Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-24 / 46. szám
1962. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Viz! Viz! A fánophidaiak öröme Köztudomású, hogy János- hida, s a környező, vízszegény jászsági községek vízhiányát a nemrég létesített Jászalsószentgyörgyi Vízmű csökkentette. Ennek száz kútjából ötven üzemel állandóan, s az ötven kút 170 liter vizet ad másodpercenként, szivattyúval. A jándShidaiak örömére a Szolnoki Vízművek kútfúró részlege most készült el a községben egy új kúttal, melyből másodpercenként 330 liter kristálytiszta, ívás- ra, s egyéb célokra kiválóan alkalmas víz tör felszínre. Ez a kút egymagában több vizet ad tehát, mint a vízmű ötven kútja együttvéve; Nyugalomba vonulnak a fakómpok A komp még ma is fontos közlekedési eszköz mind a Dunán, mind a Tiszán, de még a mellékfolyókon, a Bodrogon, a Körösön is. ösz- szesen körülbelül száz komp működik. A Dunán már korszerű az átkelés, motorcsónak vontatja a vasból készült, rekeszekre osztott kompokat. A mohácsi kompok évente mintegy kétmillió utast szállítanak s rengeteg mezőgazdasági terméket fuvaroznak át a mohácsi szigetről. Nagy a forgalom Vi- segrádon és Szobon is. A Tiszán még kevés helyen sikerült korszerűsíteni ezeket a vízijárműveket, legtöbb helyen még őrzik a folklór-jelleget is. A fakompokat sodronykötélhez akasztva a víz sodra hajtja. Itt is jó szolgálatot tesznek a mezőgazdaságnak. Tokaj és Sátoraljaújhely körül például egész csordákat szállítanak naponta a hegyes-dombos vidékekről a lapályos, legelőkben gazdag Bodrogközbe. Kevés a munkáló A Földművelésügyi Minisztérium Lótenyésztési Igazgatóságának tájékoztatása szerint a jelenlegi lószaporulat korántsem elegendő ahhoz, hogy pótolja a mezőgazdaság, továbbá az egyes ipari és fuvarvállalatok, valamint az erdészet lóállományában bekövetkező természetes csökkenést. A múlt tavasszal például csak 14 500 csikó született, ami az évi szükségletnek alig 50—60 százalékát fedezi. Az idei ellések valamivel jobb eredménnyel kecsegtetnek ugyan, de még így is veszélyben van amun- kalóutánpótlás. A lótenyésztés vezető szakemberei arra hívják fel a tenyésztők figyelmét, hogy minden állami gazdaság és minden termelőszövetkezet törekedjék saját, a gépesítés mellett is szükséges tnunkalóállomá- nyának utánpótlására. Törekedjenek arra, hogy a lótenyésztési felügyelőségek által kijelölt tenyészkan- cákat — legalább 10 000-rel többet a tavalyinál — mindenütt befedeztessék. A vemhes kancákat később kíméletesen igázzák, s táplálják szakszerűen, hogy a viszonylag kisszámú kancaállománytól elegendő és jóminőségű csikót nyerjenek. (MTI) Megyénk 1961 eví fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) ben vállalt határidőket. — Hasonló hibák például a jászberényi Aprítógépgyárnál is tapasztalhatók. Mezőgazdaság A második ötéves terv első évében a megye mezőgazdaságát már a kialakult és erősödő nagyüzemi gazdálkodás jellemezte. 1961 közepén a megye szántóterületének 97,8 százaléka szocialista szektorhoz tartozott. (Az országos arány ugyanakkor 95,6 százalék volt). ^ A tanácsi szektor 1961 őszén őszi búza vetési kötelezettségét 99,8 százalékra, az állami gazdaságok pedig 117,8 százalékra teljesítették, ezzel a megye búza vetésterülete a múlt évhez viszonyítva 11 ezer holddal emelkedett. A nagy termőképességű búzafajták vetésterülete tovább emelkedett, összes bú- zaVetésen belüli arányuk a múlt évi 22,8 százalékkal szemben 1961 őszén 58,5 százalék. Az állami gazdaságok búzavetésének több mint háromnegyede szovjet és olasz búzafajta. A növénytermelésben 1961- ben a kedvezőtlen, száraz időjárás ellenére is jelentős eredményeket értek el. Búzából soha nem volt ilyen magas a termésátlag és a kukorica átlagtermése sem volt kevesebb, mint az előző évben. Ez főleg annak eredménye, hogy minőségi vetőmagot használtak, emellett az agrotechnikai eljárásokat is fokozott mértékben alkalmazták. Változatlanul nagy a különbség az állami gazdaságok és termel őezövetkezetek termésátlagai között — Pl. az állami gazdaságok búzából 6 mázsával, őszi árpából 3,4 mázsával, kukoricából 5,9 mázsával termeltek többet holdanként, mint a termelőszövetkezetek. A megye mezőgazdasága 1961-ben több, mint 8 ezer vagon műtrágyát kapott, 9 százalékkal (682 vagonnal) többet, mint 1960-ban. Az egy hold szántóterületre jutó műtrágya mennyisége a megyében 1960-ban az országos 81 kilogrammal szemben 108,2 kilogramm volt, 1961-ben pedig az előzetes adatok alapján elérte a 120 kilogrammot, az állami gazdaságokban pedig meghaladta a 2 mázsát Istállótrágyázási tervét a tanácsi szektor 80 százalékra teljesítette; A fejtrágyázott terület meghaladta a 14 ezer holdat A tanácsi szektorban 1961- ben közel 7403 holdon, az állami gazdaságokban 1758 holdon végeztek digózást 1961-ben növekedett ugyan az állatállomány, de a termelőszövetkezetek csak ossz szarvasmarhából érték el az 1961. december 31-re tervezett létszámot (106 százalék), a tehénállománynál és a többi állatféleségnél nem érték él a tervezett szintet (sertés összesen 83,7 százalék, juh 87,5 százalék). Gépesítés A megye erő- és munka- gépállománya évről évre gyarapodott. 1961 végén 14 7 százalékkal több traktor (3617) voJt a megyében, mint 1959 végén. Különösen jelentős a termelőszövetkezetek saját traktorállományának növekedése. Az elmúlt két év alatt 611 traktort, ennek több mint felét 1961-ben vásárolták. Jelenleg 919 erőgéppel rendelkeznek. Ezek túlnyomórésze univerzál traktor. A traktorok egy része azonban nem új, mivel azokat részben az év folyamán megszűnt túr- kevei és más gépállomásoktól vásárolták a szövetkezetek. Község* iejlcszlés Községfejlesztési célokra 1961-ben közel 100 millió forintot irányoztak elő. A bevétel 1 százalékkal meghaladta a tervezettét, a felhasználási előirányzatot azonban különböző okok miatt, csak 78 százalékra teljesítették. A 76 millió forint kiadásból több mint 16 millió forintot kulturális célokra fordítottak. Ebből többek között 8 művelődési házat, 12 általános iskolai és 7 óvodai tantermet építettek. Az egészségügyi ellátás javítására 5 orvosi rendelő, 4 orvosi lakás, 3 egészségház és négy kisvízmű építését fedezték községfejlesztési alapból. A lakosság által nyújtott társadalmi munka értéke megközelítette a 10 millió forintot Műrelődésügj A megyében 1961 végén az óvodai férőhelyek száma (8091) 562-vel több mint két évvel korábban. Ezzel javult az egy férőhelyre jutó gyermekek arányszáma, bár egyes helyeken ez még mindig magas. Az általános és középiskolákban egyaránt emelkedett az egy tanerőre és az egy osztályteremre jutó tanulók száma. Ennek oka, hogy a beiskolázott gyermekek száma 1961—62. tanév elején az általános iskolákban 6051 fővel, a középiskolákban pedig 1014 fővel volt több mint két évvel korábban, az osztálytermeik száma viszont az általános iskolákban csak 47-tel, a középiskolákban pedig 22-vel szaporodott. Az új oktatási reformok alapján a megyében az általános iskolák keretén belül továbbképző iskolák létesültek. Jelenleg 1854 tanulóval 3 ipari és 41 mezőgazdasági jellegű továbbképző iskola működik. A megyében 1961. évben a könyvtárakat átszervezték. 1961 végén 79 önálló, 86 fiók- könyvtár, 100 könyvkölcsönző és 2 művelődési autó működött. A 2 művelődési autónak 16 állandó kölcsönző állomása van. A szolnoki megyei könyvtár új helyiségekbe költözött és megnyílt az új olvasóterem. A könyvtári kötetek száma 1961-ben 43 százalékkal több, mint két évvel korábban. Állomány- gyarapításra 1961-ben 1,8 millió forintot fordítottak. A könyvállomány nagyarányú fejlesztésével a könyvoüvasá- si mozgalom egyáltalán nem tartott lépést, sőt az 1960. évi kisebb arányú előrehaladással szemben 1961-ben újra visszaesés mutatkozott Az ezer lakosra jutó beiratkozott olvasók száma az elmúlt évben, mind a járási, mind a városi könyvtárakban nagymértékben csökkent Egészségügy A megye egészségügyi helyzete jóllehet sok területen jelentősen javult, nem tóelégítő. 1961; december 31-én 11,9 százalékkal több orvos dolgozott a megyében, mint két évvel ezelőtt, mégis a körzeti orvosi állások közül 9 betöltetlen volt. Ennek oka, hogy az orvosok szívesebben dolgoznak a városokban, mint a falvakban. A kórházi ágyak számának és a betegforgalomnak növekedése nem állott arányban. A túlzsúfoltságot az ápolási napok tartamának csökkentésével sem tudták minden osztályon megszüntetni. A kórházi ágyak száma két év alatt mindössze 4,6 százalékkal — a 10 ezer lakosra jutó ágyak száma részben a megye lakosságának változása miatt ennél kedvezőbben, 6,3 százalékkal — növekedett Az emberi haladás záloga * a béke Tegnap délelőtt Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében a békepropaganda aktivistái tanácskozást tartottak. A megjelenteket Dr. Perényi György, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja köszöntötte, s felkérte Vass Istvánné elvtársnőt, az országgyűlés alelnökét előadásának megtartására. Vass Istvánné azzal a gondolattal kezdte Igen értékes előadását, hogy az emberi haladás legfontosabb záloga a béke. Majd arra kérte az aktivistákat, gondosan tanulmányozzák az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatot, valamint az SZKP XXII. kongresszusának anyagát, mert ezeket iránytűként használhatják a 1oéke megőrzéséért folytatott harcukban Adatokkal, tényekkel bizonyította az előadó, hogy szerte a világon gyarapszik a békéért küzdő emberek tábora, erősödik a kommunista mozgalom, s a kommunisták mindenütt a teljes leszerelésért, a tömegpusztító fegyverek gyártásának betiltásáért. a békés építőmunka lehetőségeinek megteremtéséért tevékenykednek. A két világrendszer gazdasági helyzetéről,- a szocialista tábor országainak erőfölényéről is érdekes tényeket tartalmazott a beszámoló. Befejezésként a béke propaganda jelenlegi tennivalóit ismertette az előadó. Felhívta az aktivisták fi- gyelmé, hogy a leszerelésért folyó küzdelmet állítsák agi- tációjuk középpontjába. Használjanak fel minden lehetőséget arra — rétegtalálkozókat, kisgyűléseket, egyéni beszélgetéseket —■, hogy minden emberrel megértessék nemcsak kívánni, óhajtani kell a békét, hanem jobb munkával, az eredmények fokozásával és felvilágosító munkával harcolni is kell ezért A hozzászólások során többen elmondták, hogy a különböző rendezvények megtartásával, az agitáció fokozásával napról-napra növelni lehet a békéért küzdő emberek táborát N. K. (Folytatás az 1. oldalról) A termelőszövetkezeteknél gyakoriak a termelési szerződésekből eredő kötbérperek. Kuhnyár élvtárs elmondotta, hogy megoldatlan a termelőszövetkezetek jogvédelme, s a tsz-ek ennek hiányában esetenként még jogos igényeiket sem tudják kellően érvényre juttatni. Az előadó hosszasan elemezte a bíróságok és a tanácsok közötti kapcsolatokat, majd az ülnökök munkájá- ! ról beszél I A népi ülnökök élettapasz- ! talata, igazságérzete elősegí- ' tette a szociális törvényesség megszilárdítását. A járásbíróságok havonként tanácskoznak az ülnökökkel, akik elmondják működésük tapasztalatait, melyet jól tudnak hasznosítani a biróságok munkájában. Nagy gondot fordítanak az ülnökök továbbképzésére. Ismertetik velük a legfontosabb jogszabályokat, hogy hatékonyabban tudjanak részt venni az ítéletek meghozatalában. Helyes lenne, ha az ülnökök időnként beszámolnának munkahelyeiken a biróságon végzett munkájukról. Dr. Kuti György javaslatára a megyei tanács határozatot fogadott el, hogy a járási és városi tanácsok évenként egyszer számoltassák be a területükön működő bíróságok vezetőit Növelnünk kell az állattenyésztés hozamát A termelőszövetkezetek állattenyésztésének helyzetérő' Nyíri Béla, a vb. elnökhelyettese szóban és írásban tájékoztatta a megyei tanácsot. Megyénk közös gazdaságaiban a Bzarvasmarhaállomány három év alatt 14 398-ról 53 875-re növekedett; A sertésállomány csaknem megnégyszereződött s jelenleg meghaladja a százhatvanez- ret A szocialista átszervezés következtében átmeneti visz- szaesés volt az állatállomány növekedésében, melyet gyors ütemben hevertek ki szövetkezeteink. Megszűnt a háztáji gazdaságok állományának csökkenése is. A közös állatállomány elhelyezése érdekében az álla- mi erőfeszítések párosultak a tsz-ek erőfeszítéseivel. — Több helyen egyszerű kivitelű és olcsó istállók épültek. Ennek ellenére a sertéseknél és a növendékmarháknál kevés a férőhely és nagy a zsúfoltság. A. beszámoló hosszasan elemezte a takarmányhiányt. Hangsúlyozta, hogy a takarmánytermő területek jelentősebb növelése nélkül kell megoldani a takarmányproblémát. Fejlettebb agrotechnikával, az elhanyagolt rétek, legelők gondozásával kell növelni a takarmánymennyiséget. Nyíri elvtárs hangsúlyozta, hogy a téli és tavaszi hónapokban — tehát ez. új termékig —. szlgTŰán bekell tartani a takarmány- normákat és megfelelően kell gazdálkodni a meglévő készletekkel. Helytelen, hogy egyes helyeken, például a nagyiváni Béke Tsz-ben lucernaszénát és kukoricadarát etetnek a lovakkal. Az elkövetkezendő években lényegesen kell javítani a tenyésztés színvonalán és az állomány minőségén. Erre egyébként a 3004-es kormányhatározatok anyagilag is ösztönzik a tsz-eket. Több termelőszövetkezet kiváló minőségű tenyészüszőket nevel és a közös állomány növelésére felhasználják a háztáji gazdaságok szaporulatát: Rendkívül alacsony a szarvasmarha-állományon belül a tehenek aránya. El kell, érni, hogy 1965-ig az állomány 45 százaléka tehén legyen. Kevés a borjúszaporulat. — Tavaly száz tehénre mindössze hetvenegy borjú- szaporulat jutott. Nagyon alacsony a teheneknél a fejési átlag. A megye átlaga alig haladja meg az évi 2000 litert. Több gazdaságban azonban kiváló eredményeket értek el. A mezőtúri Petőfi Tsz tehenészetében 4994 liter az átlagos tejtermelés. Ez is igazolja, hogy korlátlan lehetőségei vannak a fejési átlagok emé- lésének. A beszámoló hangsúlyozta, hogy meg kell szünetetni a spekulatív gazdálkodást a szarvasmarha-hizlalásnál. — Egyes teszlek nem saját maguk termelik, hanem felvásárolják az alapanyagot. Nyíri elvtárs javasolta, hogy az ötéves terv végére a tavalyi 160 000 helyett 290 ezer hízott sertést adjon a megye közfogyasztásra. Ennek érdekében szükségessé válik, hogy a jelenlegi 1.4 kocánkénti fialási átlagot tovább növeljék és csökkentsék az egy malac előállításának költségeit. A levágásra kerülő hízók kora jelenleg 15 hónap. Ha ezt az időszakot három hónappal csökkenteni tudjuk, 20 százalékkal kisebb sertésállományt lehetne fenntartani, mely jelentős abrakmegtakarítást eredményezne. Csupán ebből 50 000 sertést lehetne meg- hizlalni. Igen sok hozzászólás követte a termelőszövetkezetek állattenyésztésének helyzetéről betérjesztett jelentést. Többek között felszólalt1 dr. Kertész György állatorvos isi, aki hangsúlyozta, hogy a ser - tésállomány veszteségeit a rossz tartási körülmények okozzák. Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében lezárult egy szakasz. Leküzdöttük az átszervezés okozta nehézségeket — mondotta majd így folytatta: — Igen nagy eredményként könyvelhetjük el, hogy az átszervezéssel állatállományunk nem csökkent, sőt növekedett. Legfontosabb feladatunk, hogy a mezőgazdasági termelés minőségi színvonalát emeljük, egyben feltárjuk és maximálisan kihasználjuk a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. A megyei tanács a beszámoló & a hozzászólások alapján megfelelő határozatot hozott a tsz-ek állattenyésztésének megjavítására. A megyei tanács a következő napirendi pontként jóváhagyta a legutóbbi ülésen tárgyalt — a megyei tanács tagjai tevékenységéről szóló — határozatot. Majd jóváhagyta az egészségügyi és szociálpolitikái állandó bizottság elnökének írásos jelentését. Végezetül ideiglenes bizottságot választott Karcag és Jászberény városi tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti munkájának megvizsgálására. A mezőgazdaság legújabb ismereteit módszereit tartalmazó hetilap a Magyar Mezőgazdasá Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépált«" mások szakembereinek hasznos segítője. Előfizetési díja 1 hónapra t forint Előfizethető a postás kézbesítőknél él a löknél. A megyei tanács ülésének / napirendjén
