Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-19 / 15. szám
1962. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / Építkezés előtt akadályverseny Légvár, vagy ssáxas istálló? A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek haladására nem a spontán, hanem a tervszerű fejlődés a jellemző. Ennek megfelelően megyénk' közös gazdaságai már tavaly elkészítették ez évi beruházási terveiket. Ezeket az arpillanatnyi késedelem nélkül siettek a tsz-beruházási iro dához, s benyújtották megbízásukat. Nem így történt. Megyénk szövetkezeteinek négyötöde eddig adósa a beruházási irodának a megbízással. — Pontosabban: saját magának adósa; hiszen az építkezés mielőbbi megkezdése nem az iroda, hanem a termelőszövetkezt érdeke. A késlekedők élén a kunszentmártoni járás tsz-ei haladnak. Különösen súlyosnak látjuk e hibát, ha meggondoljuk, hogy e járás területén még az áthúzódó beruházás értéke is annyi, mint a megye többi részén összesen. Bizony, e vidéken igen sokan megfeledkeztek arról, hogy a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda adta tervek, költségvetés, anyagigény-kimutatás ^hiányában a bank nem nyithatja meg a hitelt. Számos szövetkezeti vezető adja késedelmeskedése magyarázatául (?), hogy a zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűlés előtt helytelennek tartja aíz ez évi építkezések kérdését „bolygatni”. Állásfoglalásukat nehéz megérteni, hiszen az idei építésről már tavaly esett éppen elég szó. Igaz, kerül néhány szövetkezet megyénkben, ahol még ma sem tudni pontosan, hogyan sikerült a múlt év, mennyi jut idén beruházásra. Ezeknek a száma azonban oly csekély, hogy a tsz-ek négyötödének várakozását semmiképp sem magyarázza. Arra, hogy mennyire fölösleges a megbízólevél átadásával zárszámadásig várni jó pélJát adtak a kunh egyesi járás és Túrkeve tsz-el. E közös gazdaságok nemcsak a megbízással nem fukarkodtak, de már a kivi- • telezési szerződéseket is megkötötték. A kunhegyesi és a túrkevei1 példa ismeretében ezért arra következtethetünk, hpgy az esetek többségében nem óvatosság — hanem kényelemszeretet a ráérősködés oka. Olyan akadály ez, melynek ehárításához csak jóakarót szükséges! A kényemeskedés mellett valóságos akadály is hátráltatja néhol az építkezéseket szükségszerűen megelőző adminisztráció megindítását. — Mint ismeretes, az egyes növényfélék tervszámait a Földművelésügyi Minisztériumból kapjuk. E minisztérium tervfőosztálya határozza meg, hogy megyénk területén mennyit rendezhetünk be öntözésre. — Ott a bökkenő, hogy az útmutatás előbb az öntözött terület méretére, majd később a növényfélékre vonatkozik. Több beruházási szakemberrel egyetértve úgy véljük, hogy K • a fordított sorrend eredményesebb lenne. A még érvényben lévő módszer visszásága miatt nemritkán meg kell változtatni a gonddal elkészített termelési terveket is. Száz szónak is egy a vége: igen kívánatos, hogy a megbízólevelekkel még adós szóvetkezetek mielőbb forduljanak a ' beruházási irodához. Ne feledjék, hogy az építőanyagok visszaigazolási határideje elég hosszú: anyag- félétől függően 30—90 nap. Az évszakhoz képest kellemesen enyhe időjárás nagyon kedvez az épületek alapjának kitűzésének, az anyagszállításnak. Aki hamarabb felvonul, hamarabb kezdheti az építést — természetesen előbb is fejezheti be. Azért, hogy — például — késő őszszel ne okozzon főfájást a befejezetlen istálló tövében a beteleltetés, már most, a tél derekán kell cselekedni. A tervek idejében csak akkor válhatnak valósággá, ha végrehajtásuk megkezdése nem késik. Ellenkező esetben légvárak maradnak csupán... — b. z. — — HATVANHAT képzett mezőgazdasági szakembert küldött az Állami Biztosító a termelőszövetkezetekbe, hogy a kárrendezési munkákat irányítsák a téli hónapokban. Közepesen zártak az óhallaiak A törökszentmiklós-óballai Búzakalász tsz gazdái megtartották évvégi, zárszámadó közgyűlésüket. Bár év elején szépen haladtak, év végére sokat lazított eredményeiken a felbomlott munkafegyelem. Mircsov elvtárs, a szövetkezet elnöke égyedül nem tudott megbirkózni a rendteremtéssel, s a város vezetői segítettek végül a rendcsinálásban. A rendet zavaró brigádvezetőket leváltották; emellett több hasznos intézkedést hozott a szövetkezet. A Búzakalász termelőszövetkezet 80 000 forint értékben birkahodályt épített, tehergépkocsit vásárolt. A rizstermesztésre munkaegységenként megközelítőleg tíz forintot fizettek rá. Végül is húsz forinton felül zártak. A legtöbbet Márkus János és Bodzsár János tehenészek kerestek. A szövetkezet közepes eredménnyel zárt, de további kilátásai biztatóak. Azt tervezik: esöztető készülékeket vásárolnak, traktorokkal, munkagépekkel gyarapítják a közös vagyont, hogy abból mindannyiuknak több jusson. Barna József levelező Teendők az eliés körül A szárazon álló teheneket gondosan előkészítjük az el- lésre. Közvetlenül ellés előtt majd utána azonnal klór- mésszel, vagy magnolmész- szel fertőtlenítjük az állást; a szalmát kicseréljük. A köldökcsonkot jóddal fertőtlenítjük. Ha a magzatburok nehezen távozik el a szervezetből, megkönnyítésére a leellett tehénnek — házigyógyszertárunkban kéznél lévő — ente- rotrint adunk. Ellés után a tőgyet kifejjük. Az első öt-hat sugár tejet tfü- lön edényben összegyűjtjük, | benzint öntünk rá, és meg- gyűjtjuk. A fertőtlenített tejet elföldeljük. Minden tehén tejét csak saját borjával fogyasztatjuk. Célravezető, ha az ellés után két órára A-vitamint tartalmazó készítményt adunk a borjaknak, mer; ez a gyógyszer igen hatásos , a hasmenés megelőzésére, sőt a -kezdeti fejlődést is elősegíti. A borjak az anyjuk alatt kétnapig maradnak. Utána az istállóban e célra elrekesztett kifutós ketrecekbe helyezzük el őket Ügyeljünk, hogy az istálló ne legyen huzatos, mert attól a fiatal jószág könnyen megfázást, tüdőgyulladást, hasmenést kaphat. A borjakat meghatározott időben szoptatjuk. Előtte a tehenek tőgyét gondosan megmossák, szárazra töröljük, — ezzel elkerüljük, hogy a tejjel fertőző kórokozók jussanak a fiatal szervezetbe. Ahogy a borjak erősödnek, és az idő engedi, a jószágok a kifutóba is járhatnak, . A nyár folyamán a borjak részére fehérjében, vitaminban gazdag borjúszénáról gondoskodjunk. Az ellés után nyolc-tíz nappal később , már szívesen szálaíják. Az.első ab- , rákot a szarvasmarhatáp je- . lenti, — amelybe a kívánt arányban foszforsavas meszet tartalmazó foszkált is keverünk. Bővíz Ferenc állattenyésztő, agronómus, Solt, Szikra Tsz. (A Magyar Mezőgazdaság' cikke alapján.) Ez évi kedvezmények az áru- értékesítés alapján Ebben az évben hitelelengedésben, illetőleg jóváírásban részesül az a tsz, melynek az állami és szövetkezeti szervek részére 1962 január 1-től december 31-ig terjedő időben értékesített saját térCsodálkozik János bácsi? Baromfinevelés egész éven át < A baromfihús előállítása a háztáji gazdaságoknál sokkal nagyobb mértékben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok feladata. A szocialista nagyüzemek jelentős hányada egyelőre idényjelleggel végzi ezt a munkát. Különösen helytelen ez azokban a nagyüzemekben, melyeknek a téli baromfineve- l'shez is megvannak az adottságai. SZOLNOKI , TAPASZTALATOK Telepünkön a Baromfiipart Mezőgazdasági Vállalat szolnoki telepén múlt év novemberében 4500 naposkacsát állítottunk be nevelésre. A fejlődés folyamatát mindannyian különös érdeklődéssel figyeltük, hiszen még csak a második télen végeztünk nevelést. Úgy találtuk, hogy a kacsák az első négy hétben eléggé érzékenyek; ám az ötödik héttől a kemény hideget is jól bírják. (Még a december 26-i 14 fokos hideg sem ártott nekik!) A télen nevelt kacsák takarmányfogyasztása 30 százalékkal haladta meg a nyáriakét. Ez érthető, mert a testhő fenntartáséra hidegben több takarmányt fogyaszt az állat. A vitaminellátást javarészt sárgarépasilóval, mellette különféle vitaminkészítményekkel biztosítottuk. A nevelési időszak alatt a kiesés nem érte el a négy százalékot sem. Igaz, hogy a nyári elhullási arány ennél alacsonyabb volt. A nem kívánatos növekedést az okozta, hogy — thermálvíz hiányában — a beton úszócsatornák egy részének vize eljegesedett. Ha úgy állna rendelkezésünkre melegvíz, mint nem egy termelőszövetkezetnek, a kiesést 1,5—2 százalékra tudnánk leszorítani. Az elszállítást a hatvanadik napon a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat végezte. Az átadott állomány ÁTLAGSULYA 2,13 KILOGRAMM volt. Ügy gondoljuk, a téli neveléssel szerzett tapasztalataink közlésével a megfelelő adottságokkal rendelkező tsz-ek és állami gazdaságok vezetőiben kedvet ébresztünk arra. hogy egész éven át tartó folyamatos termeléssel segítsék a belföldi el-, látást, exportkötelezettségeink teljesítését. Szél László baromfitelep vezető A kép szerint igen. Pedig megszokhatta volna már, hogy Fegy- verneken a község főterén lévő híradó táblát — mindig üresen találja. Az illetékesek, nem tudjuk mi okból, — nem használják ki a községi híradót. melésű áruinak 100 kh szántóegységre számított értéke eléri, vagy meghaladja atsz- re a járási (városi) tanács VB mezőgazdasági osztálya által megállapított értéket. Feltéve, hogy a tsz az állam iránti természetbeni kötelezettsé- gének eleget tett, és az alapszabálynak megfelelően biztosította az 1963 évi gazdáiké- dáshoz szükséges természetbeni alapokat. Az áruértékesítési -mutatók teljesítésébe beleszámít a háztáji gazjlá-' Ságból származó, de a tsz-en keresztül leszerződött és értékesített mezőgazdasági termény, állat és állati termék. A kedvezmény értéke az áruértékesítési mutatók teljesítése esetén — 100 kh szántóegységre számítva — háromezer forint; az áruértéké- sítési mutatók túlteljesítése esetén pedig a túlteljesítés minden százaléka után — 100 kh szántóegységenként — további száz forint kedvezmény illeti meg a tsz-t. A kedvezménynek megfelelő összegét elsősorban a tsz esedékes hiteltartozásából, kell elengedni. Ha pedig a tsz-nek hiteltartozása nincs, a kedvezmény összegét, illetőleg annak az esedékes hiteltartozást meghaladó részét a''tsz elszámolási számláján kell jóváírni. A kotta, a tehén9 me$ a hasonlat Kétmillió árva A j.. .i tsz-ek legtekinté- lyesebbikében jártam a hét elején. Kiszes kislányok böngészték a „Film, színház, muzsika” legutóbbi számát; már a szerkesztői üzeneteknél tartottak. Nagy nevetésükre lettem figyelmes. Egy diószemű barna fennhangon, kuncogva olvasta: „Az Oz szivárványdalának kottája magyar nyelven nem jelent meg ...” — Nocsak, nocsak, — csitította a szerkesztői tollbot- láson vidámodókat K. Balázs bácsi, — amazoknál a penna csúszik el. nálunk a nyelv ... Megesik eféle. Köztünk maradjon a szó, úgy húsz esztendővel ezelőtt az én szeretett Balázs bátyám mai is megesett. Istállós volt a K. grófok birtokán. Öméltósága akkoriban hozott magának feleséget és tenyész- marhát Németországból. A történet napján a grófi pár — kíváncsi volt az ifias«zoriv —■» az istállóhoz jött. megszemlélendő a drága import jószágot. . Hogyan, hogyan se, a mész- sziről érkezett bika válahogy elszabadult, s épp a gróféh előtt torpant meg vésztjósió- an. Fut hevesen, kapálta vadul a földet. A méltóságéi úrnak ijedtében még a lélegzete is elállt, lába földbegyö- kerezeít, s csak ennyit tudott suttogni elhalóan: — Kuss te, kuss te! Az életveszedelemnek Balázs bácsi kuvaszai vetettek véget; elcibáiták onnan a megvadult állatot. A gulyás keblét emiatt igencsak dagasztotta a büszkeség: — Nocsak, nocsak, — ez volt már akkor is r sza- vajárása. — méltó-rágós uram, fogra jobban hallott a bika, mint szóra! — Pedig erősen rákiálltot- tam, — így a gróf. — Kár volt a magyar beszédért, méltóságos gróf úr; meg se értette azt a bika. Ni- met marha az. akárcsak a méltóságos grófné... j zes falat a csibehús; ■ keresik is külföldön s hazánkban egyaránt. Földművelésügyi kormányzatunk az igények maradéktalan kielégítése érdekében évről-év- re fejleszti megyénk baromfikeltető kapacitását. Ebben az esztendőben — terveink szerint — hatmillió naposcsibe búvik ki a tojásból. Közülük hárommi1 hót termelőszövetkezeteink, egymilliót a háztáji gazdaságok fogadnak. Mi lesz a még világra sem jött kétmillióval? —! ez ma a kérdések kérdése. A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központjánál kapott tájékoztatás szerint a gazdák szívesen foglalkoznak baromfineveléss“] — az állandó nevelést azonban maradi nézetek hátrál-, tátják. Ezek egyike szerint akácvirágzáskor nemcsak a fehér virág, de az aprójószág is hull.. i N os, ebben a paraszti megfigyelésben van valamelyes igazság. Persze, nem az akácvirág édes illata árt a csibéknek, hanem a májusi hőingadozás, mely olykor a nappali húsz fokos melegtől az éjszakai mínusz-fokokig terjed. Megfelelő körültfe- kintéssel, jó ólazással a hozzáértő gazda megakadályozhatja az elhullást. Mások nyáridőben nem fogadnak szívesen naposcsibét. Vonakodásuk szintén alaptalan. A háztáji gazdaságokba 1959-ben kikerült naposcsibék 12,7 százaléka júniusban. 14 százaléka júliusbal. került gazdáihoz. A nevelők bizonyára emlékeznek, hogy nem volt megbánásra okuk nyári tapasztalataikat követőén. Az éven át tartó, egyenletes nevelésért már eddig is sokat tett a törökszentmiklósi, az öcsödi és a tiszaigari fmsz. A z Öcsödi Szabadság, a ^ mezőtúri Vörös Október Tsz a keltetőállomásról átvett naposcsibék jelentős hányadát a tagság között osztotta szét felnevelésre. Az értékesítést a tsz ’'onyolította le; az így eladott baromfi értéke tehát beszámított a termelő- szövetkezetek óruértékesítési tervének teljesítésébe. ra hívatott szervek áttanulmányozták, s az arra érdemesekét jóváhagyták. A jóváhagyásról a tsz-ek idejében megkapták az értesítést. Joggal vélné az ember, hogy a szövetkezetek az engedély kézhezvétele után