Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982, február 6. KELTA-KERESZT ÉS FASISZTÁK Belgiumot egy éve rázkód- tatta meg a Kongó miatti válság: ekkor megingott a gyarmati előnyökre, bevéte­lekre alapozott államháztar­tás. A reakciós kormány az adóterhek fokozása révén a dolgozókkal akarta megfizet­tetni Kongó „elvesztésének” következményeit, erre' rob­bantak , ki az emlékezetes sztrájkharcok. Az akkori válság derített fényt először a Belgiumban, ebben a sokáig csendes-bé­késnek hitt nyugateurópai országban megbúvó fasiszta erőkre. A kongói, méginkább a katangai eseményekben ledobták álarcukat a belga gyarmatosítók, azok az ült' rák, akik egyszeriben termé­szetes szövetségeseikké vál­tak a suba alatt szervezkedő fasiszta csoportoknak. S mi­vel ezek kapcsolatban állot­tak a franciaországi fasisz­tákkal, az algériai ultrákkal, mihamar kialakult egy Brüsz- ezieltől Párizson és Algiron át Katangáig húzódó háló­zat. Ernest Glinne szocialista képviselő a brüsszeli parla­mentben elmondott megdöb­bentő interpellációjában le­leplezte ezt a belga—francia —algíri—katangai „tengelyt”. Konkrét adatok egész sorá­val vádolt: Lille francia vá­ros fasiszta diákjai a belga Toumai-ban rendezik meg sorozatosan gyűléseiket — ugyanitt „ellenforradalmi tá­jékoztató központ” néven volt kongói belga telepesek az OAS összekötő szervét hozták létre — egy 500 wat­tos rádióadót ugyancsak to- umai egyik kávéházában ál­lítottak fel, hogy azon min­den éjfélkor 1235 méteres hullámhosskon rádióösszeköt­tetést létesíthessenek a Bele- ári-szigeteken élő Ortizzal, az OAS egyik vezérével. Mons, Bouillon és még öt belga városban az OAS fegy­verraktárakkal rendelkezik. — Az OAS brüsszeli Saint- Gilles postáján a 9. számú posta fiókot bérli, nénz át­utalásokat pedig a 267.65 szá­mú postai csekkszámlára irá- nyittat — és így tovább. Ginne képviselő a belga kormánytól még nem kapott feleletet interpellációjára, a fasiszták viszont nem kés­lekedtek a válasszal. „To- váris Glinne, képviselő — és bordélyház, Rue de la Lói, Brüsszel” — ez állt címzés­ként a levélen. A gyalázko­dó sorokban ezt olvasta a képviselő: a „szörnyűek”, égnek a vágytól, hogy egy kis plasztik bombát helyezze­nek alád... Az aláírás ezek- után nem kelthetett megle­petést: a belga OAS. Kik is azok a „szörnyűek”? A katangai kormány európai zsoldosai, francia ejtőernyő­sök, belgák, német idegen- légiósok tudatosan nevezték el így magukat Parancsno­kuk az a Faulques őrnagy, volt francia „para”, aki szá­mos tanúvallomás szerint a fiatal francia kommunista tudós, Maurice Audin gya­lázatos meggyilkolásáért fe­lelős... Nem lehet véletlen, uogy a francia fasiszták jelvénye, a kelta kereszt, azaz a ke­reszttel áthúzott kör Belgi­umban is mind több helyen feltűnik. A MAC, a „haza­fias akció mozgalom” gyűlé­sein a jelvény előtt szóno­kol Emil Janssens tábornok, Belga-Kongó utolsó katonai parancsnoka. A kelta ke­reszt „ékesíti” a belga fa­siszta lapok iejlécét is. A „Jeune Europe” és társai rejtjeles üzeneteket közölnek hasábjaikon s nyíltan felhív­ják francia olvasóikat, hogy az OAS elleni tüntetéseken, gyűléseken készítsenek fel­vételeket a részvevőkről s a képeket juttassák el a lap­hoz. Éppen csak hogy meg nem írja a belga (és fran­cia) fasiszták e szennylapja, hogy mi célból van erre szüksége. A képeken felis­mert személyekből válogat­ja ki az OAS következő me­rényleteinek áldozatait! Az Union Miniére egyezkedik London, (TASZSZ) Az Observer lagosi tudósítójá­nak cikkét közli, amely sze­rint titkos tárgyalások foly­nak Adoula kongói kormány­fő és az Union Miniére konszern között. Az Union Miniére ellenőrzi Katanga ásványi kincseit. E tárgyalások a tudósító szerint „összefüggnek azok­kal a diplomáciai lépésekkel amelyek célja: megtalálni a katangai ásványi kincsek elosztásának módját olymó­don, hogy az kielégítse Adoula központi kormányát és Csőmbe kormányát”. A cikk nem ad egyenes választ arra a kérdésre, hogy a konsziem tulajdonosai miért kénytelenek megváltoztatni magatartásukat és kapcsolat­ba lépni Adoula kormányá­val. A tudósító kijelentésé­Ujabb holland csapatok érkeztek Nyugat-Iriánba Hivatalosan közölték, hogy polgári ruhában ismét több mint száz katona érkezett Hollandiából a biaki légitá­maszpontra, amely Nyugat- Irián északi partja közelében fekszik. A holland kormány azt állítja, hogy ezek a kato­nák nem minősíthetők csa­paterősítésnek, csupán „vál­tásként” érkeztek. A múlt héten azonban már bebizo­nyosodott, hogy sorozatos csapatszállítmányok érkez­nek Nyugat-Xrlánba. Indonéz fiatalok tüntettek az Egyesült Államok djakar- tai nagykövetsége előtt, til­takozva az ellen, hogy az amerikai kormány támogatja a Nyugat-Iriánba irányuló holland csapa tszállitmányo- kat. A tüntetők letépték az amerikai zászlót és kövekkel dobálták meg az épületet. ben azonban rendkívül egy­értelmű utalás van arra, hogy az Union Miniére veze­tőségének magatartását erő­sen befolyásolja az Egyesült Államok kormányának és az amerikai monopoltőkének a nyomása. Az Egyesült Ál­lamok kormánya és mono­póliuma minden erőt arra összpontosítanak, hogy pa­rancsnoki szerepet töltsenek be a katangai kincsek kirab­lásában. (MTI) Kommunista győ­zelem egy franeia pótra lasztáson Párizs (MTI) Vasárnap két francia vá­rosban pótválasztás volt A degaulleista hatalom három évvel a választások után feloszlatta Choisjy-le-Roi- ban és Bonneuil-ben a kom­munista vezetés alatt álló tanácsot azzal az ürüggyel, hogy a választásoknál „csa­lás” történt, illetve „meg nem engedett propaganda” folyt. A megismételt válasz­tásoknál a kommunista párt jelöltjei mindkét helyen nö­velték szavazataik számát a degaulleista jelölttel szem­ben. Choísyban az első me­netben 55 százalékos abszo­lút többséggel Fernand Du- puyt. a kommunista párt jelöltjét választották meg polgármesterré és hasonló arányban győzött a Francia Kommunista Párt által ve­zetett köztársasági antifa­siszta unió listája a tanács- választásoknál. Bonneuil-ben is megnőtt a kommunista szavazatok száma. Itt azon­ban 28 szavazat hiányzott az abszolút többséghez és így a második menetben dől el végérvényesen a képvise­lő ma-dátumok sorsa. (MTI) TIPITIP Kalap és korona A Daily Express intőn fel­emeli az ujját: ő már most, előre figyelmezeti őfelsége kormányát, jó lesz vigyázni azzal a kenyai függetlenség­gel. Kenya - ugyanis, mint hosszú távon minden afrikai gyarmat a függetenség kü­szöbén áll, s nem lehetetlen, hogy éppen ebben a hónap­ban dől el önállósulásának dá­tuma. De miért a Daily Ex­press figyelmeztetése? A londoni lap egy Tipitip nevű törzsi politikust idéz, aki állítólag már feni is a lándzsát, hogy ha a függet­lenség nem őt juttatja hata­lomra, el is hajítsa: véres háborút hirdetvén néger és néger között. Márpedig a független Kenya vezetője minden bizonnyal másvalaki lesz: Jomo Kenyatta, a hí­res lángoló lándzsa, akit. vi­lágszerte mindenki az afrikai függetlenségi mozgalmak él­harcosának ismer. Indokolt lenne tehát a Daily Express figyelmezteté­se? Dehogy indokolt S ép­Az NDK hadserege pen — Kongó példája mutat­ja, hogy mennyire nem az, pedig ez a sóikat szenvedett ország immár másfél éve tra­gikus testvérháború színhe- helye. Csakhogy ez a kongói testvérháború úgy kezdődött, hogy Csőmbe, a függetlenség első hónapjában Katangájá-. val „elszakadt” az új köztér- j saságtól. „Elszakadt”, de nem azért, mert ő a katangai ba- luba törzs embere, hanem azért, mert — a Brüsszeli Unáon Miniére Tröszt embe­re. A kongói testvérháború­ból, malyet maguk szítottak, persze a kesztyűscilinderes trösztbeli és más trösztökbeli urak szívesen vonták le a következtetést lám, korai volt Kongóban a függetlenség. Hát ezt a nem éppen kris­tálytiszta főzetet tálalja most fel figyelmeztetésként a Daily Expressz: vigyázni kell, ko­rai még Kenyában a függet­lenség, hisz ott a Tipitop. Szó ami szó, a Daily Ex­pressz Tipi top-históriája — nem valami tip-top dolog. , Talán egy éve történt, hogy Ottó, az a bizonyos Habsburg már meginvi­tálta régi cimboráit vadá­szatra, ausztriai birtoká­ra. Aztán a meghívást a vendégek legnagyobb saj­nálatára le kellett monda­nia. mert az osztrákok hallani sem akartak őfen­sége, az országnélküli ki­rály hazatéréséről. De Ottó nem lenne Ottó, és neon lenne Habsburg, ha hálát­lan népe Itegyetlen tettét ne igve^vTvék makacsul kontrakarirozni. Ottó leült számolni és kisütötte, hogy vesszenek a százezer hol­dak. a kastélyok meg a hatalom, csak egy lei-pici fix állást adjanak: lehes­sen kancellár, persze csak igazságügyi és 6 akkor boldog lesz és végered­ményben jól is jár. Ezt kérte tehát másodízben. Csakhogy azok a fránya osztrákok most is határo­zott nemmel válás?" 'k — Ottó megsértődött, na­gyon megsértődött és bá­natában hosszú-hosszú út­ra kelt, no nem az Ópe­renciás tengeren. c-^k az Atlanti óceánon .túlra — Amerikába. Itt panaszko­dott aztán — a rút hálát­lanságról, a megnemértés- ről és jenki-ország derék vénkisasszonyai, s más könnyen ellágyítható tag­jai a szebbik nemnek, szi­pogva és könnyezve hall­gatták a viszontagságait és diadalmenetben hurcol­ták végig a JKontinensen. Útja végén aztán tisztele­tük és nagyrabecsülésük jeleként egy professzori kalappal ékesítették Ottó fennséges homlokát. (Köz­tudomású, ugyanis, hogy egyes amerikai egyeteme­ken meg lehet vásárolni a doktori kalapot megfele­lő mennyiségű dollár fe­jében) Ottó így elégedet­ten távozhat Amerikából. Korona hel- ?tt ugyan csak kalapot kapott, de a nehéz időkben, ami ma a kirá- lltokra jár. as is valami! A Szovjetunió kész tovább tárgyalni a nukleáris kísérletek beszüntetéséről GENF (ADN). Carapkin nagykövet, az angol—amerikai felek által január 29-én megszakított genfi báromhatalmi értekez­leten részt vett szovjet kül­döttség vezetője, szombaton nyilatkozatot adott az ADN hírügynökség tudósítójának. A többi között kijelentette: — A Szovjetunió kész más szinten folytatni a tárgyalá­sokat az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. — Mint Charles Stelle, az Egyesült Államok, mind pe­dig sir Michael Wright, Nagy-Britannia képviselője az atomfegyverkísérletek be­szüntetésével foglalkozó ér­tekezlet utolsó ülésén kije­lentette, hogy itt marad Genfben. és az értekezlet be­fejezése után hajlandó velem „nembivatnW” fírcr—’ásókat folytatni a nukleáris fegyver- kísérletek beszüntetéséről. — Én Genfben maradtam, de eddig sem az amerikai, sem pedig az angol delegáció nem igyekezett kapcsolatot teremteni vélem. Ezért az az érzésem, hogy a nyugati dip­lomatáknak azok a fogadko­zásai, amelyék szerint készek a más szinten folytatandó tárgyalásokra, csak propa­ganda célokat szolgálnak. — A Szovjetunió számára, amely évek óta következete­sen síkra száll az atomfegy­verkísérletek beszüntetéséért, nem a tárgyalások formája vagy szintje, hanem tartalma és sikere a lényeges. Mi nem akarunk semmiféle merev sémát rákényszeríteni a tár­gyalásokra. — Természetesen nincs ar­ra biztosíték, hogy a nyugati hatalmak, amelyek az érte­kezleten a Szovjetunió no­vember 28-i javaslatával szemben teljesen negatív ma­gatartást tanúsítottak, meg­változtatják állásfoglalásukat a más szinten tartandó meg­beszéléseken. A legutóbbi szovjet komp­romisszumos javaslat, a szep­tember 3-i amerikai és angol jegyzékhez hasonlóan, szer­ződést indítványoz a nukleá­ris fegyverkísérletek beszün­tetésére, a nagyhatalmak te­rületén már hatásosan mű­ködő. földrengést jelző állo­mások ellenőrzésével. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája legutóbbi ülésén, törvényt fo­gadott el az általános had­kötelezettség bevezetéséről. Vajon mi tette szükségessé, történelmileg indokolttá ezt a lépést? Mostanáig a Német De­mokratikus Köztársaság volt az egyetlen szocialista or­szág, ahol a néphadsereg (népi rendőrség) tisztjeit és katonáit kizárólag önkénte­sekből toborozták. A Német Szocialista Egységpárt és az FDJ — az ifjúsági szervezet — évről évre legöntudato- sabb, legrátermettebb tagjait bízta meg azzal a megtisz­telő feladattal, hogy fegyver­rel őrködjenek az első német munkás-parászt állam rend­jén, biztonságán. Tegyük mindjárt hozzá: önkéntesek­ben sosem volt hiány, min­dig többen jelentkeztek, mint amennyi fiatalt a népi had­sereg igényelt. Arról pedig, hogy ez az önkéntesekből álló véderő milyen szilárd fegyelmet és magabiztos erőt jelent — egyebek között —, világosan tanúskodott az 1961. augusztus 13-i határo­zatok magabiztos, gyors és tökéletes végrehajtása, az NDK berlini határainak le­zárása. A Német Demokratikus Köztársaságnak a reguláris : hadsereg megteremtéséről való eddigi lemondása az ' NDK következetes békepoli­tikájából fakadt. Az NDK : kormánya szigorúan ragasz­kodott a Hitler-ellenes koa­lícióban résztvett • hatalmak ilyen értelmű határozataihoz j még akkor is, amikor a né- ' met monopóliumok állama, j a Német Szövetségi Köztár- : saság már régen lábbal ta- ; posta e megállapodásokat — mégpedig éppen a nyugati 1 hatalmak jóváhagyásával, sőt ■ támogatásával. Nyilvánvaló | azonban, hogy a végtelensé- ■ gig egyetlen független állam * sem nézheti el tétlenül, hogy határai mentén hatalmas, ; állig felfegyverzett hadsere- ( eeket állítsanak fel. Az élet, . a józan ész ősidőktől eíis- , mert parancsa: az ellenség ‘ agressziójától fenyegetett or- . szág tanítsa meg fegyverfor- ‘ gatásra minden erre alkal­mas fiatalját. Márpedig e veszély fenn­állását aligha lehet tagadni. A mintegy 400 000 főnyi nyu­gatnémet hadsereg máris a legnagyobb a nyugat-európai szárazföldi hadseregek kö­zött. S amint vezetői gyak­ran hangoztatják, ez csak „káder-hadsereg”, amelyet bármely percben többmilliós tömeghadsereggé lehet átala­kítani. A számok valóban er­ről tanúskodnak. A Bundes­wehren a tisztek és le­génység aránya 40:60. Aktív állományban megtalálható 160 tábornok, 600 ezredes, s mintegy 1800 alezredes. Az is közismert, hogy e tábor­nokok és főtisztek szinte ki­vétel nélkül magas tisztsé­geket töltöttek be a hitleri Wehrmachtban és az SS-ben, nem egy közülük háborús bűnös vagy főbűnös. Az At­lanti Szövetség támadó szer­vezetébe beépített Bundes­wehr katonáit a legvadabb militarista, revansista szel­lemben nevelik, soraikban tervszerűen folytatják a szo­cialista országok elleni uszí­tást. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának tudomására jutott tervek pe­dig már régebben leleplez­ték, hogy a nyugatnémet hadsereg vezérkara már szá­mos tervet készített az NDK lerohanására és leigázására. Az Adenauer-kormány csil­lagászati- összegeket költ a Bundeswehmek legmoder­nebb fegyverekkel való fel­szerelésére. Strauss hadügy­miniszter újra, meg újra fegyvervásárló (körutakra in­dul. Az USA-ból főként ra­kétákat, Nagy-Britanmából vadászrepülőket, Franciaor­szágból tüzérségi felszerelést, Izraelből géppisztolyokat vá­sároltak, hogy csak a leg­utóbbi idők néhány „üzletét?* említsük. A hírhedt nyugat­németországi fegyvergyárak, hadihajó-építő üzemek is új ra teljes kapacitással dol­goznak. A Bundeswehr fel­szereléséhez ma már a saját készítésű 3500 tonnás ten­geralattjárók és saját tor­pedók is hozzátartoznak. Az sem titok, hogy a nyugat­német vezérkar ma már az atom- és hidrogénfegyverek felé nyújtja ki a kezét. Egy­részt nyugati szövetségesei­től kíván atombombákat és atomtöltetű rakétákat kapni, másrészt a hadsereg és a hadiflotta laboratóriumaiban lázas munka folyik saját atomfegyverek előállítására. A Német Demokratikus Köztársaság a hatalmas szo­cialista tábor előretolt bás­tyája. Területi épségét, nem­zeti függetlenségét védi a varsói szerződésbe tömörült államok legyőzhetetlen ka­tonai ereje. Az is világos azonban, hogy a szocialista tábor egységes erején belül az NDK dolgozói is minden tőlük telhetőt meg akarnak tenni államhatáraik védel­mére, Európa és az egész világ békéjének biztosításá­ra. Az általános hadkötele­zettség bevezetése új gátat emel a nyugatnémet milita­risták terjeszkedési törekvé­seinek útjába. Ezért fogadták teljes megértéssel és egyet­értéssel ezt a lépést az NDK dolgozói, fiataljai, s ezért helyesli és - támogatja a mi népünk is. Megnyílt a kubai nép második országos közgyűlése Hruscsov üzenete Február 4-én Havannában megnyílt a kubai nép máso­dik közgyűlése. A Jósé Marti téren óriási tömeg gyűlt ősz- sze. Kuba történelmében még nem fordult elő ilyen hatal­mas tüntetés: másfél, sőt ta­lán kétmillió kubai gyűlt össze, hogy válaszoljon a ha­zája szabadsága és független­sége ellen irányuló újabb imperialista összeesküvésre, amelyet washingtoni kor­mánykörök és dróton ránga­tott bábjaik szőttek a Punta del Este-i értekezleten. Hruscsov, a szovjet mi­nisztertanács elnöke üzenetet intézett a kubai nép második országos közgyűléséhez. Üze­netében kifejezi meggyőződé­sét, hogy a közgyűléssel a szabad kubai nép újabb csa­pást mér az imperialisták agresszív terveire és azokra, akik hazájuk érdekeivel nem törődve, vakon az imperializ­mus uszályában haladnak. Hruscsov forró üdvözletét küldi a kubai nép második országos közgyűlésének, s ki­jelenti, hogy minden szovjet ember mélyen együttérez a kubai néppel, kifejezi iránta barátságát és lelkesedését. A szovjet embereket őszin­te örömmel tölti el az a tény, hogy Kuba hős népe a megingathatatlan, harcos forradalmár, Fidel Castro, vezette forradalmi kormánya mögött felsorakozva kiváló sikereket ért el hazája poli­tikai, gazdasági és társadalmi átépítésében. — A Szovjetunió népei mindig veletek vannak, ked­ves kubai testvéreink! — mondja az üzenet, amelynek végén Hruscsov nagy sikere­ket kíván a közgyűlésnek a megvitatásra kerülő fontos politikai kérdések eldöntésé­ben. (MTD i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom