Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

1952, február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ii 60 ezer lakos — 4 ezer új kerékpár — Új javító szolgáltató egységek Ülést tartott a Szolnok városi tanács munkák elvégzésének bizto­sítása. Szükséges egy alsóru­házati részleg munkába állí­tása a Ruházati Vállalatnál, valamint a Vörös Csillag úti lakótelepen egy ruházati részleg felállítása. A második ötéves terv vé­gére előreláthatólag ötszörö­sére emelkedik a kerékpár- és motorkerékpárjavítás ará­nya. Mintegy négyezer új ke­rékpár és kb. ezerötszáz új motorkerékpár kerül forga­lomba, melyeknek javítása ismét a Vasipari Vállalatot terheli majd. A gépkocsik száma előreláthatólag szintén növekszik majd, akárcsak az autószerviz és generáljavítás igény. A rádió-, televzió- és elekt­roakusztikai berendezések ja­vítása a szol'’oki Vasipari Vállalat finommechnikal részlegére, valamint a GEL­KA szolnoki kirendeltségére vár. E két javítóvállalat rész­legeinek megfelelő bővítése, modernizálása ugyancsak fel­adat. A vasipari cikkek, to­vábbá a bútorjavítás, a fa­ipari cikkek és az egyéb ipa­ri javításszolgáltatás felada­tai évről évre növekednek majd. Vonatkozik ez az épí­tési szak- és szerelőiparág, a férfi- és női fodrászat, a koz­metika, a mosás, vegytisztí- tás és festés, valamint a fényképészeti tevékenységgel járó igények kielégítésére is megfelelő előirányzást tartal­maz az iparfejlesztési terv. Az iparpolitikai tervben mintegy tízenhatmilliós szol­gáltatás növekedéshez kell biztosítani a beruházást. Űj üzemrészek, üzlethelyiségek ás gépek szükségesek az igé­nyek kielégítéséhez. Takarmánygazdálkodás! problémák c jászsági járásban az elmúlt évben sertéste­nyésztésre szakosították. Je­lenlegi állatállományuk: 269 szarvasmarha (ebből 110 te­hén), 1344 sertés (ebből 160 koca), 81 ló, 506 juh. Ebben az évben mintegy 90 szarvas- marhával, 600 sertéssel, 4 lóval és 70 juhval növelik állományukat. Leadtak december 31-ig 27 sőrét, 280 sertést. Ez év első felében újabb 800 hízót és 20 hízómarhát adnak át az állatforgalmi vállalatnak — Tehát a szövetkezet állomá­nyának az új termés beta­karításáig 10 514 métermá­zsa. abraktakarmányra van szükséges. Ebből a mennyi­ségből a szövetkezet csak 6093 métermázsát tudott az első felmérés idején biztosí­tani. Részben indokolt a nagy takarmány hiány: hisz az el­múlt év végén gyarapodott állatállományuk. Dicséretes, hogy a szövet­kezet vezetősége igyekezett saját erőből segíteni az ag­gasztó helyzeten. A zárszá­madáskor — a tagsággal egyetértésben — egy munka­egységre kevesebb szemes­takarmányt adtak természet­ben, mint ahogy tervezték. Inkább pénzben fizették ki. így jelentős mennyiséget nyertek. Ugyanakkor a leg­szigorúbb takarékossági in­tézkedéseket léptették élet­be. Az idei termelési terve­ket pedig már úgy készítet­ték el, hogy 400 holddal na­gyobb területen termelnek takarmányt állatállományuk ellátására. Ezen intézkedések figye­lembevételével — bár 4421 métermázsa takarmányhiá­nyuk mutatkozott — mind­össze 4 vagon abrakot kér­tek az államtól segítségkép­pen. A jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet gaz­dái tehát helyesen gondol­kodtak akkor, amikor belát­ták, saját érdekük is, hogy a maguk erejéből segítsenek helyzetükön, hogy nem vár­hatnak teljes megoldást az államtól. Egészen más a helyzet A JASZDÓZSA1 PETŐFI Termelőszövetkezetben. Ez á gazdaság 11 vagon abraktakarmány. szállítására kötött az elmúlt évben szer­ződést a terményforgalmi vállalattal. Az előleget ter­mészetesen erre a mennyi­ségre felvették, 8 azt szét­osztották a tagok között. Amikor azonban a szállításra került volna a sor, kiderült, hogy nem tudják teljesíteni, mert jelentős kiesésük volt Ugyancsak nem tudták sem kifizetni, sem pedig vissza­adni & 160 métermázsa ve­Meglepetésekre, premizálásra készek a túrkevei Vörös Október nr • i* a *• Isz irodistái Hétfőn délelőtt 8 órako: a városi tanács nagyterme ben ülést tartott Szolno) Város Tanácsa. A beszámolí megkezdése, vagyis a napi rend előtt a városi tanác: tagjai interpellációkat tér jesztett'ek be a végrehajt bizottság és a szakigazgatás: szervek vezetőihez. Az in­terpellációkra Kapás Rezső a városi tanács vb-elnökí válaszolt, aki ezután a ta­nács határozatainak végre­hajtásáról és a vb. munká­járól tartott beszámolót — a legutóbbi tanácsülés óts eltelt időre vonatkozóan. Csényi László vb-titkái Szolnok 1961. évi városfej­lesztési tervének végrehajtá­sát és az 1962. évi terv vég­rehajtásának eddigi eredmé­nyeit ismertette. Az élelmi­szerboltok, a vendéglátóipari egységek és az üzemi kony­hák egészségügyi vizsgálatá­val megbízott ideiglenes bi­zottság vezetője, Pintér Bé- láné pedig az eddigi vizsgá­latok tapasztalatairól adotl számot. A Nemzeti Étterem kivételével Megállapította, hogy az új egységek megfelelnek az egészségügyi és munkaügyi követelményeknek. A Nem­zeti Étterem kivételével szá­mottevő a javulás az egész­ségügyi előírások betartásá­nál. Az Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat egységeinél azonban nagyobb gondot kell fordítani a raktárak és a dolgozók által igénybe vett helyiségek karbantartására. Az előadó ezután ismer­tette a határozati javaslatot. Többek között felhívta a ke­reskedelmi felügyelőség fi­gyelmét: szorgalmazza a Nemzeti Étterem felújítását, hogy az emeletráépítés, va­lamint a konyha újjáépítése mielőbb kész legyen. A ke­reskedelmi dolgozók tovább­képzésére, a raktározás cél­szerű megoldására a vendég­látóipari egységek, élelmi­szerboltok és üzemi konyhák tervezésének ésszerűségére hívta fel a figyelmet az elő­adó. 1965-ig kétezer új lakás Szabó Mihály, a városi ta­nács ipari csoportjának ve­zetője Szolnok ötéves ipar- politikai tervéről beszélt. A terv kidolgozásánál számítás­ba vették a város lakóinak természetes, és a város Szí­vó hatásából eredő lakosság- növekedést, amely 1965-ig ktí. ötezer főre (összesen 59 ezer) becsülhető. A lakásépí­tési tervet is ennek megfe­lelően irányozza elő a terv- javaslat. Eszerint 1965-ig kb. ezer kislakás és ezer állami, illetve szövetkezeti lakás épül a megyeszékhelyen. Részben az eddig végzett szolgáltatási munka, részben a még ki nem elégített szol­gáltatási igények alapján irányozza elő a terv az ipa­ri szolgáltatás százalékos növekedését. Cipő, ruha, jármű es elektromos cikkek Szolnokon újabb méretes cipőrészleg felállítására nem kerül sor, viszont 1965-re rmntégy százezer forintos ter­melésnövekedés várható az 1962-re tervezett szinthez vi­szonyítva. Az 1960-as ered­ménynél, a második ötéves ierv végére, a textilruházati iparágak termelésénél 12 szá­zalékos csökkenést mutat a terv. Ennek oka a konfek­ció-termékek nagyarányú elő­retörése, melyek mind meny- nyiségben, mind minőségben kielégítik az igényeket. Je­lentős feladat a ruhajavítási Dehogy pihenhetnek > az irodistáik! Elkészítették a termelési tervekből reájuk eső részt; megrendelteit 750 000 forint értékű műtrá­gyát; elküldték a fedezetiga­zolást — mély még talán céljához sem ért, míg ők már a tavalyi termelési eredmények újabb vizsgála­tához. elemzéséhez láttak. Szükséges ez, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium megállapíthassa — érdemük szerint — a termelőszövetke­zetek rangsorát. A főkönyvelő asztalán a szokottnál több papiros. Ön- költségszámításba merül. — Biztosan kisül abból egy-két meglepetés, — súgja tapintattal Lukácsi Istvánná könyvelő. — A meglepeté­sekből pedig hasznos tanul­ságokat hámozhatunk ki. Paksamétámyi szerződés is megfordult már az admi­nisztratív dolgozók kezén. Itt járt a papír — egyebek közt — 150 vagon búzáról, 30 métermázsa mézről; éveik óta nem, s most újra veten­dő 90 hold mákról, majdnem ötszáz hold cukorrépáról, s közelítően annyi rizsről; a nem nagy területre, de he­lyesen leszerződött seprüci- rokről. Az egyik növény eredmé­nyes termesztőit forinttal, a másikét természetben hono­rálják. Száz számítás, ezer bejegyzés — vagy tízszer ennyi?... Ezt pem srámolta meg senki sosem; maguk az irodisták sem. akik {»dig ebben az évben 26—27 milli­ós termelés adminisztráció­ját bonyolítják le. Felkészültek rá. Januárban takarmánytel­mérő bizottságok dolgoztak megyénkben. Vizsgálták ele­gendő-e a közös gazdaságoké ban az állatállomány áttelel- tetéséhez, a hizlalásra szánt sertések és egyéb jószágok előállításához az adott szö­vetkezetek takarmánymeny- nyisége? A bizottságok az FM normája alapján számol­tak, annak alapján döntöt­tek egy-egy járás takarmány- szükségletéről, illetve a köl- csöntakarmányok mennyisé­géről. A jászsági járás területén 43 termelőszövetkezet gaz­dálkodik. (Amikor a felmé­rések folytak, akkor még 45 tsz volt, később egyesült a jászkiséri Táncsics és Sza­bad Ffjld, valamint a Jász- szentandrási Haladás és Aranykalász Termelőszövet­kezetek.) A felmérés alapján a bi­zottság megállapította, hogy az átteleltetéshez, a jószágok hizlalásához az új termés be­takarításáig 166 540 méter­mázsa szemestakarmányra van szüksége. Ebből a gaz­daságok saját részükre 106 859 métermázsát biztosí­tanak. Ugyanakkor a kevés takarmányra való tekintet tel a felmérők javasolták a megye takarmánygazdálkodá­si bizottságnak, hogy egyes szövetkezeteket mentesítse­nek a szerződéses abrakta- karmányok szállítási kötele­zettsége alól. Ezzel a men­tesítéssel újabb 16 958 mé­termázsa abrakhoz jutottak a szövetkezetek. Azonban még mindig nagy a hiány. A járás 43 gazda­sága közül 39 szorul sürgős segítségre. Mintegy 42 700 métermázsát kértek a szövet­kezetek az államtól kölcsön- képpen. Érdemes közelebb­ről is megvizsgálni; mi okoz­za a hiányt? Kevés a takarmány — többek között"“­A JASZALSŐSZENTGYÖR- GYI PETŐFI Termelőszövetkezetben. Mint ismeretes, ezt a gazdaságot * Rántott csirke újburgonyával Akr nem szereti* olvasson másról. Aki kedveli, kisérjen el bennünket a tiszaigari Pe­tőfi Tsz-be, hol ezekben a napokban — egyebek mellett — eme ízletes fogás alap­anyagának előállítására ké­szülődnek. Abban az épület­ben teszik ezt, melyet ma­guk a szövetkezetiek építet­tek K. Tóth Sándor, Tóth La jós közreműködéséveh A Petőfi Tsz baromfine­velője a típustervek alapján készítettekhez hasonlót. Amazoknál mélyebben ágya­zott a földbe; így kevesebb fűtőanyaggal melegebb. Me­legebb azért is, mert a drá­ga cserép helyett olcsó nád fődözi vastagon. A közösség pénzére nagyon féltékeny Nyíri Sándor párt­titkár, megemlíti, hogy a sa­ját brigáddal igazi értelem­mel épített-tervezett barom­finevelő csupán ötezer s valahányszáz forintba került. Vállalati munkával, drágább anyagból teremtve legalább líúszezer forintot szippantott volna le a bankszámláról. Az igari csibeóvodába március derekán érkezik az ez évi első pelyhes csapat. Most még földtől a mennye­zetig aféle gyümölcsös re­keszek tornyosulnak; bennük vetőburgonya. Válogatásában Emődi Gyula, alapító szö­vetkezeti gazda irányítja az asszonyokat. Jó meleg gú­nyában szaporázza a mun­kát ifjú Péntek Mihályné, Forgó Jánosné, Szekeres Má­ria. De mi dolga itt a do­hánykertészetből ismert Kol­lár Lajosnénak, Varga And- rásnénak. Tüdős Bálintné- nak?... Persze, persze, amott februárban még semmi; emitt pedig nagyon is sok: húsz holdra való vetőburgo­nyát válogatnak, szortíroz­nak nagyság, minőség sze­rint Ha jól számolom, hússzor ötven éppen ezerre rúg — ennyi újburgonyára szerző­dött a tiszaigari Petőfi Tsz a MÉK-kel. Emődi Gyula 1951-ben — hétszert töltögetéssel! — nyári káposzta után vetett burgonyából 180 métermázsa burgonyát szedett fel. A szö­vetkezet — s nem helytele­nül — kisebb súllyal is be­éri. Minél előbb jelentkezik termésével szerződő partne­rénél, annál többet kap kö­retnek valóért. Ez egy. Ket­tő pedig, hogy az újburgonya munkaigénye koratavasszal jelentkezik; akkor, midőn még több a szabad munkás­kéz a szövetkezetben* 1962. február 22-én üzembehelyezték a Barátság olajve­zeték csehszlová­kiai szakaszát, amelyet két és fél esztendeig építet­tek. A képen No­votny elnök átad­ja az olajvezeték elkészült szakaszát a Pozsony mellet­ti Slovnaft vegyi kombinátban. No­votny (jobbszélen) mellette R. Pilar. Slovnaft Művek igazgató ia, balszé­len J. Pucik ve­gyiipari miniszter. tőmagként kölcsönkapott ku­koricát. Mivel a gazdaság nem teljesítette kötelezett­ségét, és az előlegként fel­vett pénzt sem tudta vissza­fizetni, a terményforgalmi vállalat 12 vagon kukoricát zárolt a Petőfi Termelőszö­vetkezetben. E gazdaságnak jelenleg 197 szarvasmarhája, 871 sertése és 1508 baromfia van. A zá­rolt takarmánymennyiség — valamint a szerződéses jó­szágok után kapott 630 mé­termázsa abraktakarmány — éppen öt hónapra lenne elegendő (tehát az áttelelté- tés időszakára) a felsorolt állatállománynak. így azon­ban bizonytalan a helyzet a jászdózsai Petőfi Tsz-ben. Jelen pillanatban a járási tanács mezőgazdasági osztá­lya sem tudja, miként segít­het e bajba jutott szövetke­zeten. ».Jobb későn, mint soha!” — tartja a magyar közmon­dás. A jászdózsai Petőfi Ter­melőszövetkezet vezetői re­méljük levonták a tanulsá­gokat: előrelátóbb tervezés, körültekintőbb gazdálkodás szükséges ahhoz, hogy töb­bé ne kerüljenek ilyen hely­zetbe. Egyébként a járási tanács mezőgazdasági osztályán szer­zett információ szerint nem sokkal jobbak a kilátások A JÁNOSIIIDAI VÖRÖS HAJNAL Termelőszövetkezetben sem takarmányellátottság tekin­tetében. Bár itt a gondot inkább a „kapahiány” okoz­ta. Nagy a terület, kevés a taglétszám, s a gazdák közül sem dolgozott mindenki be­csületesen.) A járások területén feb­ruár 10-ig ismét felmérték a takarmány készleteket, fő­ként a sértések ‘létszámának, a hizlalások figyelembevéte­lével. Ennek alapján a jász­sági járás 185 vagon szemes­takarmányt kapott, amit szét­osztanak a' rászorult szövet­kezetek között. Ennek fejé­ben az év első felében 12 200 sertést adnak a jászsági szö­vetkezetek az ország húsel­látására. A kölcsön, segítségképpen kapott takarmány nem elé­gíti ki teljesen a járás ta­karmányszükségletét. A já­rási tanács ezért úgy intéz­kedett, hogy még ami répa- szeletet, melaszt kapnak, az* a legjobban rászorult gazda­ságok között osztják szét T Azonban be kell látni, a járás valamennyi termelő­szövetkezeti vezetőjének, szö­vetkezeti gazdájának: a meg­lévő takarmánnyal messze­menően takarékoskodniok kell. Ez saját érdekük! Nem támaszkodhatnak teljesen a népgazdaság segítségére. Ál­lamunk valutáért külföldről vásárolt kukoricát, hogy se­gíthessen a bajbajutott szö­vetkezetekben. Nem élhet vissza egyetlen gazdaság sem a jóindulattal, a segítség- adással! S végül: ha taka­rékoskodnak, ha jövőben több gondot fordítanak az elegendő takarmánytermesz tésre, akkor nem lesz gond az állatok átteleltetése, hiz­lalása. S az sem lesz prob­léma, hogy legalább a ter­vezett értéket fizessék majd zárszámadáskor egy munka­egységre. Varga Viktória — A TlSZA-PARTI ős­gyepen az utóbbi időben el­szaporodtak a nagyobb vad­madarak. A túzok állomány­ból az idén ötven túzokka­kast lőnek ki külföldi va­dászok. A kilövéseikre a MAVAD már megkötötte a szerződést az illetékes kül­földi vadásztársaságokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom