Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-08 / 32. szám

1962. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Miéri mi vagyunk az elsők a világűrben ? Napfénnyel n űfccdő rádiókészülék A japán híradástechnikai ipar minden versenytársát, „veri” a zsebrádiók, a ciga­rettacsomag nagyságú rádiók területén. Olyan alacsony munkabéreket fizet, hogy árban nem tudnak vele kon­kurálni az amerikai és nyu­gatnémet gyárak s így,-pél­dául, az Egyesült Államok­ban sokkal több japán mini­atűr rádiót adnak el. mint hazai gyártásút. A japán híradástechnikai gyárak már 1962. első hó­napjában két újdonsngot- hoztak piacra. Az egyik nap­sugáiral működtetett ki rádióvevő. Persze csak aktó* működik, ha a napfény kö; vétlenül éri, felhős időbe) nem tud „folyamatos üzeme adni és nem működik, h: esik az eső. De borús, eső* idő esetére is gondolt a gyá> és kis telepet helyezett el benne, hogy „naphiány” ecr tén is szóljon. A másik japán újdonság- az esernyő vagy napernyő nyelébe épített tranzisztoros­telepes rádiókészülék. Sói­ért el me nincsen, de bizonyá ra el lehet adni. A „fény- sebességgel utazó77 levél Érdekes kísérlet a levéltovábbítás • gyorsítására Egy nagy amerikai gyár- conszern megbízta a Strom- berg-Carlson gyárat, hogy szerkesszen számára olyan berendezést, amelynek segít­ségével „villámgyorsan” le­tessen levelet továbbítani a onszern egyik gyárából a násikba. A Stromberg-Carl- on cég eleget tett a megbí­zásnak és ennek eredménye- zéppen egy olyan berendezés tzületett meg, amelynek to- ábbfejleszté'se valószínűleg iagy hatással lesz a postai evéltovábbítás gyorsítására. A postai célokra tovább- 'ejlesztett készülék már mű­tődül is az Egyesült Álla­mokban három szolgálati ál­omás között. Az új módszer ■rdekessége, hogy a levél a elvevő postahivatalban ma- ■ad, ahol később megsemmi­sítik, csak a levél másolata itt el a címzetthez anélkül, ogy továbbítás közben meg­intenék a levéltitok elvét. A „gyorsposta” számára a ivelet szabványos, légiposta *vélhez hasonló papíron ell megírni, a zöld kivéte­lei báriüilyen színű író­ié pszalag vagy tinta használ­tató. A leragasztott levél a elvevő postahivatalban egy lőrendező gépbe kerül, egy tásik gép azután levágja a xgasztott szegélyt és kite- 0jWj« a - papírlapot, majd • öt- • zúzás csoportokban a‘ leol­vasó gépbe irányítja a leve- 2ket, A leolvasó gép, a elm­ésnek megfelelően, „feltár- 1sázza” a megfelelő posta- r at alt és a televízió-közve- tés módján „elolvasott” le­siet vagy vezeték nélkül mikrohullám-láncon), vagy z erre alkalmas kábelen to- ábbítja. A .felvevő postahivatalban leolvasott levél képe tv- épcsövön jelenik meg. Ezt l képet, egy tükör segítsé­gei, forgó dobra vetítik, ■ melyen az írásnak megfe­jő helyeken villamostöltés cletkezik. A dobra szórt stékpor megtapad a villa­mosán feltöltött helyeken s y a levél pontos másolata 'n- dob felületére kerül. A ■Itapadt festéket a dobhoz i yontött papírszalag veszi fel. A berendezés azután >legfelélő helyen (egy-egy le­él végén) elvágja a papír­szalagot, az így kapott ta­nokat levélalakra összehajto­gatja és leragasztja. A „fény- bességgel utazó” sürgős le­slek kézbesítését azután a 'i.elyi postahivatal végzi el. íz adás pontosságára jel- mző, hogyha az adás fo­nt mán valamilyen zavar kö- erkeztében egy-egy sor ki­mre rád, a vevőállomás azon- ral automatikusan korrek­ciót kér. Az eddigi kísérletek azt irányítják, hogy ez a „gyors­ráta” nagyon meggyorsítja levelek nagy távolságokra aló továbbítását, de a pos­it szállító vasút és repülő­ép helyettesítésére mikro- ullámú hálózatot kell kié­rteni, ami viszont nagyon öltséges. Közvetítő mégol­ynak kínálkozik a televí- mikrohullámú láncok ■es idejének felhasználása i véltovábbításra; ebben az '■setben a levelek képjeleit mágneses szalagon rögzítik és csak akkor továbbítják, r.mikor nincsen televízióadás. Ennek kipróbálására is ha­marosan sor kerül és a szak­emberek azt remélik, hogy ezekből 'a kísérletekből idő­vel a %>ostatovábbítás egészen Új és ryakorlatilag is hasz­nálhat-. rendszere fejlődik mnirt ki. j ... Amikor az űrhajó-mo- deiiek fényképeit nézegetjük, tekintetünk gyakran elsiklik a rövid magyarázó szövegek felett: hőálló védőburkolat, műszerfülke, önműködő rá­■ dióállomás... Pedig milyen • hatalmas munka olyan fém- 1 burkolatot alkotni az űrha- 1 i jókon, amely kibirja az óriá- ' si mechanikai és hőből szár- ', mazó túlterhelést. Ez azt je- : i lenti, hogy mindenekelőtt ki- : 1 váló kohászatot, kiváló gép- ■! gyártást kellett teremtenünk. | Azoknak a gyáraknak a ’1 felszerelése, amelyek a szput- nyikokat és az űrhajókat ké- | szítik, az utolsó csavarig ha­zai gyártmányúak. Vagy ve­gyük például a moszkvai Vö­rös Proletár gyár termékeit. Az elmúlt évben a gyár jó- ! néhány munkagépét a világ l egyik legnagyobb ipari ha- 1 talma, Anglia vásárolta meg. ) Talán fölösleges is monda­nunk, hogy az új fémötvöze­tek százait állítjuk majd elő, amelyek lehetővé teszik a j világűr meghódítása legbo­■ nyalultabb feladatainak meg- ! | oldását is. A megfelelő fém- | ; ötvözetek felkutatása egyéb­ként annakidején leküzdhe­tetlen akadályként tomyo-! sült azok előtt a szovjet mér- ■ ! nökök előtt, akik elsőként dolgoztak a rakétatechnika területén. Még 1931—32-ben a leglelkesebbekből kicsiny csoport szerveződött az úgy­nevezett GIRD-csoport (a ; .Reaktív Mozgás Kutatóinak Csoportja orosz rövidítése), f Az első rakétahajtóművek, , amelyeket ez a csoport épí- ! tett, szinte másodpercek alatt j elégtek: egyetlen fémötvözst . sem bírta a háromezer fokos (hőségeit. Mindez a probléma* most már rég hátunk mögött j j van, megoldattuk őket. ( A szputnyikokbán és az űrhajókban rendkívül fontos szerepük van a különféle automatikus berendezések­nek. Attól a pillanattal kezd­ve, hogy a rakéta elválik a Földtől, bonyolult mechaniz­musának irányítását az auto­matikus berendezés veszi át. Ez a berendezés kényszeríti a rakétát, hogy az adott röp- pályán mozogjon, vezérli a hajtóműveket és kikapcsolja a kiégett rakétafokozatokat. Automatikus készülékék biz­tosítják az űrhajó’ belsejében a szükséges hőmérsékletet, irányítják az űrhajót a világ­űrben. ezek hozzák; működés­be a földretéréskor az auto­matikus fékezőberendezést és niég egész sor bonyolult feladatot hajtanak végre. A gyakorlat bebizonyította, hogy szputnyikjáink és űr­hajóink automatikus műsze­rei hibátlanul dolgoznak. Magas fejlettségű műszer­gyártás nélkül gondolni sem lehet űrrepülésre. A szovjet műszeripar elkápráztatta a világot, pedig még harminc esztendős múltja sincs. Ha e cikk olvasói eljutná­nak egy olyan műhelybe, ahol az űrhajók legfinomabb műszereit készítik, megdöb­bennének a látottak felett. Az ilyen műhely leginkább egy hatalmas műtőre emlé­keztet. A hófehér köpenyeg- bon sürgölődő emberek szá­zai legalább olyan bonyolult, finom és érzékeny műsze­rekkel dolgoznak, mint ami­lyen maga az emberi szerve­zet. Ide nem szabad szövet vagy gyapjúruhában belép­ni, mert a szövet és a gyap­jú olyan apró, szemmel lát­hatatlan porszemecskéket tar­talmaz, amelyekből egy is elegendő, hogy tönkretegye a finom műszereket. A műhely­ben klímaberendezés bizto­sítja az állandó, szigorúan meghatározott hőmérsékletet. A műhelyben csak szarvas­bőr kesztyűben szabad dol­gozni, mert ez nem ereszti át a kéz verejtékét. Az alig észrevehető nedves ujjnyom is tönkreteheti a műszert. A műhelyt fák övezik és virág­ágyak, a helyiség mindig vi­lágos, napfényes. Csoda-e hát ezekután, hogy az itt készült műszerek oly irlgylésreméltó pontossággal vezetik útiakra a szputnyikokat és az űrha­jókat. j A műszeriparhoz hasonló sorsa van a kémiának, a szovjet ipar másik új ága­zatának is. A világűr ké­miája egyet jelent a hajtó­művek üzemanyagával, ezer­nyi alkatiésszel, amelyek tar­tósság szempontjából vetél­kedjek az acéllal, csakhogy annál sokkalta könnyebbek. Ez azt jelenti, hogy hőálló & han gnyelő, ;. konstrukciós anyagokat kell _ létrehozni, Ilyen anya gokat kérni ku s ai nk már nemcsak laboratóriu­mokban tudnak előállítani, hanem az iparban is. A jö­vőben még nagyobb szerepe lesz a kémiának a világűr meghódításában. Vonzó pers­pektíva az, hogy „rendelés­re”, vagyis előre meghatáro­zott tulajdonságok alapján kell bizonyos anyagokat elő­állítani és ez a perspektíva egyre inkább elérhetővé vá­lik a Szovjetunió tudósai, ké­mikusai számára. Folytathatnánk tovább az űrrepülés problémáinak meg­oldásában résztvevő ágaza­tok felsorolását. Például meg lehetne említeni, hogy a Szovjetunióban több mint há­rom és félmillió felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember dogozik; hogy a népgazdaságban több mint hárommillió mérnök tevé­kenykedik, csaknem kétszer­ié több, mint az Egyesült Ál­lamokban, hogy a Szovjet­unióban minden negyedik ember tanul.. • Mindennek meg van a ma­ga oka. Országunk tudomá­nyának, technikájának, ipa­rának viharos fejlődése, a világűrben, s a földön elért szovjet eredmények, a szov­jet emberek képességeinek és tehetségének sosem látott fejlődése a felszabadult mun­A ruhaipar területén az első jelentős fejlődés akkor következett be, amikor a konfekcióüzemek egyre na­gyobb mértékben kezdték a kézivarrást gépesíteni. A Vörös Október Férfiruha­gyárban most egy új eljárá-, son dolgoznak: a modern vegyészet segítségével az 1 egyes műveletek automati- \ zálását készítik elő: a Tex­tilipari Kutatóintézet, a Mű- anyagipari Kutatóintézet és a gyár műszaki gárdája új eljárást dolgoznak ki a férfi­zakók mellékmű veleteinek; I egyszerűsítésére. , - i -I A kísérlet lényege: a na-' gyón munkaigényes, speciá­lis gépekkel varrt belső rész-' munkákat ragasztással he­lyettesítik. A laboratórium-i ban előállított szintetikus' alapú különleges ragasztó-, anyagból 5 századmilliméter j vastag filmet készítenek s ezeket helyezik az összedől-' gozandó férfizakóban az ele- I jevászon, á galléranyag és a zseb—fedőrészei közé. E!z az egyébként szilárd ragasztó- ’ anyag 100 C fok feletti hőre' lágvul. Magát a ragasztást úgy végzik, hogy a szövetal­katrészek között elhelyezett Újságíró gyakornokot ­felveszünk. Mindazok je­lentkezését várjuk, akik közép, vagy főiskolát, illet­ve egyetemet végeztek és a* újságírói pálya iránt hi­vatást éreznek. (Korhatárt nem kötünk ki.) Felvétel­nél előnyben részesül az. aki termelőmunkát is vég­zett. j" Egy egészen újfajta teher- .autó gyártását kezdték meg a minszki autógyárban. A MAZ—504B típusú ' vontató 18- tonna térhálóst befogadó utánfutókocsiját hidraulikus készülék emeli meg. Az emelés szögének legnagyobb érték —*• stabilitási okok- : bői *— csak 55 fok, de ez is elegendő, mert a hid­raulikus szerkezet a felső helyzetbe került billenőszek- • rényt erőteljesen megrázza A jelentkezők kérelmfl- !iS feF a még tapadó ráko­két és életra jzukat a Szol- many is hiánytalanul le­csúszhat. Ennek a vontatónak már A billenthető sofőrkabin nők megyei Néplap Szer­kesztőségébe küld >ék el. (Szoinok, Kossuth tér, Iro­daház.) sík érdekessége az, hogy a vezető kabinja is billenthe­tő. Ez a világviszonylatban is teljésen új fejlesztési öt­let. A kabint* is. .a hidrauli­ka billenti meg és- ez .meg­könnyíti mind a motor kar­bantartását, mind annak kisr és nagy javítását. - Az új szovjet teherautó műszaki adatai is imponáló­ak: dieselüzemű rriótorjá- nak teljesítménye 180 lóerő a, vontató és Utánfutó telje." terheléssel óránként ■ 80 ki­lométeres sebességgel ha­ladhat. Tolótetős vasúti tehervagon szárnyas ajtókon át vagy pedig felülről, mert a vagon teteje széttoíható. A tető ilyen kiképzése például le­hetővé teszi, hogy ömlesz­tett