Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

I xm, évfolyam, 28, szám. Ára 50 fillér 1962, február 3„ szombat. PIRRHUSI GYŐZELEM VfiGY VERESÉG ? „A külügyminiszterek teljesítették feladatukat" — állapította meg Rusik amerikai külügyminiszter, araikor az uruguayi Punta del- Esté-ben végétért a szavazás. Rusk szerint az Amerikai Államok Szer­vezetének értekezlete „po­litikai döntéseket hozott, s most már az A ASZ szer­veire tartozik, hogy meg­tegyék a szükséges intéz­kedéseket e. döntések gya- lcorlatt alkalmazására”! Az óvatos fogalmazás ellenére ez a meghatáro­zás éppolyan zavaros és ellentmondó, mint a Pun­ta del Este-i értekezlet egész menete. Washing­ton, most a határidők el­tolása és a határozati ja­vaslatok többszöri módo­sítása, megváltoztatása után természetesen „meg­magyarázza’’ bizo­nyítványát. illetve szé­píteni igyekszik a számá­ra korántsem egyértelmű és kedvező végeredménj-t, de semmiféle diplomáciai ügyeskedéssel sem tudja megváltoztatni a nyilván­való tényt, azt, hogy szer­tefoszlott az imperialisták Kuba-ellenes egységfront­jának illúziója. A huszonegy ország külügyminiszteri értekez­letét Columbia javaslatá­ra hívták össze, de való­jában a2 Egyesült Álla­mik nyomáséra. A nem is. titkolt cél az volt, hogy a, latin-amerikai országo- itat. állásfoglalásra bírják Kuba ellen, illetve hogy Kubát kizárják az Ameri­kai Államok Szervezetéből. ilyen javaslat elfogadásá­hoz — aZ alapokmány sze­rint — kétharmados több­ség kell, tehát az Egyesült Államokon kívül még ti­zenhárom latin-amerikai ország Kuba-ellenes sza­vazatát kellett megszerez­ni. S a Punta • del Este-i értekezlet előz­ményei, zűrzavaros me­nete. a „szállodai titkos megbeszélések” bizonyít­ják, hogy az Egyesült Államok, személy szerint pedig Rusk külügyminisz­ter a szó Szoros értel­mében mindent, szép szót, fenyegetés^ gazdasági ígérgetést és gazdasági zsarolást latbavetett a ti­zenhárom szavazat meg­szerzéséért. Jóllehet az értekezlet ném tért él eredeti napi­rendjétől, s valóban csak Kubával foglalkozott, á határozat megfogalmazá­sa és megszavazása óriási viharok közepette történt. Washington menet köz­ben kényszerült vissza­vonni maximális követelé­seit. mert utolsó percig kétséges volt, vájjon együtt lesz-e az a bizonyos Kuba-ellenes tizennégy szavazat Az viszont szin­te első perctől fogva két­ségtelen volt, hogy a hat legnagyobb latin-amerikai ország- Brazília, Argenti­na, Bolivia, Chile. Ecuador és Mexikó 1— tehát azok az országok. amelyek o földrész lakosságának hetven százalékát képvi­selik, nem hajlandók szen­tesíteni Washington radi­kális,* magyarán interven­cióra jogosító Kuba-elle- nes szankcióit, E hot országon nem fogott az a washing­toni propaganda-fogás, amely szerint nem az Egyesült Államok és Kuba ellentétéről van szó, mert Kuba — úgymond — egész Latin-Amerikát fenyegeti. Sőt, Rusk Punta del Este-i beszéde sem érte el a kí­vánt hatást, pedig ezúttal Képvlselö-lelölfi gyűlések a Szovjetunióban Rusk viszonylag keveset foglalkozott Kubával (Fidel Castrot is alig említette), annál többet beszélt Latin- Amerika békés forradal­máról, az éhínség, a sze­génység és a tudatlanság bilincseit letörő küzdelem­ről, az emberhez méltó életről, a nélkülözhetetlen adó- és földreformról. Rusk szerint mindez nem érhető el Kennedy kétmilliárd dol­láros segélyprogramjának elfogadása nélkül, amely­nek egyetlen feltétele: tel­jesíteni Washington köve­teléseit, mindenekelőtt pe­dig megszavazni a Kuba- ellenes szankciókat. Ter­mészetesen nem nehéz fel­fedezni Rusk beszédében a logikai bakugrást. Hi­szen éppen Kuba az az ország, amely már megva­lósította a földreformot, le­töri a tudatlanság bilin­cseit, sőt, amerikai dollár­segély nélkül független gazdaságot teremt. Ilyen körülmények kö­zött került sor a szavazás­ra, amelynek, mégha csu­pán számszerű végeredmé­nyét nézzük, akkor is meg­állapíthatjuk, hogy Was­hington vereséget szenve­dett. Az Egyesült Álla­mok küldöttségének ugyan­is le kellett mondania ar­ról a vágyálomról, hogy egyhangúan fogadtassa el a Kuba-ellenes határoza­tot. De az a határozat, amelyet végülis a kis „banán-államokból” össze­tákolt szavazógépezet elfo­gadott, voltaképpen komp­romisszum, jóval enyhébb, mint amire Washington eredetileg törekedett. S hogy Washington ve­resége teljes legyein, a hat legtekin­télyesebb latin-amerikai or­szág még ezt a homályos megfogalmazású kompro­misszumos javaslatot sem szavazta meg. A vitakép­pen „elvi” határozatok mindössze azt mondják ki, hogy az Amerikai Államok rendszerével (és nem szer­vezetével!) összeférhetetlen, hogy amerikai ország mar­xi-lenini politikát folytas­son. S azáltal, hogy csatla­kozik a szocialista orszá­gok tömbjéhez, „megbont­ja a nyugati félteke egy­ségét”. Kuba — állapítja meg a határozat — össze­férhetetlenségével „önma­gát zárta ki a nyugati fél­teke országainak rendsze­réből”. Kuba tehát, Punta del Este után, tagja az Ame­rikai Államok Szervezeté­nek, meg nem is. Tényle­gesen kizárták, de jogilag nem, s tegyük hozzá: lé­nyegében Punta del Este előtt sem volt más a hely­zet. A határozat erkölcsi és politikai értékét pedig még kétségesebbé tette az argentin külügyminiszter, aki' a szavazás előtt kije­lentette: „az értekezletnek nincs jogi felhatalmazása, hogy az Amerikai Államok Szervezetének tagjai közül bárkit is kizárjon, vagy fel­függesszen. Egy ilyen lé­péshez módosítani kell előbb az. alapokmányt". Dóriicos kubai elnök pe­dig így összegezte az ér­tekezlet mérlegét: „az Egyesült Államoknak nem sikerült, elérnie a diplo­máciai és kereskedelmi kapcsolatok megszakítását Kubával, sem egy újabb Kuba-ellenes agresszió egy­hangú támogatását, jólle­het Kuba nyíltan hitet tett. a marxizmus—leninizmus mellett”. Moszkva (TASZSZ). : A Szovjetunió Legfelső Ta- : rácsának közelgő megválasz- . fásával kapcsolatban folyó ; választási kampány csíitör- ; tökön új szakaszba lépett. ; Moszkvában és más városok- I ban, valamint a falvakban ! megkezdődtek a jelölő gyűlé- ! sek, amelyeken a szovjet dol- I gozók elmondják, kiket kí- ! vánnak felvétetni a képvise- ! lő jelöltek listájára. ! — A. „Sarló és kalapács” | moszkvai kohászati üzem ; több mint négyezer dolgozó- ! ja Hruscsovot, a Miniszter- ! tanács elnökét jelölte a í moszkvai Kalinyin választó- í kerület képviselőjéül. Hason- í lóképpen Hruscsovot jelölte ■ a moszkvai fűtőház, a „Ma- í nometr” gyár, a „Trjohgor- ! naja Manufaktúra” textil- > kombinát és a „Vörös prole- » tár” gépgyár is. t Ugyancsak Hruscsov je- í löltsége mellett foglaltak ál- ; lést a csütörtökön megtar­tott leningrádi, tbiliszi, vol- gográdi, donyecki választási gyűlések, valamint Üzbekisz- tán, Ukrajna és az OSZSZSZK kolhozaiban megtartott vá­lasztási gyűlések részvevői. A moszkvai „Ordzsonikid- ze” és a moszkvai kábelgyár dolgozói Nyikolaj Svernyilí- nék, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségi tagjának, a párt-ellenőrző bizottság el­nökének jelölését kívánta. A leningrádi „Kirov” gyár sokezer dolgozója Frol Koz- lovot, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagját, a Központi Bizottság titká­rát jelölte. , Örményország fővárosá­ban, Jerevánban a kábelgyár dolgozói Anasztasz Mikoj an­nak, a Szovjet Miniszterta­nács első elnökhelyettesének, az SZKP Központi bizottsá­ga elnökségi tagjának jelölé­se mellett emeltek szót A jelölő gyűlések tovább folynak. (MTI).. Január 15-én avatták fel a Ban Thach-i vízlerőrtiűvet. A Vietnam! Demokratikus Köztársaság e legnagyobb vízi- erőműve szovjet segítséggel épült és 1080 kilowatt tel­jesítőképességű. Képünk az erőmű zsilipjét mutatja Ötven-féle selyem tljdonság A Magyar Selyemipari Vál­lalat üzemeiben . több mint 30 millió méter selyem, ké­szül ebben az évben. Két- . százötven gyártmárty, ezer % szövésminta és színváltozata I kerül forgalomba, s ezek kö­♦ zött 50 újdonság. A selyem | világszerte fsrftét divat, S a ? mintatervezők nem fogynak ♦ ki az ötletekből. A Magyar {Selyemipari Vállalatnál gyárt- { mányfejlesztő bizottság ala­kult, hogy segítse az új ter­mékek kibocsátását. Üj alap­anyagok felhasználásával, il­letve a selyem összeházasí­» tással 'kísérleteztek. Készíte- { nek például acetátot és her­♦ nyóselymet tartalmazó kel- % mét, műselyemmel és poli- | észterrel kevert burett-szö­♦ vetet. | A tiszta selyem santunggal { vetekszik majd az új, félse­♦ lyem santung, de a2 eredeti- t nél jóval olcsóbb lesz. Műse­♦ lyem és műszálkeverékből » nyüstös gépen, vagyis min- | tás szövéssel gyapjúhatású ♦ kelmét is gyártanak. } Az estélyi ruhaanyagok ♦ tervezőinek különösen sok { alkalmuk nyílik arra, hogy «.újdonsággal lepjék meg a nőket. Nyári estélyi ruhához például végtelen nylon-szál­ból egész könnyű, tüllszerű selymet szőnek. Mégcsak kí­sérleteznek vele, de lehetsé- I ges, hogy a következő báli ♦ idény legdivatosabb ruha- | anyaga lesz a maratott se­♦ lyem. Az acetát és nylon fo- | nalból szőtt kelínét ?. ráhe­♦ iyezett sablonok szerint meg­határozott helyeken vegy­szerrel bekenik és az acetá­tot kimaratják. Ezáltal a szö­vet csipkeszerű lesz. (MTI) Az angol szervezett munkásság hatalmas arányú figyelmeztető sztrájkra készül London (MTI). Jövő hétfőn a földalatti és a London környéki vasút dolgozói megismétlik egyna­pos sztrájkjukat. Ezen a na­pon több mint hárommillió gépipari és hajóépítőmunkás ugyancsak sztrájkot kezd a konzervatív kormány bér- szüneti politikája elleni til­takozásul. (A Gépipari és Hajóépítőmunkások Szak- szervezetének Szövetsége 39 szakszervezetet tömörít ma­gában.) Az egynapos sztrájk az 1926. évi általános sztrájk óta a legnagyobb méretű megmozdulása lesz ez az angliai szervezett munkás­ságnak. MA: MOZART, JUTKA. MEG A MACI * Az óballai levél * Családi körben * 23 000 holddal többet öntözünk ez évben, mint tavaly * Rádióműsor Kezdeményeznek C az aprítógépgyáriak Megszüntetik a hóvégi hajrát — A gyártás igazodik a tervszerű szereléshez — Folyamatosan átszervezik az üzemet I Az AKÖV | közvéleménykutatása * Húszezer kérdőívet bo- j csájt lei a következő napok- jban a szolnoki Autóközleke- {dési Vállalat, 'A Itözvéle- f ménykutatás célja, hogy | megismerjék az utazóközön- {ség kívánságait, a helyi és |a távolsági járatokat illetőén. { Az összegyűjtött kérdőiveket } a vállalat és megyei tanács {vb. • közlekedési osztálya {együttesen értékeli. A ki- tvánságok alapján orvosolják «majd az utazó közönség fel- í merülő panaszait A jászberényi Aprítógép- gyárban mindig problémát okozott a tervszerű termelés. Az eredmények legtöbbször kapkodás, hóvégi hajrá árán születtek. A műszaki vezetők ezért új módszert dolgoztak ki, mely nagyban megváltoz­tatja az üzem egész munka­menetét Korábban az első alkatré­szek elkészültével egyidőben megkezdték a szerelésf is. Ám a folyamatos gyártás hiánya miatt vártak a szere­lők. Ez az ötletszerűség meg­bosszulta magát Egyes meg­munkáló gépeknél túlterhelés keletkezett, másoknál mun­kahiány. Ebből adódott az­tán, hogy hóvégén, vagy ne­gyedév végén ,, hajrázott” az üzem. Persze gyakran ez sem segített. A szervezetlen termelés pedig NÖVELTE A KÖLTSÉGEKET Tavaly célul tűzték, hogy az új ötéves terv második évének kezdetén kidolgoznak egy olyan módszert, amely lehetővé teszi egyedi gépek alkatrészeinek szervezett és tervszerű gyártását s ezáltal a szerelők munkáját is egyenletessé tehetik. 1961 utolsó hónapjaiban fo­kozatosan álltak át az új módszerre. Teljes egészében a gyártás intézóségre ruház­ták az alkatrészek folyama­tos gyártásának megszerve­zését. Feladatul jelölték, hogy 1962-ben — körülbelül 200— 220 egyedi gép aVcatrészeiből egyhónapos előretartást biz­tosítanak. A megmunkáló műhelyek­nek új programot szabtak, melynek egyik része n nagy gépek egyedi programozása gépek és munkadarabok sze­rint. A második része a kis és közép esztergapadokon, továbbá az egyéb megmun­káló gépeken az alkatrészek ciklikus gy-ártásának meg­szervezése. Ezzel a kétrészes programmal lehetővé válik az összes megmunkáló gép három műszakban való leter­helése. A gyártás-intézőség a mű­veletterv teli ■ feldolgozása mellett figyelembe veszi az egyedi gépek darabjegyzékét. Készít egy ellenőrző darab- jegyzéket, amelyben csak azok az alkatrészek szere­pelnek, amelyeket az üzem­ben készítenek el. A vásáro­landó alkatrészeket az anyag- beszerzőkkel szereztetik be. Hogy egyes gépek munkafo­lyamatát tökéletesen ellen­őrizhessék, s az alkatrész- gyártás alakulását naponta figyelemmel kísérhessék, ada­goló programtáblát készítet­tek. A gyártás intézője erről látja, hogy melyik egyedi gép alkatrészeinek gyártása MILYEN STÁDIUMBAN van, mikor bocsájtiatja a gé­pet szerelésre. 1962 január hónapja már számottevő eredményekről tanúskodik. A munka a hó elejétől a végéig folyamatos­sá vált, bár még nem min­den gépnél kezdték kedvező körülményei: között a szere­lést. A hó végén azonban, hogjf úgy mondjuk: kialakult a me­zőny. A gumikeverő henger­mű alkatrészei például ja­nuár 31-re teljes egészében elkészültek, s így már január 29-én hozzáfoghattak az ösz- szeszereléséhez. A mosódob. a hasábszita alkatrész előre j gyártása január végével be-] fejeződött. Február 1-én s szerelőknek laz összes alka' részt átadták, folyamatosa, végezhetik a szerelést. E azért is fontos, mert megszú nik az alkatrész után való járkálás, csökken a szerelés re fordított idő. Pillanatnyilag a gépet nem megfelelő területen való elhelyezkedése okoz még gór dot.' Ezért tervbe . vették, hogy folyamatosan átrende zik az egész tizemet úgy hogy közben ne akadályozzál a folyamatos termelést. Az új módszer megkívánja az üzemtől, hogy minden egyes részében a munkafo­lyamatok úgy kapcsolódjanak egymáshoz, mint egy kivá­lóan megkent fogaskerék­rendszer. Ennél a program-o­zásnál elengedhetetlen köve­telmény például. a2 is, hogy valóban A SZABADSÁGOLÁST TERV szerint történjék a szabadsá goiás. Legalább fiz napva előbb tudnia keli a gyártás­intézőnek, melyik géptől megy szabadságra valaki. Nagy követelményt állít er a módszer &Z anyagbeszerző V elé is. Egy-egy anyag késése felboríthatja az egész gyártá­si programot így már. o gyártás megkezdése előtt az anyagbeszerzőknek biztosíta ni keli az anyagot. Tehát döntő a szoros. ésszerű, együttműködés, s ha ez meg­van, egy lépéssel közelebb jutott az Aprítógépgyár kol­lektívája a gazdaságos, folya­matos termeléshez. A. B. I JM ■> •'. ■r *;...^k -Hr ’•• ' .i^T; ’ V^HT :'\ mf- ' -. ■ _ A X B Wp jl H i''í”*^■•H'^XB xätSBKi mkm. w* ^^^b bxxl ^á -^jl ^Bf ­^^^m^y^partbizottsa^^^^mT^TÍtanács'lapja J

Next

/
Oldalképek
Tartalom