Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

1962. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s II vezetésről, a vezetés színvonalának r emeléséről ^ — HOZZÁSZÓLÁS — Harmincöt éve egy üzemben A Szolnok megyei Nép­lap 1961. december 24-i szá­mában Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei Bizottsá­gának első titkára cikket írt a vezetésről, a vezetés szín­vonalának emeléséről. Bár az írás elsősorban a mező- gazdaságban dolgozó veze­tőknek ad tanácsokat, az ipari üzemek vezetői is hasz­nos gondolatokat nyerhet­nek belőle Napjaink egyik legégetőbb kérdése valóban a vezetés, amelyet az élet, országunk fejlődése, építő munkánk előrehaladása hozott magá­val. Üzemünkben 1961-ben 7 szá­zalékkal volt magasabb a ter­melési terv az előző évinél: Tervünket az előzetes szá­mítások szerint két százalék­kal túlteljesítettük. A termelési eredmények eléréséhez sok minden hoz­zájárul. Mindenekelőtt azt tartom fontosnak, hogy a ve­zetők legnagyobb elfoglalt­ságuk, legsürgősebb munká­juk közben se feledkezzenek el a dolgozókról. Csak ve­lük, az ő egyetértésükkel ha­ladhatunk előre. Nálunk ezt a gyakorlat nagyon világo­san igazolta. Tavaly bevezettük a sza­lagszerű kocsijavítást. Köz- bevetőleg megjegyzem, hogy ez az üzem több mint száz éves. Elképzelhető hát, mi­lyen erőfeszítésbe került megváltoztatni a száz éves munkamódszereket, leküzde­ni az apáról fiúra maradt nézeteket azért, hogy új mód­szereket, új szokásokat ho­nosítsunk meg. Egy pillana­tig sem kételkedtünk azon­ban abban, hogy ha elgon­dolásainkat megbeszéljük a dolgozókkal, ők elfogadják azt. Ezért a pártalapszerve- zetek közreműködésével a legegyszerűbb terveinket is ismertettük a munkásokkal, a művezetőkkel, a csoport- vezetőkkel. Tudjanak beszél­jenek róla, gondolkozzanak rajta, s mondják el róla vé­leményüket. Vitatkoztunk is rengeteget, de ezzel a mód­szerrel az ellenállást mar az átszervezés végrehajtásának megkezdése előtt legyőztük. Sikerült az elgondolásunk. Ügy, hogy a dolgozók anya­gilag sem érezték meg az át­állás zökkenőit. Nagyon fontos, hogy a vezető a maga üzemében mindig tudja, melyik a so- ronkövetkező legsürgősebb tennivaló. S mindig azt oldja meg elsősorban, amitől a következők megoldása függ. Az egyik legfontosabb tenni­való nálunk most a darusí­tás. Vannak persze más ter­mészetű, sürgős tennivalók is. Csak egy példát mondok: Az üzemben volt olyan mun­kahely, ahol az emberek a szabadban dolgoztak. A nyá­ri forróságban épp úgy, mint a téli fagyban, hidegben. Ezt nem nézhettük tovább, noha voltak olyanok, akik azzal érveltek, hogy ha egy évszázadon át kibírták ezt a munkások, kibírják ezután is. E tél kezdetére azonban építettünk csarnokokat. A lehetetlen állapotot egyszer s mindenkorra megszüntettük. Bárki elképzelheti, mennyi­vel jobb valamelyest is fe­dett helyiségben tölteni a munkaidőt. Ez evben többek között az egyedi gyártást akarjuk megszüntetni, helyette beve-j aiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii Nemzetközi szállodák építése Tekintettel az egyre növekvő idegenforgalomra Csehszlovákiá­ban az elkövetkező években több szállodát építenek a külföldi tu­risták számára. Prágában a Jövő évben megkezdik a 800 férőhelyes szálloda építését, s 1965-ig további két szállodát építenek Összesen 1600 férőhellyel. Az elkövetkező öt évben ezenkívül Brnoban, Karlovy Varyban Pozsonvban, Kassán, a Magas Tátrában építe­nek szállodákat külföldiek szá­zetni a zárt gyártási cikluso­kat. Az év során legalább négy ilyen jelentős átszerve­zést szándékozunk végrehaj­tani. Az első negyedévben 4.9 százalékkal emeljük a termelést. Ehhez a növeke­déshez már az 1961-ben al­kalmazott módszereink sem alkalmasak, — mondhatnám úgy is, hogy jórészt elavul­tak lesznek. Nálunk pedig főleg a munkamódszert lehet és kell javítani, korszerűsí­teni. Nem rendezünk különböző reprezentatív nagygyűlése­ket. Sokkal inkább arra tö­rekszünk, hogy a munkások­kal közvetlenül a munkahe­lyen, munkaközben tanács­kozzunk. Ilyen alkalmakkor én is, a műszaki vezetők is mindig tanulunk valamit a dolgozóktól. S az ilyen ta­pasztalatcserék alapján ösz- szegyűjtött jó módszereket igyekszünk alkalmazni az üzemben mindenütt. Ennek helyességét — mint már mondtam — maga az élet igazolta, és Csáki elvtárs cik­kének olvasása után is úgy érzem helyes ez a módszer a. mi üzemünkben is. Elmondta: Brandt Jenő a Szolnoki Járműjavító ÜV. igazgatója Az idén a szovjet filmszín­házakat hárommilliárdkilenc- százezer néző kereste fel. A televízióhálózat rohamos fej­lődése ellenére a szovjet mo­zilátogatók száma állandóan emelkedik. 1961-ben 300 mil­lióval múlta felül a tavalyit, 1965-re pedig előreláthatólag évi 5 milliárdra emelkedik. A mozilátogatók számát tekintve, a Szovjetunió a vi­lág egyik első helyén áll. Az ország minden állampolgára évente átlagban 23 fűmet te­kint meg. Ez a statisztika alapjában véve csupán a teljes estét betöltő művészfilmek nézőire vonatkozik, mivel a falusi és a munkáskluboknak joguk van népszerű-tudományos és dokumentumfilmeket belépő­díj néljeül bemutatniok. Ezen­kívül vasár- és ünnepnapo­kon a klubok ingyenes gyár- mekelőadásokat tartanak. 1961 elejétől kezdve a szov­jet városokban újabb 200 filmszínház nyílt meg. Vala­mennyi 5—600 férőhelyes. A mozigépek száma a falvak­ban az év folyamán 7000-rel emelkedett. Ma már úgyszól­ván minden kolhoznak és szovhoznak van saját mozija vagy filmvetítő teremmel rendelkező klubja. Ezenkívül körülbelül 20 000 vándormozi viszi el a filmeket a távoli hegyi- és tajgai települések lakóihoz, a favágókhoz, a szarvastenyésztökhöz és a va­dászokhoz. Milyen vastag a Délisark jégrétege ? Amerikai tudósok a napok­ban 8 méter mély lyukat fúr­tak a Déli-sark jégrétegébe, hogy megállapítsák annak vastagságát. A fúrást 700 kg robbanóanyaggal hajtották végre, alig néhány méternyire a Déli-sark földrajzi pontjá­tól. Mestersége» éghajlatú város A Szovjet Építészeti Aka­démia leningrádi fióktagoza­tának munkatársai kidolgoz­ták az Északi-sarkvidéken építendő mesterséges éghaj­latú város műszaki terveit. Az örökké fagyott talaj fölé 1 méter magasságban különleges emelvényt építe­nek, ez lesz a város alapja. A város fölé óriási átlátszó műanyagkupola borul majd. Alatta építik ki a város köz­pontját, parkkal, stadionnal, hangversenyteremmel, kis­vendéglővel, kávéházzal. A központot széles körúttal öve­zik. Ennek két oldalán bolto­kat építenek. A sarkvidéki várost a ter­vek szerint hőszigetelő bé­léssel ellátott aluminiumpa- nellekből építik meg. A sok­emeletes házak hengerala- kúak lesznek, mert ilyen for­ma esetében a külső falak hőleadása kisebb. Az épüle­tek ablakai hermetikusan zá­ródnak, s a friss levegít különleges berendezés juttat­ja a lakásokba. A város közelében ugyan­csak átlátszó műanyagbúra alatt sarkvidéki szanatóriumi központot építenek. Nem csoda, hogy a Szolno-l bák azonnali elhárítása, s ki Cukorgyár legkisebb zu- méginkább azok megelőzé- gat is ismeri Polcnyi István. _ _ ... 1926 óta dolgozik az üzem- se-. Kepunk,’n » ««ró allo- ben. Feladata az apróbb hi-* ni ásón szitát cserél. Függeszted’ kukorica« vetőgép A szombathelyi Mezőgaz dasági Gépgyárban függés: tett kukoricavetőgép gyárt;, sát kezdték meg. A vont: tott megoldású vetőgépekke szemben ennek többek kö­zött az az előnye, hogy a vetőgépet a traktor hidrau­likájára függesztve a trak­torvezető kényelmesen kezel­heti. Nincsenek járókerekei, így vetés közben nem ron­gálja a talajszerkezetet. A vetés minősége és pontos­sága is jobb, megbízhatóbb. Zetor traktor is hordozhat­ja, mert könnyebb, mint a vontatott vetőgép. A vetés idejére már több mint száz gépet bocsátanak a termelőszövetkezetek ren­delkezésére. (MTI). 100 termelő­szövetkezeti paraszt érkezett Hévízre Szerdán 100 termelőszövet­kezeti paraszt érkezett 10 na­pos üdülésre Hévízre. Ez al­kalommal Veszprém, Győr- Sopron, Fejér és Zala megye biztosítási és önsegélyezési csoportjai küldték el tagjai­kat. A híres fürdőhelyen az elmúlt hónapokban már 800 termelőszövetkezeti paraszt töltötte kellemes környezet­ben, pihenéssel, szórakozással szabadságát (MTI) Egy jól dolgozó elnökség Kolláth Antal mozdonyvezető a huszonhatodik újévet; tölti mozdonyon. J Az idei népművelési évad­ban kétszerannyi előadást tartanak az ismeretterjesztő társulat tagjai, mint tavaly. Megnövekedtek a feladatok mind a szervezésben, mind az előadások színvonalának emelésében. Azután ellen­őrizni is kell az egyes elő­adásokat. Ezt a sok munkát nem győzheti egy, vagy két ember. Fokozott feladat há­rul az egyes tömegszerveze­tekre, társadalmi aktívákra. Több a munkája a TIT já­rási, városi elnökségeinek, amelyek az elvi előkészítés, az ellenőrzés területén a já­rási, városi titkárok segítői lehetnek. Törökszentmiklőson jár­tunk, ahol többektől hallót tűk, hogy az ottani elnökség példamutatóan dolgozik. Far­kas István titkár mon­dotta el, hogyan is alakult ki az elnökség munkamód­szere. — Még nincs egy éve, hogy nyolc tagú elnökségü­ket megválasztották. Tulaj­donképpen ez év nyarán a tervezés időszakában kezdtek el dolgozni tagjai. Elnökségi ülésen beszélték meg, ki, melyik termelőszövetkezetet, vállalatot patronálja. Min­denki két helyen járt. Vitte magával a központi temati­kát és megbeszélte a helyi vezetőkkel hogyan szabják magukra a „ruhát“ azaz hogyan készítsék el úgy a tervet, hogy az a tömeg- szerevezet, vagy vállalat pro­filjának megfeleljen. Szíve­sen fogadták elnökségi tag­jaikat és jórészt ennek kö­szönhető, hogy a terveket azután nem kellett átdolgoz­ni. Jómagam az Alkotmány Termelőszövetkezetben és a nőtanácsnál jártam, mindkét helyen nagy érdeklődést ta­pasztaltam, amely azóta sem csökkent. Az elnökség különben az ellenőrzést is vállalta. Szász Kázmér gimnáziumi igazga­tó például a szülők főisko­lájának több előadását ellen­őrizte. De Váradi Jánosné, Tóth Gyula és az elnökség többi tagjai is közreműköd­nek a rendezvények látoga­tásában, értékelésében. Időn­ként a szervezést, az előké­szítést is megnéztük. Talán ez az egyik oka annak, hogy a TIT-tagok szeptember 1 óta kilencvenegy előadást tartottak meg a tavalyi negy­venhattal szemben. Sikerült megtudnunk, hogy az elnökség lelkes munkája i mellett sok, más tényező is közrejátszik abban, hogy a városban jó az ismeretter­jesztés. Búzás elvtárs, a vá­rosi tanács elnöke két he­lyen nyitotta meg a tsz-aka- démiát, és személyes példája hozzájárult ahhoz, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben eddig egy előadás sem maradt el. A sikeres előkészítéshez tartozik az is, hogy olyan emberek veszik kezükbe az ismeretterjesztés ügyét, mint Csemány Béla, a Dózsa Tsz elnöke, a Rákóczi Tsz egész vezetősége, vagy Szőke Lász­ló tanár Óballán. Érdekes beletekinteni az elnökség munkatervébe. Ja­nuár 25-én az irodalmi— művészeti szakosztály beszá­molóját hallgatják meg az igaz hazaszeretetre való ne­velésről. Itt elmondják, mi­lyen módszerekkel dolgoztak az előadók, melyek a köve­tendő példák. Február 22-én „Az ismeretterjesztő előadá­sok hatása a világnézeti ne­velésben” lesz az elnökségi ülés témája. Itt már feldol­gozzák az ellenőrzések ta­pasztalatait. A városban jól mennek a dolgok. Az elnökség legna­gyobb gondja most az, hogyan segítse a járási ismeretter­jesztés ügyét. Eddig ezen a területen még kevés történt. Talán azért is* mert az el­nökség járási tagjait nem mindig sikerült aktivizálni. Az igaz, hogy a járásban sokkal több az előadás, mint eddig. Azonban a nézőszám alacsonyabb, mint a város­ban. Szükség lenne itt is a társadalmi munkásokra. Beszélgettünk Farkas Ist­vánnal, az elnökség munka­stílusáról. — Talán annak köszönhető a jó munka, hogy nem vá­runk a hivatalos összejöve­telekre. Ahol találkozunk ott feltétlenül szóba kerül valamilyen TIT-ügy, megbe­széljük egy-egy ellenőrzés tapasztalatát, megállapodunk abban, hogy az illető elnök­ségi tag miben segíthet azok­ban a napokban, vagy a kö­zeli hetekben. Ennek köszön­hető, hogy a rájuk bízott fel­adatokat ellátják. Ezért re­mélem, hogy rövidesen a járási ismeretterjesztésben is gyakorlati segítséget tudunk nyújtani. Kétségtelen, hogy az ered­ményes ismeretterjesztéshez sok tényezőre, az egész tár­sadalom segítségére van szükség. Egy jól dolgozó já­rási, városi elnökség azon­ban hatásos összefogója le­het a társadalom részéről megnyilvánuló támogatásnak Törökszentmiklőson ilyen az elnökség. — ht — Munkásmatematikus tanít az egyetemen Jü Cseng-san 51 éves mun­kásmatematikus, volt ács, je­lenleg a tiencsini Hopej Egyetem tanára. Az egyszerű munkásból lett egyetemi ta­nár nemrégen feltalált egy olyan szerkezetet, amelynek segítségével minden különö­sebb szakértelem nélkül el lehet végezni bonyolult szá­molási műveleteket. A szer­kezet használatát könnyen elsajátíthatják olyan embe­rek is, akiknek csekély mate­matikai ismeretük van. Az egykori ács a felszaba­dulás előtt csak három osz­tályt végzett és a tandíjat az elemi iskolának teljesített vízhordással rótta le. Később feltalált egy fából készült kalkulációs gépet és egyéb hasonló készülékeket, de sen­ki sem törődött vele és nein tudta tehetségét érvényesí­teni. A felszabadulás után 1949- ben egyik találmányát egész Kínában elterjesztették. A kormány akkor hat évre el­küldte tanulni a tiencsini egyetemre, hol a legjobb tanárok foglalkoztak vele. 1955-ben oklevelet kapott, majd Nankingban dolgozott öt évig egy tanszergyárban. Az elméleti tudást a gyakor­lati tapasztalatokkal egyesí­tette. azután egyszerű számo­lógépet készített, amely főleg falusi emberek számára bi­zonyult praktikusnak. ÉonliiMtezázezer izloiató

Next

/
Oldalképek
Tartalom