árut légárammal töltse­nek be vagy szívjanak ki, ez harr adára, negyedére csök­kentheti a rakodási munkák költségét és jelentősen meg­rövidíti az állási-időt cf SZOINOK A M455—501B típusú teherautó rakószekrénye és sofőr­kabinla egyarv’t megbillenthető. A kabin dönthetőség' megkönnyíti a karbantar fást és a motorjavítást. Az altájszki vagongyar- ban nemsokára elkészül egy egészen újtípusú zárt vasúti teherkocsi első sorozata. Az új fajta kocsinak a mérete ’ is imponáló: a kocsiszekrény 120 köbméteres, teherbírása i 60 tonna. A legfőbb újdon­ság azonban az, hogy ez a tehervagon kétféleképpen rakható meg és üríthető ki: oldalról a széthúzható kék­szalagot különleges géppel hő- és préskezelésnek vetik alá. A ragasztóanyag meglá­gyul, elvégzi a ragasztást s feleslegessé tesz sok fárad­ságos varrási munkát. Tehát nem az egész ruha készül ragasztással, csupán a belső varrások egy részét próbálják ezzel az eljárással helyettesíteni. A kutatók el­mondták, hogy a textilne- műeknél egyelőre nem is próbálják a fővarrásokat is ragasztással helyettesíteni. Az új eljárás így is jelen­tős idő- és anyagmegtakarí­tással jár: Ha egy kabáton; az. j^je.kpzyá^átót.'a zseb-: fedőkét és-a gallért ragasz­tással készítik, ez körülbelül egy órával rövidíti meg a ráfordítandó munkaidőt. Ez természetesen a ruha önkölt­ségi árát is csökkenti, Az ilyen öltöny jól bírja az ázást, a napsütést, a vegy- tisztítást s új vonalakat, mo­dern formákat is hoz a férfi­ruhaiparban. A gyár és a ku­tatóintézetek összehangolt munkájától azt várják a szakemberek, hogy 1962 fo­lyamán megkezdhetik a ra­gasztóanyag. előállításának, és . alkalmazásának nagyüze­mi kísérleteit és a próba- gyártást. , Sajnos, a hűtőszekrény ma még drága, sok . áramot fo­gyaszt és sok benne a „hiba- ’ lehetőség”. A Lengyel Tudományos Akadémia fizikai intézeté­ben nemrég egy olyan ered­ményre jutottak, amellyel, ha, sikerül a gyakorlatba át­vinni, egyszerre elháríthatok a villamos hűtőszekrény el­terjedésének akadályai. A lengyel kutatók új mód­szert dolgoztak ki a hőele- , mekhez szükséges fényvezető anyag előállítására. Az. álta­luk kidolgozott félvezető i anyag a bizmut, a szelén, a tellur és a stibium elegye. Az, ilyen elegyből készített gyűszűnyi hőelemdarabka két vége között mintegy 6G Celsius fok hőmérsékletkü- : lönbséget lehet fenntartani. A kis hőelemek felhasznú- ■ lásával olyan 25 literes hűtő- szekrényt készítettek, amely- ; ben akár mínusz 16 fokon j is tárolhatók a belehelyezett I anyagok, élelmiszerek, En- j nek a hűtőszekrénynek éner- ! giafogyasztása lényegesen ke- j vesebb, mint a kereskedé- j sekben jelenleg kapható,, tí- | jSűsoké, .; "élé itar tárná: á &ed ig szinte korlátlan. Szériagyár­tása is egyszerűnek ' ígérke­zik, mert a kompresszor, gumitömlő és motor helyett mindössze egy miniatűr, hő­elemekből álló telepet kell benne elhelyezni. , . Persze a kísérlettől még hosszú út vetet a nagybani gyártásig, de'a lengyel szak­emberek azt remélik, hogy ezt a problémát is megold­ják a következő években és akkor teljesen új alapokra lesz helyezhető a háztartási hűtőszekrény gyártása, és nem lesz annak • akadálya, hogy a legkisebb faluba is eljusson ez a fontos háztar­tási gép. M • «• W A jovo hűtőszekrénye Több országban megren-, dezett közvéleménykutatáson a szavazók a villamos hűtő- szekrényt tartották a legfon- [ tosabb háztartási gépnek. t Érdekes kísérlet a konf ekcióiparban: Varrás helyett raoaszsás kán alapul. Mielőtt szétver­tük volna a Föld vonzóerejé­nek bilincseit, szovjet hazánk népe először a szociális egyenlőtlenség, az osztályel­nyomás bilincseit zúzta szét ' és felépítette a szocialista ál­lamot. És mindenekelőtt itt | ke'l keresni a legfőbb felele- ' tét arra a kérdésre: „Miért ’ az oroszok az elsők a világ­űrben’” N. Petrov gépészmérnök APN Moszkva

Next

/
Oldalképek
Tartalom