része csak a pedagógusok által ellenőrizhető (s ugyanígy fordítva is), de ez egyáltalán nem okoz problémát abban az esetben, ha a szülők állandó, szoros kapcsolatot tartanak az iskolával. Csakis így biztosítható a családban és az iskolában folyó nevelés egységessége és ered mérv °ssége. KÓPIÁS SÁNDOR c Két művész— egy műteremben —- Villámlátogatás egy festőházaspárnál — Az eredményes nevelőmunka legfontosabb előfel- j tételei között kell megemlí- ' tenünk a gyermekekkel szemben támasztott megfelelő követelményeket. Milyen a helyes követelmény? A következőkben er- I re a kérdésre szeretnék vá- «laszolni, a szocialista peda- ‘ gőgiá elveinek figyelembevételével. Szilárd és határozott Ez azt jelenti, hogy követelményünk nem képezheti „alku” tárgyát, az megfel- ! lebbezhetetlen és megingat• hatatlan. . Követelményünk I pl. az, hogy a gyerek min- j dig igazat mondjon. Ezzel | kapcsolatban ne tűrjük a té- i nyék csűrését-csavarását, a I lényeg megkerülését, a mel- í lébeszélést, mert akkor mái I súlyosan vétünk a követel- ‘ mény szilárdsága és határozottsága ellen. Ne nevezzük „füllentés”-nek a hazugságot ne mentegessük önmagunk és mások előtt az őszinteség útjáról letért gyermeket. A rosszul alkalmazott megértés, a szeretet jelmezébe öltöztetett ingatagság menthetetlenül aláássa tekintélyünket, s ennek következtében a gyerek fokozatosan kicsúszik a kezünkből. A bizonytalan, tétova, felemás követelmények azt az érzést keltik a gyermekben — s joggal —, hogy mi magunk se vagyunk biztosak a dolgunkban, II| letve hogy az általunk han- I goztatott elvek megvalósulá- I sát mi magunk se gondoljuk i komolyan. A gyereknek azt ; kell látnia, hogy akaratun- | kát minden körülmények. ■ között érvényre juttatjuk, ; függetlenül az ő tetszésétől ! vagy -nemtetszésétől;-^Mindez ' természetesen nem azonos a ! rideg, lélektelen bánásmóddal, amely elidegeníti tőlünk j a gyereket, s nem viszi \ előbbre — sőt hátráltatja — \ nevelési elképzeléseink va- j lóra váltását.) Világos, pontos, körülhatárolt Követelményünk hatékony• sógát rendkívül nagy mércékben csökkenti, ha nehe- Jzen felfogható vagy félre- > érthető. Ilyen szempontból ’.pl., nem megfelelő az a kö- í vetelmény, mely szerint a ’gyermeknek „mindig jónak •kell lennie”. A jóság annyira • tág fogalom, hogy ennek feliadataként való kitűzése — •így általánosságban — sem• mit sem jelent a gyerek szájmára. Sokkal célravezetőbb, [ ha konkrét részfeladatokat ; jelölünk meg, s azokat tartalmilag és formailag egy- i aránt megértetjük a gyerek- jkel, rámutatva a végrehaj- ;tás legc-sszc. "bb módjára is. í - Teljesíthető ; Bizony, erre sem árt nyomatékosan felhívni a szülők I figyelmét! - Különösen— az ! utóbbi években gyakran tapasztalhatjuk, hogy a szülök szinte teljesíthetetlen követelményeket támasztanak gyermekeikkel szemben. Pl. I zenetanulásra kényszerítenek 'olyan gyereket, akjnek ehhez nincs megfelelő képessége. Ez . kimondhatatlan szenvedést és keserűséget ókoz a gyermeknek, s önbizalmának, életkedvének, ambícióinak káros csökkenéséhez vezet. Mások viszont az életkori sajátosságokat nem veszik figyelembe. Négy-öt éves gyereket mindenáron írásra, olvasásra, számolásra akarnak tanítani, csupán hiúságból, hogy dicsekedhessenek az ismerősök, szomszédok előtt. Nagyon helytelenül járnak el az ilyen szülők, s túlzott követelményeikkel mérhetetlen kárt okoznak gyermeküknek. Annak érdekében, hogv teljesíthető, reális követelményeket állíthassunk gyermekeink elé, feltétlenül ismernünk kell a gyerm^K egyéni p-lnftc:í<f.nit fcé- geit, de tisziában kell lenruhacsat-darabokat és így egyszerű, áttekinthető képet nyújtanak egy rég letűnt kor emberének életéből. A magyarázó feliratok alapján akár újra mernék érettségizni ókori történelemből. Nagyon tetszett a múzeum néprajzi kiállítása. Itt különösen az ősi halászszerszámok, a mocsarak, tavak pákászaínak színes, eredeti világa tárul fel az érdeklődő előtt. Idősebb Kopofi Antal öreg pásztor kiváló népművészeti faragásait meghatott tisztelettel szemléltem. Az ösztönös művészi érzék remekműveket alkotott. Néhány teremben a somogyi festők tárlata látható. Érzésem szerint mind a témák feldolgozásának újszerűségében. mind tárgyválasztás, mind művészi érzék tekintetében a szolnoki művésztelep lakói többet nyújtanak. Igen szépek a somogyi művészet nesztoránák, az agg Kunffy Lajosnak festményei. Elbúcsúztam készséges vezetőmtől abban a remény-, ben, hogy a szolnoki múzeumban most folyó átalakító-; sok után végre sikerült nálunk is hasonló állandó ki-; állítással emelni az emberek ', tudását. ; Három napot töltöttem a; Kapos mellett. Sokféle em-; berrel ismerkedtem meg 1 Nyiltszívűek, barátságosak,1 kedvesek voltak a messziről: jött vendéghez. Sok jót, kö-; vetendőt, szépet láttam eb- j ben o tiszta, kulturált kis! városban. Azért mégis őszin- j tén megörültem a szolnoki! nyüzsgésnek, az állványokkal! körülvett készülő épületek! sorának, az ismerős arcok- ' nalc. Hazaérkeztem. HERNÁDI TIBOR Milyen üres üvegeket váltattuk viassa a boltok ? sál el is tudják távolítani, s így ezek az üvegek újból felhasználhatók A boros, szeszes, stb. palackoknál, a csorbulást nem lehet eltávolítani, s így ezek újratöltésre már nem alkalmasak. Ilyen palackokat a boltok nem vehetnek vissza, mert nem állapítható meg, hogy ä sérülés hol keletkezett:-« boltban,, á háztartásban, vagy szállítás közben. ' — '' Az importárukkal beérkező palackokat, amelyek formára a hazai gyártmányú palackoktól eltérnek és betétdíjúkat az áru árába kalkuláják, a boltok nem vehetik vissza — egyes típusok, pl. pilsenl söröspalack kivételével —, mert hazai újratöltésre nem alkalmasak. A MÉH is csak azokat a palack-féléket veszi á*, — amelyeket az ipar részére értékesíteni tud. A kereskedelmi forgaiomDan — betétdíj ellenében — az áruval együtt eladott különböző tö.töké- pes üvegpalackokat (szeszes, ecetes, boros, sörös, konzerves stb.) a bottok, a fennálló rendelkezések értelmében, minden kötöttség nélkül kötelesek üres állapotban visszaváltani. A háztartások saját céljaira beszerzett „H” vagy ,;X” jelzésű konzerves üvegeket — amelyeket nem áruval töltve vásároltak és nem betétdíjasok, a boltok nem veszik vissza. Minden bolt köteles az értékesítési profiljába tartozó árucikkek üres üvegeit visszaváltani, — függetlenül attól, hogy a fogyasztó azt áruval töltve hol vásárolta. Gyakran vitát okoz, hogy a csorba üvegeket a boltok nem veszik vissza. A konzerves üvegeket, amelyeken kisebb a csorbulás, a boltok kötelesek visszavenni, mert a csorbát csiszolásTudtam, nem lesz könnyű a feladat, amikor ezt elvállaltam, de mégis lelkesített és lelkesít, s remélem nem hiába bízom a megoldás sikerében. A művészházaspár szinte egy perc alatt teszi a műre az utolsó ecsetvonást. Most már nyűgöd tab ban, zavarta- lanabbul beszélgetünk munkásságuk más témájú festményeiről is. — Számunkra természetesen az április 4-én megnyíló IX. országos képzőművészeti kiállítás a legfontosabb esemény. A Dózsa népe és a Szőlőmetsző című olaj! festményeimet, valamint öt grafikát küldtem zsűri elé — mondja Palicz József. — És a felesége? A választ Antal Ilona adja meg férje helyett, hisz róla van szó... — Józsi két olajfestményt küldött, én csak egyet: Napnyugta címmel. És három grafikát. A Napnyugtát már megvásárolta a Művelődés- ügyi Minisztérium, a férjem Dózsa népe című művét pedig a Szolnok megyei tanács. örülünk, hogy az utóbbi időben több más művünket is megvásárolták. Reméljük, a szolnoki mű- vé^zte'ep festőinek, szobrászainak alkotásai között a I Palicz művész-házaspár rrd- I nél több művével is találkozunk legközelebb a Műcsarnokban, az országos kiállí- Itáson. .mindig nagy a csend Palicz- j ék műtermében. I A férj, Palicz József, kezében ecsettel halkan lép hátra a készülő mű előtt, így „szemrevételezi” legújabb festményét. — Mi lesz a címe? — kérdem halkan, hogy ne zavar: jam a műterem másik sarkában dolgozó festőművész- : feleséget, Antal Ilonát, — kétségbeesők, — válaszolja a művész, hátrasimítva a homlokába hulló haját. Felsóhajt. — Nehéz. Bizony, nagyon nehéz. Nemcsak azért, mert sokan megírták, megzenésítették, megfestették mór a háború borzalmait. Másért is. Mert minden művész valami újat. döbbeneteset köI teles adni ebben a témakör- ; ben. Valami Íratlan törvény, | kényszer' hajtja a cél felé j ilyenkor az ecsetet és nem : egyszer felmerül a kétség: ; ugyan sákerül-e, vajon meg- 1 értenek-e? j Közben folytatja a festést ! és az újságíró már a műterem ajtaja mellett sorakozó ‘ Antal Ilona-portrékat cso- ; dálja. Leheletflnomságú, lírai hangvételű rajzok, festmények ezek, és egyáltalán nem csodálkozunk, amikor a festőművészasszonyt ismét egy portré festésénél „leptük meg”. — Dr. Budai Dénes, az egykori mártírhalált halt kommunista hős arcképét festem a Bács-Kiskun me: gyei tanács megbízásából. adunk, amelyeket a legjobban el tudnak látni. A program összeállításakor azonban közvéleménykutatást végeztünk a községben. Megkérdeztük, hogy a lakosság mit szeretne, mit venne legszívesebben, s mihez vár majd segítséget a közeljövőben. Egyik legfontosabb feladat programunkban a családlátogatás. Többek között ezzel azt szeretnénk elérni, hogy mivel a családi házak körül elég nagy porta van mindenütt, a zöldségszükségletet minden csalód termelje meg. Amit pedig a közösben termelnek, azt a tsz vigye piacra és értékesitse. így azok a lakosok is könnyebben juthatnak majd élelmiszerhez, akiknek nincsen kertes házuk, s csak a piacról vásárolhatnak — mondotta a népfront-elnök. Nagyobb terveik is vannak. Többek között fel akarják építeni az új kultúrott- hont, amelyen mintegy 150 ezer forintot érő társadalmi munkát végez a lakosság. Aztán pedig szépítik, parkosítják a környéket. Azt akarják, hogy ezévben az ő községükben legyen legtöbb park és virág a Jászságban. Szerepel a programjukban' :a „Tiszta udvar, tiszta falu” mozgalom is, de ugyanígy megtalálható a hízlalási szerződések megkötésének elősegítése is. A jászladányi népfront bizottság elgondolásai ezek szerint reálisak és segítik majd a párt- és tanácsszervek céljainak megvalósítását. tí. K. Fiatalok. Néhány eszten- leje hagyták csak el a fő- . iskola padjait. Itt élnek,! dolgoznak a szolnoki művésztelep egyik nagyablakos műtermében. Jó innen kinézni a havas tájra. Bent is ió szétnézni. A falakon kelek, grafikák, kőrajzok, olajfestmények, rézkarcok. Csend. Ilyenkor, délelőtt ölaki dűlőben, Szálacskán és Gyékényes környékén talált történelmi emlékek. Avar, keleti gát sírokból kikerült ékszerek, használati tárgyak, mögöttük rajzok. Ezek a rajzok kiegészítik, mintegy rekonstruálják■ a talált ékszer,