Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

—MÁZ­0 oldal NYUGALOMBA VONULNAK A FAKOMPOK VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! oldal Családi körben 0 oldal GYÓGYULTAN TÁVOZOTT * Hájasságból elégséges ¥ HÍREK * Csak megbízható személynek * RÁDIÓMŰSOR SZOLNOK megyei Wéfiiafi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIIL évfolyam, 46. szám. Ara: 50 fillér 1962. február 24., szombat­Megyénk 6 1961 évi fejlődése A statisztikai hivatal jelentésébíil C A megyei pártbizottság és a megyei tanács által jóvá­hagyott megyei ötéves terv a szocialista iparban az or­szágosnál gyorsabb ütemű — 58—60 százalékos — terme­lésnövekedést Ír elő, mely szerint évente átlagosan 9,8 százalékkal kell emelkedni a termelt termékek értéké­nek. A megye szocialista ipara előirányzatát több mint 2 százalékkal túlteljesítette, mert az 1961. évi vállalati teljes termelés mintegy 420 millió forinttal (11,9 száza­lékkal) volt több mint 1960- B ban. Kedvezően alakult az állami helyiipari vállalatok A bíróságok munkája és a tsz-ek állat■ tenyésztésének helyzete a megyei tanács ülésének napirendjén Tegnap délelőtt megkezdte kétnapos ülését a megyei ta­nács. Az ülésen megjelent Csáki István, a megyei párt- bizottság első titkára. A ta­nácskozás elnökévé Szabarl Istvánt választották meg. Na­pirend előtt az ülés elnöke ismertette, hogy polónyí Sfücs Lajos vb-taggá való megválasztását az Elnöki Ta­náén jóváhagyta. Polónyí Szűcs Lajos, a vb. elnökhe­lyettese ezután hivatali es­küt tett a tanácsülés előtt. . Az ülés résztvevőit Oláh György, a vb. ein "ke tájé­koztatta a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehaj­tásáról és a Végrehajtó bi­zottság munkájáról: A ta­nács tudomásul vette a tájé­koztatót. Jóváhagyta továbbá a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságaiban be­állott személyi változásokat Ezután dr. Kuhnyár József, a megyei bíróság elnöke szá­molt be a bíróságok munká­járól, a tanácsok ég a bíró­ságok kapcsolatáról, valamint a népi ülnökök működéséről. Bíróságaink a törvényesség szellemében ítélkeznek Bíróságaink az igazságszol­gáltatás és a jog alkalmazás ,minden területén széleskörű elemző munkát végeztek — mondotta. — Kellő eréllyel ég határozottsággal léptek fel a társadalmi tulajdon dézsmáló! a szokásos bűnö­zők és a súlyos bűncselekmé­nyeket elkövetőkkel szem­ben. A megyei bíróság elnö­ke hangsúlyozta, hogy a ko­rábbi évekhez képest jelen­tősen csökkent a súlyosabb bűncselekmény. Ugyanezt le­het elmondani a fiatalkorúak által elkövetett bűntettekről is. Érezhető a szocialista át­alakulás az emberek tudatá­nak formálódásában. Ma már egyre kevesebben tekin­tik a társadalmi tulajdont szabad prédának. A foszto­gatók szembe találják magu­kat a dolgozókkal és törvé­nyeinkkel. Bíróságainknak nagy gon­dot okoz a polgári törvény- könyv rendelkezéseivel kap­csolatos egységes bírói jogér­telmezés s a gyakorlat kiala­kítása. Különösen áll ez a termelőszövetkezeti jogsza­bályokra. Kuhnyár elvtárs elmondot­ta. hogy a Szolnok megyei bíróságok országosan is jó eredményeket értek el a bün­tető- és a polgári perek tár­gyalásánál. A Járásbíróságok munkáját helyes irányban hangolja össze és irányt mu­tat a megyei bíróság bírál­nak tanácskozó-testületé. (■Folytatása a 3. oldaton.) termelése (— 16,3 százalék­kal nőtt —), a szövetkezeti ipar termelésének növeke­dése azonban jóval a megyéi átlag mögött maradt. Néhány fontosabb termék­ből, például vasöntvényből, konyhabútorból, vágott ba­romfiból, finomított cukor­ból, hűtőszekrényből, kőolaj­ból és földgázból lényegesen többet termeltek a megye Iparvállalatai, mint 1960-ban. Az 1961-ben termelt földgáz hasznosítása azonban nem kielégítő. Az összes földgáz- mennyiségnek ugyanis mint­egy 49 százaléka éghető gáz, melynek csak 36 százaléka került hasznosításra. A Szol­nok megyei Téglagyári Egye­sülés égetett tégla termelése mintegy 10 százalékkal volt több, mint 1960-ban. Az ége­tett téglatermelés — ilyen mérvű növelése népgazdasá­gi szempontból nem volt in­dokolt, mivel a tégla iránti kereslet lényegesen csökkent és a túltermelés jelentősen növelte a vállalat téglakész­letét. Az 1961. december 31-i készlet mintegy 54 százalék­kal magasabb volt az előző évinél. Az állami heiyiipari válla­ltatok f termelési tervüket 1961-ben .107 százalékra, tél- jesitették. A megye kisipari termelő­szövetkezetei termelési ter­vüket nem teljesítették (97,9 százalék) és ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a * javítások és szolgáltatások | értéke is kevesebb volt az » előirányzottnál. A javítások * és szolgáltatások értékénél { Is kedvezőtlenebbül alakult * a lakosság részére végzendő* javítások és szolgáltatások; tervteljesítése (84,8 száza-* lék). * A második ötéves terv * irányelveinek megfelelően» 1961. év folyamán — a terme-* léshez hasonlóan — tovább * emelkedett a termelékeny-» ség színvonala is. Az egy» foglalkoztatottra jutó válla- * lati teljes termelési érték a* szocialista iparban 8,9 száza-1 lékkai volt több. mint 1960-» ban. A termelésnövekedés a * szocialista iparban — az elő-» ző évekkel ellentétben —? nagv részben a termelékeny-» ség növekedésének a követ-» kezménye. A vállalatok az export-* megrendeléseket teljesítet- * ték, a szállítási szerződések- ? ben vállalt határidőket J azonban nem minden eset- ? ben tartották be. A Tisza J Cipőgyár például 2 ezer pár J fehér tornacipőt november J helyett csak december végén? szállított le. — jóllehet a? TANNIMPEX közölte, hogy? előszállítást is elfogad. A| vállalat ezenkívül novem- ? berben még négy esetben? nem tartotta be a szerződés-* (Folytatdsa <t ?• oiáalvK.) * 0 Tavaszvárás az építőiparban A tavaszt mindenki, de ta­lán legjobban mégis az épí­tőiparban dolgozók várják. Legnagyobb ellenségük, a tél, fittyet hány türelmetlensé­gükre. Hófúvás után napsü­tés, napsütés után eső, ezt 78 millió forintot költenek a sütőipar korszerűsítésére Az Élelmezésügyi Minisz­térium Sütő- és Tésztaipari Igazgatóságán kapott tájé­koztatás szerint 1962-ben mintegy 78 millió forintot költenek a sütőipar korsze­rűsítésére. Az idén a győri és a kaposvári üzem kivéte­lével befejezik a tavaly meg­kezdett építkezéseket. így új sütőüzemet, illetve ke­nyérgyárat kap Kazincbar­cika, Tiszaszederkény, Ko- mádi, Nagykálló, Szob, Fo­nyód, Dombóvár és Zalaeger­szeg. Folytatják és jórészt befejezik a sütőüzemek tel­jes felújítását Kiskunhala­son, Püspökladányban, Po­roszlón, Demecseren. Uzem- behelyezlk a rekonstruált egri, székesfehérvári, szent­gotthárdi, derecskéi és kő­szegi sütödéket is. Az idén megkezdik és később fejezik be a makói, a salgótarjáni, a sellyei és a balatonfüredi új üzemek építését. A nagyarányú fejlesztés javítja a kenyérellátást vá­roson és falun egyaránt, a sütőipar teljes korszerűsítése azonban több évet vesz igénybe és még nagy anyagi áldozatokat követel a nép­gazdaságtól. (MTI) követőem hideg szél és fa­gyos idő váltogatja egymást. Ezek után érthető, hogy tel­jes lendülettel nem tudnak a félbemaradt és az új épüle­tek munkálataihoz kezdeni. Felkerestük a Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat ille­tékesét és érdeklődtünk, mennyiben befolyásolja az időjárás tervteljesítésüket. — Önök úgy gondolják, hogy az építkezési vállalat legnagyobb ellensége a. hideg idő? — kérdezte az előkészí­tési osztály vezetője — mi­után elmondtuk jövetelünk célját. — Igen. — Akkor engedjék meg, hogy elmondjak ezzel kap­csolatban valamit, mert ne­künk más a véleményünk er­ről. Az elmúlt években 80—100 áthúzódó építkezés volt. Ezzel szemben tavaly­ról csak huszonkét befejezet­len építkezés maradt az'1962- évre. Ez 20 millió forintot je­lent az első negyedévre. Ne­künk azonban 40 millió fo­rint termelési érték az első negyedévi tervünk. A hiány­zó összeget új építkezéseknél kellene „megszereznünk”. Mit gondolnak, miért nem tudjuk teljesíteni tervünket? — ? — Akik tudják, nem segí­tenek — folytatta. — A dol­gozókat kénytelenek vagyunk fastyszabadságra küldeni ak­kor is, mikor az időjárástól lehetne dolgozni, mert kevés a munka A fagyácabadság február­ban még érthető, de mit csi­nálunk akkor, ha beköszönt a jó idő? A tanácsok és a különböző vállalatok nem akarják ezt megérteni. Jóv későbben, nyár elején adják át építkezési terveiket. Majd májusban adja át a tanács a körülbelül 3 millió forintot kitevő új 106 lakás építési tervét. Az AKÖV ugyancsak akkor kéri a 2 millió forintos építkezés meg­kezdését. A Törökszentmikló­si Mezőgazdasági Gépgyár ez- évi 11 millió 700 ezer forin­tot kitevő építkezési beruhá­zásából is csak körülbelül 5 millió forint értékű munkára van meg a terv. Ez azt jelenti, hogy az építkezések zöme egyszerre szakad a nyakunkba, nem tudunk tervszerű, fo­lyamatos munkát biztosítani dolgozóinknak. Az építtetők pedig határidőre követelik majd az épületek befejezését — Melyek azojc a legjelen­tősebb építkezések, amelyek befejezéshez közelednek? — A megyei kórházhoz tar­tozó egészségügyi szakiskola, a Papírgyárban épülő erőmű, egy 16 tantermes iskola és a KÖJÁLI, épülete. — A Kossuth téri új épü­letekről is szeretnénk valami „líjat" haliam. — Akkor talán a legújab­bal kezdem • — mondja az osztályvezető. — Egy új épü­let földmunkálatait kezdtük el a városi tanács és a ese- megebolt közötti részen. Az átadáshoz közeledő másik két új épületben belső munká­kat végzünk. Fűtéssel meg­akadályozzuk, hogy a hő­mérséklet plusz 3—4 Celsius fok alá süllyedjen, így me­szelés! festési és parkettázá­st munkák folyhatnak. B. 3. Y Sikertelen katonai puccskísérlet Törökországban har rillt Ankara (MTI). Az elmúlt hónapok ese­ményei azt mutatták, hogy — Törökországban, — ahol 1960 májusában megdöntöt­ték a reakciós Menderes- kormányt, egyre feszültebbé válik a helyzet — Három hónappal ez­előtt — a hadsereg nyomá­sára — alakult meg Inonü koalíciós kormánya, amely határozatlan, egyhelyben to­pogó politikája ifiiatt azonban marosan két tűz közé ke­lt A kormányt egyfelől élesen támadták az Igazság Párt képviselői, akik köztu­domásúan a már kivégzett Menderes híveiből kerülnek ki és akik szeretnék minél inkább a régi vonalra szo­rítani a kormányt. Másfelől a hadsereg egyes körei nyil­vánították elégedetlenségü­ket, a tisztek egyes csoport­jai — elsősorban a fiatalabb korosztály — ugyanis úgy látták, hogy a kormány kép­telen végrehajtani a szüksé­ges politikai reformokat Az egyre feszültebbé váló helyzet végülis csütörtökön délután kirobbant. Az an­karai katonai • akadémia hall­gatói és a tőrök szárazföldi erők néhány egysége felvo­nult Ankara utcáin és tün­tetett a kormány ellen, kö­vetelve a parlament felosz­latását és az alkotmány mó­dosítását. A lázadó egységek megszállták az ankarai rá­dió egyik közvetítő állomá­sát és a rádió adása rövid­del ezután megszakadt. A kormányhoz hű csapa­tok tankokat vonultattak fel Ankara utcáin és körülvették a rádió, a központi posta és az elnöki palota épületét. A török hadsereg vezér­kari főnöke eközben közve­títő tárgyalásokat folytatott a lázadó csapatok vezetőivel. Nem sokkal később a rádió­ban beolvasták a vezérkari főnök hivatalos közleményét, amely bejelentette, hogy a kormány és a vezérkari fő­nökség határozottan szembe­száll minden „negatív meg­mozdulással”. A közlemény szerint összetűzésre sehol sem került sör, á lakosság nem csatlakozott a tüntetés­hez és Ankarán kívül min­den nagyobb török városban teljes volt a nyugalom. Ezzel lényegében eldőlt a puccskísérlet sorsa, amit nagy­mértékben elősegített az, hogy a hadsereg legtöbb nagy egységének vezetői szo­lidaritásukat nyilvánították a vezérkari főnökkel. Az an­karai rádió pénteken reggel ismét a szokott hullámhosz- szon jelentkezett és Inönii miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány kezében tartja a helyzetet. Felszólí­tották a lakosságot, hogy folytassa napi munkáját. A jelentések szerint a ka­tonai megmozdulásban mint­egy nyolcezren vettek részt, közöttük néhány magasran­gú katonatiszt is. Péntek reggelre a lázadó egységek engedelmeskedtek a kor­mányhű tisztek felszólításai­nak. HÉT ÉV A véres algériai háború hét évében és három hó­napjában még soha nem volt olyan közel a béke, mint most Az elmúlt he­tekben Svájcban, valahol a francia határ mentén szi­gorúan titkos tárgyalások folytak a Joxe francia mi­niszter és Dahlab algériai külügyminiszter vezette küldöttségek között — 9 megszületett az új egyez­mény tervezete. A több mint százoldalas, részletes és pontos okmány minden betűjéért meghalt valaki a hét év alatt, algériai gyerekek, hegyekben buj- dökló, váratlanul lecsapó partizánok, fiatal lányok, akik zöld szoknyában és fehér ingben, a szabadság- harcosok színeiben vonul­tak fel a városok utcáin, az élesre töltött fegyverek­kel is dacolva. Az egyezménytervezetet már jóváhagyta a francia kormány és az Algériai Köztársaság ideiglenes kor­mánya. $ ha a Trlpoíi- han. Líbia fővárosában ülé­sező Algériai Nemzeti For­radalmi Tanács, a szabad­ságharcosok legfőbb tör­vényhozó szervének négy­ötöde elfogadja a szerző­dést. a két kormány kül­döttei aláírhatják a fegy­verszüneti’ egyezményt. 1954 novemberében a szabadságharcosok nagyon egyszerű és világos célkitű­zésért szálltak harcba: or­száguk függetlenségéért. Amikor eldördültek a fegy­verek, néhány százan vol­tak. A francia kormány közölte: néhány napon be­lül végez a „banditákkal”. Néhány hét múlva Párizs­ban bejelentették: a „pa.i- fikálás”, a „teljes békélte­tés” csak hetek * kérdése. Aztán mind nagyobb csa­pategységeket irányítottak Algériába: a rend hamaro­san helyreáll, mondották a miniszterek — mindig má­sok, mert a kormányok egymásután buktak bele az algériai háborúba. A fran­cia erők létszáma lassan féltnilliórá, a szabadsághar­cosoké félszázezerre növe­kedett, a hadiköltségvetés és a halottak száma mere­deken ívelt felfelé. A lá­zadás napjai meg vannak ♦ UTÁN • számlálva — kiáltották a J tábornokok és teltek az 2 évek. — Omladoztak a , francia demokrácia ma- 2 radványai a szennyes há- 2 borúban, s romjain fel- 2 épült de Gaulle tekintély- 2 uralmi, egyszemélyi hata- í lomra berendezett „köztár- | sasági királysága”; A tá- j homokot a gyarmatosítók J algíri puecsa mellett az is | segítette a hatalom meg- J ragadásában, hogy a frah- | dák remélték: hamarosan 1 megteremti a békét Algé- 1 riában. Ekkor már három 2 és fél éve folyt a háború. 2 Még egyszer annyi időnek | kellett eltelnie, amíg a * szabadságharcösok és a | francia demokraták ki- | kényszerítették a tárgyaié- f sokat. Három év telt el a sza- | vaktól a tettekig. Három | év — s ez alatt a franría ♦ kormány ezernyi feltétele ♦ foszlott szét. Két év kel- | lett hozzá, hogy elismetjék j az algériai Ideiglenes kor- I mányt az arab lakosság ? egyedüli képviselőjének. 2 Hónapokba tellett, amíg el- 2 fogadták, hogy a Szahara 2 algériai terület 2 Mindezt évekkel, de leg- f alábbis hónapokkal előbb * meg lehetett volna tenni, J amíg félelmessé nem nőtt 2 az OAS, a Francia Algéria * szélsőséges gyarmatosító t híveinek terrorszervezete. 1 Egy pillanatig sem Volt f kétséges, ki lesz a győztes ? ebben a háborúban: mégis . ♦ hét évig tartott, amíg Pá- ♦ rizsban is megértették, | amit a hétéves kis arab ♦ gyerekek is tudtak: Bár- 2 mennyi vér folyjon ■ érte, 2 Algériában zöld-fehér lo- f bogó leng majd a házakon. ? S mert minden arab. hitte | ezt, mert százezrek haltak * meg ezért a jövőért, fnost 2 megtörtént az első gyakor- t lati lépés a béke felé. . Az első — mert áz ót x még veszélyes buktatókat l rejt: ugrásra készen áll- az | OAS, — fenyegetőznek az f ultrák, s az egyezmény alá- | írásától — ha megkapja a | jóváhagyást — a megváló- 2 sulásig sok minden történ- | hét. De a háború 2670 vé- | rés napján még. soha nem | volt olyan közel a béke, 2 mint most B. 0, |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom