Szolnok Megyei Néplap, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-22 / 44. szám
1962; február 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 Tanácskozás az öntözés feladatairól (Folytatás as 1. oldalrőL) jegyzékek, és azokban sokszor utólagosan még változtatásokat kellett eszközölni a helykijelölések alaposságának és szakszerűségének hiánya miatt. Gátolta az öntözés nagyobb- arányú fejlődését egyes állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek ismétlődő mulasztása is. Az öntözőtelepek . és a kezelésükben lévő csatornahálózat karbantartását és felújítását elhanyagolták. Nehézségeket okozott az csőztető öntözőberendezések csővezetékekkel való ellátása, hiányukban a gépeket sem lehetett teljesen kihasználni. Ugyanakkor esetenként a helytelen telepítésből és a hiányos szervezésből származóan nem volt kielégítő a permetező öntözőberendezések jelentős többségének kihasználása sem. Ennek bizonyítéka, hogy az 1961-es esztendőben a 2500-as permetező öntözőberendezések az állami gazdaságok kezelésében egyenként 217 holdat öntöztek átlagban, a Vízügyi Igazgatóság kezelésében 165 holdat, a termelőszövetkezetben működő ugyanilyen berendezések pedig már csak 104 holdat — alapterületben számolva. Gátolta gyorsabb előrehaladásunkat az öntözési szempontból is kedvezőtlen időjárás, mivel a területek öntö zésre való előkészítése az 1960-as őszi hosszú esőzés miatt elhalasztódott. Az előző tavasz végén, valamint nyár elején az ismétlődő esőzés miatt az öntözendő területek jó részéről is a víz levezetése okozott gondot. Ez az állapot megnehezítette az ideiglenes öntözőcsatornák és öntözőbarázdák elkészítését. A nyári hónapokban pedig már csak korlátozott mértékben lehetett a vízigényeket kielégíteni, mert a vízállás alacsony volt. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság korábbi határozatainak szellemében maradéktalanul gondoskodik arról, hogy a második ötéves terv időszakában az öntözés fejlesztése központi helyet foglaljon el a politikai és gazdasági szervező munkában. Szükséges ez márcsak azért is, mert cél jaink és terveink szerint a második ötéves terv végére a megye öntözött területe nagyságának el kell érnie a 140 ezer holdat és ezen belül már 1962-ben — vagyis a 2-ik ötéves terv második esztendejében — állami gazdaságainkban 30 ezer, termelőszövetkezeteinkben pedig 60 ezer holdat, vagyis összesen 90 ezer holdat kell öntöznünk. Maximális terméshozamokat érhetünk el Az öntözéssel a termesztés kulcsát tartsuk a kezünkben, 3 így lehetőségünk van arra, logy maximális hozamokat Diztosítsunk, hiszen az öntö- ;és lehetővé teszi a leginten- sívebb gazdálkodási mód negvalósítását, sőt meg is cöveteli azt. Az öntözéses ermesztés ugyanis kisebb ermésnövekedés esetén ráfi- :etéses és csak jó közepes, ’■agy nagyobb termés felett 'álik jövedelmezővé. Az öntözéses termelésre raló nagyobbmérvű beren- lezkedés a második ötéves érv Időszakában feltételezi, logy a beruházások jelentős ányadát az öntözés fejlesz- ésének szolgálatába állítsuk. 1 beruházás nagysága kát. .oldalként természetesen ügg a2 öntözési módtól és a «rendezés rendszerétől, a «rendezés építésének mű- zaki feltételeitől és nagysá- ától. Az intenzív öntözéses ermelés az állóeszközökkel yengébben ellátott szövetke- etl gazdaságokban megkívánja, hogy az öntözésre való berendezkedés előtt, vagy azzal párhuzamosan növeljük az állóeszközök mennyiségét is, ezen belül is elsősorban a gép, épület és állat- állományt, mert e feltételek hiánya akadályává lesz az öntözés sikereinek. Céljaink sürgetik, hogy az öntözéses termelés fejlesztésénél a leggazdaságosabb öntözési módot és a berendezési típusokat válasszuk ki, azokat, amelyekkel viszonylag kisebb ráfordítással a legszámottevőbb eredményeket tudjuk felmutatni. A különböző öntözési módok és berendezési típusok között azonban nem választhatunk teljesen szabadon, mert ezek különböző természeti, műszaki és egyéb feltételek között adják a várható legjobb eredményt, ezért a különböző feltételek szerint adódó, viszonylag legjobb megoldást kell választani egy-egy gazdaság adott körülményei között. Legsürgetőbb feladat: a termelési célok kitűzése Az öntözésre berendezkedő agy az öntözés fejlesztéséin nagyobb célokat kitűző izdaságok legsürgetőbb fel- lata mindenekelőtt a he- es termelési célok kitűzé- *, a termelendő kultúrák legválasztása, azok helyes •ányainak kialakítása, a nö- §nyek termelési sorrendjé- ;k, esetleg vetésforgójának egállapítása. Az öntözéssel ükségszerűen vele jár a ítésszerkezet bizonyos mó- >sítása is, mert nagyobb rmelési költségekkel a bban jövedelmező nővérek területének kiszélesíté- s válik szükségessé. így fel- tlenül indokoltnak tartjuk : öntözésre nagyobb mér- kben berendezkedő gazdagokban a szálastakarmány, ilamint a szántóföldi öntö- í s térhódításával párhuza- í osan a kukorica és a cu- 1 irrépa-terület hányadának j lentős emelését. Az öntözésről mindenek- e ott azt kell aláhúzni, hogy £ öntözés a természetes csa- [ idék hiányának pótlása i ;yan, de emellett a legin- t ízívebb mezőgazdasági ter- 1 elési forma, amely nem 1 jrlátozódhat csupán az önti zővíznek a területen való s étosztására, hanem céltu- i fosán a termesztés minden f zisán kell hogy érvényesít- s az intenzív öntözéses fer- r esztés követelményeit. En- r Ifogva a legszorosabb fssz- i mg teremtendő meg a ter- i esztés és az öntözés között, mivel e kettő egymástól elválaszthatatlan és egymásra kölcsönhatással van. Már a talajművelésnél tekintettel kell lenni a mélylazításra, mert az öntözés iszapolja, összeülepíti a talajt, rontja annak szerkezetét. A talajlazítás, s a talaj fizikai szerkezetének és ezen belül vízvezető és víznyelő képességének javítása és fenntartása alapvető feladat. A trágyázásnak is igazodni kell az öntözéses termesztéshez. Az öntözés ugyanis csak akkor biztosíthat gazdaságos és eredményes termelést, ha az a növény részére felvehető tápanyagkészlettel párosul. Az öntözéses termesztésnél megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vetendő fajtára, a vetés idejére és mélységére, a növények ápolására, a tenyészterületrs, különösen kukorica- és répatermelésnél a sor- és növénytávolság bontására, a tőszám optimális meghatá- rozására, a növények ápolására. Fő módszer a felületi öntözés Az öntözés — mint az öntözővíznek a területen való szétosztása gyakorlatilag felületi, valamint esőztető módszerrel történik. Fő módszerként továbbra is a felületi öntözést ajálnjuk és a permetező öntözést inkább csak ott javasoljuk, ahol a talaj domborzati viszonyai azt szükségessé, az öntözött kultúrák hezamértéke pedig gazdaságossá teszi. Kökény elvtárs ezután a két módszer alkalmazásának lehetőségéről és követelményeiről beszélt. Majd így folytatta: Előbbre kell jutnunk a legelők öntözésében is, s a műszaki berendezéseken túl a legelőöntözésre agronómiai- lag kell alkalmassá tenni az öntözhető területet. Az öntözést a legelők rendszeres ápolása, s lehetőség szerint tápanyagvisszapótlás előzze meg. Legelőink jelenlegi fű- hozarpát vizsgálva ugyanis sem a legelők rendszeres ápolásáról, sem az öntözés' adta többlet-takarmányho- zamról nem mondhatunk le. Az előzetes feltételek megteremtése mellett az úgynevezett vadöntözés lehetősége is eredményekkel biztat, aminek bevezetése olcsó, előnye a gyorsaság és viszonylag kis költséggel megteremthető műszaki feltétel. öntözéses termesztésnél természetszerűen növekszik a munkaszükséglet, egyrészt az öntözéssel kapcsolatos munkák miatt, másrészt a nagyobb termésátlagok betakarítása következtében. A munkaszükséglet növekedése változik, az öntözési mód és a berendezés típusa, az öntözés intenzitása és a termesztett növények öntözési igénye szerint. De hozzávetőlegesen a .növénytermesztés átlagos ftiunkaszükségle- téhez képest ez mintegy 30 százalékos növekedést jelent, ebből származóan az öntözés fejlesztése — az egyéb adottságok mellett — főleg olyan szövetkezetekben indokolt, ahol esetenként nehézségekbe ütközik a tagság bizonyos részének foglalkoztatása. Az öntözési feladatok nagysága mindenekelőtt feltételezi, hogy átlagon felüli erőfeszítéseket tegyünk a megyei vezető szervek által meghatározott feladatok megvalósításáért. Mint már említettem, 1962- ben Szolnok megyében 90 ezer katasztrális hold öntözésével számolunk és ebből a tanácsi szektor kötelezettsége 60 ezer hold. Ezen belül célul tűztük: mintegy 11 ezer hold rizs, 20 ezer hold kapás, 10 ezer hold takarmány, 10 ezer hold legelő, 6 ezer hold kert és 3 ezer hold egyéb növény öntözését. Az említett feladatok megvalósításához lehetőségeink megfelelőek, mert a műszakilag berendezett területekből üzemeltethető mintegy 28 ezer hold, új szántóföldi öntözőtelepen mintegy 2500 hold, ideiglenes egynyaras öntözéssel mintegy 7500 hold. felületi öntözéshez tehát rendelkezésre áll mintegy 38 ezer hold. A felületi öntözésre alkalmas területek kihasználási foka 1961-ben 43 százalékos volt, 1962-re 55 százalékos kihasználást tervezünk. Esőztető öntözéssel mintegy 14—15 ezer holdon számolunk, amelynek megvalósításéhoz rendelkezésünkre áll összesen 110 esőztető berendezés, s a tervek szerint egy-egy berendezéssel átlag 130—135 holdat kell öntözni; az előző évben is többet öntöztünk ennél valamelyest egy-egy berendezéssel. Hozzávetőleges számítások szerint a műszakilag berendezett területek jobb tó- használásával a _ korán betakarításra kerülő kultúrák után vetett, öntözött takarmányokkal mintegy további 2—3 ezer hold a meglévő esőztető berendezések Jobb kihasználásával. teljesítményeinek növelésével pedig további 1000—1500 hold öntözésére adódik lehetőség. _ Nagy tartalékok tárhatók fel az egynyaras öntözés lehetőségeinek jobb kihasználásával, s a legelő-területek öntözésével. • M I A feladatokat illesszük az üzemtervbe korlati oktatással egybekötött megbeszéléseket tartsunk a szomszédos gazdaságok önözési brigádjainak közreműködésével. Az előadó befejezésül a párt, állami és gazdasági vezetők felelősségéről szólott az öntözési feladatok megvalósításában. Kökény elvtárs előadását vita követte. HOZZÁSZÓLÁSOK Elvtársak! Minden lehető eszközzel biztosítani szándékozunk, hogy az öntözéses feladatokat az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek az 1962 évi üzem terveikbe beillesszék. A járási, városi vezető szervek számára kötelező jellegű feladat a tervkészítés, illetve jóváhagyás során ennek ellenőrzése. Az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek március 31-ig részletesen ki kell munkálniok az öntözendő kultúrák termesztésének technológiáját, amely tartalmazza az öntözés megvalósításának technikai kivitelezését, az öntözések számát és előrelátható idejét, valamint az alkalmazandó agrotechnikát. A járási és városi vezető szerveknek, valamint az állami gazdaságok megyei igazgatóságának az öntözésre betervezett területeket helyszínen kell ellenőrizniök március 31-ig A tervek felülvizsgálatakor és az öntözéses területek helyszíni szemléjekor nagy gondot kell fordítani az egynyaras öntözésre alkalmas területek feltárására. s a szükséges intézkedésekre, mivel „ ennek az öntözési formának nagy a jelentősége, mert viszonylag könnyen megoldható és jó a hatékonysága. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek az öntözéses gazdálkodás megvalósításában közreműködő szervekkel idejében kössék meg a szükséges megállapodásokat és szerződéseket (vízhasznosítási szerződés, géphaszonbérlet, stb.) Gondoskodni kell arról, hogy a termelő üzemek — a gépállomásokat is ide értve — Idejében intézkedjenek az öntözés eszközeinek a biztosításáról, így többek között az öntöző motorok, szivattyúk, szivomyák, barázdahúzó eketestek, stb kijavításáról. illetve beszerzésé- rőL Emelni a kivitelezés színvonalát Minden körülmények között emelni kell az öntözéses beruházások kivitelezésének színvonalát, annak az elvnek az alapján, hogy az gazdaságos legyen. Az öntöző gazdaságokban március 31-ig mindenütt meg kell szervezni az öntöző brigádokat, illetve munkacsapatokat és gondoskodni arról, hogy azokat az öntözési idényben ne irányítsák más munkaterületre; Legyen feladatuk az anyaárkok, lecsa- polók karbantartása, s legyenek felelősek minden négyszögöl magágyért, a kifogástalan vetésért, védekezzenek az állati kártevők ellen, stb. Ugyanakkor ki kell dolgozni számukra az alapbérezés és az anyagi ösztönzés rendszerét, emellett munkájuk elismerését is biztosítani kell. Az öntözési feladatok jelentősége megköveteli, hogy magasabb színvonalra emeljük az öntözéses propagandát. Ilyen értelemben nem tekinthető kielégítőnek sem a Néplap, sem a Szolnoki Rádió munkássága. Az öntözéses propaganda az irányító párt- és állami szervek tevékenységében sem kap megfelelő helyet, ezért e helyzeten gyorsan változtatni kell. Az öntözéses bemutató gazdaságokban tapasztalat- cseréket kell előkészíteni és két időszakban szervezni. Első időszakban az öntözéses üzemelésre való előkészületeket mutassuk be, az öntözési idény elején pedig gyaSomosi Árpád, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusa többek között elmondotta, hogy ők ebben az évben 1880 holdat öntöznek. Az igazat megvallva először mindössze 750 holdat kívántak öntözéssel ter- mőbbé tenni, azonban csakhamar belátták, — s ezt bebizonyította a múlt évi aszályos időjárás is, — hogy az öntözésre feltétlenül szükség van. Ugyanakkor hangsúlyozta; az öntözéses gazdálkodásnak három fontos feltétele van, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Első az időben történő öntözés, második a talajerő visszapótlás és harmadik a jó minőségben végzett talajmunka. Felszólalásának további részében Somosi Árpád foglalkozott a legelőöntözés jelentőségével is. Véleménye szerint a rétek és legelők öntözésének programját nem egy évre, hanem öt-hat esztendőre előre kell a szövetkezeteknek elkészíteni. Csak így biztosítható az állatállomány részére az elegendő és jó minőségű zöldtakarmány. Bálint Kálmán, az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet öntözési brigádjának vezetője azokról a tapasztalatokról szólt, melyeket a Jászapátiban megrendezett öntözéses továbbképzésen szerzett. Kérte a megyei párt- és tanácsvezetőket, hogy tapasztalatcseréken, esetleg filmvetítésekkel egybekötött anké- ton ismertessék az újszászi szc« vetkezeti gazdákkal az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit. Ma még Üjszászon sokan idegenkednek az öntözéstől. Talán azért, mert a múlt évben későn kapták meg az öntöző berendezéseket, nem kezdhették meg időben a „locsolást” és így számottevő eredményt nem tudtak felmutatni. Csizmadia István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának munkatársa az úgynevezett egynyaras öntözés jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, az egynyaras elnevezés nem azt jelenti, hogy csak egy esztendőn át alkalmazható e módszer. Több éven át Is hasznosítható az egynyaras öntözés. — Kilencvenhat brigádvezető tanult Jászapátiban az öntözéses továbbképzésen mondotta. — Sajnos, ezek az emberek nem mindig tudják hasznosítani tapasztalataikat. Ugyanis sok termelőszövetkezetben a vezetőség még mindig nem kéri ki véleményüket, amikor a termelési terveket készíti. Helyes lenne, ha a szövetkezetek elnökei, főagronómusai nagyobb, önálló feladatokkal bíznák meg az öntözési brigádvezetőket. i Kakukk Károly, a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezet elnöke szintén az egynyaras öntözés előnyeiről szólt. Ismertette az aktivaülés résztvevőivel az öntözéses gazdálkodás terén elért eredményeiket. Többek között elmondotta, hogy a múlt évben a herefüves vetésterületükön hétszer kaszáltak, s így elegendő takarmányt tudtak biztosítani jószágaiknak. Szólt még az öntözőberendezések üzembiztonságáról, a szakemberképzés jelentőségéről. A vitában felszólalt Csáki István elvtárs is. Többek között elmondotta: — Két évvel ezelőtt, 1960- ban nagy eredményt értünk el az öntözés terén. Tizenhétezer holddal nőt egy esztendő alatt a megyében az öntözött terület. Mindenki lelkesen vett részt a munkában, mindentó ismerte a feladat lényegét és igyekezett teljesíteni azt A múlt évben .korántsem tapasztaltunk olyan lelkesedést az öntözés iránt. Pedig 1961-ben szorongatott bennünket az aszály, nagy szükségünk lett volna a vízre. A megyei vezetésnek most az a kérése, hogy 1962-ben a tervben előírt 90 ezer holdat, illetve annak egy-egy termelőszövetkezetre, állami gazdaságra eső részén öntözzenek. Ebben az évben 20 ezer katasztrális hold kukoricát kell öntözni a termelőszövetkezeteknek. Vannak jó tapasztalataink. Lássanak hozzá minél előbb a közös gazdaságok a munkához, s ha ezt el tudják érni, akkor n§m ‘lesz gond a takarmány biztosítása'. Természetesen nem lesz minden gazdaságban 60 métermázsás átlagtermés, még akkor sem, ha öntözünk. Azonban az biztos, hogy a víz nyomán tiz- tizenkét mázsával több terem az öntözött területeken, mint a száraz művelésű vetésterületeken. Ha bőven terem takarmány, ha aktív lesz a takarmánymérleg, akkor beszélhetünk áruhús növelésről is. — Mi azt szeretnénk, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok már május hónaptól — ha az idő úgy kívánja, már áprilisban is —» augusztus végéig öntözzenek,. Kapjanak a növényele elegendő csapadékot. Termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok egységes erőfeszítéssel oldják meg a kitűzött feladatok végrehajtását. A vitában elhangzottakat Kökény István elvtárs foglalta össze, majd Nyíri Béla zárszavával véget, ért a Szolnokon megrendezett öntözési tanácskozás. Ifjúsági karnevál Kisújszálláson A kisújszállási városi KISZ bizottság a tanácsháza nagytermében rendezi meg az immár hagyományossá vált ifjúsági karneválját február 24-én, este hét órakor. Jó hangulat, zene, büfé és érdekes műsor várja a résztvevőket. Este fél hétkor gyülekeznek a jelmezes táncosok, akik hajnali négy óráig ropják majd a táncot. Közben — nyolc órakor — kerül sor karnevál hercegének és kíséretének bevonulására, fél kilenckor kezdődik a nyitó tánc, tíz órakor kerül sor a legjobb jelmezek díjazására. Fél tizenegykor tangó, keringő és csárdás verseny kezdődik, s pontosan éjfélkor köszönti karnevál hercege a nagysikerűnek Ígérkező karnevál résztvevőit, —- a bűiében. ^ Központi *■ j a vítóműhelyek segítik az erőgépek karbantartását Tizennégy új, háromhajós javítóműhely készül el január első napjaiban a gépállomásokon. s ezekben az elmúlt napokban meg is kezdődött már a munka. Az egyenként 1300 négyzetméter alapterületű, korszerűen felszerelt tizennégy javítóműhely helyét úgy választották meg, hogy egy-egy járás traktor- és munkagép-parkjának javítási központja legyen. A műhelyekben 400—600 traktor és az ezekhez tartozó munkagépek főjavítását lehet elvégezni. A gépállomások saját erőgépe-nek karbantartásán kívül a termelő- szövetkezete1' által megrendelt munkákat is ellátják.