Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

if BBS, február 28. SZOLNOK MFGVEI \fri\r 8 Közeledik a Hídépítő Vállalat nagy napja ✓ Szerelik a betolópadot Az öreg szolnoki híd meg­tette kötelességét. Most ko­pottan, betegesen nézi az újnak születését. Napjai meg­vannak számlálva. — Hónapok kellenek még — mondja Zelei Sándor technikus, a Hídépítő Vál­lalat műszaki irodájában. — Mikor kerül átadásra az új fiíd? — kérdezem. — Azt gondoltam, hogy most már menni fog' a munka, mint a karikacsapás. — Akkor is eltelik még 15 hónap az átadásig. 1963 májusában — Ezek szerint jövő év májusában? — kérdezem és magamban máris elhatáro­zom, hogy az első napon oda-vissza fogók gyalogolni az új hídon. — Igen, ami számításunk szerint — mutat a falon lé­vő grafikonra. Most veszem csak jobban szemügyre az iroda falát. Körbe grafiko­nok borítják, amelyeken a legapróbb részletmunkának is fel van tüntetve az elké- szüiéBá batárideje. Gyorsan megnézem a legközelebbi határidőt, gondolva, hogy próbára teszem e magabiz­tos embert. — Nézzük csak a legkö­zelebbi határidőt. Vajon kí­vülről tudja-e melyik lesz az, Zelei elvtárs kérde­zem a technikust. •— De kérem, hiszen ez a legfontosabb munkánk ha­tárideje. ' Március 7-én lesz a Herbert hídszerkezet, vagy ahogyan mi nevezzük, a „be- tolópad” teherpróbája. Ilyen szerkezetet használnak az előfeszített főtartók beeme­lésénél Németországban. Az­tán a szakmaszeretet lázas izgalmával kezd beszélni és olyan érdekes dolgokat mond, hogy csak akkor szakítom félbe, amikor valamilyen szakkifejezést nem értek. Sajnos így mindjárt a má­sodik mondatnál félbe kell szakítanom. — Úgy tudom, hogy a szolnoki híd főtartói utó­feszített eljárással készültek, Érik a paprika, virágzik a paradicsom Beköszöntött a tavasz a cibakházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet cserkeszöl- lői primőrtelepére. Az üveg­házakban érik a paprika, vi­rágzik a paradicsom. A téli időszakban Cserkeszöllőről már eddig is nagymennyisé­gű karalábét és retket ex­portáltak a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Papri­kából, — mely előrelátható­lag másfél hét múlva kerül szüretelésre — mintegy har­mincezer darabot küldenek fővárosunk csemegeboltjai­ba. A szövetkezetiek minél olcsóbban, — a paprika nagyságától függően — két- három forintos áron adját át a kereskedelemnek a korai primőr-paprikát. A paradicsom virágzása arra enged következtetni, hogy április végén, május elején már üzletekbe kerül ez értékes, vitamindús nö­vénynek termése. A tervek szerint paradicsomból mint­egy húsz métermázsát kül­denek Budapestre. A PÁRTÉLET HÍREI A Kunszentmártoni Gép­állomás kommunistái februá­ri taggyűlésükön a társadal­mi tulajdon védelmével kap­csolatos feladatokról tanács­koztak. Megbeszélték azt is. hogy a traktorosok á terme­lőszövetkezeti pártszerveze­tekbe jelentkeznek út Varga Mátyás és még több hozzá­szóló helyeeelte ezt. Elmond­ták: maguk is érezték, hogy az eddigi kapcsolat nem volt kielégítő, s az átjelent­kezéssel tovább szilárdíthat­ják azt, mivel rendszeresen részt vesznek a termelőszö­vetkezeti pártszervezet éle­tében. •. Karcagon a pártglapszer- vezetekben a propaganda- munkával megbízott vezető­ségi tagok részére az elmúlt napokban tanácskozást tar­tottak, ahol értékelték a propagandaanyag terjesztésé­nek tapasztalatait, s megha­tározták * további . tenniva­lókat. gazdasági vezetés színvona­lának javítása érdekében végzendő tennivalókat. • A jászberényi járásban a tanyaközpontokban tanyázó­esteket szerveznek, ahol a pártapparátus tagjai a kül- és belpolitikai kérdésekről tartanak tájékoztatót, s meg­beszélik a jelenlévőkkel a kommunális- és egyéni jel­legű problémákat is, * Kisújszálláson, m faipari vállalatnál mintegy száz­ötven szaltszervezet' tag vett részt azon a taggyűlésen, amelyen újjáválasztották a szakszervezeti bizottságot. Megvitatták és határozatba foglalták: mit tehet a szak- szervezet a termelési felada­tok valóraváltásáért, a dol­gozók érdekvédelméért, va­lamint nevelésükért és kul­turális igényeik kielégítésé­ért. Többen hangsúlyozták a vezetés javításának fontos­ságát. — próbálok hencegni hidász tudományommal. Két műszak — Igen. Annál nagyobb jelentőségű a dolog, mert a betolópadot mindjárt utó­feszített főtartóknál próbál­juk ki. Egyébként jól állunk a munkával, olyannyira, hogy ha a főtartók pillérek­re helyezése megkezdődik az ártéri hídnál, akkor két mű­szak szervezése válik szük­ségessé. — Ez rendben is yolna, de minket, leendő hídkop- tatókat nagyon érdekel az is, hogy az ártéri hídpillérek előtti töltés oldalán mit je­lent az a sok betontörmelék. Csak nem a selejtes főtartó elemeket törték össze? — Dehogy, dehogy — mondja, közben nem tudja mosolygását palástolni. — Ellenkezőleg. Szilárdsági próbának vétettük alá az összeszerelt, Öt részből álló utófeszített főtartót. Nagy­szerűen kiállta a próbát. A tervezett terhelés kétszere­sét bírta ef „Utó feszit 6* tanfolyam — Akkor ennek a hídépí­tési módszernek nagy jövő­je van. — Igen. Bándy Iván fő­mérnök ezért „verekedte ki”, egy háromhónapos utófeszítő munkákkal kapcsolatos tan­folyam beindítását A tanfo­lyamot ugyancsak a főmér­nök elvtárs fogja megtarta­ni. Három hónap alatt há­rom tizenhét fős brigád sa­játítja el a modern hídépí­tési munkát —• A közeljövőben hol építenek hidat hasonló mód­szerekkel? — Még 1962-ben öt he­lyen fogunk hozzá hídépítés­hez. Építjük a váci és ko­máromi közúti felüljárót a mátraverebélyi Zagyva-hidab a barlahidai patakiadat és végül egy nagyon nehéz fel­adatot. oldunk meg. A Keleti Főcsatorna 25-ös hídjánál al­kalmazunk először nagytá­volságú pilléráthidalást kö­rülbelül 52 méter hosszúság­ban — utófeszített főtartók­kal. — bognár — És mégis nevetnek a lányok... A rosszul megvilágított nagyteremben sűrűn egymás mellett állnak a keretek. Köztük a bokáig érő, ala­csony padokon kuporognak a szövőnők. És nincs mosdó és áporo- dott, rossz a levegő, mert nincs elszívó berendezés sem. A békésszentandrási házi­ipari szövetkezet részlege az öcsödi, és több mint százan Készül a mcriné (Foto: Csikós) A falakon itt is, ott is kampósszögek. Ezeken lóg­nak a ruhák, amikben jöt­tek, és amelyekben haza­mennek... — Hol az öltöző? Biró Imréné, a részleg­vezető csodálkozik: — Öltöző? Az nincs. dolgoznak itt Csodálatosan szép perzsákat készítenek. Főleg exportra. És torontá­lit s egy újdonságot is, a merinót - * * Bíró Imréné sorolja: . — Most, az első negyed­ben 22 nagyméretű perzsát szállítottunk le. Hat és ti­zenkét négyzetméter közöt­tieket. Tudtommal exportra vitték, de a belföldi keres­kedelem részére még ugyan­ennyit adtunk át. — Mi ez az újdonság? — A merinó? Sokat nyer­tünk vele, mert munkát ad. Itt készítik elő aZ alapanya­got, itt is tisztítjuk és ál ­lítjuk össze. Birkabőr-hulla- dékbál torontáli módra szál közé dolgozzuk... Havonta kétszázötven négyzetmétert készítünk. A részleg legjobb perzsa- szőnyegcsomózónőjét kérdez­tem, hány csomót készít egy nap alatt. — Tízezret — mondja Bo- donyiné és közben nem néz fel* hiszen ez.is. időveszteség lenne. • — Mennyit keres? — Ezemégyszázat havonta. — Ö keres legtöbbet. Jelentős nyereséggel: dol­gozhat az öcsödi szőnyeg­részleg. És mégsem telik mosdóhelyiségre, öltözőre, el- szívóberendezésre. Kérdezem a szőnyegkészf- tő asszonyoktól, tettek pa­naszt? —. Dehogy tettünk, örü­lünk, hogy dolgozhatunk. Biró Imréné szól: — A malmot leszerelték, talán megkapjuk az épüle­tet, az jó lenne. A részleg dolgozóinak több­séé*» fiatal lány. Érdeklődőm tőlük: — Szeretnek itt dolgozni? — Igen — válaszolják — A munkavédelmi fel­ügyelő volt már itt? — Nem — mondják ismét együtt És közben nevetgél­nek, mert idejött egy idegen férfi és ilyen érthetetlen dolgokat kérdez. Na és per­sze, mert fiatalok és bármi­lyen nehéz körülmények kö­zött dolgoznak, mégis köny- nyen áll nevetésre a szájuk. , Szántó István Kél füllel több a lánctalpon — Húszmillió forint megtakarítás Nemcsak a kívülállókat, a szakembereket is meglep­te a Vörös Csillag Traktor­gyár főmérnökének kijelenté­se, hogy milliós értékek sorsa függ a lánctalp füleinek szá­mától. Amikor utánaszámol­tak, azonnal nyilvánvalóvá vált: hosszú évek alatt több­százmillió forint kárt oko­zott, hogy a traktorok lánc­tagjai mindössze öt-öt füllel, üreges csatlakozórésszel il­leszkednek egymáshoz. A kisszámú, de viszonylag nagy­méretű csatlakozó üregekbe berágja magát a por, kimar­ja a szerkezetet és rendsze­rint 600—650 órai munka után ki kell cserélni az egész lánctalpat, ami gépenként 26 000 forintba kerül. Kézenfekvőnek mutatko­zott a megoldás: lánctalpan­ként öt nagy" helyett hét ki­Emlékérmet bocsátottak ki a Szovjetunióban az ember első űrrepülése alkalmábóL sebb, de vastagabbfalú fü­let kell alkalmazni, mert a kisebb felületű üregből köny- nyebben kiröíjpen a por­szem, s nem rágja olyan nagymértékben a fémet. Az­óta kiderült, hogy a lánc­talp füleinek szaporítása valóban milliókat ér. A Mo- nori Állami Gzdaságban ugyanis kipróbálták az új láncszerkezetet, amely a szo­kásos 650 óra helyett 1400 órán keresztül bírja a ho­mok „támadását”, a lánctag élettartama tehát több mint megkétszereződött Legújab­ban Kubából is elismerő le­vél érkezett a magyar lánc­talpas traktorok kiváló mi­nőségéről. Most már kizáró­lag hétfüles lánctagokkal ké­szülnek traktoraink, 8 pót- alkatrészként is csak ezeket szállítja a gyár. Igaz ugyan, hogy a két többletfül az üz^m önköltségét némileg növelte, de az országnak évente húszmillió forintos megtakarítást jelent, tekint­ve, hogy a forgalomban le­vő több mint 2500 traktor lánctalpát nem 650, hanem csak 1400 óránként kell cse­rélni A tizedik tiszazugi napra készülnek Rőzsepokróc az erózió ellen Kunhegyesen a járási vég­rehajtó bizottság múlt heti ülésén megtárgyalta a nők között végzett politikai mun­kát. S meghatározta a párt- szervezetek, valamint a nő­tanácsokban dolgozó kom­munisták feladatait, a nők politikai nevelésében. * Február 26-án kéthetes tanfolyam kezdődött a me­gyei pártiskolán az üzemek, vállalatok igazgatói, vala­mint a nagyobb ipari tele­pek vezetői részére. A tan­folyam résztvevői feldolgoz­zák a XXII. pártkongresz- szus anyagát, tanulmányoz­zák és megvitatják az 1962 évi feladatokat, valamint a A tiszafüredi járásban né­hány nappal ezelőtt járási nőaktiva volt. ahol a mintegy százhatvan asszony és lány a nőmozgalom feladatairól, s az idei nőnap megünnep­léséről tanácskoztak. • Törökszentmiklóson febru­ár 24-én kibővített bizottsá­gi ülést tartott a Hazafias Népfront járási bizottsága. Napirenden szerepelt, ho­gyan segíthetik a népfront bizottságok és aktivisták a tavaszi munkákra való fel­készülést, valamint a köz­ségfejlesztési tervek megva­lósítását. A vitában sokan részt vettek és hasznos ja vasiatokat tettek. A tiszakürti Nemzeti park­ban 1952 óta minden tavasz- szal tizennégy község apraja- nagyja a hagyományos ti­szazugi napokon találkozik. A tervek szerint az idei tíz­éves jubileumon minden ed­diginél nagyobb találkozó» rendeznek. A községek önte vékeny művészegyütteseinek bemutatóján kívül szabad­téri előadásokat rendeznek melleken előreláthatólag a kecskeméti, s a szegedi szín­házak együttesei szerepelnek. Az úttörők és a KISZ-fia- talok csak mint a területi döntők győztesei vehetnek részt az idei tiszazugi napok kulturális bemutatóin. Az évszázados fák alatt festői környezetben kiállí­tást rendeznek, amely be­mutatja a Tiszazug tízéves gazdasági és kulturális fej­lődését. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az idén újabb öt millió forintot fordít a Tisza omladozó partjainak megerősítésére. A program szerint mintegy ezer folyóméter hosszúságú partvonalat biztosítanak az erózió ellen. Tiszakürtnél folytatják a múlt évben megkezdett védelmet és két­százhetven méteren erősítik meg a partot. Tiszaroffnál százhúsz, Kisköre határában százhatvan méteres szaka­szon akadályozzák meg az omladozást. A2 évek óta jól bevált módszer szerint rőzsesző- nyegeket fektetnek a folyó­mederbe és a laza, homo­kos partoldalakra. Ebben az évben több mint huszonöt- ezer négyzetméter rőzsét és több száz tonna nehezékül szolgáló követ helyeznek el a kijelölt pontokon. A partvédelemre száz mun­kás és a Vízügyi Igazgató­ság négy nagyteherbírású hajója áll készenlétben. — Amennyiben a vízállás ked­vező lesz, nyomban megkez­dik a munkát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom